Belehalnak a helyiek az oxigénhiányba a világ legmagasabban fekvő városában
A hegyibetegség hosszú távon szívelégtelenséghez és halálhoz vezethet. Egészségügyi veszélyt jelent az egész világon mintegy 140 millió ember számára, akik 2500 méter fölött élnek.
Hypoxia city címmel írt cikket egy perui városról a Sciencemag.org. A hypoxia vagy oxigénhiányos állapot a szervezet kóros állapota, amikor a test, vagy annak egy része meg van fosztva a megfelelő oxigénellátástól. A települést azért hívják így, mert 5100 méterrel a tengerszint felett fekszik. Az aranybányászatból élő város jó hely annak tanulmányozására, hogy az élet rendkívül alacsony oxigénszint mellett elpusztítja a testet - írja a portál.
A gondolat nem a szerző túlzó hatásvadászatának következménye, tudósok is vizsgálták a helyieket, és kiderült: valóban káros ennyire magasan élni.
Becslések szerint 50 000–70 000 ember él La Rinconada-ban, akik rettenetes körülmények között próbálnak meggazdagodni.
A városban nincs folyóvíz, nem megoldott a szennyvíz-elvezetés és a hulladékot sem szállítják el. Súlyosan szennyezett higannyal, amelyet az arany kinyerésére használnak. A szabályozások nélkül működő bányákban végzett munka káros és veszélyes. Az alkoholfogyasztás, a prostitúció és az erőszak gyakori. A fagypont környéki hőmérséklet és az intenzív ultraibolya-sugárzás tovább növeli a nehézségeket.
A La Rinconada levegője sem éppen optimális. Minden itt vett lélegzet feleannyi oxigént tartalmaz, mint a tengerszint környékén. A folyamatos oxigénhiány krónikus hegyibetegségnek (CMS) nevezett szindrómát okozhat, amelynek jellemzője a vörösvértestek túlzott szaporodása. A tünetek között szerepelhet szédülés, fejfájás, fülcsengés, alvási problémák, légszomj, szívdobogás, fáradtság és cianózis, mely az ajkakat, az ínyt és a kezét kékre színezi.
A CMS hosszú távon szívelégtelenséghez és halálhoz vezethet.
A betegségnek nincs gyógymódja, kivéve az alacsonyabb szintekre történő áttelepítést - bár a károk némelyike tartós lehet.
A CMS sürgető egészségügyi veszélyt jelent az egész világon mintegy 140 millió ember számára, akik 2500 méter fölött élnek. Bolívia fővárosában, La Pazban, amely "csak" 3600 méter magasan helyezkedik el, a lakosok becslések szerint 6–8% -ának - legfeljebb 63 000 embernek - van CMS-e. Peru néhány városában az arány eléri a 20% -ot. La Rinconada a CMS globális fővárosa; a kutatók becslése szerint minden negyedik lakos szenved a betegségtől.
"Peruban elhanyagolt a betegség, annak ellenére, hogy a lakosság egyharmada 2500 méter felett él" - mondja Francisco Villafuerte, aki egy helyi egyetemen a CMS-t tanulmányozza.
Hypoxia city címmel írt cikket egy perui városról a Sciencemag.org. A hypoxia vagy oxigénhiányos állapot a szervezet kóros állapota, amikor a test, vagy annak egy része meg van fosztva a megfelelő oxigénellátástól. A települést azért hívják így, mert 5100 méterrel a tengerszint felett fekszik. Az aranybányászatból élő város jó hely annak tanulmányozására, hogy az élet rendkívül alacsony oxigénszint mellett elpusztítja a testet - írja a portál.
A gondolat nem a szerző túlzó hatásvadászatának következménye, tudósok is vizsgálták a helyieket, és kiderült: valóban káros ennyire magasan élni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szakad az eső Budapesten, így egymás esernyői alá zsúfolódtak az emberek a Hősök terén. A Nemzeti Menet eleje már megérkezett a térre, de sokan még csak Andrássy úton tartanak a beszédek helyszíne felé.
Péter Petra műsorvezető azt közölte a tömeggel, hogy nagyjából tíz perc múlva eláll az eső, és tartsanak ki.
A téren mond majd rövidesen beszédet Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője is.
Szakad az eső Budapesten, így egymás esernyői alá zsúfolódtak az emberek a Hősök terén. A Nemzeti Menet eleje már megérkezett a térre, de sokan még csak Andrássy úton tartanak a beszédek helyszíne felé.
Péter Petra műsorvezető azt közölte a tömeggel, hogy nagyjából tíz perc múlva eláll az eső, és tartsanak ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Élő közvetítés a Hősök teréről: Magyar Péter beszéde
A Hősök tere teljesen megtelt, és a tömeg egy része be sem jutott, ők az Andrássy úton állva hallgatják a Tisza Párt elnökét. Magyar Péter egy kis színpadról beszél, a tömeggel körbevéve.
Magyar Péter egy lyukas zászlót lengetve lépett fel a színpadra.
"Levegőt sem kapott ez a sokat szenvedett nép" - idézte fel 1956. október 23-át beszéde elején. "Az 56-os forradalom maga volt a csoda, mert egy nép szembe mert szállni egy gyilkos világuralommal. Ki merte modani, elég volt."
"Elég volt!" - skandálta a tömeg.
"Azon a napon Budapest levegője feszültséggel, reménnyel és kimondhatatlan várakozással telt meg." Délutánra már hömpölygött a tömeg Budapest utcáin.
Magyar Pétert szerint ez volt a magyar történelem legtisztább forradalma. A pesti utcákat "Ruszkik, haza!" feliratú plakátokkal járták a tüntetők.
„Ruszkik, haza!” – ismételte meg a tömeg.
"Október 23 nemcsak a múlt, hanem a magyar jövő üzenete is, hogy mindig lesznek, akik ki mernek állni, akik hisznek a szabadságban" - folytatta Magyar Péter.
1956 szelleme Magyar Péter szerint 1989-ben újraéledt a Hősök terén, amikor egy fiatal férfi kiállt a Műcsarnok lépcsőjére. "Ha hiszünk a magunk erejében, képesek vagyunk véget vetni a kommunista diktatúrának. Az a fiatal férfi Orbán Viktor volt. 36 év telt el azóta, és nehéz nem észrevenni a tragikus iróniát. Az a politikus, aki egykor a szovjet csapatok kivonását követelte, ma a Kreml leglojálisabb szövetségese. Mára maga épített ki egy rendszert, ami a hatalmat összepontosítja, a sajtót ellenőrzi, és félelemmel irányítha a hazáját."
"Akkor a hatalom hazugságát leplezte le, ma viszont ő az, aki hazudik a saját országának. Közben a fiatalok külföldre menekülnek" - fogalmazott a Tisza Párt elnöke.
"A pártállam Orbán Viktor vezetésével épült újjá" - mondta Magyar Péter. "A hatalom fél, és aljas eszközökhöz nyúl, hogy pénzért megvásárolja a csendet."
1956 tanulsága szerinte, hogy "a szabadság iránti vágyat, a becsületet és a hitet egy szebb jövőben nem lehet eltiporni. Egyszerre csendült fel a mondat: elég volt, vége van, tovarisi konyec."
Itt ismét azt skandálta a tömeg, "ruszkik haza!"
"A forradalom leverése után éjt nappallá téve dolgozott a hazugsággyár, de hiába. Rettegtek, mert tudták, hogy a parázs nem alszik ki." Kádár öregkorát is felidézte, aki utolsó megszólalásában Nagy Imréről beszélt.
"Kádár is tudta, hogy a történelem nem felejt, csak vár. Minden meghasonlott és a népével szembeforduló vezetőnek eljön a kádári pillanata."
Magyar Péter ezután megköszönte a magyar vidéknek, hogy olyan nagy szeretettel fogadták 80 napos országjárása alatt.
"Személyesen is megérintettek az emberi sorsok és a csodálatos magyar vidék segélykiáltása. Nemcsak értjük, érezzük is, hogy mit vár el az ország a saját vezetőitől" - mondta.
Szolnokon egy 10 éves kisfiú azt kérdezte tőle, mit lehet tenni, hogy egy munkahelyből megélhessenek a szülei, és ne kelljen másod-, harmadállást vállalni. "Ma már a magyar jövő kérdez, a mi dolgunk, hogy válaszoljunk. Kötelességünk olyan országot építeni, ahol egy fizetésből is meg lehet élni."
Odafigyelőbb és emberségesebb Magyarországot ígért.
1956 szerinte szociális lázadás is volt, tisztességes bért, lakhatást, megfizethető élelmiszereket, a kivételezés végét követelték, "ahol a kenyér és a szabadság ugyanannak az igazságnak a két oldala."
Magyar Péter szerint sokfélék voltak a forradalmárok, de egyet akartak: szabad Magyarországot, a bűnös vezetők bíróság elé állítását, sztrájkjogot, a nemzeti vagyon védelmét, és mindenek előtt azt, ruszkik, haza."
Ekkor hangzott fel harmadszor a tömegből: "ruszkik, haza!"
Ezután a Tisza Párt elnöke arról beszélt, a forradalom vidéken is zajlott. A Mecsekben még százak harcoltak, amikor Budapest már elesett.
"Amíg van, aki felemeli a zászlót, a parázs nem alszik el, a forradalom örök."
Majd felsorolta a forradalom legnagyobb hőseinek nevét, és meg emlékezett a sok ezer többi hősről, akik a szabadságukat és az életüket kockáztatták a szabadságért.
Szerinte az 56-osok azt is tudták, "milyen, amikor Washingon és Moszkva a fejünk felett kacsint össze."
Amikor 1956 novemberében a szovjet tankok már zúgtak a városban, Nagy Imre és társai egy közeli házban kerestek menedéket. "De a falakon túl akkor már megszületett a döntés." A szovjetek elvitték őket Romániába, majd a bitófához.
Szerinte ebből a tragédiából született meg a tanulság: "a béke, a szó, az igéret csak addig él, amíg van, aki azt megtartja. Mert a béke nem papírokon születik, hanem az emberi becsületben, a vezetők tartásában."
A béke csak akkor ér valamit, ha hűek is vagyunk hozzá.
"A forradalmat ugyan elárulták Orbán Balázs példaképei, de a szabadság lángját nem tudták kioltani."
A tömeg Orbán Balázs nevének hallatára pfujolni kezdett.
S"A szabadság ott születik, ahol megszűnik a félelem, és mi ma már nem félünk kiállni, szembenézni a reszkető hatalom gonozsságával."
"Nem félünk" - reagáltak az emberek.
"Ma magyarok vagyunk, akkor is, ha a Békementen voltunk, akkor is, ha a Nemzeti Meneten. Összeköt bennünket a szeretet a hazánk iránt" - üzente.
Szerinte ma is fel kell tenni a kérdést: "Szabadon tudunk-e beszélni? Véleményünkért érhet-e bennünket hátrány? Valóban a nép birtokolja a hatalmat?"
A hatalom szerinte a kevesek játéka maradt, a remény kiüresedett. "Most 2025-ben újra történelmi pillanathoz érkeztünk. Nem bosszúra és dühre épülő változásra van szükség, hanem építésre, derűs, határozott, emberséges rendszerváltásra."
Szerinte ki kell mondani, a haza nem a politikusoké, az oligarcháké, a pártoké, hanem a magyar embereké. Akik nem kérnek sokat, csak egy működő országot. "Mi ezt a hazát most visszakérjük."
Nem elég többen lenni. Önmagától nem fog összeomlani, ami erkölcsileg megbukott. Mindenkinek döntenie kell, a félelem vagy a szabadság odalán áll.
Magyar Péter egy lyukas zászlót lengetve lépett fel a színpadra.
"Levegőt sem kapott ez a sokat szenvedett nép" - idézte fel 1956. október 23-át beszéde elején. "Az 56-os forradalom maga volt a csoda, mert egy nép szembe mert szállni egy gyilkos világuralommal. Ki merte modani, elég volt."
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mint megírtuk, hatalmas tömeg vonult a Nemzet Menetén október 23-án délután a Deák térről a Hősök terére, ahol hamarosan beszédet mond Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke.
A vonulók között volt a 72 éves Tóni bácsi is, aki korhű ruhában, egy táblával érkezett, amin ez a felirat áll:
Mint megírtuk, hatalmas tömeg vonult a Nemzet Menetén október 23-án délután a Deák térről a Hősök terére, ahol hamarosan beszédet mond Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke.
A vonulók között volt a 72 éves Tóni bácsi is, aki korhű ruhában, egy táblával érkezett, amin ez a felirat áll:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
