HÍREK
A Rovatból

„Egyetlen komoly genetikus sem jelentheti ki, hogy a gyerek az intelligenciáját csak az anyától örökli”

Óriási vitát váltott ki a hír, miszerint a gyerek IQ-ja kizárólag az anyától öröklődik. Hogy tisztábban lássunk, a témáról Dr. Falus András akadémikust, a genetika és a sejtbiológia egyik hazai szakértőjét kérdeztük.


Ön is olvasta a The Independent című, mértékadónak tartott brit napilap nálunk is megjelent tudósítását arról, hogy a genetikusok szerint a gyerek intelligenciáját az anya genetikai állománya határozza meg. Valóban ki lehet ezt így jelenteni?

– Nem, sőt ha őszinte akarok lenni, ezt egyszerűen egy hibás üzenetű cikknek tartom.

Álhír, tudományos téveszme?

– Nem, de részigazság, sőt, töredék-igazság, ami néha károsabb, mint az álhír. A genetika egy nagyon kényes tudomány, és érthető, hogy mindenki ugrik rá. Kit ne érdekelne, hogy mit örökölt a szüleitől, vagy éppen mit ad tovább a saját utódainak, „mi lesz ebből a gyerekből”, „kire ütött az unokám”, és így tovább.

De azt kijelenteni, hogy egy olyan elképesztően összetett dolgot, mint az intelligenciát - amiről még pszichológiailag sem tudjuk pontosan megfogalmazni, mi az - kizárólag az anyai vagy apai gének határoznak meg, épp olyan, mintha azt mondanánk: a Sixtus-kápolna a benne lévő pár százezer téglától lett olyan szép, és nem Michelangelo zsenijétől.

Dr. Falus András
dr. Falus András

- biológus, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Akadémia rendes tagja

- 1994-2012-ig a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója, 2012-től munkatársa

- a Magyar Tudomány főszerkesztője

A cikk szerint a kognitív képességek - lényegében az eszesség - génjei az X kromoszómában vannak, tehát itt azért mégiscsak van az anyának előnye.

– Annyiban igen, hogy az anyának két X kromoszómája van, míg az apának csak egy. De ez csak a gyerek nemében perdöntő, a személyiségét, vagy épp a felfogóképességét annyi minden más befolyásolja, hogy azt elképzelni is nehéz. Csak hogy érzékeltessem a nagyságrendet: az emberi szervezetben mintegy száz billió (azaz 100-szor ezermilliárd!) sejt van. Minden egyes testi sejtünkbe kétszer két méter örökítőanyag (DNS) van „belecsomagolva” (az ivarsejtekbe ennek a fele), tehát úgy összetekerve, mint egy cérnagombolyag.

Ez azt jelenti, hogy ha hihúznánk a testünkben lévő összes DNS-spirált egyenesre, a Föld-Nap távolság 140-szeresét kapnánk.

A kétszer két méteres DNS-t mintegy kétszer 3.2 milliárd úgynevezett „nukleotidbetű” (A,G,C,T) építi fel minden sejtben, ezek sorrendje az, ami öröklődik a szülőktől. Mit gondol, mennyi genetikai információ ez?

A DNS-spirál egy részlete. (PxHere)

Tényleg elképesztő ez a „biológiai csomagolástechnika”, de akkor honnan tudjuk egyáltalán, hogy kitől mit örököltünk?

– Egyre többet tudunk, de még mindig nagyon keveset. Ha veszünk egy sejtet - mondjuk egy májsejtet - és megnézzük az abban lévő kétszer két méter DNS-t, körülbelül három centiméterről tudjuk, hogy pontosan milyen fehérjéket kódol. Ezek a fehérjék a végtermékek, emiatt tudjuk, hogy ez egy májsejt, amely mondjuk a zsírlebontásban játszik szerepet. Egy izomsejtben vagy egy idegsejtben más fehérjék vannak, ezért különböző a sejtek funkciója. Körülbelül egy méter DNS-ről annyit tudunk, hogy ezt a három centit szabályozza, működteti, tehát ha ez egy csokigyár lenne, akkor a három centi a csoki, és az egy méter a gépsor. A fennmaradó egy méterről pedig nem tudunk az égvilágon semmit, pontosabban nagyon keveset.

Akkor honnan tudunk egyáltalán bármit is?

– Szerencsére ez a három centiméter, amit egy sejtből látunk, nagyon meghatározó. Ez dönti el, hogy magasak leszünk vagy kék szeműek, gyors mozgásúak vagy mondjuk hízásra hajlamosak. De ez dönti el például a hosszú életre való hajlamunkat is, amiről még azt is feltételezzük, hogy általában átugrik egy generációt, tehát ha mondjuk az ön anyai nagyszülei sokáig élnek, többek szerint az a valószínűbb, hogy ez önnél ismétlődik meg, nem az édesanyjánál. A fehérjékben öröklődő tulajdonságainkat a génjeink határozzák meg, és ezekből azért nincs felfoghatatlanul sok: körülbelül 25 ezer génünk van. A genetikusok 2003-ban óriási áttörést értek el, amikor „megrajzolták” az első teljes emberi géntérképet, tehát egy emberben „elolvasták” a két méter DNS „betűsorrendjét”, és benne a 25 ezer gént. Visszatérve a kiindulópontunkhoz: a gének határozzák meg az intelligenciát is, vagy legalábbis olyan funkciókat, mint a megértés, a bevésés, a felidézés, az ok-okozati összefüggések felismerése vagy éppen a nyelvérzék.

Ezek tényleg mind az X kromoszómában vannak?

– Ezek egy része igen, de ez nem jelenti azt, hogy csak az anyától örökölhetjük, hiszen az apának is van X kromoszómája.

A cikk azt állítja, hogy az anyai X ilyenkor „kiüti” az apait.

– Valóban létezik olyan jelenség, hogy ha egy tulajdonságot az apától is és az anyától is örökölünk, akkor az egyik gén „kikapcsolja”, deaktiválja a másikat. De ez nagyon kevés.

A 25 ezerből összesen 150 olyan gént ismerünk, ahol ilyen „apa-anya” harc lezajlik. És ezek többnyire betegségekkel kapcsolatos gének.

Van például az asztmának egy típusa - az éjszakai fulladás - amit mindkét szülőtől örökölhetünk, de ha az apai gén „győz”, akkor nem jön elő az utódban, ha viszont az anyai gén „nyomja le” az apait, akkor az utód beteg lesz. Lehet, hogy valahol a világban egy genetikus csoport talált egy-két olyan intelligenciához köthető gént, amelyeknél többször győz az anyai, amint az apai, de ez csak egy statisztikai adat, tévedés ezt ráhúzni az utód összes intellektuális képességére.

Tehát az anyák ne örvendezzenek: nem ők örökítik át a gyerek IQ-ját?

– Dehogynem. Ők is. És az apák is. A kognitív funkciókat - amit a köznyelv intelligenciának, vagy okosságnak nevez - mindkét szülő genetikai állománya hordozza. De hogy azután kiből mi kerül át az utódba, melyik gén lép akcióba és melyik „alszik el”, és hogy mindez hogyan épül be a gyerek agyába, az többnyire esetleges. Az agy egyébként is hálózatban működik, tehát úgy kell elképzelni, mint egy nagy kapcsolószekrényt, amely egyszerre több milliárd lámpácskát kapcsolgat le-fel, és ahol a vezetékek legalább olyan fontosak, mint a milliárdnyi lámpatest. Nehéz megmondani, hogy ebből az elképesztően szövevényes működési mechanizmusból hogyan sül ki - szó szerint, hiszen ezek elektromos kisülések - mondjuk a jó memória vagy az ügyes tájékozódási képesség, az érzelmi intelligenciáról nem is beszélve.

Akkor a „kire ütött ez a gyerek” vita továbbra sem dőlt el?

– A mai tudásunk szerint nem. A genetika az utóbbi 60-70 év leggyorsabban fejlődő tudományága, a technológiai robbanásnak, az informatikának köszönhetően ma már olyan dolgokat is észreveszünk, amiben a tudósok azelőtt nem is reménykedhettek. Komplett gén-adatbankokhoz tudunk hozzájutni a laptop előtt ülve, elképesztő a gyorsulás, például kínai tudósok azt ígérik, hogy pár éven belül több millió ember géntérképét teszik le az asztalra. Természetes, hogy ez mindenkit lázba hoz. De ne felejtsük el, hogy a genetika csak a hajlamainkat határozza meg, nem a sorsunkat. A valószínűséget, nem az életünket, a döntéseinket, a neveltetésünket, az esetek túlnyomó részében még csak nem is a konkrét betegségeinket. Csak a hajlamot, persze az is jelentős tényező.

Ma már tudományosan elfogadott tény, hogy a környezet - tehát a nevelés, az életmód, általában az életvezetésünk - jobban hat az örökölt jellegek „megszólalására és elcsendesedésére”, mint azt gondoltuk.

Például ha egy állapotos kismama dohányzik, annak a súlyos egészségkárosító hatása három generáción „lecsorog”, akkor is, ha a köztes generációk egy szál cigit sem szívtak el. Tehát ha a gyerek intelligenciáját szeretnénk formálni, akkor beszélgessünk vele, meséljünk neki, hallgassunk vele zenét, mutassuk meg neki a természetet, szeressük és fejlesszük őt a legjobb tudásunk szerint. Nincs az a genetikai kód, amit egy ilyen pozitív szülői magatartás ne tudna jelentős mértékben módosítani.

Az emberi genom első munkapéldányát bejelentő cikk a Nature című folyóiratban. A szenzáció a címlapra került.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Mészáros Lőrincet egy vadonatúj, 180 milliós Ferrariban fotózták le Felcsúton
A felcsúti milliárdosról Hadházy Ákos osztott meg több fotót. A politikus szerint Mészáros egy hibrid hajtású, Ferrari 296 GTS-ben libbent át Felcsúton.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 04.



Lassan több a Ferrari Felcsúton, mint Monacóban - állapította meg Hadházy Ákos vasárnap reggeli bejegyzésében a Facebookon. A független országgyűlési képviselő ezúttal egy kedves ismerősétől kapott fotókat Mészáros Lőrinc állítólagos vadonatúj luxusautójáról.

„Hopp, egy újabb Ferrari Felcsúton. Az ifjabb után most az eredeti Mészáros Lőrinc luxizós sportautójáról kaptam képeket. A Gázos feje ugyan elmosódott, de a fotó készítője kedves ismerősöm, a helyszín pedig beazonosítható ("Puskás" Sport Hotel parkolója és az odavezető út)” - olvasható Hadházy posztjában, aki ezután azt is megosztja, hogy mit kell tudni a kocsiról.

„A típus amúgy a Ferrari 296 GTS. Bagatell 140-180 millióba kerül. 663 lóerős, állítólag újdonság, hibrid hajtású (gondolom, konnektorról tölti Lőrinc). 2023 októberében helyezték forgalomba.”

A politikus azzal zárja a bejegyzést, hogy „semmi baj nem lenne, hogy gazdag, ha nem ilyen csalásokkal szerezte volna az ép ésszel fel nem fogható vagyont (Orbánnak)”.

A felcsúti milliárdosról készült fotókat a posztban lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Senki sem garantálja, hogy Kijev megéri május 10-ét” - Így reagáltak az oroszok Zelenszkij fenyegetésére
A Győzelem napja előtt újra kiéleződött az ukrán-orosz szóháború. Medvegyev sértő kijelentésekkel reagált.


Ukrajna elutasította Vlagyimir Putyin háromnapos tűzszüneti javaslatát, amelyet az orosz elnök a második világháború befejezésének évfordulója köré, május 9-re időzített. Volodimir Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna továbbra is az Egyesült Államok által javasolt, 30 napos tűzszünetet támogatja. Szerinte ilyen időtartam alatt már van lehetőség érdemi tárgyalásra, míg a háromnapos fegyvernyugvás nem jelent valódi előrelépést a háború lezárása felé.

Az ukrán elnök egyúttal azt is kijelentette: Ukrajna nem tudja garantálni a Vörös téren tartózkodók biztonságát május 9-én,

írta a Telegtaph.

A mostani elutasítás illeszkedik a korábbi, sikertelen tűzszüneti kezdeményezések sorába. Putyin korábban részleges, tengeri térségekre vonatkozó tűzszünetet, illetve olyan megállapodást javasolt, amely kizárta a civil infrastruktúra elleni támadásokat. Ezeket ugyan elfogadták, de később mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy megszegte azokat. Az orosz elnök később húsvéti tűzszünetet is kezdeményezett, amit Ukrajna elfogadott, azonban két nappal később Zelenszkij jelezte, hogy az orosz erők a frontvonalon nem tartották be a megállapodást.

A mostani nyilatkozat előtt Ukrajna katonai hírszerzésének vezetője, Kirilo Budanov is figyelmeztetést küldött. Úgy fogalmazott: akik kilátogatnak a Vörös térre, „jobban teszik, ha visznek magukkal füldugót.”

Zelenszkij kijelentései után éles reakciók érkeztek Moszkvából. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova elutasította „a közvetlen fenyegetést.” Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke, korábbi elnök és kormányfő pedig kemény hangvételű üzenetben reagált.

„A borostás zöld szemétláda közölte, hogy elutasítja Putyin javaslatát a háromnapos tűzszünetről, és nem tudja garantálni a világ vezetőinek biztonságát Moszkvában.

Kinek kell az ő biztosítéka? (…) Ez a nyomorult pontosan tudja, hogy a győzelem napján egy valódi provokáció esetén senki sem garantálja, hogy Kijev megéri május 10-ét” – fogalmazott Medvegyev.

Május 9-én Moszkvában, a Vörös téren tartják meg a Győzelem napi katonai díszszemlét. Az esemény a Szovjetunió és a náci Németország közötti háború végét idézi fel, amelyet a szovjet és orosz történetírás „Nagy Honvédő Háborúként” említ. Ennek hivatalos dátuma Oroszországban május 9.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Attól mert egy tolvaj bolondnak nevezi a hatalmára veszélyt jelentő honfitársait, nem lesz becsületesebb
A politikus azon elmélkedett vasárnapi bejegyzésében, hogy vajon mekkora előnye lenne pártjának, ha nem egy bolond vezetné. Ezzel Gulyás Gergely pénteki szavaira utalt, aki egy interjúban lebolondozta.


„Képzeljétek mennyire vezetne a TISZA a korrupt állampárt előtt, ha nem egy bolond vezetné” – írja vasárnap délelőtti posztja bevezetésében Magyar Péter. A politikus ezzel arra a két nappal ezelőtti interjúra utalt, amiben Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy amikor még beszélő viszonyban volt Magyarral „abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond”.

A Tisza Párt vezetője erre szombaton úgy reagált, hogy politikai közössége „elutasítja a honfitársaink címkézését, dehumanizálását, és feltétel nélkül tiszteletben tartja mindenki emberi méltóságát”.

A mi politikai közösségünktől sohasem fogtok másokat a személyükben, különösen a magánéletükben bántó állításokat vagy kifejezéseket hallani - írta még szombaton.

Vasárnapi bejegyzésében ismét elővette a témát Magyar Péter.

„Egyébként Orbánéknál mit jelent, hogy valaki bolond? Esetleg azt, hogy az illető nem kelt gyűlöletet magyar és magyar közt? Vagy nem nevezi a honfitársait eltaposandó rovarnak? Vagy nem rabolja ki a Nemzeti Bankot? Nem teszi tönkre az állami egészségügyet? Nem hagyja lerohadni a MÁV-ot? Nem nyúlja le az uniós pénzeket? Nem hagyja magára a magyar vidéket? Nem alázza meg az idős honfitársainkat 3,2 %-os nyugdíjemeléssel? Nem mutogatja kivagyi módon a magyar emberektől lopott közpénzt?” – sorolta kérdéseit a tiszás politikus.

„Attól mert egy tolvaj bolondnak nevezi a hatalmára veszélyt jelentő honfitársait, nem lesz becsületesebb, csak nyilvánvalóvá teszi, hogy retteg a lebukástól és a felelősségre vonástól”

– tette hozzá a végén.

A poszthoz egy grafikont is csatolt, amin a 21 Kutatóközpont áprilisi mérése alapján pártja 14 százalékkal vezet a Fidesz előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Warren Buffett: Nem jó ötlet olyan világot tervezni, ahol néhány ország azt mondja, hogy mi nyertünk
A 94 éves üzletember szerint a kereskedelem nem lehet fegyver. Szerinte a világ virágzása Amerikának is hasznot hoz.


Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere és a Berkshire Hathaway elnök-vezérigazgatója szombaton az éves részvényesi találkozón bírálta Donald Trump kereskedelmi politikáját, írja a 444. A 94 éves üzletember szerint az amerikai kormányzat hibát követ el, amikor a vámokat stratégiai fegyverként használja.

„A kiegyensúlyozott kereskedelem jót tesz a világnak”, mondta Buffett a nebraskai Omahában tartott eseményen, ahol évente körülbelül 40 ezer ember gyűlik össze. Hozzátette: „a kereskedelem nem lehet fegyver”.

Szerinte a vámok ilyen jellegű alkalmazása rontja az országok közötti kapcsolatokat, és instabilabbá teszi a globális piacokat. Úgy látja, a világ virágzása összefüggésben van az Egyesült Államok sikerével is.

„Nem hiszem, hogy jó ötlet olyan világot tervezni, ahol néhány ország azt mondja, hogy ha-ha-ha, mi nyertünk”

– fogalmazott Buffett. Majd így folytatta: „Szerintem nagy hiba, ha van 7,5 milliárd ember, akik nem nagyon szeretnek, és van 300 millió, akik arról hencegnek, hogy ők milyen remekül boldogultak”.

A pénzügyi szakember szerint az lenne a cél, hogy minden ország azzal foglalkozzon, amihez a legjobban ért. „Nekünk azt kellene tennünk, amihez mi értünk a legjobban, nekik pedig azt kellene tenniük, amihez ők értenek a legjobban” – mondta.

Bár szóba került az amerikai gazdaság helyzete és jövője is, Buffett megőrizte optimizmusát. Kiemelte: „Mindig a változás folyamatában vagyunk... Én nem csüggednék... Mindannyian elég szerencsések vagyunk”.

A beszéd után bejelentette, hogy lemond a Berkshire Hathaway vezetéséről. Az utódlás kérdése már korábban eldőlt, a pozíciót az előre megnevezett utód veszi át. A több mint 200 vállalkozásból álló portfóliót kezelő cég élére Buffett 1965-ben került, amikor az még egy közepes méretű textilipari vállalat volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: