TUDOMÁNY

Fény derült a kutyák eredetére: Szibériában háziasíthatták először az emberek a farkasokat

Ezután az emberek és a kutyák együtt vándorolhattak Amerikába – erre utal az ősi DNS minták elemzése.

Link másolása

Szibériát máig a kegyetlen hideggel azonosítják. Volt azonban olyan korszak, amikor ez a táj sokkal élhetőbb volt Földünk más vidékeinél. És ez éppen az utolsó jégkorszak idején, mintegy 23 ezer évvel ezelőtt történt, amikor ember és farkas egymásra találhatott.

A kor üledékeiből származó klímaadatok, továbbá régészeti leletek és DNS-minták azt bizonyítják, hogy sokféle állat élt ott. Köztük lovak, mamutok, mindenféle ragadozók, és jutott élelem az embereknek is. Emiatt a vidéken maradtak több ezer évre egész embercsoportok, köztük a mai amerikai indiánok ősei, és ugyanitt éltek farkastörzsek is.

A Proceedings of the National Academy of Sciences-ben (PNAS) megjelent tanulmány szerint

ezen a vidéken zajlott le első ízben a kutyák háziasítása. Erre az amerikai őslakosság DNS-adatai és a kutyák eredetéről szóló ismeretek alapján jutottak.

A kutatók elárulták, hogy a teória először egy oxfordi nem hivatalos beszélgetés során vetődött fel, amikor régészek, antropológusok, biológusok azokról a DNS-mintákról vitatkoztak, amelyek lehetővé tették elődeink és a kutyák vándorlásának nyomon követését. David Meltzer, a dallasi Southern Methodist University kutatója megmutatta adatait a kutya domesztikációját tanulmányozó oxfordi Greger Larsonnak, és számos közös pontot fedeztek fel.

A kutyák őstörténete meglehetősen homályos, és csak az elmúlt évtizedben jutottak a kutatók arra a következtetésre, hogy a kutyák első otthonai valahol Európában, Eurázsiában, Kelet-Ázsiában és Afrikában lehettek, legkorábban 15 ezer évvel ezelőtt.

Egyes kutatók ugyan a kezdeteket jóval korábbra tették, de vita alakult ki arról, hogy a korai fosszíliák kutyáktól vagy farkasoktól származnak-e – idézi fel a New York Times

Az új megközelítés abból indul ki, hogy az ősi DNS-minták alapján az embereknek és a kutyáknak hasonlóak a migrációs és szétágazási történeteik.

Dr. Angela Perri szerint az ősi amerikai kutyák, amelyek csupán néhány genetikai nyomot hagytak a mai fajtákban, két nagy csoportra oszlottak, de volt egy közös ősük, nagyjából 23 ezer évvel ezelőtt.

Ugyanez igaz az amerikai őslakosokra is. A később Amerikát benépesítő népcsoport nagyjából 24 ezer évvel ezelőtt vált el a korábbi szibériai őslakosoktól, és Alaszkán keresztül érkezhettek Amerikába, amikor az utolsó jégkorszak végén száraz lábbal tudtak átkelni a egykori Bering-földhídon.

A feltételezések szerint nemcsak a génjeiket vitték magukkal az észak-szibériaiak Amerikába, hanem a kutyáikat is.

Valószínűnek látszik tehát, hogy a több ezer évig elszigeteltségben élő észak-szibériai ősemberek voltak az elsők, akik háziasították a farkasokat, vagy pedig akikhez a farkasok domesztikálták magukat, és ezáltal elkezdtek maradékból táplálkozni és lemondtak a vadászatról.

Meltzer szerint ezek a szibériaiak kis, 25 fős csoportokban élhettek nagy, sík vidéken. Az ősi DNS-minták azt mutatják, hogy saját csoportjukon kívül választottak párt, így érintkeztek egymással, és lehet, hogy eközben farkaskölyköket is cseréltek.

Pontus Skoglund, az ősi DNS szakértője, aki a kutyák eredetét tanulmányozza a londoni Crick intézetben egyetért azzal, hogy Szibéria a kutyák kialakulásának helyszíne lehet, de szerinte ez csak az egyik lehetőség. Az említett tanulmány ugyanis elsősorban az anyai DNS-vonalat követte, tehát elképzelhető, hogy a folyamat Eurázsia más vidékein is végbement.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Érdemes lesz az esti eget lesni április 10-én, mert ritka égi jelenséget láthatsz, a következőre 71 évet kell várni
Több érdekességet is megfigyelhetsz majd. Van amit szabad szemmel is tudsz követni, de egy másik látványossághoz egy jobb távcső is szükséges lesz.

Link másolása

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Április 10-én szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó

Jupiter és tőle jobbra, mindössze 3,5 fokra az 5 százalékos fázisú, 2 napos, cérnavékony holdsarló. 20 óra 20 perckor a páros még 15 fokos magasságban jár a nyugati ég alján. Szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek az égitestek,

ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Szintén felbukkan az égbolton a kékeszöld Uránusz bolygó - mely alig két fokkal jár a Jupiter fölött -, valamint az év egyik legszebb üstököse, a 12P/Pons-Brooks, mely a holdsarló alatt 3 fokkal látható.

A szabad szemmel nem látható, halványabb Uránusz és az üstökös megtekintéséhez érdemes megvárni az égbolt teljes besötétedését. 20 óra 50 perc körül már mindkét égitest az éjszakai égbolton figyelhető meg, de addigra a Jupiter-Hold páros 10 fokos, az üstökös pedig mindössze 7 fokos magasságba süllyed. Megpillantásukhoz így tiszta égbolt és egy nagyobb kézitávcső szükséges.

A láthatósága végén járó Jupiter 2023 májusában tért vissza a hajnali égboltra, a Naphoz közeledve azonban lassan eltűnik az esti szürkület fényében. Szintén ez alkalommal nyílik utolsó lehetőség az Uránusz megtekintésére.

A 12P/Pons-Brooks üstökös április 21-én ér perihéliumba, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára, de ekkor már nem lesz látható. Legközelebb 71 év múlva ér újra a Föld közelségébe. A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5 százalékos megvilágítottságú, majdnem pontosan 2 napos holdsarló továbbra is megfigyelhető lesz. A Hold megvilágítatlan oldalának derengése, a hamuszürke fény szabad szemmel is jól látszik majd - olvasható a közleményben.

Április 11. és 13. között az egyre növekvő tavaszi holdsarló krátereit a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is megfigyelhetik az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Látványos csillaghullás lesz vasárnap hajnalban
2046-ig nem lesz hasonló jelenség. A koránkelők csíphetik el a legszebb látványt.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében azt írja, hogy

idénre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló nem valószínű, hogy lesz 2046-ig.

A tájékoztatás szerint a leggazdagabb hullást a koránkelők csíphetik el, hajnal 3 és 4 óra között.

via MTI

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A tudósok megfejtették a rejtélyes halálesetek okát Tutanhamon sírja körül
A régészek 1922-ben felfedezték fel Tutanhamon sírját, és hamarosan elterjedt, hogy egy átok miatt történnek különös, megmagyarázhatatlan dolgok.

Link másolása

Amikor felfedezték Tutanhamon fáraó sírját, talán az egyik legnépszerűbb régészeti leletnek tartották, amit valaha megtaláltak - írja az UNILAD. Azonban nem sokkal később az újságok „múmia átkáról” kezdtek el írni, amire vonatkozóan máig nem tudtak kézenfekvő válasszal szolgálni a tudósok.

A felfedezés Howard Carter régész nevéhez fűződik, aki sokáig tagadta az "átok" létezését. A kutató 64 éves korában hunyt el limfómában. Bár halála nem függ össze az "átok" létezésével, a kutatók mégis érdekesnek ítélték Carter halálának körülményeit.

A kutatók azonban most olyan leleteket hoztak nyilvánosságra, amelyek komoly veszélyre hívják fel a figyelmet. Ugyanis az egyiptomi régészeti kutatóterületen magas előfordulási arányban radioaktív anyagokat találtak.

Ross Fellowes régész szerint "a sírromokban lévő erős sugárzás az alapkőzetekből fakadhat."

Emiatt pedig kockázatos lehet a sírkamrába való belépés az érdeklődők számára, ugyanis a sírban lévő magas sugárzási szint befolyással lehet az emberi szervezetre.

A sírhoz kapcsolódó haláleset Lord Carnarvoné, aki az egyik expedíció pénzügyi támogatója volt: ő 56 éves korában halt meg Kairóban.

Link másolása
KÖVESS MINKET: