GASZTRO
A Rovatból

Disznóságok: milyen húst eszik a magyar?

Némileg meglepő eredménnyel zárult egy felmérés. Ezentúl védik a magyar sertés minőségét.


Egy Ipsos-felmérés szerint a csirke mellett a disznóhús a legnépszerűbb a magyar konyhákban. Tévhit, hogy sokan egészségtelennek tartják, sőt, a legtöbbünk szerint elengedhetetlen részét képezi az étkezésünknek. Mégis jóval kevesebbet eszünk sertést, mint régebben. A legnépszerűbb sertéshúsfajta a comb és a lapocka. Szalonnát Észak-Magyarországon fogyasztanak a legtöbbet, sonkát a középső országrészben. Nagyjából ugyanannyian vásárolnak hentesnél, mint boltokban, de nem gondoljuk, hogy a hiperekben kevésbé friss árut kapunk. Mostantól védjeggyel látják el a legjobb minőséget elérő termékeket.

Milyen húst esznek a magyarok?

A magyarok előszeretettel fogyasztanak sertéshúst, a csirkehús mellett ez adja a friss húsféleségek fogyasztásának jelentős részét. A lakosság 93%-a elsősorban csirkét és sertést fogyaszt, 70%-uk pulykát és más baromfikat, a rangsorban ezt követi a hal, melyet a megkérdezettek 60%-a fogyaszt, a marha pedig a lakosság 50%-ának szerepel az étrendjében.

Sertést és csirkehúst heti több alkalommal is fogyaszt a lakosság, ettől elmaradt a többi húsféle fogyasztása. A válaszadók 7-8%-ának étrendjében minden nap szerepel a csirke és a sertés, 58%-uk mondta, hogy hetente eszik csirkét, 45%-uk pedig sertést, heti egyszer pedig 25%-uk fogyaszt csirkét és 29%-uk sertést.

A heti húsfogyasztási átlagot figyelembe véve elmondható, hogy a magyarok heti átlagban 2,31 alkalommal esznek csirkét, kicsit kevesebbszer, 1,98 alkalommal sertéshúst, ezt követi a pulyka és egyéb baromfi 1,33 alkalommal, majd a marha, a halak, és a vadak folytatják a sort.

07_KMS_serteshus

10_KMS_serteshus

A védjegy

A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy garantálja ezentúl, hogy az ezzel a jelzéssel ellátott sertéshúsok és sertéshús készítmények megbízható, felelős magyar gazdaságból származnak, előállításukat rendszeres, szigorú és folyamatos ellenőrzés kísérte, útjuk pedig az élőállattól a vásárlásig nyomon követhető. A KMS védjegy segíti a fogyasztókat abban, hogy átlagon felüli minőségű, hazai terméket választhassanak.

Kizárólag magyar vállalkozások nyerhetik el. Szigorúan ellenőrzik a sertéshús előállításának minden fázisát. A vizsgálatok biztosítják, hogy a termék a hizlaldától egészen a fogyasztók asztaláig megfelel a minősítési kritériumoknak.

A Védjegy minőségi garanciát jelent a fogyasztó számára. Célja hogy az átlagon felüli minőségű hazai termékek irányába orientálja a fogyasztókat, és növelje a fogyasztásukat. Az első védjegyeket már ebben a hónapban kiadják a tervek szerint.

Egészséges vagy sem?

A sertéshússal kapcsolatos asszociációk jellemzően pozitív üzeneteket hordoznak a fogyasztóban. A hús tulajdonságai közül a válaszadók 49%-ának elsősorban a finom, szeretem, ízletes, zamatos, jóízű, 24%-uknak pedig a jó zsíros, szaftos jellemzők jutnak eszébe.

Negatívumokat, (például, hogy nem egészséges) a válaszadók alacsony hányada, mindössze 8%-a említett, míg 77%-uk egyetértett azzal, hogy a sertéshús mértéktartó fogyasztása elengedhetetlen az egészséges táplálkozáshoz. A megkérdezettek 69%-a mondta, hogy a sertéshús megfelelő arányban tartalmaz nátriumot és a káliumot, 63%-uk a kiemelkedő vastartalomra hivatkozott, míg 46%-uk szerint e húsféleség fogyasztása gyerekek és terhes anyák számára különösen ajánlott, kiemelkedő fehérjetartalma miatt.

11_KMS_serteshus

14_KMS_serteshus

Hazait vagy külföldit?

Korcsoportonkénti és területi megosztást is figyelembe véve 80% fölött van azoknak az aránya, akik vásárlásaik során előnyben részesítik a hazai termékeket. Míg Közép-Magyarországon a válaszadók 80%-a, addig Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön már a válaszadók 90%-a választ inkább hazai árut a sertéshúsok esetében is. A döntést elsősorban a megbízhatóság és a jó minőség iránti igény motiválja, ám sokan a hazai gazdaság támogatása érdekében választanak magyar termékeket. A megkérdezettek 75%-ának fontos, hogy vásárlásukkal a hazai piacot és a gazdaságot támogatják, 65%-uk biztos abban, hogy a hazai áru minőségi és megbízható forrásból származik, 52%-uk számára pedig döntő érv, hogy a magyar sertéshús minőségét jobbnak ítélik, mint a külföldit.

Mitől kiváló a sertéshús?

Kiváló Minőségű Sertéshúsnak a Magyarországon felnevelt, GMO-mentes kukorica és egyéb szemes gabona alapú, az EU által engedélyezett takarmány összetevőket tartalmazó takarmánnyal etetett vágott állat húsa minősíthető. A nem növényi eredetű összetevők aránya a takarmányban nem lehet nagyobb 5%-nál. A hazai tájakon megtermelt, minőségi kukoricával és búzával etetett sertésekből előállított sertéshús egyedi, zamatos ízvilággal rendelkezik. A védjeggyel ellátott minőségi sertéshúsból készült étel finom és zamatos, mind ízében, mind teltségében, mind pedig beltartalmi értékeit tekintve összetéveszthetetlen, magas élvezeti értékű.

17_KMS_serteshus

20_KMS_serteshus

Friss vagy feldolgozott terméket veszünk? Na és melyik részét a disznónak?

A válaszadók zöme vásárol friss sertéshúst. A megkérdezettek 90%-ánál a legnépszerűbb sertéshúsfajta a comb és a lapocka, ezt követi a karaj és a tarja, majd a fej, láb szűzpecsenye és végül a dagadó. Friss sertéshúst jellemzően 1-3 kg és 0-1 kg közötti mennyiségben vásárol a lakosság alkalmanként, míg konyhakész sertéshúsokból a megkérdezettek valamivel több mint negyede vesz. A legnépszerűbb sertéshús-készítmények a füstölt, főtt áruk, a válaszadók 86%-a részesíti ezeket előnyben. Ezt követi a szalonna a megkérdezettek 81%-a szerint, majd a májas és hurkafélék, amelyek a fiatalabb korosztály 81%-ánál a legnépszerűbbek. A sonkafogyasztás Közép-Magyarországon a legelterjedtebb, míg a szalonnafogyasztás inkább Észak-Magyarországon.

Drasztikus csökkenés

Az elmúlt 2 évtizedben 10 millióról 3 millió egyedre esett vissza a sertésállomány, Magyarország nettó kiviteli pozíciója megszűnt. A behozatalból származó termékek aránya nőtt, jelenleg évente 220.000 tonnának megfelelő mennyiséget szerzünk be külföldről, míg majdnem ugyanennyit, 230.000 tonnát viszünk ki más országokba.

Azonban nemcsak a sertésállomány, de a fogyasztás is jelentősen, több mint 30%-kal csökkent. Évente már csak 250.000 tonna sertéshúst fogyasztunk, ez fejenként mindössze 25 kg-ot, vagyis kevesebb, mint napi 10 dkg-ot jelent.

18_KMS_serteshus

12_KMS_serteshus

Mi alapján választja ki a vevő a húst?

A fő okként a hús kedveltségét említik. A kiválasztás szempontjai közül a hús színe a leginkább mérvadó, ami a hús minőségével kapcsolatos elvárásokra utal. A lakosság 73%-a azért választja a sertéshúst, mert szereti; 35%-a azért, mert a család is ezt fogyasztja és 33%-a azért, mert a legtöbb helyen megvásárolható. Az ár, mint szempont elsősorban a 18-24 éves csoportnál játszik szerepet, az idősebbeknél azonban ez kevésbé befolyásolja a választást.

Hol vásárolunk?

A vásárlók leggyakrabban kimérve szerzik be a friss sertéshúst, 50%-uk a hentestől, 45%-uk pedig szuper- vagy hipermarketekből. Őstermelőtől és más helyekről kevesen vásárolnak.

A kimért sertéshús vásárlása a Nyugat-Dunántúlon a legjellemzőbb. A hentesnél való vásárlást a válaszadók 65%-a a bolt közelsége miatt választja, 21% pedig azért, mert szerintük a hentesnél vásárolt sertéshús megbízható forrásból származik, ráadásul a hús mellett szaktanácsadást és tájékoztatást is kapnak. A válaszadók mindössze 4%-a mondta azt, hogy hentesnél frissebb árut kap, mint az áruházakban.

Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


GASZTRO
A Rovatból
Szalmonellát találtak a népszerű instant tésztában, országos visszahívást rendelt el a magyar hatóság
A hatósági intézkedés a Reeva márka összes instant tésztalevesére vonatkozik, ízesítéstől és minőségmegőrzési időtől függetlenül.


Azonnali hatállyal elrendelte a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság valamennyi Reeva márkájú instant leves és tésztaleves visszahívását, miután a hatósági ellenőrzések során több magyarországi üzletből származó termékmintában is kimutatták a szalmonellabaktérium jelenlétét. A döntést az is indokolta, hogy

Magyarországon is azonosítottak olyan megbetegedést, amely bizonyítottan ahhoz az Európa-szerte zajló járványhoz köthető, amit a Reeva termékeivel hoztak összefüggésbe.

A hatóság a visszahívást ízesítéstől, kiszereléstől, tételazonosítótól és minőségmegőrzési időtől függetlenül, a teljes termékkörre elrendelte.

Az NKFH nyomatékosan kéri a vásárlókat, hogy aki otthonában ilyen terméket tart, semmiképpen ne fogyassza el.

A tésztákat vigyék vissza a vásárlás helyére, ahol a vételárat a forgalmazó köteles visszatéríteni. A hatóság arra is felhívja a figyelmet, hogy a termékeket ne próbálják otthoni hőkezeléssel „megmenteni”, mert a biztonságosság háztartási körülmények között nem garantálható. Az instant tészták elkészítésekor használt forró víz hőmérséklete ugyanis számos tényezőtől függően csökkenhet, így nem biztos, hogy elpusztítja a kórokozókat.

A szalmonellafertőzés tünetei közé tartozik a hasmenés, hasi görcs, láz és hányás.

A betegség különösen veszélyes a kisgyermekekre, idősekre és a legyengült immunrendszerű emberekre.

Amennyiben valaki Reeva termék fogyasztása után tapasztal ilyen tüneteket, és azok 24-48 órán belül nem enyhülnek, forduljon orvoshoz.

A mostani országos visszahívás azért is érdekes, mert a termék magyarországi forgalmazója július 10-én még arról tájékoztatott, hogy a hazánkba érkezett szállítmányok nem érintettek a szennyeződésben.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ közös értékelése szerint 14 európai országban 106 igazolt megbetegedést okozott a Salmonella Stanley baktériumtörzs, amelyet nagy valószínűséggel egy azonos gyártótól származó instant tészta terjeszt. A betegek közel felét kórházban kellett ápolni.

A nyár elején több ország már célzott intézkedéseket hozott:

Németország májusban a Reeva „Huhn Geschmack” 60 grammos tésztájának egy tételét hívta vissza, Litvániában június 4-én, Észtországban pedig június 12-én rendeltek el visszahívásokat meghatározott termékszámokra. A magyarországi forgalmazó ezek után, július 10-én közölte, hogy a hazai tételek biztonságosak, ezt az állítást írták most felül a hatósági vizsgálatok eredményei.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
GASZTRO
A Rovatból
8 ezer egy rántott sajt, 4 ezer egy szelet pizza - Idén sem szégyenlős az árszabás a Hungaroringen
A HVG közzétette az idei Forma-1-es Magyar Nagydíj étel- és italárait. A legolcsóbb melegétel a 4000 forintos pizzaszelet, amit lekísérhetünk egy 2500 forintos sörrel, persze 1000-1200 forintos repohár-díjjal kiegészülve.


Idén is mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, ha enni-inni szeretnénk Hungaroringen a 41. Magyar Nagydíj hétvégéjén – írja a HVG helyszíni beszámolója.

Rágcsálnivalókból leginkább chipset lehet kapni, aminek ára a kiszereléstől függően 1500 és 2700 forint között mozog, de egy adag nachosért már 4000 forintot kérnek.

A szénsavas üdítők egységesen 1500 forintba kerülnek, és ahol lehet kapni, a 0,33 literes dobozos gyümölcslevekért is ugyanennyit kell fizetni. Egy pohár jégkása 2500 forint.

A sörök ára is borsos: egy doboz vagy egy korsó csapolt Heineken 2450 forintba kerül, de utóbbi esetében a repohárért további 1000-1200 forintos letéti díjat is felszámolnak. Egy négydecis dobozos Guinness 3000 forint, az alkoholmentes citromos sör pedig 2000 forint.

A legolcsóbb melegétel a pizzaszelet, amiért 3800 és 4100 forint közötti összeget kérnek, és hasonló áron mérik a héjában sült krumplit is.

A legolcsóbb hamburger, a Hungaroring Smash Burger 5500 forint, de találni 7300 és 8500 forintos változatot is, utóbbit állítólag szürkemarhából készítik. Ezekhez az árakhoz helyenként némi saláta is jár.

A legdrágább étel a „magyar beef steak” salátával 17 800 forintért, de a barbecue oldalasért is 13 500 forintot kérnek.

Egy adag rántott sajtért vagy húsért 7500-7900 forintot, a rántott halért 7900 forintot kell fizetni. Ugyanennyibe kerül a grillkolbászos óriásszendvics, amit máshol grilldognak neveznek és 8000 forintért kínálnak.

A grillezett csülök, a nagy saslik és a báránysült egyaránt 8900 forintba kerül. A különlegesebb fogások között szerepel a surimi rák 8900 forintért, a poké bowl (lazacos, csirkés vagy avokádós-tofus) 7500 forintért, a sajtos makaróni rántott csirkemellel pedig 7900 forintért.

Aki salátát enne, annak legalább 4900 forinttal kell készülnie, de egy csirkés cézár saláta már 7300 forint. A desszertek sem olcsók: egy óriás palacsinta 6200-7500 forint, a jégkrémek pedig 2800 és 3500 forint között kaphatók.

A kávé ára is a prémium kategóriába esik: egy eszpresszó 1600-1900 forint, egy latte 3200, egy flat white pedig 4000 forint.

A Magyar Nagydíjon enni-inni sosem olcsó mulatság, tavaly is elkérték az árát mindennek:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

GASZTRO
A Rovatból
Új korszak kezdődhet a fagyasztott pizzák piacán: ezt tudja a magyar fejlesztésű Madre
Egy új kriogén sokkfagyasztási technológia azt ígéri, hogy a fagyasztott pizza az otthoni sütőből kivéve is megőrzi a frissen sült nápolyi pizza állagát.


A fagyasztott pizzákról a legtöbb embernek a vastag, félkész tészta és az egyenízű feltétek jutnak eszébe. Egy magyar vállalkozás most teljesen át akarja írni ezt a képet. A Madre mögött álló csapat célja, hogy a prémium nápolyi pizza élményét otthon is elérhetővé tegye.

Az ötlet Josep Zara tulajdonos fejéből pattant ki. A Neverland nevű budapesti éttermükből sokan ismerhetik már a pizzáikat, amelyeket szabadulószobázás előtt vagy után lehetett megkóstolni. A csapat egy nyári, pop-up kitelepülést tervezett, ám rájöttek, hogy a hagyományos módon készített pizza indokolatlanul sok erőforrást vinne el a szezonális helyen. Ekkor merült fel a kérdés: mi lenne, ha a tökéletes, kemencében sült, 48 órán át kelesztett pizzát fagyasztva szállítanák, és a helyszínen már csak át kellene forrósítani?

Az elképzelést végül meg is valósították: létrejött a The Dough LAB Zrt., amelynek a Madre az almárkája. A projekt mögött 38 részvényes áll, a tulajdonosok 90%-a magyar, 10%-a pedig olasz.

Űripari technológia és kézműves munka egy fedél alatt

A Madre pizzák gyártása egy 2000 négyzetméteres szigetszentmiklósi üzemben zajlik, amely mintegy 1,5 milliárd forintos beruházással jött létre. Ez a létesítmény a cég tájékoztatása szerint Európa legnagyobb kapacitású kézműves nápolyi pizzagyára. Az üzem jelenleg napi 27 000 pizza gyártására képes, de a tervek szerint az év végére a gyártást napi 74 000 darabra növelnék három műszakos működés mellett. A jelenlegi, nagyjából 20 fős gyártócsapatot pedig 60 főre bővítenék. A betanulási folyamat egyébként már egy hónappal a gyártás indulása előtt megkezdődött.

A technológia legfontosabb és legdrágább eleme a kriogén sokkfagyasztás, amelyet Magyarországon élelmiszeripari célra kizárólag a Dough LAB használ.

A fagyasztáshoz használt folyékony nitrogént és magát a technológiát az Air Products biztosítja, amely az űr- és repülőgépiparban is jelen van, és olyan partnerekkel dolgozik együtt, mint a NASA.

A folyamat során a pizzák egy folyékony nitrogént használó alagútba kerülnek, ahol rendkívül gyorsan, mínusz 80–90 Celsius-fok közötti hőmérsékleten fagyasztják le őket. Ez a hősokk azért kulcsfontosságú, mert a lassú fagyasztással ellentétben itt mikroszkopikus méretű jégkristályok keletkeznek. Ennek köszönhetően a tészta gluténhálója csak minimálisan sérül meg, és a hidratációból is mindössze körülbelül 0,1 százalék vész el. Ez a technológia teszi lehetővé, hogy a pizza az otthoni átmelegítés után is megőrizze az eredeti állagát.

A csúcstechnológia mellett a gyártás nagyon komoly kézműves munkára épül.

A tésztát ugyan géppel dagasztják és gombócozzák, de minden egyes darabot kézzel nyújtanak és kézzel feltételeznek.

A gépi préselést teljesen elvetették, mert az kinyomná a tésztából a levegőt, és elveszne a nápolyi pizzára jellemző buborékos szerkezet.

A gyártás során minden hőmérséklet szigorúan szabályozva van, a szoba hőmérsékletétől kezdve a felhasznált vízig. Az elősütés egy 450 Celsius-fokos, vulkanikus köves alagútkemencében történik, ami azonnal kialakítja a tészta jellegzetes szerkezetét. Ezt követi az előhűtés, a sokkfagyasztás, majd a vákuumfóliázás és a dobozolás. 

Élő vadkovász és olasz alapanyagok

A pizza alapja a tészta, amelyhez élő, folyékony vadkovászt használnak (a kovásznak amúgy neve is van: Barbara). A tészta 48 órán keresztül fermentálódik a kelesztőben, majd még további két órát pihen szobahőmérsékleten, mielőtt folytatódna a gyártási folyamat.

A víz minősége is meghatározó: nem egyszerű csapvizet használnak, hanem egy egyedi fejlesztésű vízkezelési rendszerrel olyan vizet állítanak elő, amelynek az ásványianyag-összetétele a Vezúv környéki forrásvizekéhez hasonlít.

Az alapanyagok döntő többsége egyenesen Olaszországból érkezik.

A paradicsom eredeti San Marzano paradicsom, amelyet az üzemben egy lekvárkészítéshez használt géppel passzíroznak helyben, majd bazsalikommal, extra szűz olívaolajjal és sóval ízesítenek. A szószból szándékosan kevesebbet tesznek rá, hogy ne áztassa el a tésztát.

Sajtként Campaniából származó fior di latte mozzarellát, Pecorino Romanót és 36 hónapig érlelt Parmigiano Reggianót használnak. Sóként adalékmentes parajdi só kerül a pizzákra, amely több ásványi anyagot tartalmaz, mint a tengeri só. Olívaolajból pedig kiváló minőségű, szlovén olívaolajat választottak.

A tészta maga teljesen tiszta, nem tartalmaz semmilyen adalékanyagot vagy tartósítószert. Ha a doboz hátulján mégis találunk tartósítószert az összetevők között, az kizárólag a pizzákra kerülő húskészítmények miatt van így.

Kipróbáltuk: így működik otthon a gyakorlatban

Természetesen, ha fagyasztott nápolyi pizzákról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül a MOTO pizza mellett sem: hazánkban ők hozták el először ezt a műfajt a boltok polcaira. A megjelenésekor óriási sikert aratott újdonságuk azóta is stabil közönségkedvenc, és a mai napig elérhető a Kifli.hu kínálatában. A Madre most ebbe a fejlődő kategóriába érkezik meg a saját technológiájával.

A gyárból az első sütésből kaptunk kóstolót, és otthon, egy átlagos konyhai sütőben készítettük el a pikáns, szalámis Diavola változatot.

A dobozon található útmutatót érdemes követni, a sütési időt azonban a saját sütő teljesítményéhez kell igazítani. A fagyasztóból kivett pizzát először hagyjuk körülbelül 15 percig szobahőmérsékleten kiolvadni. Közben a sütőt kapcsoljuk a létező legmagasabb hőfokra (ebben az esetben ez 250 fok volt). Amikor a sütő teljesen átforrósodott, a pizzát közvetlenül a rácsra kell helyezni, és így kell megsütni. Tepsit vagy sütőpapírt ne használjunk alatta!

Mivel a tészta a gyárban már elősütést kapott a 450 fokos vulkanikus kövön, otthon már nem valódi sütésre, hanem csak egy átmelegítésre és a sajtok megolvasztására van szükség. A 250 fokos sütőben körülbelül 5 perc alatt készült el a pizza.

A tapasztalatunk az, hogy a technológia valóban működik: a pizza széle ropogós és közben légies maradt. A paradicsomszósz ízesítése kiváló, a feltétek minőségiek, és a tészta közepe sem ázott el.

Ez a megoldás határozottan jobb és élvezhetőbb gasztronómiai élményt nyújt, mint azok a nápolyi pizzák, amelyeket étteremből, futárral rendelünk házhoz. A futárnál a 30-40 perces szállítás alatt a zárt kartondobozban a pizza elkerülhetetlenül összeszottyad, kihűl és kissé gumiszerűvé válik. Ezzel szemben a Madre pizza a sütőből kivéve azonnal a legfrissebb formáját mutatja.

 

Tervek és elérhetőség

A Madre pizzák méretét tekintve 30–32 centiméteresek, de mivel a nyújtás kézzel történik, az alakjuk nem feltétlenül mértani kör, a tésztájuk alapját viszont egységesen egy-egy 280 grammos buci adja.

A tervezett fogyasztói ár 2400 és 2700 forint között alakulhat, ami kifejezetten kedvező a klasszikus éttermi rendelések teljes költségéhez képest.

A termék a tervek szerint július második felétől jelenik meg egyes SPAR és INTERSPAR áruházak polcain, valamint a Wolt Market és a Kifli.hu kínálatában is elérhető lesz.

A magyar piacra a cég mindössze napi 8 000–9 000 darabot szán, így a termelés gerincét az export adja majd. Az elsődleges célpiacok Ausztria, Németország és Svájc, de később egész Európát célozzák. Emellett a Horeca (vendéglátás) szektorban is komoly lehetőséget látnak, hiszen a pizzákkal olyan vendéglátóhelyek is minőségi meleg ételt tudnak kínálni, ahol nincs lehetőség komoly konyha kiépítésére vagy profi pizzaszakács alkalmazására.

A The Dough LAB tervei között szerepel az üzem bővítése, amelynek keretében egy teljesen különálló, dedikált gluténmentes pizzaüzemet is létrehoznának.

A jelenlegi négy alapíz (Margherita, Diavola, sonkás, szalámis) mellett hamarosan érkezik a Bianca és a négysajtos változat is (ami a valóságban 5 sajttal készül majd).

Hosszabb távon pedig nem állnak meg a pizzánál: gőzgombóc és indiai naan kenyér gyártását is tervezik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

GASZTRO
A Rovatból
Hosszú betegség után meghalt Szalai Dezső, a Völgyhíd Konyha alapítója
51 éves korában, ALS-betegségben elhunyt a kőröshegyi Völgyhíd Konyha & Rét alapítója. A népszerű vendéglátós 2023 decemberében jelentette be, hogy előrehaladott állapota miatt be kell zárnia éttermét.


Hosszú betegség után, 51 éves korában elhunyt Szalai Dezső, a kőröshegyi Völgyhíd Konyha & Rét étterem egykori tulajdonosa és megálmodója. A hírt a testvére közölte a Facebookon – írta a Blikk.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett testvérem, Szalai Dezső hosszú betegség után ma reggel elhunyt. Nagyon hiányzik.”

Szalai Dezső gyógyíthatatlan, az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadásával járó ALS-betegségben szenvedett.

Az általa alapított étterem stábja is megemlékezett róla. „Hálásak vagyunk azért az örökségért, amelyet ránk hagyott. Reméljük, hogy a jelenlegi csapat méltó módon viszi tovább azt a szellemiséget és eredeti elképzelést” – írták a Völgyhíd Konyha & Rét Facebook-oldalán. Hozzátették, Szalai Dezső „még a legnehezebb időszakokban is megőrizte emberségét, mosolyát és azt a szemléletet, amellyel oly sokak életét gazdagította”.

Szalai Dezső étterme, a Völgyhíd Konyha & Rét 2021-ben nyílt meg a kőröshegyi völgyhíd lábánál. Egy korábbi interjúban még arról beszélt, mennyire beleszeretett a somogyi tájba, és azt mondta: „Szívesen megöregednék itt”. A jövőbeli terveket azonban keresztülhúzta a betegsége, és 2023 decemberében bejelentette, hogy az előrehaladott állapota miatt bezárja a Völgyhidat. Akkor abban reménykedett, hogy talál olyan vevőt, aki továbbviszi az általa megkezdett utat.

Állapota folyamatosan romlott, de a betegség alatt is a „Keresd meg benne, amit szeretsz!” mottó vezérelte.

Egyik utolsó nagy álma az volt, hogy ott lehessen a foci-Eb-n, amit a barátai segítségével sikerült is megvalósítania. Egy mozgó intenzív osztállyá átalakított kisbusszal utaztatták ki a skótok elleni meccsre. A kockázatos vállalkozásról akkor úgy írtak, „benne volt, hogy ez lehet az utolsó kirándulása”.

Az amiotrófiás laterálszklerózis Magyarországon Karsai Dániel alkotmányjogász küzdelme nyomán kapott nagyobb nyilvánosságot, aki szintén a betegségben hunyt el 2024. szeptember 28-án.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk