HÍREK
A Rovatból

„Egyetlen komoly genetikus sem jelentheti ki, hogy a gyerek az intelligenciáját csak az anyától örökli”

Óriási vitát váltott ki a hír, miszerint a gyerek IQ-ja kizárólag az anyától öröklődik. Hogy tisztábban lássunk, a témáról Dr. Falus András akadémikust, a genetika és a sejtbiológia egyik hazai szakértőjét kérdeztük.


Ön is olvasta a The Independent című, mértékadónak tartott brit napilap nálunk is megjelent tudósítását arról, hogy a genetikusok szerint a gyerek intelligenciáját az anya genetikai állománya határozza meg. Valóban ki lehet ezt így jelenteni?

– Nem, sőt ha őszinte akarok lenni, ezt egyszerűen egy hibás üzenetű cikknek tartom.

Álhír, tudományos téveszme?

– Nem, de részigazság, sőt, töredék-igazság, ami néha károsabb, mint az álhír. A genetika egy nagyon kényes tudomány, és érthető, hogy mindenki ugrik rá. Kit ne érdekelne, hogy mit örökölt a szüleitől, vagy éppen mit ad tovább a saját utódainak, „mi lesz ebből a gyerekből”, „kire ütött az unokám”, és így tovább.

De azt kijelenteni, hogy egy olyan elképesztően összetett dolgot, mint az intelligenciát - amiről még pszichológiailag sem tudjuk pontosan megfogalmazni, mi az - kizárólag az anyai vagy apai gének határoznak meg, épp olyan, mintha azt mondanánk: a Sixtus-kápolna a benne lévő pár százezer téglától lett olyan szép, és nem Michelangelo zsenijétől.

Dr. Falus András
dr. Falus András

- biológus, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Akadémia rendes tagja

- 1994-2012-ig a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója, 2012-től munkatársa

- a Magyar Tudomány főszerkesztője

A cikk szerint a kognitív képességek - lényegében az eszesség - génjei az X kromoszómában vannak, tehát itt azért mégiscsak van az anyának előnye.

– Annyiban igen, hogy az anyának két X kromoszómája van, míg az apának csak egy. De ez csak a gyerek nemében perdöntő, a személyiségét, vagy épp a felfogóképességét annyi minden más befolyásolja, hogy azt elképzelni is nehéz. Csak hogy érzékeltessem a nagyságrendet: az emberi szervezetben mintegy száz billió (azaz 100-szor ezermilliárd!) sejt van. Minden egyes testi sejtünkbe kétszer két méter örökítőanyag (DNS) van „belecsomagolva” (az ivarsejtekbe ennek a fele), tehát úgy összetekerve, mint egy cérnagombolyag.

Ez azt jelenti, hogy ha hihúznánk a testünkben lévő összes DNS-spirált egyenesre, a Föld-Nap távolság 140-szeresét kapnánk.

A kétszer két méteres DNS-t mintegy kétszer 3.2 milliárd úgynevezett „nukleotidbetű” (A,G,C,T) építi fel minden sejtben, ezek sorrendje az, ami öröklődik a szülőktől. Mit gondol, mennyi genetikai információ ez?

A DNS-spirál egy részlete. (PxHere)

Tényleg elképesztő ez a „biológiai csomagolástechnika”, de akkor honnan tudjuk egyáltalán, hogy kitől mit örököltünk?

– Egyre többet tudunk, de még mindig nagyon keveset. Ha veszünk egy sejtet - mondjuk egy májsejtet - és megnézzük az abban lévő kétszer két méter DNS-t, körülbelül három centiméterről tudjuk, hogy pontosan milyen fehérjéket kódol. Ezek a fehérjék a végtermékek, emiatt tudjuk, hogy ez egy májsejt, amely mondjuk a zsírlebontásban játszik szerepet. Egy izomsejtben vagy egy idegsejtben más fehérjék vannak, ezért különböző a sejtek funkciója. Körülbelül egy méter DNS-ről annyit tudunk, hogy ezt a három centit szabályozza, működteti, tehát ha ez egy csokigyár lenne, akkor a három centi a csoki, és az egy méter a gépsor. A fennmaradó egy méterről pedig nem tudunk az égvilágon semmit, pontosabban nagyon keveset.

Akkor honnan tudunk egyáltalán bármit is?

– Szerencsére ez a három centiméter, amit egy sejtből látunk, nagyon meghatározó. Ez dönti el, hogy magasak leszünk vagy kék szeműek, gyors mozgásúak vagy mondjuk hízásra hajlamosak. De ez dönti el például a hosszú életre való hajlamunkat is, amiről még azt is feltételezzük, hogy általában átugrik egy generációt, tehát ha mondjuk az ön anyai nagyszülei sokáig élnek, többek szerint az a valószínűbb, hogy ez önnél ismétlődik meg, nem az édesanyjánál. A fehérjékben öröklődő tulajdonságainkat a génjeink határozzák meg, és ezekből azért nincs felfoghatatlanul sok: körülbelül 25 ezer génünk van. A genetikusok 2003-ban óriási áttörést értek el, amikor „megrajzolták” az első teljes emberi géntérképet, tehát egy emberben „elolvasták” a két méter DNS „betűsorrendjét”, és benne a 25 ezer gént. Visszatérve a kiindulópontunkhoz: a gének határozzák meg az intelligenciát is, vagy legalábbis olyan funkciókat, mint a megértés, a bevésés, a felidézés, az ok-okozati összefüggések felismerése vagy éppen a nyelvérzék.

Ezek tényleg mind az X kromoszómában vannak?

– Ezek egy része igen, de ez nem jelenti azt, hogy csak az anyától örökölhetjük, hiszen az apának is van X kromoszómája.

A cikk azt állítja, hogy az anyai X ilyenkor „kiüti” az apait.

– Valóban létezik olyan jelenség, hogy ha egy tulajdonságot az apától is és az anyától is örökölünk, akkor az egyik gén „kikapcsolja”, deaktiválja a másikat. De ez nagyon kevés.

A 25 ezerből összesen 150 olyan gént ismerünk, ahol ilyen „apa-anya” harc lezajlik. És ezek többnyire betegségekkel kapcsolatos gének.

Van például az asztmának egy típusa - az éjszakai fulladás - amit mindkét szülőtől örökölhetünk, de ha az apai gén „győz”, akkor nem jön elő az utódban, ha viszont az anyai gén „nyomja le” az apait, akkor az utód beteg lesz. Lehet, hogy valahol a világban egy genetikus csoport talált egy-két olyan intelligenciához köthető gént, amelyeknél többször győz az anyai, amint az apai, de ez csak egy statisztikai adat, tévedés ezt ráhúzni az utód összes intellektuális képességére.

Tehát az anyák ne örvendezzenek: nem ők örökítik át a gyerek IQ-ját?

– Dehogynem. Ők is. És az apák is. A kognitív funkciókat - amit a köznyelv intelligenciának, vagy okosságnak nevez - mindkét szülő genetikai állománya hordozza. De hogy azután kiből mi kerül át az utódba, melyik gén lép akcióba és melyik „alszik el”, és hogy mindez hogyan épül be a gyerek agyába, az többnyire esetleges. Az agy egyébként is hálózatban működik, tehát úgy kell elképzelni, mint egy nagy kapcsolószekrényt, amely egyszerre több milliárd lámpácskát kapcsolgat le-fel, és ahol a vezetékek legalább olyan fontosak, mint a milliárdnyi lámpatest. Nehéz megmondani, hogy ebből az elképesztően szövevényes működési mechanizmusból hogyan sül ki - szó szerint, hiszen ezek elektromos kisülések - mondjuk a jó memória vagy az ügyes tájékozódási képesség, az érzelmi intelligenciáról nem is beszélve.

Akkor a „kire ütött ez a gyerek” vita továbbra sem dőlt el?

– A mai tudásunk szerint nem. A genetika az utóbbi 60-70 év leggyorsabban fejlődő tudományága, a technológiai robbanásnak, az informatikának köszönhetően ma már olyan dolgokat is észreveszünk, amiben a tudósok azelőtt nem is reménykedhettek. Komplett gén-adatbankokhoz tudunk hozzájutni a laptop előtt ülve, elképesztő a gyorsulás, például kínai tudósok azt ígérik, hogy pár éven belül több millió ember géntérképét teszik le az asztalra. Természetes, hogy ez mindenkit lázba hoz. De ne felejtsük el, hogy a genetika csak a hajlamainkat határozza meg, nem a sorsunkat. A valószínűséget, nem az életünket, a döntéseinket, a neveltetésünket, az esetek túlnyomó részében még csak nem is a konkrét betegségeinket. Csak a hajlamot, persze az is jelentős tényező.

Ma már tudományosan elfogadott tény, hogy a környezet - tehát a nevelés, az életmód, általában az életvezetésünk - jobban hat az örökölt jellegek „megszólalására és elcsendesedésére”, mint azt gondoltuk.

Például ha egy állapotos kismama dohányzik, annak a súlyos egészségkárosító hatása három generáción „lecsorog”, akkor is, ha a köztes generációk egy szál cigit sem szívtak el. Tehát ha a gyerek intelligenciáját szeretnénk formálni, akkor beszélgessünk vele, meséljünk neki, hallgassunk vele zenét, mutassuk meg neki a természetet, szeressük és fejlesszük őt a legjobb tudásunk szerint. Nincs az a genetikai kód, amit egy ilyen pozitív szülői magatartás ne tudna jelentős mértékben módosítani.

Az emberi genom első munkapéldányát bejelentő cikk a Nature című folyóiratban. A szenzáció a címlapra került.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Király Nóra elmondta a véleményét a Fideszről, azonnal jött a büntetés, volt, aki kezet se fogott már vele
Király Nóra szerint a Fidesz egyik vezetője nem fogott vele kezet egy jelölti meghallgatáson. A politikus korábban a párt gyűlöletkeltő kampányát bírálta és teljes megújulást sürgetett a választási vereség után.


Király Nóra állítása szerint a Fidesz egyik vezetője már kezet sem fogott vele, miután a párt csepeli képviselőjelöltje nyilvánosan bírálta a kormánypártokat a választási vereség után.

A politikus a történteket egy Facebook-posztban írta le, eszerint a keddi jelölti meghallgatás előtt hiába nyújtotta a kezét, a pártvezető inkább tüntetőleg kiment a szobából. Az esetről és a politikus véleményéről a HVG számolt be részletesen.

„A bűnöm: elmondtam a véleményemet. 24 év Fidesz tagság, kemény munka és egy megsemmisitő vereség után” – tette hozzá Király.

A politikus a választási kudarc után egyértelműen fogalmazott a párt előtt álló feladatokról és a vereség okairól. Szerinte a Tisza Pártra átszavazó korábbi Fidesz-támogatók nem meggyőződésből, hanem azért pártoltak el, mert „elegük volt a Fidesz stílusából, kampányából és viselt dolgaiból.”

Éppen ezért sürgetett teljes megújulást, mert véleménye szerint, ha minden marad a régiben, nincs esély a szavazók visszaszerzésére.

Úgy látja, „ha ugyanazokkal az emberekkel, ugyanazt az utat járjuk a következő években, akkor nincs esélyünk arra, hogy a Tiszához pártolt fideszesek visszatérjenek hozzánk”.

Király Nóra nem kímélte Orbán Viktor miniszterelnök környezetét sem. Bár a kormányfőt kivételes vezetőnek nevezte, úgy látja, hogy a körülötte lévők elzárják a valóságtól.

„Orbán Viktor egy kivételes vezető, de évek óta rossz emberekkel vette/veszi magát körül, akik buborékban tartják és elzárják a való világtól. Ezt se fogja olvasni, mert nem mutatják meg neki” – fogalmazott bejegyzésében.

A belső kritikák azután fogalmazódtak meg, hogy az április 12-i országgyűlési választáson a Tisza Párt kétharmados győzelmet aratott, a Fidesz–KDNP pedig 16 év után ellenzékbe szorult. A választás éjszakáján Orbán Viktor elismerte a vereséget és gratulált Magyar Péternek.

Király Nóra, aki a Fidesz jelöltjeként indult Csepelen, szintén nem szerzett mandátumot. A politikus a vereség után nemcsak a párt stratégiáját bírálta, hanem egy korábbi posztjában nyilvánosan bocsánatot kért a gyűlöletkeltő kampányokért is.

A mostani kézfogásos incidens után pedig egy drámai mondattal zárta gondolatait a párt jövőjéről: „Ez az a Fidesz, ez az a stílus, amin változtatni kell, különben végünk van!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Felfújható kutyikra 3, biciklis reklámra 11 millió – elszámolt a Kutyapárt a kampánypénzekkel
A Magyar Kétfarkú Kutyapárt részletes listán mutatta be 643,8 millió forintos kampányköltését. A pártnak vissza kell fizetnie az állami támogatást, mert a választáson nem érte el az egyszázalékos eredményt.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. április 25.



Felfújható kutyikra 3 millió, biciklis hirdetésekre 11,4 millió, egy kisbuszra pedig 7 millió forint – többek között ezek a tételek szerepelnek a Magyar Kétfarkú Kutyapárt szombaton közzétett, „közérthető kampányelszámolásában”. A dokumentum szerint a párt összesen 643 853 143 forintot költött a választási kampányra. A legnagyobb, 225,277 millió forintos tételt a hirdetések és reklámok tették ki, ebből közel 80 millió ment médiatervezésre és tartalomgyártásra, 75,5 millió pedig körülbelül 22 ezer darab kartonplast táblára – írta a Telex.

A kiadások között szerepel még 40 millió forintnyi munkabér és egy majdnem 20 milliós rendezvényköltség is, amelyből a legdrágább egy 13 millió forintos, április 9-i számla volt. A pártnak az április 12-i választáson elért 1 százalék alatti eredménye miatt visszafizetésre készülnek az állami kampánytámogatásra. Bár korábban 686 millió forintról kommunikáltak, a mostani elszámolásban a 643 milliós költést részletezték. Az összeg előteremtésére indított adománygyűjtés jelenleg 121 millió forintnál jár.

„Hogy most pontosan mi fog történni, az a törvényben szereplő feltételes módú mondat és a nem létező gyakorlat miatt nem egyértelmű, de első körben a hamarosan megszülető határozat 15 napot fog adni a pártnak, hogy befizesse az összeget az államkasszába” – írták.

A párt közleménye szerint bizonytalan a helyzetük. „Ezt bármennyire is szeretnénk, nem fogjuk tudni teljesíteni, hiszen leginkább semennyi pénzünk sincs” – tették hozzá. A kampányköltségvetés 72 százaléka központi forrásokból származott, a pénz egy részét azonban nem közvetlenül kampánycélokra fordították.

A Rózsa Sándor Közpénztékozló Alapon keresztül 160 millió forintot osztottak ki pályázóknak: 100 milliót karitatív célokra, 50 milliót pedig városfejlesztési és zöldprojektekre. Az elszámolásból az is kiderül, hogy a legtöbbet egyéni választókerületi szinten Budapest 11-ben költötték, 2,8 millió forintot, ahol 823 szavazatot szereztek.

„Egy biztos: rosszul mértük fel, hogy az embereknek többre van igénye ezen a napon, mint hogy ne Orbán Viktor legyen Magyarország miniszterelnöke” – mondta Nagy Dávid, a párt lemondott pártigazgatója és listavezetője.

A választás után Nagy Dávid lemondott, Kovács Gergely társelnök viszont arról beszélt, hogy a kudarc ellenére „nulla pénzből is” folytatni fogják a munkát. A párt a visszafizetésre közösségi adománygyűjtést indított, amelynek leírásában úgy fogalmaztak: „Vagy megszűnünk, vagy nem”. Fizetésképtelenség esetén a párt ellen felszámolást kezdeményezhetnek, és mivel állításuk szerint nincsenek érdemi vagyontárgyaik, a tartozást akár a párt jelöltjein és vezetőin is követelhetik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a VMSZ-nek: Nem fogjuk elfogadni, hogy a vajdasági magyar média egy az egyben Fidesz-propagandát közvetítsen
Magyar Péter Budapesten fogadta Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, ahol új feltételeket szabott. A Tisza Párt elnöke bejelentette a határon túli támogatások és a levélszavazás tíz évre visszamenőleges vizsgálatát.


Magyar Péter szombaton az irodájában fogadta Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, ahol közölte, a vajdasági magyarok továbbra is számíthatnak az anyaországra, de a támogatások feltételei alapvetően megváltoznak.

A Tisza Párt elnöke a találkozóról saját közösségi oldalán számolt be, hangsúlyozva, hogy őszinte megbeszélést folytattak.

Magyar Péter a posztjában leszögezte, egy TISZA-kormány alatt a szerzett jogok megmaradnak, és a magyar-szerb kapcsolatok erősítésekor a Szerbiában élő magyarok helyzetének könnyítése lesz a fő szempont. Ugyanakkor komoly elvárásokat is támasztott.

„...nem fogjuk elfogadni, hogy az anyaországi támogatásból működő, a VMSZ által kontrollált vajdasági magyar média egy az egyben Fidesz-propagandát közvetítsen.”

Konkrét példát is hozott: elfogadhatatlannak tartja, hogy a Pannon RTV a választás éjszakáján tartott beszédéből „politikai utasításra kivágták” a külhoni magyarokhoz szóló részt. Emellett szóvá tette, hogy a csatornán két év alatt mindössze kétszer hangzott el a TISZA neve.

A leendő kormányfő bejelentette, hogy tíz évre visszamenőleg meg fogják vizsgálni az anyaországi támogatások felhasználását, és ki fogják vizsgálni a levélszavazás kapcsán tapasztalt választási visszaéléseket is.

A Tisza Párt elnöke bejelentette, tíz évre visszamenőleg meg fogják vizsgálni az anyaországi támogatások felhasználását, és ki fogják vizsgálni a levélszavazás kapcsán tapasztalt választási visszaéléseket is.

A találkozó tétjét növeli, hogy a választások előtti hetekben, február 19. és március 26. között a Bethlen Gábor Alapkezelő mintegy 4,6 milliárd forintot utalt vajdasági szervezeteknek. Ebből a Magyar Péter által is kritizált médiát működtető Pannónia Alapítvány 854 millió forintot kapott.

A helyzetet a magyarországi politikai földindulás alakította ki, miután a Tisza Párt kétharmados győzelmet aratott az áprilisi választáson. A Vajdasági Magyar Szövetség, amelyet Pásztor István halála óta fia, Pásztor Bálint vezet, éveken át a Fidesz-kormány legszorosabb határon túli szövetségese volt.

A választás után Pásztor Bálint egyszerre gratulált Magyar Péternek és mondott köszönetet Orbán Viktornak az elmúlt 16 év nemzetpolitikájáért.

A megbeszélés végén Magyar Péter elfogadta Pásztor Bálint meghívását.

„Reményeim szerint még a nyár folyamán ellátogatok a vajdasági magyar testvéreinkhez.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Friss lista a magyar nyugdíjakról: egészen durva különbségek vannak az országban
A KSH friss, területi bontású statisztikái szerint a budapesti XII. kerületben a legmagasabb, 358 ezer forint az átlagnyugdíj. Ezzel szemben az ország legszegényebb járásaiban a 200 ezer forintot sem éri el az időseknek jutó átlagos ellátás.


Akár 160 ezer forintos szakadék is lehet az átlagnyugdíjak között az ország leggazdagabb és legszegényebb részei között. Friss KSH-területi adatok alapján, a HVG Buksza által kikért kerületi bontással kiegészítve rajzolódik ki, hogy pontosan hol kapják a legtöbbet és a legkevesebbet az idősek Magyarországon.

A legrészletesebb, kerületi és járási bontású adatokat a hvg.hu kérte ki és dolgozta fel. Ebből kiderül, hogy a legmagasabb átlagnyugdíj a budapesti XII. kerületben van, ahol 358 ezer forint jut egy időskorúnak.

A második helyen a II. kerület áll közel 357 ezer forinttal, a harmadik pedig az I. kerület 345 ezer forinttal.

Az országos járási rangsort a Budakeszi járás vezeti 312 ezer forintos átlaggal, a második a Tiszaújvárosi 307 ezerrel, a harmadik pedig a Dunakeszi 298 ezer forinttal.

Ezzel szemben a lista végén a Csengeri, a Mórahalmi, a Kiskőrösi és a Kisteleki járás áll, utóbbi kettőben az átlagnyugdíj a 200 ezer forintot sem éri el.

A 261 ezer forintos országos átlagot a járások többsége, közel 140 járás nem éri el.

A témát különösen érzékennyé teszi, hogy idén a 13. havi nyugdíj mellett elindult a 14. havi fokozatos bevezetése is, amelynek első, 25%-os részét februárban folyósították.

A számok mögött pedig a mindennapi megélhetés áll, amire a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet korábbi jelentése is rávilágított.

Eszerint 2018 és 2023 között Magyarországon 6,3 százalékról 16,1 százalékra nőtt az idősek szegénységi kockázata.

Az érintettek számára a következő hónapokban is fontosak lesznek a pontos kifizetési dátumok és a jogosultsági szabályok. A Magyar Államkincstár közzétette a teljes 2026-os utalási naptárat, és a plusz juttatások esetében érdemes tisztában lenni a pontos jogosultsági feltételekkel is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk