TUDOMÁNY

Emberek születtek újjá a nők bálványának keze alatt – 55 éve hajtotta végre a világ első szívátültetését dr. Christiaan Barnard

Gina Lollobrigida és Grace monacói nagyhercegnő is rajongott a világhírű orvosért, aki Dél-Afrikában írt történelmet. Igaz, az első páciens csak 18 nappal élte túl a műtétet.

Link másolása

Az 1960-as évek második felében, amikor néhány apró kivétellel az egész világon megszűnt a gyarmati rendszer, és közel volt a fekete amerikai polgárjogi mozgalom győzelme, a rasszizmus, a faji elkülönítés szitokszóvá vált a nemzetközi együttélésben. Két olyan ország létezett csupán, ahol az államrend még mindig erre a sötét gondolatra épült: a Nagy-Britanniától 1965-ben egyoldalúan elszakadt Dél-Rhodesia (a mai Zimbabwe) és a Dél-Afrikai Köztársaság. Az afrikai kontinens e két szégyenfoltját nemcsak az emberiség nagy része közösítette ki, hanem az ENSZ is: kitiltották őket szinte valamennyi világfórumról, nem vehettek részt az olimpiai játékokon, és mivel a velük való bármilyen kapcsolatfelvétel heves tiltakozásokat váltott ki, még az üzleti szempontból legérdekeltebb országok, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is igyekeztek kerülni a „hivatalos” érintkezést.

Aztán jött 1967 december 3, amikor a Dél-Afrikai Köztársaság nem a feketék és a „színesbőrűek” (főleg indiai származásúak) brutális jogfosztottságával és a rendőrterrorral került a hírek élére, hanem egy igazi orvosi szenzációval.

Ekkor tanulta meg a világ a fokvárosi Groote Schuur kórház és szívsebész orvosa, dr. Christiaan Neethling Barnard nevét. Ő volt az első, aki egy emberi szívet egy másik ember mellkasába ültetett át, hogy ezzel meghosszabbíthassa az életét. És bár a páciens csupán 18 napot kapott ajándékba, Louis Washkansky is beírta magát az orvostudomány történetébe.

Úgy igazságos, hogy felidézzük a donor nevét is: egy Denise Darwall nevű 25 éves fehér nő volt, akit előző nap egy autó gázolt el, és néhány órával a Groote Schuurba való szállítása után meghalt. Ugyanitt feküdt súlyos koronaér-gyulladással Washkansky, az 55 éves zöldséges, akinek legfeljebb néhány napja lehetett hátra, ellenben vércsoportja egyezett a balesetet szenvedett lányéval. Barnard doktor megkérdezte tőle, hogy hajlandó-e alávetni magát a világ első emberi szívátültetésének. A páciensnek nem volt vesztenivalója, ráadásul egész életében sportolt és erősen munkált benne az élni akarás.

A szívátültetés akkor már negyedszázada foglalkoztatta az orvostudományt. Az 1952 óta alkalmazott hypotermia, a szív mesterséges lehűtése, majd a szívtüdőgép feltalálása, amely korlátozott ideig képes a szív helyett a vérkeringést biztosítani, lehetővé tette a nem verő, vértől kiürített szívizom operációját. Többszáz kísérlet, amelyeket három amerikai kardiológus, Norman Shumway, Richard Lower és Adrian Kantrowitz kutyákon hajtott végre, bebizonyította, hogy a szívátültetés lehetséges.

Emberi transzplantációval azonban még senki sem próbálkozott, és ennek nem utolsó sorban jogi okai voltak. A legtöbb országban ugyanis akkor még nem létezett az „agyhalál” fogalma, tehát nem lehetett egy olyan ember szerveit eltávolítani, akinek még vert a szíve. 1966-ban három amerikai sebész egy gyermeken akart szívátültetést végezni, de mivel meg kellett várniuk, hogy a donor gyermek szíve megáll, a szerv túlságosan károsodott a transzplantációhoz. E próbálkozás azonban, már csak presztízs-okokból is, erősítette Barnard elszántságát, aki maga is az Egyesült Államokban végzett, és ő vezette be hazájában a nyílt szívműtéteket. Ő is próbálkozott kutyákkal, de nem volt túl sikeres, egyetlen állat sem élt az új szívvel 10 napnál tovább.

Barnardnak, akinek pályaválasztását meghatározta, hogy öccse ötévesen meghalt szívbetegségben, meg kellett küzdenie feletteseivel. Mindenekelőtt elvetették azt az elképzelését, hogy először egy fekete beteget operáljanak meg, nehogy újabb érvet szolgáltassanak az apartheid-rendszer ellen, hogy a fekete lakosságon kísérleteznek. Miután azonban Washkansky vállalta a kockázatot, a kórház igazgatója is beleegyezett. Már csak Denise apjának beleegyezése kellett, aki, miután megértette, hogy lánya nem ébred fel többé, hozzájárulását adta.

1967. december 3-án hajnali 2 óra 30 perckor Denise Darwallt lekapcsolták a lélegeztetőgépről. A mellette lévő teremben fekvő Washkanskyt elaltatták és szívtüdőgépre kapcsolták. Egy rossz koordináció miatt azonban levegő került a pumpába, és ez azzal fenyegetett, hogy a beteg agyába kerül és megöli őt. Szerencsére időben észrevették, és kezdődhetett a kettős műtét.

Barnard felnyitotta Denise mellkasát, kivette a szívét, és azonnal egy 10 fokos oldatba helyezte. A még élő szervet átvitték a másik terembe, ahol behelyezték Washkansky mellkasába.

Az orvosok számára évszázadoknak tűnhettek azok a másodpercek, amíg érzékelhették a szív első összehúzódását, majd elindult a szabályos szívverés. Reggel 6 óra 13 perckor a beteget lekapcsolhatták a szívtüdőgépről, miután az átültetett szív továbbra is erőteljesen vert. A 45 éves sebész másnap már világsztár volt.

Washkanskyt sajnos december 21-én tüdőgyulladás vitte el. A beteg ugyanis nagymennyiségű immungyengítő gyógyszert kapott, hogy szervezete ne vesse ki magából az átültetett szívet. Közben az Egyesült Államokban is megvolt december 6-án az első kísérlet: Adrian Kantrowicz doktor gyermek páciense azonban csak hat órával élte túl a műtétet.

Christiaan Barnard viszont alig egy hónappal később már újabb szívátültetést hajtott végre, csökkentve ezúttal az immungyengítők adagolását: 1968. december 2-án egy 58 éves fogorvos, Philip Blaiberg kapott új szívet, amellyel 19 hónapig élt. Donorja ezúttal egy fekete férfi volt, aki előző nap esett össze egy fokvárosi strandon. Amikor ez kiderült, amint az várható volt, nagy ellenérzést váltott ki az apartheid ellenségeinek körében, de Barnard sikerén és népszerűségén ezt mit sem változtatott.

A jóképű professzorért rajongtak a nők, a korabeli média szerint, amely csak „Chrisként” emlegette, még maga Gina Lollobrigida és Grace monacói nagyhercegnő  is belehabarodott. Még egy dalos paródia is született róla, amelyben a hölgypáciensei sztriptíztáncot járnak.

A nőcsábász hírnévnek azért volt némi alapja, mivel 1969-ben elvált első feleségétől és egy 19 éves milliomoslányt vett el, frigyük 12 évig tartott. 1988-ban pedig, immár 66 évesen harmadszor is megnősült, akkor egy fotómodell lett élete párja, de egy évvel halála előtt tőle is elvált. A három asszonytól összesen hat gyermeke született. Mindeközben egészen 1983-ig vezette a Groote Schuur szívsebészetét, és egyre nagyobb sikereket ért el. Egy 1971-ben operált páciense, Dirk Van Zyl például 23 évig élt új szívvel.

Életének tragikus fordulata volt, hogy 1983-ban reumás ízületi gyulladás miatt abba kellett hagynia a műtéteket. Nagysikerű önéletrajzi kötetei mellett orvosi témájú könyvei számtalan kiadást megértek világszerte, így Magyarországon is. Írt a szívgyógyászat mellett saját betegségének kezeléséről, az öregedésről, sőt, az eutanáziáról is, amelynek nagy híve volt. Még regényíróként is elismerték.

Barnard csupán azt sajnálta, hogy soha nem kapta meg az orvosi Nobel-díjat, mert bár, parlamenti képviselő fivérével ellentétben, igyekezett távol tartani magát a politikától, valószínűleg Stockholmban sosem bocsátották neki, hogy praxisát végig egy apartheid rendszerű államban folytatta.

Élete utolsó évében azonban, belefáradva a harmadik válása körüli szenzációhajhászásba, Ausztriában telepedett le.

Az élet nagy szerelmese, stílszerűen távozott az élők sorából: 2001. szeptember 2-án a ciprusi Páfoszban a tengerparton az Ötven út az egészséges szívhez című könyvét olvasgatta, amikor szívrohamot kapott és meghalt.

Christiaan Barnard és csapata úttörő munkája azóta már a gyógyítás szinte mindennapi gyakorlatává vált. Magyarországon 1992. január 3-án a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján hajtották végre az első sikeres szívátültetést Szabó Zoltán professzor vezetésével. Ma már világszerte évente átlagosan 3500 ilyen életmentő műtétet hajtanak végre, a betegek 90 %-a éli túl a transzplantációt, 86-88 %-os az egy éves és 69-73 %-os az öt éves túlélési esélyük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Merev pénisszel temették el Tutanhamon fáraót, most kiderült, miért
Az egyiptomi uralkodó valószínűleg az egyik istenhez akart hasonlítani halálában.

Link másolása

Tutanhamon egyiptomi fáraót úgy temették el, hogy

a péniszét merev állapotúra állították balzsamozás közben.

Egy friss kutatás szerint ennek szimbolikus oka van - írja az UNILAD.

Ehnaton, az előző fáraó ugyanis úgy döntött, hogy az egyiptomi vallás központjában a napisten, Aton legyen. Ezért minden olyan tárgyat, ami a többi isten képét ábrázolta, megsemmisítettek, fia viszont úgy döntött, hogy visszahozza őket a köztudatba, és ez is hatással lehetett arra, miért úgy temették el úgy, ahogy.

A fáraó testét ugyanis teljesen befedték egy fekete, olajos folyadékkal, illetve a szívét is kivették, viszont nem helyettesítették egy skarabeusszal, mint ahogy az megszokott volt.

Salima Ikram egyiptológus szerint ez azért lehetett, mert

a fáraó a túlvilág és a halottak istenéhez, Oziriszhoz akart hasonlítani.

Oziriszt is hagyományosan fekete bőrrel szokták ábrázolni, a pénisz pedig az isten regeneratív erejére utalhatott. Ozirisz szívét pedig a testvére, Széth vágta ki, és temette el.

Ikram szerint ezekkel a gesztusokkal a régi istenekhez akart visszatérni, és valamelyest vissza akarta vonni apja intézkedéseit ellenük.

Tutanhamon sírját 1922. november 4-én fedezték fel, több évnyi kutatás után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Ismeretlen lényt találtak egy elhagyatott bányában, 480 foga volt
A 155 millió éves fosszília rendkívül jó állapotban maradt fenn Németországban.

Link másolása

Különös csőre és több száz fog a van annak az eddig ismeretlen fajnak, amelyet nemrég fedeztek fel egy elhagyatott németországi bányában — írta meg a Live Science. A nagyjából 155 millió éves, a pteroszauruszok rendjébe tartozó faj fosszíliája rendkívül jó állapotban maradt fenn, a szinte hiánytalan csontvázon még az ínszalagok is megtalálhatóak.

Talán a mai kanalasgémekéhez hasonlítható a csőre, amely 480 darab, 2-11 milliméter hosszú fogat tartalmaz.

Soha nem láttak ehhez hasonló fogakat egy pteroszaurusznál sem - mondta David Martill, a Portsmouth-i Egyetem paleobiológusa. A kutatók úgy vélik, az őslény a flamingókhoz hasonlóan garnélákkal táplálkozhatott, és kampó alakú fogai szűrték ki az apró rákokat.

A leletet véletlenül tárták fel egy elhagyott bányában Bajorországban. A kutatók krokodilcsontokat kerestek, amikor belebotlottak az új példányba.

A lény a Balaenognathus maeuseri tudományos nevet kapta, ezzel állítottak emléket az állatról készült tanulmány írása közben elhunyt Matthias Mäusernek. A fosszília Németországban, a Bambergi Természettudományi Múzeumban található.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
Magyarországról is látható lesz az üstökös, amely utoljára 50 ezer éve volt a Föld közelében
Szerda éjfél körül van a legnagyobb esély meglátni, akár szabad szemmel is, ha az égbolt elég tiszta és sötét.

Link másolása

Ahogy arról már mi is beszámoltunk, utoljára 50 ezer éve volt látható a Földről is a C/2022 E3 (ZTF) nevű periodikus üstökös. Utoljára tehát a neandervölgyi emberek lehettek szemtanúja ennek a 2022 márciusában felfedezett, 4,5 magnitúdós fényességű égitestnek, a bolygónkhoz legközelebb ma, február elsején kerül:

körülbelül 42,5 millió kilométerre halad el a Föld mellett.

A The Guardian szerint

szerda éjszaka, éjfél körül van a legnagyobb esélyünk arra, hogy meglássuk az üstököst,

és nem egy nagyvárosban, hanem egy kevésbé fényszenyezett helyről kell figyelni. Bár eddig is sokan észrevették teleszkóp vagy távcső nélkül, azért nagyobb az esély meglátni, ha van hozzá megfelelő eszközünk.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló korábban azt közölte az MTI-vel, hogy február 7-8-án kora este már a holdfény sem fogja zavarja megfigyelését. Február 6-án a Szekeres csillagkép szélén, az igen fényes Capella csillaghoz lesz viszonylag közel, magasan a fejünk felett. Ezután napról napra közeledik a vöröses színű Mars felé, amelyhez február 11-én ér a legközelebb. Február 13-15. között az üstökös a Bika csillagkép Hyádok halmaza előtt vonul el, együtt állást alkotva a Bika szarva között.

Alakja és színe különleges: a mag körül kiterjedt, zöld színű üstököslégkör, úgynevezett kóma alakult ki, amely meghatározza kinézetét.

A kómából jelenleg szélesre nyílt, legyező alakú, rövid, sárgásfehér porcsóva ered, melynek széle a nagy felbontású felvételeken szálas. A széles, tömzsi porcsóva mellett pedig egy rendkívül hosszú, halvány, egyenes ioncsóva is kiindul az üstökösből, amely mint egy fejsze nyele, tartja a széles baltafejet magán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Rejtélyes spirál jelent meg az égen Hawaii felett
Már meg is van a magyarázat a szokatlan égi jelenségre.

Link másolása

Január 18-án éjszaka valami szokatlant vetek észre az égen Hawaii felett a Maunakea-ben található csillagvizsgálóból - írja a New York Post.

A spirállá alakuló, fényes gömbről a Subaru teleszkóp készített felvételt, amit az interneten is megosztották:

Azonban a furcsa jelenség

nem egy földönkívüli lényt vagy egy űrhajót takar a hírek szerint, hanem a SpaceX egyik műholdját.

A Subaru teleszkóp figyelői szerint a műhold keringési repülést hajtott végre, ezért emlékeztetett spirálra a pályája a Földről nézve.


Link másolása
KÖVESS MINKET: