News here

TUDOMÁNY

A méhek ötig tudnak számolni, és ezt balról jobbra teszik, pont úgy, mint az ember

A méheken végzett kísérletek révén azt szerették volna bizonyítani a kutatók, hogy hasonlóan a gerinces állatokhoz, köztük a főemlősökhöz, a rovarok is balról jobbra szervezik a számokat.

Link másolása

Újabb kutatás bizonyítja, hogy az emberek mellett az állatok is balról jobbra rendezik a dolgokat, még akkor is, ha nem tudnak számolni - írja a Guardian.

Korábbi kutatások már megállapították, hogy a gyerekek, mielőtt megtanulnának számolni, balról jobbra rendezik a növekvő mennyiségeket. Ugyanakkor akadnak olyan kultúrák, mint például az arab, ahol viszont jobbról balra olvasnak.

A témáról már régóta folyik a vita: a szakértők egyik fele azt állítja, hogy a mentális számegyenesnek (a rendszer a számok nagyságának megértésében játszik szerepet, általa vagyunk képesek számok összehasonlítását végezni, illetve közelítő becsléseket tenni) velünk született jellege van, míg a másik tábor a kultúránkhoz, nevelésünkhöz köti.

Erre tehetett most pontot a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem professzora, Martin Giurfa kutatása. Ennek során méheken végzett kísérletek révén azt szerették volna bizonyítani, hogy hasonlóan a gerinces állatokhoz, köztük a főemlősökhöz, a rovarok is balról jobbra szervezik a számokat.

„Korábban már bebizonyosodott, hogy a méhek legalább ötig képesek számolni”

- mondta Giurfa, ugyanis az emberhez hasonlóan a méhek is a két agyféltekéjükben eltérően dolgozzák fel az információkat.

Az összesen 134 háziméh bevonásával végzett kísérlet során egy fabadobozba terelték a tesztalanyokat, majd cukros víz segítségével rávették őket, hogy válasszanak ki egy számot, amit a doboz középső falára rögzítettek.

A szám mindig ugyanaz maradt minden egyes méhnél, de csoportonként véletlenszerűen változtatták egy, három vagy öt között az alakzatokban megjelenő számokat, amik körök, négyzetek vagy háromszögek voltak. Miután a méheket megtanították, hogy mindig ugyanahhoz a számhoz repüljenek, egy másik számot raktak a doboz bal és jobb oldalára, míg a közepét üresen hagyták.

Arra voltak kíváncsiak a tudósok, ha például a méhet arra tanítják be, hogy válassza ki a hármas számot, de a doboz mindkét oldalán két egyes számmal néz szembe, akkor vajon melyik irányba repül?

A kísérlet során kiderült, hogy a méhek az esetek 80 százalékában a bal oldali lehetőséget választották. Ez volt a helyes döntés abban az esetben, ha az agy balról jobbra rendezi a számokat - mondta Giurfa.

Viszont, ha ugyanezek a méhek két ötös számmal találták szembe magukat, akkor jobbra mentek, ismét támogatva a mentális számegyenes rendszerét. Az egyesre betanított méhek pedig jobbra mentek a hármas számért, míg az ötöst megcélzó méhek balra tartottak a hármasért.

Most feltehetnénk a kérdést, ha az állatok valójában balról jobbra haladva gondolnak a számokra, akkor ez miért nem igaz minden emberre? Giurfa szerint ez sokkal bonyolultabb annál, mint a természet és a nevelés közötti közvetlen választás.

Még ha a mentális számegyenes velünk született, a kultúra akkor is módosíthatja ezt, akár meg is fordíthatja, ahogyan erre példa volt előbb az arab olvasás. A méheknek viszont ragaszkodniuk kell ahhoz, amit a természet diktál – mondta a kutatást vezető professzor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Gombafertőzés miatt kellett amputálni a 9 éves kislány orrát, a helyreállító műtétet viszont már nem végezték el a magyar orvosok
A kockázatos beavatkozást végül egy detroiti sebész vállalta, aki a kislány alkarjából vett bőrszövetekkel igyekszik rekonstruálni Alíz száját és orrát.

Link másolása

Egy kilenc éves magyar kislány felkavaró történetével foglalkozott több amerikai hírportál - szúrta ki a HVG. Alíznak egy gombafertőzés miatt amputálni kellett az orrát, a magyar orvosok azonban csak 18 éves korától végezhették volna el a lányon az arcplasztikai műtétet. Ezért végül a családnak Detroitig kellett utazni.

Alízt 4 éves korában akut limfoid leukémiával diagnosztizálták, ezért egy éven át kemoterápiás kezelést kapott. Mivel azonban a betegség később kiújult ezért egy újabb, már erősebb kezelést is kapott.

Eközben azonban

annyira legyengült az immunrendszere, hogy a Szegedi Gyerekklinikán elkapta a Mucormycetes nevű gombafertőzést, ami az orrüregét, a tüdejét, az agyát és a szájpadlását is megtámadta.

Ebből Alíz tíz hónap alatt gyógyult ki. A fertőzés miatt azonban orrában és a kemény szájpadjában elhaltak a szövetek, így ezeket végül az orvosoknak el kellett távolítaniuk.

A szülők szerették volna, ha egy plasztikai beavatkozással az orvosok helyreállítják kislányuk arcát. Erre azonban itthon nem volt lehetőség, mert Magyarországon csak 18 éves kortól hajtanak végre ilyen műtéteket.

Alíz szülei az interneten kerestek segítséget, és végül itt akadtak rá a detroiti Corewell Health William Beaumont Egyetemi Kórház sebészére, Kongkrit Chaiyasatéra, aki elvállalta a kockázatos műtétsorozatot.

Az orvos a kislány alkarjából vett bőrszövetekkel igyekszik rekonstruálni Alíz száját és orrát.

Az első beavatkozásra október 6-án, a másodikra november 4-én került sor. Chaiyasatéra szerint jövő nyárra lehetnek túl az Alízra váró összes műtéten, de később is szükség lehet még további beavatkozásokra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Videó: Sarki fény látszott Magyarországról
A nálunk ritka égi jelenség hétfő este jól látszott több helyről is.

Link másolása

Hétfő este 20 óra 20 perc körül csillant fel a sarki fény Magyarországon. Prédikálószéki és mátraszentistváni éjjellátó kamerák is megörökítették a nálunk ritka jelenséget - írja a Időkép.

Idén harmadik alkalommal villant fel a sarki fény hazánk fölött. A rózsaszínes-lilás színben pompázó Aurora Borealis nagyjából 2-3 percig volt megfigyelhető.

VIDEÓ: Megjelent a sarki fény a prédikálószéki és mátraszentistváni kamerán


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Videón mutatták meg a rejtélyes hölgy arcát
A 2000 éves múmiának most láthatjuk először a feltételezett arcát. A tudósok egy része szerint kb. 30 éves lehetett, és terhes volt, amikor meghalt.

Link másolása

Koponyája alapján a Varsói Múmia Projekt rekonstruálta az arcát a rejtélyes hölgynek, aki ma egy 2000 éves múmia az ókori Egyiptomból. Igazságügyi szakértők is belefolytak a munkába, de 100 százalékos pontosságot senki nem ígérhet egyelőre: a nő nem biztos, hogy valóban úgy nézett ki életében, mint a videón.

A koponyán alapuló arcrekonstrukcióhoz nem elég a tudomány, némi művészi beavatkozás is szükséges:

„A koponya sok információt nyújt az ember arcáról, olyan egyedi formákat és arányokat ad, amelyek megjelenhetnek a végső arcon” – mondta Chantal Milani olasz törvényszéki antropológus az IFLScience-nek.

A thébai királysírokban talált egyiptomi múmiát azért nevezik rejtélyes hölgynek, mert a XIX-XX. században még férfinak és papnak tartották, és csak később derült ki, hogy valójában nő.

Amikor meghalt, a 20-as, 30-as éveiben járhatott, mindez a Kr. e. I. században volt. Nemrég készítettek róla röntgen- és CT-vizsgálatokat, a kutatók szerint terhesen halt meg. Ha ez így van, akkor a rejtélyes hölgy az első „terhes múmia”, de ezt a tudósok közül többen nem fogadják el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Jelentősen átalakíthatja az agyat a koronavírus
Több Covid-fertőzésen átesett páciens számolt be a fejfájásról, szédülésről, szorongásról és depresszióról.
Fotó: Pixabay.com - szmo.hu
2022. november 22.


Link másolása

Egy friss vizsgálat arra világít rá, hogy azoknak a pácienseknek az agyában, akik felépültek a Covid-19-ből, akár hat hónappal később is kimutathatóak rendellenességek – számolt be róla az IFLScience.

A Delhi Indiai Műszaki Intézet szakértői egy speciális MRI-vel vizsgálták a koronavírus által okozott agyi elváltozásokat.

A mostani vizsgálat során a szuszceptibilitás súlyozott képalkotás (SWI) módszerét alkalmazták, ami annyit jelent, hogy egyes anyagok, például a vér összetevői, a kalcium és a vas eltérő módon reagálnak a mágneses térnek való kitettségre. Az SWI különösen hatékony az agyi vérömlenyek, az érrendszeri rendellenességek és a daganatok detektálásában.

A szakértők jelentős rendellenességekre bukkantak a betegség túlélői körében.

Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) úgy becsli, hogy ötből egy felnőtt fertőzött küzd tartós tünetekkel. Ilyen többek között az agyi köd, a fejfájás, a szédülés, a szorongás és a depresszió.

A tanulmányban 46 gyógyult személy adatait hasonlították össze 30 egészséges emberével.

Azok, akik hosszan lefolyó Coviddal küzdöttek, általában fáradtságról, alvászavarról, figyelmi problémákról és memóriazavarról számoltak be.

Az eredmények azt is kimutatták, hogy akik felépültek, náluk az elülső lebeny több fehérállományi régiójában is jelentős elváltozások alakultak ki. Emellett az agytörzsben is észleltek furcsaságokat, ami magyarázatot adhat tüneteikre.

A kutatók szeretnék a koronavírus agyra gyakorolt hatásait még hosszabb távon is vizsgálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: