A pécsi virológusok leírták, mit lehet tudni a Moderna vakcinájáról
A Moderna mRNS alapú vakcináját már Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban is engedélyezték. December 30-án jelent meg a klinikai hármas tesztfázist értékelő tudományos publikáció a New England Journal of Medicine tudományos lapban – ezt szemlézték Facebook-oldalukon a pécsi virológusok.
Mint írják, a Moderna vakcinája a Pfizer és az AstraZeneca mellett a vezető vakcinák közé tartozik, 2021-ben 1 milliárd adagot terveznek legyártani és eljuttatni a világ számos országába. Az EU megállapodása szerint minden bizonnyal hazánkban is találkozhatunk majd vele.
A Modernáé technológiáját és működését tekintve a Pfizeréhez hasonlóan egy mRNS vakcina, amely lipid nanorészecskékkel történő bevitelt követően a vírus tüskefehérjéjét készítteti el a sejtjeinkkel – így alakítva ki az immunitást.
A klinikai tesztfázis eredményei a következők:
A vizsgálatot összesen 30 420 emberen végezték, közülük 14 550 kapta az mRNA-1273 névre hallgató vakcina készítményt, míg másik felük placebot. A vizsgálati csoportba a COVID szempontjából magas kockázatúnak számító krónikus betegséggel élőket is bevontak, így krónikus tüdőbetegséggel, súlyos szívbetegséggel, súlyos elhízással, diabétesszel, súlyos májbetegséggel élőket és HIV vírussal fertőzött személyeket is. Korcsoportok tekintetében 18 év feletti egyéneket és 65 évnél idősebbeket is vizsgáltak.
Mik voltak az oltás utáni reakciók?
Oltási reakció tekintetében súlyos mellékhatásról nem számoltak be, és az enyhe (oltási hely fájdalma, pirosodás, duzzanat) vagy közepes (fejfájás, izomfájás, láz) mellékhatások is 1-3 napos intervallumban elmúltak. Összehasonlítva a bárányhimlő elleni vakcina oltási reakcióival, az első dózis annál kedvezőbb, míg a második dózis azzal hasonló gyakorisággal hozott enyhe vagy közepes oltási reakciókat.