TUDOMÁNY

Egyedülálló gyógyszermolekulát hoztak létre az ELTE kutatói, megelőzve az amerikaiakat

A stroke és különböző neurológiai sérülések után kialakuló tartós izomgörcsök gyógyítását forradalmasíthatja a magyar felfedezés.

Link másolása

A stroke és különböző idegrendszeri megbetegedések, sérülések után a betegek közel 40 százalékánál jelentkeznek tartós izomgörcsök, más néven az izomspaszticitás. Ez ma közel 60 millió embert érint világszerte. Az ELTE kutatói olyan gyógyszerjelölt molekulát fejlesztettek ki, amely forradalmasítja a betegek kezelését. A projekt többek között a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programon nyert 1,8 milliárd forintos támogatásból, valamint egyéb magán és állami forrásokból valósult meg. A kutatások eredményét a rangos élettudományi folyóirat, a Cell publikálta.

A most felfedezett MPH-220 elnevezésű molekula közvetlenül arra a fehérjére, a miozinra hat, ami az izomösszehúzódásért felelős.

"Ha ezt a fehérjét közvetlenül tudjuk gátolni, akkor mindegy, hogy a sérült idegrendszerből milyen információt kap az izom. A mi molekulánk megakadályozza a két fehérje összekapcsolódását, ezáltal gátolja az izomösszehúzódást” - magyarázza Gyimesi Máté, a projekt tudományos igazgatója.

Az izmok összehúzódásáért felelős miozin nevű fehérjét, valamint az azt aktiváló aktint Szent-Györgyi Albert fedezte fel. Az ő kutatásai mentén jött létre az ELTE Biokémiai tanszéke. Málnási-Csízmadia András, az ELTE professzora, kutatócsoportjával a tanszéken fejlesztette ki az MPH-220 gyógyszerjelölt molekulát. A gátlószer jelenleg a humán klinikai vizsgálatok kapujában áll.

“A szív- és a vázizom ugyanabba a fehérjecsaládba tartoznak, azonban olyan molekulát kellett fejleszteni, amely a vázizmot hatékonyan gátolja, de a szívizmot nem befolyásolja. Ha bejuttatunk a szervezetbe egy olyan molekulát, amely a vázizom mellett a szívizomra is hat, akkor az megállíthatja a beteg szívét. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy specifikusan tudjunk hatni a vázizomra. Innen indult a kutatásunk négy évvel ezelőtt" - mondja a professzor.

Neurológiai sérülések kapcsán kialakuló tartós izomgörcsök jelentkeznek például stroke után a betegek 30-40%-nál.

“Stroke illetve más idegrendszeri sérülések után az izmokban fokozott összehúzódás jön létre, mert a sérült agy nem képes megfelelő jeleket küldeni az izmoknak, hogy hogyan húzódjanak össze és erjedjenek el. Az idegrendszeri sérülés miatt a gátló információ nem érkezik meg az izmokba, amelyek így folyamatosan összehúzódva maradnak. Ez súlyos fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal jár, ami ellehetetleníti a pácienseket a mindennapi élet legegyszerűbb mozzanatainak kivitelezésében is."

A kutatók gyógyszerjelölt molekulája kizárólag a célfehérjére hat. A szívizmot nem gátolja, viszont a vázizmot nagyon hatékonyan relaxálja.

Az eredmény azért egyedülálló a világon, mert jelenleg nem tudni olyan gyógyszerről, amely specifikusan a vázizmok elernyesztésére hatna ezeknél a betegeknél.

“Az MPH-220 kifejlesztése egy hatalmas áttörés. A tartós izomgörcsökre jelenleg alkalmazott gyógyszerek mind az idegrendszeren keresztül fejtik ki hatásukat, vagyis az idegrendszer befolyásolásán keresztül próbálják meg elérni, hogy az izom elernyedjen. Ennek köszönhetően azonban hatékonyságuk alacsony, és számos idegrendszeri illetve szív-érrendszeri mellékhatást okoznak."

A kutatók másfél évet vártak a szabadalom beadását követően annak eredményére, hogy kiderüljön, egy hasonló kutatásokat végző floridai intézet vagy a magyarok védették-e le előbb a molekulát.

"Másfél éves várakozás, a szabadalmak nyilvánossá válása után derült ki, hogy pár hónappal meg tudtuk előzni az Egyesült Államok egyik legnagyobb kutatóintézetét. Ez fantasztikus eredmény számunkra és az ország számára is, amire nagyon büszkék vagyunk."

Következő lépésben a humán klinikai fázisok következnek.

“Először egészséges önkéntesek bevonásával vizsgálják a gyógyszerjelölt molekulát, ahol főként a biztonságosságot figyelik, valamint a dózismennyiséget határozzák meg. Ha a klinikai vizsgálatok sikeresek, akkor mostantól remélhetőleg 5-6 éven belül a betegek életminőségét jelentősen javíthatja az MPH-220” - mondja Gyimesi Máté.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Ismeretlen lényt találtak egy elhagyatott bányában, 480 foga volt
A 155 millió éves fosszília rendkívül jó állapotban maradt fenn Németországban.

Link másolása

Különös csőre és több száz fog a van annak az eddig ismeretlen fajnak, amelyet nemrég fedeztek fel egy elhagyatott németországi bányában — írta meg a Live Science. A nagyjából 155 millió éves, a pteroszauruszok rendjébe tartozó faj fosszíliája rendkívül jó állapotban maradt fenn, a szinte hiánytalan csontvázon még az ínszalagok is megtalálhatóak.

Talán a mai kanalasgémekéhez hasonlítható a csőre, amely 480 darab, 2-11 milliméter hosszú fogat tartalmaz.

Soha nem láttak ehhez hasonló fogakat egy pteroszaurusznál sem - mondta David Martill, a Portsmouth-i Egyetem paleobiológusa. A kutatók úgy vélik, az őslény a flamingókhoz hasonlóan garnélákkal táplálkozhatott, és kampó alakú fogai szűrték ki az apró rákokat.

A leletet véletlenül tárták fel egy elhagyott bányában Bajorországban. A kutatók krokodilcsontokat kerestek, amikor belebotlottak az új példányba.

A lény a Balaenognathus maeuseri tudományos nevet kapta, ezzel állítottak emléket az állatról készült tanulmány írása közben elhunyt Matthias Mäusernek. A fosszília Németországban, a Bambergi Természettudományi Múzeumban található.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Attól, hogy meghalunk, még nem biztos, hogy elveszítjük az eszméletünket – állítja egy tanulmány
Tudományos bizonyítékot találhattak arra, hogy van élet a halál után. Néhány esetben és pár percig legalábbis biztosan.
Fotó: Sasin Tipchai / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. január 13.


Link másolása

Néhányan a szívleállást követően is eszméletüknél maradnak, írja a Mirror egy tanulmány alapján. A Resuscitation orvosi folyóiratban publikált kutatás során 2060 szívleállást vizsgáltak.

Az egyik megkérdezett férfi pontosan emlékezett arra, hogyan hozták vissza az életbe az orvosok. A tanulmány szerint

a beteg felülről, a terem egyik sarkából figyelte az eseményeket. A férfi pontosan leírta a szobában megforduló embereket és a hangokat.

Az orvosi feljegyzések később megerősítették a történetet és azt is, hogy defibrillátorral élesztették újra. Vagyis nagyjából három perc telt el a szívmegállás és az újraélesztés küzött, aminek minden mozzanatával tisztában van az akkor éppen halottnak számító ember.

A beteg elmondta, hogy emlékszik, amint a nővérrel beszélt, majd hirtelen csend lett. Ezután rohantak be és kezdték el az újraélesztést. Eközben a szoba egyik felső sarkából intett az éppen halott férfinak egy nő, hogy menjen oda, ő azonban nem tudott odáig eljutni. Foglama sem volt arról, hogy ki lehet a nő, csak azt érezte, hogy valahonnan ismeri és megbízhat benne.

Egy pillanattal később már a fenti sarokból szemlélte az eseményeket. Teste fölé a nővér és egy kopasz férfi hajolt. Utóbbi arcát nem látta, csak kék öltözékét és a tarkóját, amit meglehetősen vaskosnak írt le. Ezután már csak arra emlékszik, hogy magához tért az ágyában.

A nyolc évvel ezelőtti kutatás 2060 alanya közül 330-at sikerült visszahozni a szívleállás után.

Sokan közülük nem tudták felidézni a halál és az újraélesztés között eltelt időt, néhányan azonban tisztán emlékeztek a megpróbáltatásaikra.

A megkérdezettek közül kilencnek volt halálközeli élménye, ketten pedig vizuális észlelésekről is beszámoltak.

A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a túlélők „az emlékek széles skáláját tapasztalták”, melyek között egyaránt előfordultak félelmetes és a fentihez hasonló tudatos élmények.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Kiderült, mit láthatunk magunk előtt, amikor meghalunk
Egy kutatás szerint megnő az agyi aktivitás közvetlenül a halál előtti és utáni másodpercekben.

Link másolása

Amerikai kutatók EEG-n keresztül rögzítették egy 87 éves epilepsziás férfi agyhullámait, amikor a beteg szívrohamot kapott és meghalt. A vizsgálat során az agyhullámok növekedését – úgynevezett gamma hullámokat – észlelték a szívleállás előtti és utáni 30 másodpercben, ami alátámasztja azt az elképzelést, hogy az ember szeme előtt lepereg az egész élete a halála előtt - írja a BBC.

"Az emlékek visszakeresésben szerepet játszó hullámok generálásával az agy a fontos életeseményeket idézheti fel még egyszer utoljára, hasonlóan a halálközeli élményekben leírtakhoz. Ezekkel az eredményekkel pontosabban meghatározhatjuk, mikor ér véget az élet, ami további fontos kérdésekhez vezet, például a szervátültetéssel kapcsolatban"

- mondta Dr. Ajmal Zemmar, a kutatás vezetője.

Korábban patkányokon végzett kísérletek is hasonló eredményeket mutattak, de emberen korábban még nem végezték el. A végső következtetések levonásához több kutatás is szükséges. Fontos megjegyezni, hogy ez esetben egy eleve sérült agyat vizsgáltak az epilepszia miatt, tehát nem jelenthető ki egyértelműen, hogy mással is ez történik a halála idején.

"Az derült ki ebből a kísérletből, hogy bár valaki lehunyta a szemét és kész megpihenni, az agya még lejátszhatja egyszer élete legszebb pillanatait"

- mondta Dr. Zemma.

A LADBible emlékeztet rá, hogy az EEG egy fájdalommentes vizsgálat, apró elektródákat helyeznek el a páciens fejbőrén, amik a beteg agyának elektromos tevékenységét érzékelik. A legtöbbször epilepszia diagnosztizálására használják. Az EEG segítségével egy szakorvos meg tudja határozni az epilepszia fajtáját, hogy mik váltják ki a rohamokat, és a legjobb kezelési mód kiválasztásában is segítséget nyújt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Rekonstruálták II. Ramszesz arcát, kifejezetten jóképű volt a szakértők szerint
A matuzsálemi kort megért uralkodót hatalma csúcsán, 45 éves korának megfelelő módon ábrázolták.

Link másolása

Rekonstruálták II. Ramszesz arcát a mumifikálódott maradványai alapján – számolt be róla a Live Science.

A 90-es éveiben elhunyt fáraó 66 éven át uralkodott. A matuzsálemi kort megért uralkodó arcát azonban a tudósok megfiatalították, így kb. 45 éves korának megfelelő módon rekonstruálták tavaly ősszel.

"Háromdimenziós korregressziós folyamatot végeztünk, hogy eltávolítsuk az öregedés néhány jelét, és hogy középkorúként, hatalma csúcsán ábrázolhassuk"

– mondta el Caroline Wilkinson, a Liverpooli John Moores Egyetem Face Lab igazgatója.

Szahar Szaleem, a Kairói Egyetem radiológusa és a projekt vezetője szerint

a fáraó kifejezetten jóképű volt.

A lap beszámolója szerint a múmiát 1881-ben fedezték fel Luxor közelében. Az uralkodó maradványait most a kairói Egyiptomi Civilizáció Múzeumában őrzik.

A rekonstrukcióhoz CT-adatok alapján készítettek 3D-s virtuális modellt alkottak a fejről és a koponyáról. Majd az arcot hozzá egy törvényszéki munkákhoz használt szoftverrel hozták létre.

A korabeli vonásokat is figyelembe véve számítógéppel illesztették rá a bőrt, hajat, szemet, majd fiatalították vissza az arcot.

A múmia feje, forrás: Wikipédia

II. Ramszesz szobra, British Múzeum, forrás: Wikipédia

II. Ramszesz i.e. 1303 körül született I. Széthi fiaként. Időszámítás előtt 1279-ben lépett trónra Nagy Ramszeszként. Ő volt az ókori Egyiptom egyik leghatalmasabb fáraója volt. Nagyszabású építkezéseket folytatott, hadjáratokat vezetett, de nevéhez fűződik a történelem első fennmaradt békeszerződése is. Uralma az egyiptomi civilizáció egyik tetőpontját jelentette. A fáraó i.e. 1213-ban halt meg.

Egyes elméletek szerint ő volt az a - Bibliában szereplő - fáraó, akinek uralkodása alatt a zsidók Mózes vezetésével kivonultak Egyiptomból.

VIDEÓ: A fáraóról (a jobb oldali kis nyíllal lapozz!)

Forrás: 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET: