HÍREK
A Rovatból

„Egyetlen komoly genetikus sem jelentheti ki, hogy a gyerek az intelligenciáját csak az anyától örökli”

Óriási vitát váltott ki a hír, miszerint a gyerek IQ-ja kizárólag az anyától öröklődik. Hogy tisztábban lássunk, a témáról Dr. Falus András akadémikust, a genetika és a sejtbiológia egyik hazai szakértőjét kérdeztük.


Ön is olvasta a The Independent című, mértékadónak tartott brit napilap nálunk is megjelent tudósítását arról, hogy a genetikusok szerint a gyerek intelligenciáját az anya genetikai állománya határozza meg. Valóban ki lehet ezt így jelenteni?

– Nem, sőt ha őszinte akarok lenni, ezt egyszerűen egy hibás üzenetű cikknek tartom.

Álhír, tudományos téveszme?

– Nem, de részigazság, sőt, töredék-igazság, ami néha károsabb, mint az álhír. A genetika egy nagyon kényes tudomány, és érthető, hogy mindenki ugrik rá. Kit ne érdekelne, hogy mit örökölt a szüleitől, vagy éppen mit ad tovább a saját utódainak, „mi lesz ebből a gyerekből”, „kire ütött az unokám”, és így tovább.

De azt kijelenteni, hogy egy olyan elképesztően összetett dolgot, mint az intelligenciát - amiről még pszichológiailag sem tudjuk pontosan megfogalmazni, mi az - kizárólag az anyai vagy apai gének határoznak meg, épp olyan, mintha azt mondanánk: a Sixtus-kápolna a benne lévő pár százezer téglától lett olyan szép, és nem Michelangelo zsenijétől.

Dr. Falus András
dr. Falus András

- biológus, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Akadémia rendes tagja

- 1994-2012-ig a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója, 2012-től munkatársa

- a Magyar Tudomány főszerkesztője

A cikk szerint a kognitív képességek - lényegében az eszesség - génjei az X kromoszómában vannak, tehát itt azért mégiscsak van az anyának előnye.

– Annyiban igen, hogy az anyának két X kromoszómája van, míg az apának csak egy. De ez csak a gyerek nemében perdöntő, a személyiségét, vagy épp a felfogóképességét annyi minden más befolyásolja, hogy azt elképzelni is nehéz. Csak hogy érzékeltessem a nagyságrendet: az emberi szervezetben mintegy száz billió (azaz 100-szor ezermilliárd!) sejt van. Minden egyes testi sejtünkbe kétszer két méter örökítőanyag (DNS) van „belecsomagolva” (az ivarsejtekbe ennek a fele), tehát úgy összetekerve, mint egy cérnagombolyag.

Ez azt jelenti, hogy ha hihúznánk a testünkben lévő összes DNS-spirált egyenesre, a Föld-Nap távolság 140-szeresét kapnánk.

A kétszer két méteres DNS-t mintegy kétszer 3.2 milliárd úgynevezett „nukleotidbetű” (A,G,C,T) építi fel minden sejtben, ezek sorrendje az, ami öröklődik a szülőktől. Mit gondol, mennyi genetikai információ ez?

A DNS-spirál egy részlete. (PxHere)

Tényleg elképesztő ez a „biológiai csomagolástechnika”, de akkor honnan tudjuk egyáltalán, hogy kitől mit örököltünk?

– Egyre többet tudunk, de még mindig nagyon keveset. Ha veszünk egy sejtet - mondjuk egy májsejtet - és megnézzük az abban lévő kétszer két méter DNS-t, körülbelül három centiméterről tudjuk, hogy pontosan milyen fehérjéket kódol. Ezek a fehérjék a végtermékek, emiatt tudjuk, hogy ez egy májsejt, amely mondjuk a zsírlebontásban játszik szerepet. Egy izomsejtben vagy egy idegsejtben más fehérjék vannak, ezért különböző a sejtek funkciója. Körülbelül egy méter DNS-ről annyit tudunk, hogy ezt a három centit szabályozza, működteti, tehát ha ez egy csokigyár lenne, akkor a három centi a csoki, és az egy méter a gépsor. A fennmaradó egy méterről pedig nem tudunk az égvilágon semmit, pontosabban nagyon keveset.

Akkor honnan tudunk egyáltalán bármit is?

– Szerencsére ez a három centiméter, amit egy sejtből látunk, nagyon meghatározó. Ez dönti el, hogy magasak leszünk vagy kék szeműek, gyors mozgásúak vagy mondjuk hízásra hajlamosak. De ez dönti el például a hosszú életre való hajlamunkat is, amiről még azt is feltételezzük, hogy általában átugrik egy generációt, tehát ha mondjuk az ön anyai nagyszülei sokáig élnek, többek szerint az a valószínűbb, hogy ez önnél ismétlődik meg, nem az édesanyjánál. A fehérjékben öröklődő tulajdonságainkat a génjeink határozzák meg, és ezekből azért nincs felfoghatatlanul sok: körülbelül 25 ezer génünk van. A genetikusok 2003-ban óriási áttörést értek el, amikor „megrajzolták” az első teljes emberi géntérképet, tehát egy emberben „elolvasták” a két méter DNS „betűsorrendjét”, és benne a 25 ezer gént. Visszatérve a kiindulópontunkhoz: a gének határozzák meg az intelligenciát is, vagy legalábbis olyan funkciókat, mint a megértés, a bevésés, a felidézés, az ok-okozati összefüggések felismerése vagy éppen a nyelvérzék.

Ezek tényleg mind az X kromoszómában vannak?

– Ezek egy része igen, de ez nem jelenti azt, hogy csak az anyától örökölhetjük, hiszen az apának is van X kromoszómája.

A cikk azt állítja, hogy az anyai X ilyenkor „kiüti” az apait.

– Valóban létezik olyan jelenség, hogy ha egy tulajdonságot az apától is és az anyától is örökölünk, akkor az egyik gén „kikapcsolja”, deaktiválja a másikat. De ez nagyon kevés.

A 25 ezerből összesen 150 olyan gént ismerünk, ahol ilyen „apa-anya” harc lezajlik. És ezek többnyire betegségekkel kapcsolatos gének.

Van például az asztmának egy típusa - az éjszakai fulladás - amit mindkét szülőtől örökölhetünk, de ha az apai gén „győz”, akkor nem jön elő az utódban, ha viszont az anyai gén „nyomja le” az apait, akkor az utód beteg lesz. Lehet, hogy valahol a világban egy genetikus csoport talált egy-két olyan intelligenciához köthető gént, amelyeknél többször győz az anyai, amint az apai, de ez csak egy statisztikai adat, tévedés ezt ráhúzni az utód összes intellektuális képességére.

Tehát az anyák ne örvendezzenek: nem ők örökítik át a gyerek IQ-ját?

– Dehogynem. Ők is. És az apák is. A kognitív funkciókat - amit a köznyelv intelligenciának, vagy okosságnak nevez - mindkét szülő genetikai állománya hordozza. De hogy azután kiből mi kerül át az utódba, melyik gén lép akcióba és melyik „alszik el”, és hogy mindez hogyan épül be a gyerek agyába, az többnyire esetleges. Az agy egyébként is hálózatban működik, tehát úgy kell elképzelni, mint egy nagy kapcsolószekrényt, amely egyszerre több milliárd lámpácskát kapcsolgat le-fel, és ahol a vezetékek legalább olyan fontosak, mint a milliárdnyi lámpatest. Nehéz megmondani, hogy ebből az elképesztően szövevényes működési mechanizmusból hogyan sül ki - szó szerint, hiszen ezek elektromos kisülések - mondjuk a jó memória vagy az ügyes tájékozódási képesség, az érzelmi intelligenciáról nem is beszélve.

Akkor a „kire ütött ez a gyerek” vita továbbra sem dőlt el?

– A mai tudásunk szerint nem. A genetika az utóbbi 60-70 év leggyorsabban fejlődő tudományága, a technológiai robbanásnak, az informatikának köszönhetően ma már olyan dolgokat is észreveszünk, amiben a tudósok azelőtt nem is reménykedhettek. Komplett gén-adatbankokhoz tudunk hozzájutni a laptop előtt ülve, elképesztő a gyorsulás, például kínai tudósok azt ígérik, hogy pár éven belül több millió ember géntérképét teszik le az asztalra. Természetes, hogy ez mindenkit lázba hoz. De ne felejtsük el, hogy a genetika csak a hajlamainkat határozza meg, nem a sorsunkat. A valószínűséget, nem az életünket, a döntéseinket, a neveltetésünket, az esetek túlnyomó részében még csak nem is a konkrét betegségeinket. Csak a hajlamot, persze az is jelentős tényező.

Ma már tudományosan elfogadott tény, hogy a környezet - tehát a nevelés, az életmód, általában az életvezetésünk - jobban hat az örökölt jellegek „megszólalására és elcsendesedésére”, mint azt gondoltuk.

Például ha egy állapotos kismama dohányzik, annak a súlyos egészségkárosító hatása három generáción „lecsorog”, akkor is, ha a köztes generációk egy szál cigit sem szívtak el. Tehát ha a gyerek intelligenciáját szeretnénk formálni, akkor beszélgessünk vele, meséljünk neki, hallgassunk vele zenét, mutassuk meg neki a természetet, szeressük és fejlesszük őt a legjobb tudásunk szerint. Nincs az a genetikai kód, amit egy ilyen pozitív szülői magatartás ne tudna jelentős mértékben módosítani.

Az emberi genom első munkapéldányát bejelentő cikk a Nature című folyóiratban. A szenzáció a címlapra került.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter azonnali hatállyal felmentette Nagy Mártont
A kormányváltás ellenére formálisan még mindig Nagy Márton képviselte az országot a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF). A posztot a Tisza-kormány pénzügyminisztere, Kármán András kapja.


A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint csütörtöktől Kármán András pénzügyminiszter lett Magyarország úgynevezett helyettes kormányzója a Nemzetközi Valutaalapnál. Magyar Péter miniszterelnök ezzel egyidőben felmentette a tisztségből az előző kormány miniszterét, Nagy Mártontírja a 24.hu.

A döntésről Orbán Anita külügyminiszternek kell hivatalosan tájékoztatnia a nemzetközi szervezetet.

A 24.hu szerint a kormány döntése formalitás.

A Nemzetközi Valutaalap legfőbb döntéshozó testületében, a kormányzótanácsban minden tagállamot egy kormányzó és egy helyettes képvisel.

Magyarországon a kialakult gyakorlat szerint a kormányzói posztot a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a helyettesi tisztséget pedig a mindenkori költségvetésért felelős miniszter tölti be. Mivel az MNB elnöke Varga Mihály, az ő pozíciója nem változott, viszont a kormányváltással a költségvetésért felelős miniszter személye igen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Német katonák maradványai is előkerültek a Dunából a második világháborús motor alól
A rekordalacsony dunai vízállás miatt egy DKW NZ 350-1 típusú német motorkerékpár bukkant fel a Batthyány téri rakpartnál. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei tíz darab páncéltörő aknát is találtak a helyszínen.


A rekordalacsony dunai vízállás miatt egy csaknem komplett, második világháborús német DKW NZ 350-1 motorkerékpár került elő a budapesti Batthyány téri rakpart sziklái alól. A feltárás során a motor mellett a honvedelem.hu bejegyzése szerint aknákat és német katonák maradványait is megtalálták, a lelet kiemeléséhez tűzszerészek és kutató-mentők segítségére is szükség volt.

A honvedelem.hu közlése szerint „Elképesztő történeti lelet a Dunából!” „A folyó rekordalacsony vízállása miatt egy csaknem komplett, II. világháborús német DKW NZ 350-1 motorkerékpár bukkant elő a Batthyány téri rakpart sziklái alól!” – írta a portál a Facebookon. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei a helyszínen egy egykori „háborús hulladékgödröt” is feltártak, amiből lőszerek, katonai felszerelések és civil tárgyak kerültek elő.

„A feltárás nem volt kockázatmentes: 10 darab német TMi–35 tányérakna és egyéb robbanótestek miatt a tűzszerészeknek is közbe kellett lépniük.”

A több mint 200 kilogrammos motort a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat emelte ki egy hajó segítségével.

„A DKW alól sajnos német katonák maradványai is előkerültek, melyek elszállítását a német hadisírgondozó szervezet végezte el.”

A portál szerint a jármű sorsa is biztosított: „A motorkerékpár jelenleg a HM HIM hangárjában várja a tisztítást és a restaurálást.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megszólalt az egy nap után menesztett M1 híradó főszerkesztő: Előéletemmel a teljes menedzsment tisztában volt
Hajdú Gábor részletesen leírta, hogyan zajlott egyetlen munkanapja Híradó főszerkesztőként. Állítása szerint korábban soha nem vett részt kollégái ellehetetlenítésében.


Hosszú posztban reagált a Facebookon az elmúlt napok eseményeire Hajdú Gábor. A közmédia hétfőn jelentette be, hogy ő lesz az új M1 Híradó főszerkesztője. Kinevezése azonnal tiltakozást váltott ki, főként korábbi Hír TV-s, Echo TV-s és Mészáros-csoportos munkája miatt, Magyar Péter miniszterelnök is kételyét jelezte egy kommentben.

Egy nappal később a közmédia visszavonta Hajdú és Borsa Miklós műsorvezető megbízását, arra hivatkozva, hogy a hírszolgáltatásnak vissza kell szereznie a társadalom bizalmát.

Hajdú Gábor bejegyzését kérésének megfelelően változtatás nélkül, teljes terjedelmében közöljük:

„Az elmúlt napok történéseire reagálva az ügy egyik főszereplőjeként szükségét érzem a tények tisztázásának, annak ellenére, hogy a valóság sokakat – köztük több, az ügyről beszámoló véleményformálót – csak megzavar.

Először is szeretném rögzíteni, hogy rendkívül méltatlan és megalázó helyzetbe hozott engem és a családomat a közmédia új vezetése, merthogy ugyanazzal az indokkal, amellyel felkértek erre a megtisztelő munkára, 24 órán belül el is távolítottak. Tudniillik mindkét esetben arra hivatkoztak, hogy helyre kell állítani a közmédia hitelességét.

Szakmai pályafutásom, amelyre büszke vagyok, mindig is nyitott könyv volt azok számára, akiket érdekelt. Tehát szakmai előéletem tudatában, arra való tekintettel bíztak meg a feladattal.

Noha sohasem vettem a bátorságot, hogy morális értelemben bárkit is elítéljek, elbíráljam, mit miért tesz a szakmában, örökségül kapott becsületemre és a szakmai meggyőződésemre támaszkodva minden körülmények között arra törekedtem, hogy munkámban betartsam a szakma normáit. Soha, de soha nem vettem részt propagandaműsorok készítésében, ellentétben némelyekkel, akik most fennhangon engem vádolnak ezzel.

Csak a jegyzőkönyv kedvéért: a közmédiából 2015-ben, az M1 hírcsatornává válását követően távoztam ahhoz a Hír TV-hez, amely ugyanazon év februárjától, az elhíresült G-napot követően megszűnt „fideszes”-nek lenni. Hírműsorok felelős szerkesztőjeként törekedtem – kollégáimmal együtt – a kiegyensúlyozottság megteremtésére. 2018-ban csakugyan az Echo Televízióba mentem át. Azt követően, hogy a Hír TV akkori vezetése elkötelezte magát a Jobbik mellett, erről pedig az volt a véleményem, hogy sérti a kiegyensúlyozottság elvét, ezért nem akartam benne részt venni. Az EchoTV-ben felelős szerkesztőként szintén hírműsorokat készítettem ugyanezen elvek mentén, az újságírói normák szerint dolgozó kiváló kollégákkal együtt. Noha én nem mozdultam, ugyanannál az asztalnál, ugyanabban a székben ülve lettem újra Hír TV-s. Miután a régi-új vezetőkkel nem volt meg a kémia, önként távoztam onnan.

Igen, a Mészáros Csoportnál helyezkedtem el. Újságíróként, azaz hírfelhasználóként kihívást jelentett a másik oldal, a hír kibocsátói oldal szempontjainak megismerése, azaz a vállalati kommunikáció elsajátítása. Munkám kezdete egybeesett a Covid-időszakkal, amelyben az egyébként is nagy érdeklődést kivívó ügyek mellett nagy figyelmet kellett fordítani a belső kommunikációra, arra, hogy a korlátozások közepette hogyan lehet működtetni egy több mint harmincezer munkavállalót foglalkoztató cégcsoport munkáját. Emellett a mi feladatunk volt a vállalatcsoport társadalmi felelősségvállalási programjának operatív működtetése. Büszkeséggel tölt el, hogy civil szervezetekkel együttműködve munkámmal – sokakkal együtt – hozzájárulhattam több ezer rászoruló mindennapjainak megkönnyítéséhez.

A dolog pikantériája, hogy miniszterelnök úrral, aki 2022 és 2024 között a cégcsoporthoz tartozó MBH Bank felügyelőbizottsági tagja volt, kollégák voltunk.

Reagálva az elmúlt napokban megjelent vádakra közlöm mindenkivel, akit érdekel, hogy itt sem és más munkahelyeimen sem szolgáltam soha, de soha egyes személyiségeket, hanem csakis ügyeket. Aljas rágalom, hogy részt vettem kollégák ellehetetlenítésében, ellenkezőleg, pártállástól függetlenül partneri viszonyt ápoltam velük.

Eltávolításomat követően pedig egy civil szervezetnél, a Magyar Kertörökség Alapítványnál sajtófőnökként végeztem szakmai munkát olyan kérdéskörben, amely az egyik legfontosabb napjainkban: hogyan lehet élhető környezetet teremteni magunk és a jövő generációi számára. Minden jóslásnál brutálisabban ránk rúgta az ajtót a valóság, ennek egyik súlyos következményével nézünk szembe ezekben a napokban. Ezeknek a kérdéseknek, de akár a köztelevízió kívánatos szerepének józan megvitatása helyett virtuális lincselésbe torkollik egy kinevezésről szóló hír.

Noha csak egy napot töltöttem főszerkesztőként a közmédiában, azért még belefért az is, hogy javasoljam a hírigazgató teljes támogatásával, hogy ebben a rendkívüli helyzetben legalább egy öt perces napi hírösszefoglaló készüljön, hiszen mi más lenne a legfőbb küldetése az intézménynek, mint informálni az embereket. Pénz, paripa adott hozzá, de a válasz nem volt. Bár most a legtöbben Bodacz Balázs felelősségét firtatják, de nem árt tudni, hogy szakmai előéletemmel a teljes menedzsment tisztában volt, a munkaszerződést ennek tudatában a vezérigazgató írta alá.

Mint ahogyan a térnek geometriája, a helynek szelleme, akként a számoknak értéke, a szavaknak pedig súlya van. Annak a bizonyos 24 órának a koordináta-rendszere a következő:

Augusztus 3.

9:00 Munkaszerződés aláírása a Kunigunda útján a tv-székházban.

9:30 Megbeszélés a hírigazgatóval

10:00 Látogatás a newsroomban, kölcsönös üdvözlés rég nem látott és új kollégákkal

10:30 Stúdióbejárás

11:30 Beköltözés az irodába

12:00 Arculati megbeszélés

13:30 Ebéd egy régi kollégával

14:00 Adminisztratív ügyek, telefonok intézése

17:00 Távozás a székházból

19:42 Az MTI közzéteszi a kinevezésről szóló hírt, amelyet átvesznek a hírportálok

Ezt követően a miniszterelnök kommentet fűz a Telexen megjelenő hír alá, amely így hangzik: nem hinném…

21:24-kor hívnak, hogy közöljék: olyan teher lettem, amelyet a közmédia nem tud felvállalni

Augusztus 4.

14 óra A munkaszerződés megszüntetésének aláírása

Mint az a pályafutásom tömör leírásából is kitűnik, többször is munkahelyet váltottam életem során, a távozást hol magam kezdeményeztem, hol a munkáltató. Egy kivételével mindegyik a körülményekhez képest higgadt légkörben, a kölcsönös tisztelet jegyébenben zajlott. Azok után, hogy a köztévé vezetése által felajánlott munkát korábbi munkahelyemet feladva elfogadtam, a próbaidőszak jogi lehetőségét kihasználva indoklás nélkül utcára tettek. Ugye nem kell magyaráznom, hogy nem azért, mert valamit azon az egy napon rosszul csináltam.

A hitelességen alapuló három évtizedes munkásságomat sutba dobva úgy ráztak le, mint kutya a vizet. Finoman fogalmazva is kisszerű.

Hiszem, hogy az újágíró feladata kérdések révén feltárni az igazságot. Persze ritkán létezik az életben abszolút igazság, az értelmezés nyújtja számunkra azt a lehetőséget, hogy közelebb kerüljünk hozzá. Az én kérdéseim az üggyel kapcsolatban az alábbiak:

Eltűrhető bárkinek is a tényeket nélkülöző meghurcolása, különböző stigmák alapján? Ha én a Hír TV-miatt propagandista voltam, akkor a velem egy időben szintén ott dolgozók (Veiszer Alinda, Kálmán Olga, Láng Balázs, Magyar Márton és sokan mások) is mind propagandisták, akiknek nincs helyük többé a közéletben?

nem hinném…

Ha valaki az elmúlt 16 évben fideszes cégnél vagy a kormánynak dolgozott akár alkalmazottként, akár vezető beosztásokban (pl. diplomataként, vezérigazgatóként, FB-tagként, államtitkárként stb.), akkor el kell lehetetleníteni, mert a közösségi hálón egy aktív kör vérre szomjazik?

nem hinném...

Lehet-e úgy független a közmédia, hogy Facebook-bejegyzésekre alapozott vélemények alapján történnek döntések? nem hinném…

Természetesen mindenki pótolható. Számos jó szakember van, házon belül és kívül is, akikkel kivitelezhető egy modern közszolgálati hírszolgáltatás. Mindannyiunknak ez az érdeke. És talán az utolsó lehetőség. A szakmánkat is érintő technológiai ugrás okozta kihívás óriási. Őszintén szurkolok!

Végezetül szeretnék köszönetet mondani azért a rengeteg, világnézettől független támogató hívásért, üzenetért, levélért, amelyet az ügy kapcsán kaptam, el sem tudjátok képzelni, mennyi erőt ad. Köszönöm!

Szolgálati információ: A szöveg továbbközléséhez teljes terjedelemben és változtatás nélkül járulok hozzá. A történtekkel kapcsolatban további hozzáfűzni valóm nincs, kérem ennek tiszteletben tartását!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány
A kormány elfogadta az átfogó energiafejlesztési tervet, amely a megújuló forrásokat és az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe. A fejlesztéseket vegyes finanszírozással, hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A kormány elfogadott egy átfogó energiafejlesztési tervet, amely az energiatároló kapacitások, a villamosenergia-hálózat, valamint a szél- és geotermikus beruházások fejlesztését célozza – jelentette be szerdán Magyar Péter miniszterelnök.

Magyar Péter a közösségi oldalán azt írta, „véget ért a kétnapos kormányülés első fele”. A bejegyzés szerint a kabinet – a miniszterelnök értékelése szerint a mostani energiaválságra is reflektálva – fogadta el a tervet, amelynek fő elemei az „energiatároló kapacitások fejlesztése, hálózatfejlesztés, szélenergia- és geotermikus beruházások”.

A miniszterelnök kiemelte azt is, hogy „a fejlesztéseket úgy valósítjuk meg, hogy azokból a magyar állam és településeink anyagilag is profitáljanak”.

A poszt azzal zárul, hogy „most pedig kezdődik a Védelmi Munkacsoport ülése”, és Magyar ígérete szerint „rövidesen jelentkezem a részletekkel”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk