Három évnyi kutatómunka után a tudósok arra jutottak, hogy az Ozempic nevű fogyókúrás csodaszer még egy meglepő pozitív hatással bírhat. Az új kutatás szerint a gyógyszer hatóanyaga, a szemaglutid nemcsak a kilókat olvasztja, de az öregedést is képes lehet lassítani – írja a BBC.
A hosszú távú vizsgálat most publikált eredményei több orvosi szaklapban is megjelentek egyszerre. A kutatást három évig végezték, és több mint 17 600 résztvevőt vontak be, akik mind 45 évesek vagy idősebbek voltak. Az egyik csoport minden nap 2,4 milligramm szemaglutidot kapott, míg a másik csoport placebót szedett.
A résztvevők mind elhízottak vagy túlsúlyosak voltak, és szív- és érrendszeri betegségük is volt, de cukorbetegségük nem. Az eredmények szerint azok, akik a szemaglutidot szedték, kisebb eséllyel haltak meg a vizsgálat ideje alatt, függetlenül attól, mi volt a halál oka, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket is.
Ugyanez volt a helyzet a Covid-19 esetében is.
A gyógyszert szedők ugyanannyi eséllyel kapták el a koronavírust, de kisebb eséllyel haltak bele: a szemaglutidot szedők körében a fertőzöttek 2,6 százaléka hunyt el, míg a placebós csoportban ez az arány 3,1 százalék volt.
Bár a vizsgálatban részt vevő nőknél alapvetően kevesebb súlyos keringési probléma merült fel, a gyógyszer nemtől függetlenül „következetesen csökkentette a nemkívánatos kardiovaszkuláris események kockázatát”. Ráadásul enyhítette a szívelégtelenség tüneteit és csökkentette a szervezet gyulladásos szintjét, függetlenül attól, hogy a résztvevők fogytak-e vagy sem.
„Nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy az emberek egészségének ilyen mértékű javítása konkrétan az öregedési folyamatot is lassítja” – mondta Harlan Krumholz, a Yale School of Medicine professzora az Európai Kardiológiai Társaság 2024-es konferenciáján, amikor bemutatták a tanulmányokat.
Dr. Benjamin Scirica, a Harvard Medical School szív- és érrendszeri betegségekkel foglalkozó professzora, aki a kutatásból született egyik tanulmány vezető szerzője, hozzátette: „Az eredmények megerősítik, hogy a túlsúly és az elhízás számos okból növeli a halálozás kockázatát, de ez módosítható olyan hatásos inkretin alapú terápiákkal, mint a szemaglutidé.”
Három évnyi kutatómunka után a tudósok arra jutottak, hogy az Ozempic nevű fogyókúrás csodaszer még egy meglepő pozitív hatással bírhat. Az új kutatás szerint a gyógyszer hatóanyaga, a szemaglutid nemcsak a kilókat olvasztja, de az öregedést is képes lehet lassítani – írja a BBC.
A hosszú távú vizsgálat most publikált eredményei több orvosi szaklapban is megjelentek egyszerre. A kutatást három évig végezték, és több mint 17 600 résztvevőt vontak be, akik mind 45 évesek vagy idősebbek voltak. Az egyik csoport minden nap 2,4 milligramm szemaglutidot kapott, míg a másik csoport placebót szedett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Még 5300 évvel a halála után is képes újabb titkokat felfedni Ötzi, a Jégember. Egy friss kutatás szerint a legendás alpesi múmia egy magas kockázatú, rákot okozó vírust hordozott. A felfedezés nemcsak Ötzi viszontagságos életéről fest árnyaltabb képet, de átírhatja azt is, amit az emberiség egyik leggyakoribb kórokozójának történetéről eddig gondoltunk.
A Jégemberként ismert természetes múmiát 1991-ben, lenyűgözően megőrződött állapotban találták meg az Ötztali-Alpokban, Ausztria és Olaszország határán. Az időszámításunk előtt 3300 és 3100 között élt, halálakor körülbelül 45 éves férfi nagyjából 160 centiméter magas lehetett. A jég nemcsak a testét, hanem a ruházatát és a vele lévő eszközöket is konzerválta, így a tudósok páratlan bepillantást nyerhettek a rézkori ember életébe.
Ez a vírus ma is rendkívül elterjedt, és olyan daganatos megbetegedések kockázatát növeli, mint a szájüregi, mandula- vagy torokrák. A felfedezés súlyát növeli, hogy a kutatók egy másik, Szibériában talált, 40 000 éves emberi maradványban, az úgynevezett Ust-Ishim egyén mintájában is kimutatták a vírus jelenlétét, ami azt jelzi, hogy a kórokozó jóval régebb óta kíséri az emberiséget, mint eddig hittük.
A São Pauló-i Szövetségi Egyetem kutatóinak eredményei egyelőre egy bioRxiv nevű tudományos szerveren jelentek meg, ami azt jelenti, hogy a tanulmány még nem esett át a független szakértői lektorálás folyamatán, így az eredményeket előzetesként kell kezelni.
A HPV-fertőzések ma is globális egészségügyi problémát jelentenek; a WHO becslése szerint 2019-ben világszerte csaknem 700 000 daganatos esetet okoztak.
Ötzinek nem a HPV volt az egyetlen egészségügyi problémája. A testén végzett vizsgálatok kimutatták, hogy bélparazitáktól szenvedett, a tüdeje pedig fekete volt a tábortüzek füstjétől. A körmein lévő barázdák arra utalnak, hogy halála előtti hónapokban többször is súlyosan megbetegedett,
a hajában talált magas réz- és arzénszint pedig arra enged következtetni, hogy köze lehetett a fémmegmunkáláshoz.
A Jégember halálának pontos oka máig vita tárgya. A testében talált nyílhegy erőszakos cselekményre utal, de a kutatók felvetették a rituális áldozat vagy a fagyhalál lehetőségét is. Utolsó étkezése részben megemésztett kőszáli kecskehús volt, amit kevesebb mint két órával a halála előtt fogyaszthatott el.
Még 5300 évvel a halála után is képes újabb titkokat felfedni Ötzi, a Jégember. Egy friss kutatás szerint a legendás alpesi múmia egy magas kockázatú, rákot okozó vírust hordozott. A felfedezés nemcsak Ötzi viszontagságos életéről fest árnyaltabb képet, de átírhatja azt is, amit az emberiség egyik leggyakoribb kórokozójának történetéről eddig gondoltunk.
A Jégemberként ismert természetes múmiát 1991-ben, lenyűgözően megőrződött állapotban találták meg az Ötztali-Alpokban, Ausztria és Olaszország határán. Az időszámításunk előtt 3300 és 3100 között élt, halálakor körülbelül 45 éves férfi nagyjából 160 centiméter magas lehetett. A jég nemcsak a testét, hanem a ruházatát és a vele lévő eszközöket is konzerválta, így a tudósok páratlan bepillantást nyerhettek a rézkori ember életébe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az élet szó szerint világít – legalábbis erre jutottak a Calgaryi Egyetem és a kanadai Nemzeti Kutatási Tanács kutatói egy olyan kísérletben, amely egyszerre hangzik sci-finek és kísértetiesen prózainak.
Egerek és két különböző növényfaj leveleinek vizsgálata során ugyanis közvetlen fizikai bizonyítékát találták annak, hogy egy különös jelenség, az úgynevezett „biophoton”-kibocsátás az élőlény halálával megszűnik.
Magyarán: minden élő dolog – köztük az ember is – egészen addig halványan világít, amíg él.
Első olvasásra az egész könnyen tűnhet áltudományos peremvidéknek. A biológiai elektromágneses kisugárzások kutatása óhatatlanul felidézi az aurákról és misztikus energiamezőkről szóló elképzeléseket. Csakhogy itt nem ez történt.
Elméletben ráadásul a biológiai folyamatok által kibocsátott látható fénynek annyira gyengének kellene lennie, hogy elvesszen a környezeti elektromágneses zajban és a test hőtermeléséből származó sugárzásban. Vagyis elvileg mérhetetlennek kellene lennie egy teljes testen.
Mégis: Vahid Salari fizikus és csapata azt állítja,
sikerült megfigyelniük ezt az úgynevezett ultra-gyenge fotonkibocsátást (ultraweak photon emission, UPE) több élő állatnál, és éles kontrasztot találtak az élő és az élettelen testek között – ugyanígy néhány növény levelénél is.
A biophotonok gondolata önmagában is vitatott. Az ismert kémiai fényjelenségek, például a kemilumineszcencia régóta dokumentáltak, és számos biológiai folyamat hoz létre látványos fényt. Kevésbé látványos, de annál következetesebb megfigyelés viszont, hogy élő sejtek – a marhaszív szövetétől a baktériumtelepekig – spontán módon bocsátanak ki 200 és 1000 nanométer közötti hullámhosszú fényt.
A legvalószínűbb magyarázat szerint mindez a reaktív oxigénformákhoz köthető, amelyeket a sejtek stresszhelyzetekben – hő, mérgek, kórokozók vagy tápanyaghiány hatására – termelnek. Elég sok hidrogén-peroxid jelenlétében például a zsírok és fehérjék olyan kémiai átalakulásokon mennek keresztül, amelyek során az elektronok „felpörögnek”, majd visszarendeződéskor egy-egy energiadús fotont bocsátanak ki.
Ha ezt a sejtszintű stresszt távolról, roncsolás nélkül lehetne mérni teljes szervezetekben – emberekben, állatokban, növényekben vagy akár baktériumkultúrákban –, az komoly diagnosztikai és kutatási eszközzé válhatna az orvostudomány és a mezőgazdaság számára is.
Hogy kiderüljön, a jelenség nem csak izolált szövetekben, hanem teljes élőlényeknél is működik-e, a kutatók speciális, rendkívül érzékeny kamerákkal vizsgáltak egész egereket.
Négy mozdulatlan egeret egyenként helyeztek sötét dobozba, és egy órán át rögzítették a kibocsátott fényt.
Ezután elaltatták őket, majd további egy órán át folytatták a mérést. Az állatokat a haláluk után is a megszokott testhőmérsékleten tartották, hogy a hő ne torzítsa az eredményeket.
A kamerák egyedi fotonokat rögzítettek a látható fénytartományban mind az élet, mind a halál után – a különbség azonban egyértelmű volt: az elaltatást követően a fotonkibocsátás drámaian visszaesett.
Hasonló kísérleteket végeztek lúdfű (Arabidopsis thaliana) és törpe esernyőfa (Heptapleurum arboricola) levelein is. A növényeket fizikai sérülésekkel és vegyi anyagokkal stresszelték, az eredmény pedig látványos volt: a sérült részek következetesen fényesebbek voltak az ép szöveteknél.
„Az eredményeink azt mutatják, hogy minden levélen a sérült területek szignifikánsan világosabbak voltak a sértetlen részeknél a teljes, 16 órás megfigyelési idő alatt”
– írják a kutatók.
A kísérlet óhatatlanul megnyitja az utat annak a gondolatnak, hogy a sejtek alig észrevehető, szinte szellemszerű fénye egyszer talán megmondhatja rólunk, mennyire vagyunk egészségesek. Vagy épp azt, mikor kezd kialudni bennünk a fény.
Az élet szó szerint világít – legalábbis erre jutottak a Calgaryi Egyetem és a kanadai Nemzeti Kutatási Tanács kutatói egy olyan kísérletben, amely egyszerre hangzik sci-finek és kísértetiesen prózainak.
Egerek és két különböző növényfaj leveleinek vizsgálata során ugyanis közvetlen fizikai bizonyítékát találták annak, hogy egy különös jelenség, az úgynevezett „biophoton”-kibocsátás az élőlény halálával megszűnik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sikeresen evakuálták az űrhajósokat, csak hárman maradtak a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén
A SpaceX kapszulája a Csendes-óceánba csobbant a rejtélyes betegség miatt evakuált négy asztronautával. A NASA már a következő legénység indítását sürgeti.
Egy hónappal a tervezettnél korábban ért véget a Crew–11 küldetése: a SpaceX Dragon űrhajója ma hajnalban a Csendes-óceánban, San Diego közelében landolt, miután a NASA történetének első orvosi evakuációja mellett döntött egy beteg űrhajós miatt. A kapszula kevesebb mint 11 órával a Nemzetközi Űrállomásról való leválása után csobbant a vízbe, ahol a mentőhajón már a szokásos orvosi stáb várta a legénységet – írta az Associated Press.
Az előrehozott hazatérés hátterében egy január 7-i megbetegedés vagy sérülés áll, ami miatt az űrügynökség egy nappal későbbre tervezett űrsétát is lemondott. Bár az űrhajós állapota stabil volt a Föld körüli pályán, a NASA a megfelelő földi ellátás és a pontos diagnózis érdekében a mielőbbi visszatérés mellett döntött. Az űrügynökség orvosi titoktartásra hivatkozva nem közölte sem a beteg űrhajós kilétét, sem állapotának részleteit.
A kapszulában az amerikai Zena Cardman parancsnok és Mike Fincke, a japán Kimiya Yui, valamint az orosz Oleg Platonov tért vissza a Földre. A tavaly augusztusban indult küldetés tagjai a kiemelés után integettek a kameráknak.
„Olyan jó itthon lenni” – mondta Zena Cardman a landolás után.
Távozásukkal mindössze egy amerikai és két orosz űrhajós maradt az állomáson, a NASA pedig közölte: az új, négyszemélyes legénység érkezéséig felfüggesztik az űrsétákat, még vészhelyzet esetén sem hajtanak végre ilyen műveletet.
A négy űrhajóst egy helyi kórházba szállították további vizsgálatokra, mielőtt visszatérnek houstoni bázisukra.
Az eseményeket a houstoni irányítóközpontból felügyelte Jared Isaacman, a NASA új igazgatója. A NASA és a SpaceX igyekszik előrehozni a következő legénység indítását, amit jelenleg február közepére terveznek.
Ez az első alkalom, hogy a NASA egészségügyi okból rövidít meg egy űrrepülést. Az oroszok évtizedekkel ezelőtt már kerültek hasonló helyzetbe: 1985-ben Vlagyimir Vaszjutyin szovjet kozmonauta a Szaljut–7 űrállomás fedélzetén betegedett meg, ami a küldetés idő előtti befejezéséhez vezetett.
Egy hónappal a tervezettnél korábban ért véget a Crew–11 küldetése: a SpaceX Dragon űrhajója ma hajnalban a Csendes-óceánban, San Diego közelében landolt, miután a NASA történetének első orvosi evakuációja mellett döntött egy beteg űrhajós miatt. A kapszula kevesebb mint 11 órával a Nemzetközi Űrállomásról való leválása után csobbant a vízbe, ahol a mentőhajón már a szokásos orvosi stáb várta a legénységet – írta az Associated Press.
Az előrehozott hazatérés hátterében egy január 7-i megbetegedés vagy sérülés áll, ami miatt az űrügynökség egy nappal későbbre tervezett űrsétát is lemondott. Bár az űrhajós állapota stabil volt a Föld körüli pályán, a NASA a megfelelő földi ellátás és a pontos diagnózis érdekében a mielőbbi visszatérés mellett döntött. Az űrügynökség orvosi titoktartásra hivatkozva nem közölte sem a beteg űrhajós kilétét, sem állapotának részleteit.
A kapszulában az amerikai Zena Cardman parancsnok és Mike Fincke, a japán Kimiya Yui, valamint az orosz Oleg Platonov tért vissza a Földre. A tavaly augusztusban indult küldetés tagjai a kiemelés után integettek a kameráknak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem csak a pelenkázásban és az altatásban lesz profi egy friss édesanya: a tudósok szerint az agya áthuzalozza magát, ezért egészen újfajta képességek jelennek meg, amelyeket a karrierjükben és otthon is hasznosítani tudnak.
Az anyaság ugyanis sok nő gondolkodásában hoz pozitív fordulatot, a fókusz természetesen átrendeződik.
„Rájöttem, hogy sokkal könnyebb nemet mondani arra, ami nem szolgálja a családunkat. Ez hihetetlenül felszabadító érzés” – meséli egy édesanya. A tapasztalatot a tudomány is alátámasztja, a Nature Neuroscience című lapban megjelent
kutatások szerint ugyanis a terhesség alatt alatt az agy szó szerint átalakul, a szürkeállomány a társas kapcsolatokért felelős területeken finomhangoláson esik át.
Ezek a biológiai változások a hétköznapokban kézzelfogható készségekké formálódnak:
a mindennapokban újra és újra alkalmazkodni kell, ami fejleszti a türelmet és a rugalmasságot, közben a cél ugyanaz marad, hogy a szülő biztonságot és szeretetet nyújtson.
A kihívások sikeres megoldása pedig hatalmas lökést ad az önbizalomnak. „Amikor megoldottam egy lehetetlennek tűnő helyzetet, éreztem, hogy meg tudom csinálni. Ez egy teljesen új belső tartást adott” – magyarázza egy anya.
Ezzel együtt az idő is felértékelődik, hiszen tudatosabbá válik a jelen megélése és a valóban fontos pillanatok megbecsülése, valamint hatékonyabbá válik az időbeosztás megtervezése.
A gondoskodás gyakorlata közben sok nő a saját határait is tisztábban látja.
Sokan megtanulják, hogy az önmagukról való gondoskodás nem önzés, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy ellássák szülői teendőiket.
Ezt a szakmai ajánlások is megerősítik, kiemelve a rendszeres mentális szűrés fontosságát a szülés utáni időszakban.
Végül: az anyaság sokszor kreativitást és problémamegoldó szemléletet is hoz. A váratlan helyzetekre adott gyors, mégis szeretetteljes reakciók egy újfajta belső erőforrást építenek ki.
A kép azonban nem mindig ennyire idilli. Friss felmérések szerint
az anyák mentális egészsége romló tendenciát mutat, ha nem kapnak segítséget a környezetüktől a megváltozott és megsokasodott teendőikhez.
A szülés utáni depresszió is minden ötödik nőt érinthet valamilyen formában.
Sokan küzdenek az úgynevezett „mentális teherrel” is, vagyis azzal, hogy a családi élet láthatatlan, de folyamatos szervezési feladatait a család többi tagja rájuk hagyja.
Szakértők szerint azonban léteznek védőfaktorok: a rendszeres, akár heti 80 perc közepes intenzitású testmozgás jelentősen csökkentheti a depresszió kockázatát, ahogy a támogató családi és társadalmi környezet is kulcsfontosságú.
Az anyaság tehát egy összetett átalakulás, amely a kihívások mellett valódi belső erőforrásokat mozgósít, és egy pontosabb, tudatosabb iránytűt ad a nők kezébe. Ha a környezetük támogató és a családtagok nem viselkednek energiavámpírként.
Nem csak a pelenkázásban és az altatásban lesz profi egy friss édesanya: a tudósok szerint az agya áthuzalozza magát, ezért egészen újfajta képességek jelennek meg, amelyeket a karrierjükben és otthon is hasznosítani tudnak.
Az anyaság ugyanis sok nő gondolkodásában hoz pozitív fordulatot, a fókusz természetesen átrendeződik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
