A madárdal gyógyító hatással van a depresszióra és a szorongásra
Még a városi embertől sem idegen az az érzés, amikor cifra rigófüttyre, cinkék kedves dalára, vagy fecskék éles csivogására ébred és rögtön úgy érzi: már érdemes volt megérni ezt a napot. A természettel való kontaktusunkból eredő mentális jóllétünkben igen fontos szerep juthat a madaraknak – állapította meg az a két tanulmány, amely a Scientific Reportsban jelent meg.
A különböző kutatások már eddig is bebizonyították, hogy a természetközeliség és a vele való interakció jó hatással van testünk és nem utolsósorban agyunk egészségre. És a madarak különösen jó egészségforrások, mert dalukat akkor is halljuk, ha magasan repülnek, vagy elrejtőznek a fákon vagy a bozótban.
– idézte a Washington Post Eric Stobbét, az emberi fejlődést kutató berlini Max Planck munkatársát, az egyik tanulmány szerzőjét. Ezt támasztja alá az a közelmúltbeli kutatás is, hogy még ha csak felvételről, fejhallgatóval hallgatjuk a madárdalokat, akkor is képesek változtatni negatív érzelmeinken.
Az egyik kísérlet során a tudósok azt kérték mintegy 1300 résztvevőtől, hogy naponta háromszor gyűjtsenek adatokat környezetükről és jóllétükről egy Urban Mind nevű okostelefonos alkalmazás segítségével. Nem hívták fel külön a figyelmüket a madarakra. Az applikáció egyebek mellett a résztvevők alvásminőségéről, a levegőminőség szubjektív értékeléséről is kapott információt.
A közel 27 ezer adat elemzése során a kutatók összefüggést találtak a madarak látványa vagy hangja és a jobb mentális állapot között, és hasonló eredményre jutottak a zöld területek és az élő víz esetében is. Ez az összefüggés független volt a résztvevők neveltetésétől, illetve foglalkozásától. Azt is megfigyelték, hogy a madárdalról beszámoló résztvevők mentális jólléte általában még órákkal a találkozás után is magasabb szinten volt.
Ryan Hammoud, a londoni King’s College pszichiátriai és ideggyógyászati doktorandusa, a tanulmány szerzője ezt „időtlen kapcsolatnak” nevezte. A madarak jótékony hatása pedig nemcsak az egészségeseknek tesz jót, hanem a depresszióval küzdőknek is.
A másik kísérletben, amelyet Stobbe dolgozott fel, legfeljebb hatperces audioklipeket hallgattattak egészséges páciensekkel, és megállapították, hogy a természetes zenék csökkenthetik a bennük szunnyadó szorongásos, paranoiás érzéseiket. A kutatók azt kérték online kapcsolaton keresztül 295 résztvevőtől, hogy értékeljék saját érzelmi állapotukat, majd végezzenek el egy tesztet, amely kognitív memóriájukat méri fel. Ezt követően véletlenszerű kiválasztás alapján hallgattattak velük madárdalokat, illetve közlekedési zajokat. Utána újra fel kellett mérniük érzelmi és kognitív állapotukat.
Azok, akik a legkülönbözőbb madárdalokat hallgatták (például nyolc különböző madárfaj hangakrobatikáit), a depresszív tünetek csökkenéséről számoltak be, de a szorongás enyhülését tapasztalták még azok is, akik csak kétfajta madár dalából kaptak ízelítőt. Akiknek viszont a különböző erősségű és zavarosságú utcai zajok jutottak, azoknak romlott a lelkiállapota.
Ezekból a kísérletekből is kitűnik, mennyire fontos egészségünk szempontjából a természettel való kapcsolat. Tudományos feltételezések szerint az egyik fontos jótékony hatás a koncentrációs készségek javulása, valamint a mentális fáradtság csökkenése azoknál, akik stresszes városi környezetben élnek.
Hammoid emlékeztet azokra a korábbi kutatásaikra, hogy még a zöldnövényekkel teli belső terek is csökkenthetik a vérnyomást és a stresszt jelző magas kortizol-szintet. Mindkét tanulmány javasolja a madárdal klinikai alkalmazását is az említett betegségek gyógyítására, de a megelőzési technikának is megfelelőnek tartják.
Bár azt még nem tudjuk, hogy a madarak éneke hogyan hat az agyunkra, de képalkotó eljárással folytatott tanulmányokkal ki tudták mutatni az agy stresszcsökkentő válaszait a természettel való más érintkezések nyomán. A természetben való séta például enyhíti a túlzott töprengésre való hajlamot, amely depresszióhoz és más mentális betegségekhez vezethet azáltal, hogy csökken az ezzel összefüggő prefrontális agykéreg tevékenysége. Zöld területek látása a hátsó cinguláris agykérget szólítja meg, ez a terület felelős a stresszre adott viselkedési válaszokért.
Ha kimegyünk a szabadba, hogy madarakat lássunk, ez egyúttal fizikai aktivitásra is ösztönöz, amelynek önmagában is megvannak a mentális egészségre gyakorolt jó hatásai.
Ma már számos olyan okostelefon-alkalmazás létezik, köztük a Cornell egyetem ornitológiai laboratóriuma által gyártott Merlin Bird ID vagy a BirdNet, amelyek segítségével az énekük alapján be lehet azonosítani az egyes madarakat. Olyan applikációk is vannak, amelyek nemcsak a madarak formáját, színét, méreteit mutatják meg, élőhelyüket, sőt vonulási útvonalaikat is, ezáltal még jobban részt vehetünk az életükben.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
