hirdetés

TUDOMÁNY

A pécsi virológusok leírták, mit lehet tudni a Moderna vakcinájáról

Hamarosan ezt is engedélyezhetik az EU-ban.
Illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2021. január 01.

hirdetés

A Moderna mRNS alapú vakcináját már Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban is engedélyezték. December 30-án jelent meg a klinikai hármas tesztfázist értékelő tudományos publikáció a New England Journal of Medicine tudományos lapban – ezt szemlézték Facebook-oldalukon a pécsi virológusok.

Mint írják, a Moderna vakcinája a Pfizer és az AstraZeneca mellett a vezető vakcinák közé tartozik, 2021-ben 1 milliárd adagot terveznek legyártani és eljuttatni a világ számos országába. Az EU megállapodása szerint minden bizonnyal hazánkban is találkozhatunk majd vele.

A Modernáé technológiáját és működését tekintve a Pfizeréhez hasonlóan egy mRNS vakcina, amely lipid nanorészecskékkel történő bevitelt követően a vírus tüskefehérjéjét készítteti el a sejtjeinkkel – így alakítva ki az immunitást.

A klinikai tesztfázis eredményei a következők:

A vizsgálatot összesen 30 420 emberen végezték, közülük 14 550 kapta az mRNA-1273 névre hallgató vakcina készítményt, míg másik felük placebot. A vizsgálati csoportba a COVID szempontjából magas kockázatúnak számító krónikus betegséggel élőket is bevontak, így krónikus tüdőbetegséggel, súlyos szívbetegséggel, súlyos elhízással, diabétesszel, súlyos májbetegséggel élőket és HIV vírussal fertőzött személyeket is. Korcsoportok tekintetében 18 év feletti egyéneket és 65 évnél idősebbeket is vizsgáltak.

hirdetés
A vakcina két dózisú, melyet 28 nap eltéréssel szükséges beadni és a lezajlott klinikai teszt eredményei alapján, a teljes vizsgált populációra nézve 94%-os védelmet nyújtott COVID-megbetegedés ellen. A súlyos megbetegedés ellen 100%-ban védelmet nyújtott. A kezdeti védelem kialakulása az első dózist követő 14.nap után figyelhető meg.

Mik voltak az oltás utáni reakciók?

Oltási reakció tekintetében súlyos mellékhatásról nem számoltak be, és az enyhe (oltási hely fájdalma, pirosodás, duzzanat) vagy közepes (fejfájás, izomfájás, láz) mellékhatások is 1-3 napos intervallumban elmúltak. Összehasonlítva a bárányhimlő elleni vakcina oltási reakcióival, az első dózis annál kedvezőbb, míg a második dózis azzal hasonló gyakorisággal hozott enyhe vagy közepes oltási reakciókat.

Összefoglalva: a Moderna RNA-1273 vakcinája egy harmadik generációs mRNS alapú vakcina, melynek a jelenleg elérhető hasonló készítménynél némileg jobb tárolási tulajdonságai vannak. 2021-ben egymilliárd dózis gyártását tervezi a cég, így a vakcina palettán ez a készítmény is egy jelentős szeletet foglal majd el. A vizsgálat szerint a COVID megbetegedéstől 94%-ban véd, illetve a súlyos betegségtől teljes mértékben.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

Egy dózis elég lehet a Pfizer/BioNTech-vakcinából azoknak, akik már átestek a koronavíruson

Ráadásul jóval hatékonyabb lehet az oltóanyag azoknál, akik korábban megfertőződtek, mint akik soha nem voltak koronavírusosak, és mindkét injekciót megkapták.
Fotó: Pixabay/x3 - szmo.hu
2021. február 27.

hirdetés

Egyetlen dózis elég lehet a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinájából azoknak, akik korábban már átestek a fertőzésen, írja egy tanulmány alapján a The Telegraph.

A Londoni Egyetem és a népegészségügyi szolgálat kutatásában 51 olyan egészségügyi dolgozót vizsgáltak, akik tavaly március óta rendszeresen átesnek koronavírusteszteken és folyamatosan mérik szervezetükben az antitestek szintjét is.

A kutatásban részt vevők feléről kiderült, hogy átesett a fertőzésen. Esetükben

a Pfizer/BioNTech vakcinájának már az első adagja is 140-szeresére növelte az antitestek számát az oltás előtti legmagasabb szinthez képest. Ráadásul még nagyobb védelem alakult ki szervezetükben a Covid-19 ellen mint azoknál, akik soha nem kapták el a vírust és az oltás mindkét komponensét megkapták.

Hasonló eredményre jutott a londoni tudományegyetem saját kutatása során. Ők 72 olyan embert vizsgáltak, akik decemberben kapták meg az oltást. Az alanyok egyharmada ebben az esetben is korábban már átesett a fertőzésen. A kutatók úgy fogalmaztak, hogy az amerikai-német vakcina "nagyon erős" antitest válaszokat váltott ki azoknál, akik korábban koronavírusosak voltak.

hirdetés

A tudósok szerint az eredmények alapján

"potenciálisan felgyorsíthatná" az oltások menetrendjét, ha az injekció előtt mindenki átesne egy antitest-vizsgálaton is.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

2068-ban eltalálhatja a Földet az aszteroida, amely szombaton húzott el mellettünk

A káosz egyiptomi istenéről elnevezett égitest viszonylag gyakran jár a bolygónk közelében.
Fotó: Illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2021. március 06.

hirdetés

Bár ma hajnalban elkerülte Földünket az Apophis aszteroida, egyes tudósok szerint 2068-ban Földünknek már nem lesz ekkora szerencséje - írja a Daily Mail.

Az egyiptomi káosz istenéről elnevezett égitest ma hajnalban körülbelül 16 millió kilométerre húzott el a bolygónktól, röptét szabad szemmel is látni lehetett. A körülbelül 340-370 méter átmérőjű aszteroida gyakran jár vissza a Föld közelébe, és rendre felmerül a szakmai körökben, hogy becsapódhat.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Nagyon kevésen múlhatott, hogy a koronavírus emberekre is fertőzővé vált

Egy friss kutatás arra jutott, egyetlen aminosav mutációja lehet a hibás.
Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej - szmo.hu
2021. március 01.

hirdetés

Újabb részletek derülhettek ki a koronavírus eredetéről, írja a Wall Street Journal friss kutatásokra hivatkozva.

Több új tanulmányban is a világjárványt okozó törzshöz kötődő koronavírusokat azonosítottak dél-ázsiai és japán denevérekben és tobzoskákban. Ez a kutatók szerint azt jelentheti, hogy jóval elterjedtebbek ezek a kórokozók, mint korábban gondolták, ami hozzájárulhatott a vírus kialakulásához.

Egy másik friss kutatás szerint a vírusban egyetlen aminosav mutációja okozhatta vagy jelentősen elősegíthette, hogy a koronavírus emberekre is fertőző legyen. A kutatást végző intézet munkatársai a koronavírus több mint 180 ezer génszekvenciáját vizsgálták, hogy rájöjjenek, mely mutáció okozhatta, hogy emberekre is veszélyessé vált a vírus.

A szakemberek szerint kulcsfontosságú, hogy megfelelően feltérképezzük a vírus eredetét, hogy elkerülhessük hasonló világjárványok kialakulását.

A friss kutatási eredmények megerősítik az eddigi feltételezéseket, miszerint eredetileg denevérekben jelenhetett meg a vírus, majd természetes mutációk miatt vált az emberekre fertőzővé, feltehetőleg más állatokon keresztül.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Tintahalak mentek át egy gyerekeknek szóló képességfelmérő teszten

Mint kiderült, az állatok minden kétséget kizáróan képesek önkontrollt gyakorolni.
Fotó: MartinStr/Pixabay - szmo.hu
2021. március 03.

hirdetés

Egy lábasfejű élőlény bizonyította be, hogy nem szabad lebecsülnünk az állatok intelligenciáját. A tintahalak egy gyerekeknek szóló képességfelmérő teszt során demonstrálták, hogy sokkal okosabbak, mint amit feltételeztünk volna róla - írja a ScienceAlert.

A Stanfordi Pillecukor-kísérlet meglehetősen egyszerű: egy szobában hagyunk egy gyereket egy pillecukorral, majd azt mondjuk neki, hogy ha 15 percig nem eszi meg, akkor kapni fog egy második cukrot is.

Az ilyenkor gyakorolt önkontroll olyan kognitív képességekre mutat rá, mint az előre tervezés. Eredetileg az emberi értelem fejlődését vizsgálták vele, pontosabban azt, mikor lesz képes egy gyerek önkontrollt gyakorolni, ha később ezért cserébe jutalomra számíthat.

Természetesen az állatoknak nem lehet szavakkal elmagyarázni, ám meg lehet velük értetni, hogy ha várnak, később több falatot kaphatnak. Az emlősök közül például a kutyák és a varjak is átmehetnek a teszten, de nem minden esetben.

hirdetés

Az már tavaly bebizonyosodott, hogy a tintahalak tartózkodhatnak a tengeri rákhús elfogyasztásától reggelire, ha tudják, hogy vacsárora egy sokkal nagyobb kedvencüket, garnélarákot kapnak. A kutatók azonban nem voltak benne biztosak, hogy ez az önkontrollal függ-e össze.

Ezt a kérdést próbálta megválaszolni a Cambridge-i Egyetem kísérlete: hat tintahalat engedtek össze egy speciális tartályban, amiben két zárt, átlátszó falú kamra is helyet kapott, így beláthattak. Belül különböző falatokat helyeztek el - egy kevésbé csábító nyers királyrákot, illetve egy sokkal vonzóbb élő garnélarákot.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: