TUDOMÁNY
A Rovatból

Az űrhajósok véletlenül Föld körüli pályára állítottak egy szerszámosládát

Egy távcsővel még a Földről is látható a különösen fényes táska. Kiderült, hogy hogyan lett űrszemétté a táska.


Még a Földről is látható az a szerszámosláda, amit a Nemzetközi Űrállomás legénysége ejtett el véletlenül, és amely most az űrben kering - írja a Sky News.

Jasmin Moghbeli és Loral O'Hara 6 óra 42 percet töltött karbantartási munkálatokkal, eközben szabadult el a táska. Most a Föld körül kering, nem messze az űrállomástól.

Az estet a bent tartózkodó kollégájuk, Satoshi Furukawa megörökítette. Igaz véletlenül, mert éppen a Fuji-hegyről készített felvételt.

A NASA szerint az eszközökre az űrséta hátralévő részében nincs szükség.

A Mission Control elemezte a táska röppályáját, és megállapították, hogy az űrállomással való ütközésének kockázata alacsony, így a személyzet és az űrállomás is biztonságban vannak.

A táskát űrszemétnek minősítették. Várhatóan a következő hónapokban megközelíti a Földet, és a légkörbe érve elég.

A szakemberek azt is közölték, hogy a táska a Földről is látható távcsővel. "Meglepően fényes, de a szabad szemmel való láthatóság határa alatt ragyog" - írták.

Jelenleg mintegy 100.000 orbitális törmelék kering a Föld körül. Nem ez az első alkalom, hogy egy űrhajós elveszítette a szerszámosládáját: 2008 novemberében Heide Stefanyshyn-Piper hasonló módon javítást végzett, amikor ugyanez történt vele is. 2006-ban pedig Piers Sellers űrjárós jelentette, hogy elveszített egy spatulát. 1965-ben az amerikai Ed White a tartalék kesztyűt hagyta el, amikor először ment ki az űrbe.

VIDEÓ: A táska elrepüléséről


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Napfényből cseppfolyós üzemanyagot állítanak elő szegedi tudósok, a Mol is együttműködik velük
Először áramot termelnek, azzal részeire bontják a vizet, majd szén-dioxidot adnak hozzá – így lesz belőle nyers benzin vagy kerozin. Az olajcég már együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Egyetemmel.


Napfényből állítanak elő cseppfolyós üzemanyagot a Szegedi Egyetem energetikai tesztállomásán, amit a napokban adtak át. Először áramot termelnek, azzal részeire bontják a vizet, majd szén-dioxidot adnak hozzá – így lesz belőle nyers benzin vagy kerozin. A Mol már felfigyelt a kísérleteikre, az olajcég együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Egyetemmel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
Bolygók Felvonulása: Nagyon ritka égi jelenség lesz kedd hajnalban
A Hold akkor 7,6 százalékos megvilágítású lesz, így a szerencsésebb helyeken élőknek egészen egyedülálló látványban lehet része.


Különös égi jelenség várható kedd hajnalban. 6 bolygó és a 7,6 százalékos megvilágítású Hold kerül egy egyenesbe nem sokkal napkelte előtt - írja az Időkép.

A Bolygók Felvonulása nevet kapta az a csillagászati esemény, amely kedd hajnalban lesz megfigyelhető.

Nagyjából fél 4 után öt perccel hat bolygó és a holdsarló kerül egy egyenesbe. A hat bolygó közül a Jupiter fog legalacsonyabban elhelyezkedni, majd a sorban a Merkúr, az Uránusz, a holdsarló, a Mars, a Neptunusz és a Szaturnusz következik.

A látványos együttállás a keleti horizont fölött lesz megfigyelhető, már ahol a felhők engedik. Az ország nagy része fölött sajnos a felhők lesznek túlsúlyban a kedd hajnali együttállás idején, a Dunántúlon és északon esni is többfelé fog. Szakadozottabb felhőzetre, így az esemény megfigyelésére a déli és keleti tájakon kínálkozik nagyobb esély a jelenlegi modellfutások alapján.

A Hold ezen a hajnalon egyébként 7,6 százalékos megvilágítású lesz, így a szerencsésebb helyeken élőknek egészen egyedülálló látványban lehet része, ahogy a 6 bolygó közrefogja a vékonyka holdsarlót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Soha nem látott ütemben gyorsul a globális felmelegedés a tudósok szerint
A tudósok szerint sürgős intézkedések szükségesek a kibocsátás nettó nullára csökkentéséhez, hogy elkerüljük a kritikus 1,5 Celsius-fokos küszöbérték átlépését.


A globális felmelegedés „soha nem látott” ütemben gyorsul, miközben a hőmérséklet emelkedésének a nemzetközileg meghatározott célokon belüli korlátozására rendelkezésre álló idő egyre csökken, írja az AFP több mint 50 vezető tudós szerdán közzétett tanulmánya alapján.

Az Earth System Science Data című folyóiratban megjelent tanulmány szerint 2014 és 2023 között az évtizedes átlagokat tekintve 0,26 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet. Ugyanezen időszak alatt a globális felszíni átlaghőmérséklet 1,19 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900-as iparosodás előtti referenciaértéket. Ez a 2022-ig tartó évtizedre vonatkozóan a tavaly jelentett 1,14 Celsius-fokhoz képest további növekedést jelent.

„Az ember okozta felmelegedés olyan ütemben gyorsul, amelyre a műszeres feljegyzések szerint még nem volt példa” - olvasható a tanulmányban. A kutatás az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) hatévenkénti jelentései közötti űrt szeretné betölteni.

A 2015-ös párizsi egyezményben az országok megállapodtak abban, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest „jóval” 2 Celsius-fok alatt tartják, miközben a biztonságosabb 1,5 Celsius-fokos határértékre törekszenek.

A szerdai jelentés szerint 2023 végére az emberi tevékenység 1,31 Celsius-fokkal emelte a hőmérsékletet az iparosodás előtti szint fölé. A Föld összesen 1,43 Celsius-fokot melegedett, ha figyelembe vesszük az egyéb, természetes eredetű okokat, például az El Niño időjárási jelenséget is.

A tanulmány szerint a felmelegedéshez hozzájáruló másik tényező a légkörben lévő bizonyos szennyező részecskék csökkenése, melyek a Nap energiájának egy részét visszaverik az űrbe.

A globális hajózási szabályok szigorítása és a széntüzelésű energia visszaszorulása szintén hozzájárult a kén-dioxid-kibocsátás csökkenéséhez, amely hűsítő hatású. A globális felmelegedés elsődleges mozgatórugója azonban a tanulmány szerint az, hogy „az üvegházhatású gázok kibocsátása minden eddiginél magasabb szinten van”.

A 2013-2022 közötti időszakban az átlagos éves kibocsátás 53 milliárd tonna szén-dioxid és ennek megfelelő mennyiségű más gáz volt, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj és a gáz felhasználásából. 2022-ben a kibocsátás 55 milliárd tonnát tett ki. Ez azt jelenti, hogy a világ szén-dioxid-kerete, vagyis az üvegházhatású gázok becsült mennyisége, amelyet ki lehet bocsátani, mielőtt a bolygó a 1,5 Celsius-fokos küszöbérték fölé kerülne, „gyorsan csökken”.

Piers Forster, a tanulmány vezető szerzője szerint legalább egy esetben van okunk „némi optimizmusra”. Úgy tűnik, hogy a kibocsátás növekedési üteme a legutóbbi évtizedben a 2000-ben mérthez képest lelassult, ami azt jelzi, hogy nem feltétlenül fogjuk elérni az éghajlatváltozás nagymértékű felgyorsulását. Pierre Friedlingstein, a tanulmány társszerzője azonban arra figyelmeztetett, hogy a lassulás nem elegendő az éghajlatváltozás elkerülésére.

„Nem arra van szükségünk, hogy a kibocsátások stabilak legyenek. Arra van szükségünk, hogy a kibocsátás nettó nullára csökkenjen” - mondta Friedlingstein. „Amíg a kibocsátás ugyanazon a szinten folytatódik, addig a felmelegedés is ugyanazon a szinten fog folytatódni”. Hozzátette, hogy a kibocsátás jelentős változása nélkül a következő évtizedben átlépnénk a 1,5 Celsius-fokos küszöbértéket.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Megtudták, hogyan nézett ki az egyik legjelentősebb egyiptomi fáraó
III. Amenhotep időszámításunk előtt 1400 és 1353 között élt, akit az Újbirodalom egyik legjelentősebb fáraójaként tartanak számon. Uralkodása alatt virágzott a kereskedelem és gyarapodott a kincstár is.


Az ókori Egyiptomban az egyik legjelentősebb uralkodónak Tutanhamon nagyapját tartják. III. Amenhotepet élő istenként tisztelték, uralkodása idején pedig élénk kereskedelem, bőség és fejlett kultura jellemezte az országot – írja a Daily Mail.

A korában is népszerűnek számító fáraóról több szobrot találtak, mint eddig bármilyek korabeli uralkodóról, ám ezidáig nem rekonstruálták az arcát. Ezúttal azonban egy ausztrál csapatnak sikerült megalkotnia 3D-s modellként III. Amenhotep arcát.

Az ausztrál Flinders Egyetem kutatója, Michael Habicht szerint a fáraó arcán kiegyensúlyozottnak tűnik. Éppen olyan az arca, mint akinek az idején béke honolt az országban. Hozzátette: meglehet, hogy ő volt korában a leggazdagabb ember.

Az arcképet Cicero Moraes, brazil grafikus készítette, aki elmondta, hogy a rekonstrukciót a fáraó múmiájáról készült képek alapján alkotta meg.

„Ez a mi ajándékunk azok számára, akik kedvelik a történelmet”

– fogalmazott a grafikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: