hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

A koronavírusnak már több ezer mutációja van, és az oltásokkal még tovább nő a számuk

A szakemberek szerint természetes folyamatról van szó, amitől nem kell pánikba esni, de folyamatosan figyelni kell az új variánsokat.
Fotó:Pixabay - szmo.hu
2021. január 28.

hirdetés

Az utóbbi hetekben sokakban keltett rémületet, hogy a koronavírusnak új mutációi bukkantak fel, amelyek esetleg veszélyesebbek lehetnek, mint az eddigiek. Az is felmerült, hogy a nagy reményekkel várt oltások hatástalanok lehetnek velük szemben.

Valójában természetes fejlődési folyamatról van szó a New Scientist által megszólaltatott szakemberek szerint.

Azt már bizonyosan tudjuk, hogy a SARS-CoV-2 egy nagy és szokatlanul stabil RNS-genommal rendelkező koronavírus. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy van egy korrigáló funkciója, amely hatékonyan kitörli a másolódás során felmerülő hibákat.

A seattle-i Fred Hutchinson rákkutatóközpont Nextstrain projektje összegyűjtötte a vírus összes publikált genom-szekvenciáját és egy családfát állított belőlük. Ez megmutatja, hogy az eredeti Wuhan-Hu-1 vírus hogyan ágazott el, hogyan terjedt a világban. Átlagos mutációs rátája továbbra is lassú és vérvonalanként havonta stabilan kétszer mutálódik. Az idő elteltével azonban több ezer különböző vérvonal alakult ki. Például már több mint 4000 különböző változata van a tüskeproteinnek, amellyel a vírus feltöri a sejteket, és amely a legtöbb oltás célpontja.

Furcsa módon a legtöbb mutációt inkább az emberi immunrendszer váltja ki, mint az RNS másolódási hibák. A velünk született immunrendszerünk egy általános vírusellenes fegyver, amely találomra visz be hibákat a vírusgenogenomokba, hogy semlegesítse őket, de ez nem mindig sikerül.

A legtöbb életben maradt mutációnak nincsen orvosi jelentősége.

Mindeddig a vírus zavartalanul keringhetett egy kevés védettséggel ellátott széles populációban, és minimális ellenállással vagy, ahogy a fejlődésbiológusok mondják, kevés szelekciós nyomással találkozott. Így fejlődése inkább véletlenszerű genetikai sodródást jelentett, mint alkalmazkodást.

hirdetés

De azért ez nem mindig van így. 2020 májusában kezdett terjedni a 614G-nek nevezett mutáció. Ez valamivel könnyebben fertőz, mint az eredeti, tüskeproteinjének változása miatt. Ma a világban terjedő vírusok 90%-a ez a mutáció.

A közelmúltban ugyancsak gyorsan kezdett terjedni a brit, dél-afrikai és brazíliai variáns. Valószínűleg olyan mutációik vannak, amelyek által könnyebben terjedhetnek, de nem tűnnek a korábbiaknál halálosabbaknak.

Sudhir Kumar, a pennsylvaniai Temple egyetem kutatója szerint a három új variáns hirtelen megjelenése nem azt jelenti, hogy emelkedett a vírus mutációs rátája. Ez egy elkerülhetetlen következménye annak, hogy sokan megfertőződnek és átadják másoknak. Így az új variánsok véletlenül kerülnek felszínre. A könnyen átadhatók biológiai előnyben vannak a többiekkel szemben.

Sharon Peacock, a brit COVID-19 Genomics Uk Consortium vezetője is úgy véli, hogy kivédhetetlenek az újabb változatok.

A legnagyobb aggodalmat az okozza, hogy felbukkanhatnak olyan mutációk, amelyek képessé teszik a vírust az immunrendszer megkerülésére, vagy pedig hasztalanná teszik az oltásokat és gyógyszereket. Ennek akkor nő meg az esélye, amikor elkezdünk szelekciós nyomást gyakorolni a vírusra oltásokkal, gyógyszerekkel és természetes immunitással.

Emma Thompson, a glasgow-i egyetem virológusa megerősítette: most, hogy elkezdték a legveszélyeztetettebbek beoltását, számíthatnak a mutációk számának gyors növekedésére.

Nagy-Britanniában már monitorozzák, ha klinikai vagy járványügyi értelemben valami szokatlan történik, és a genetikusok azonnal a riasztást kiváltó mutáns nyomába erednek. A brit mutációt például úgy szűrték ki, hogy megfigyelték: a karantén-intézkedések mindenütt csökkentették a vírus terjedését, kivéve Kent grófságot.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

A Pfizer vakcinájából is szükség lehet egy harmadik oltásra egy éven belül, utána évente kellene ismételni

A cég vezérigazgatója szerint 6-12 hónappal a második után kellhet még egy emlékeztető vakcina, ezt követően pedig minden évben szükség lehet újabb oltásra.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

Valószínű, hogy a Pfizer és BioNTech közös oltásából is kell egy harmadik adag az első kettő beadása után egy éven belül – mondta a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla a CNBC cikke szerint.

Hozzátette, az is előfordulhat, hogy a továbbiakban minden évben kell majd egy emlékeztető oltás a koronavírus ellen.

Bourla a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartja, hogy 6-12 hónappal a teljes védettség kialakulása után szükség lesz egy emlékeztető oltásra, ezt követően pedig évente. Ugyanakkor sok múlik azon, pontosan milyen vírusvariánsok jelennek még meg, és ezek ellen mennyire lesznek hatásosak a jelenleg rendelkezésre álló vakcinák.

Korábban a Johnson & Johnson vezérigazgatója, Alex Gorsky is azt valószínűsítette, hogy az influenzához hasonlóan évente kell majd oltani a koronavírus ellen is.

A téma az operatív törzs pénteki tájékoztatóján is előkerült: Müller Cecília egy kérdésre válaszolva elmondta, egyelőre nem tudni, kell-e harmadik, emlékeztető oltás azoknak, akik már megkapták mindkét vakcinát.

hirdetés
"Jelenleg nincs még elég adat, nem telt el elég idő ennek tisztázására. Attól is függ az új oltás szükségessége, hogy lesz-e olyan mutáció, ami ezt igényli, vagy a vakcinagyártók az ellenanyag-szintek vizsgálata alapján ezt javasolják"

– fogalmazott a tisztifőorvos.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Kemenesi: Jöhet a negyedik hullám, ha nem leszünk most óvatosak

„Képzeljük el a jelenlegi helyzetet a tűzvész tombolásaként, de ne feledjük, hogy a tűz utáni parázsló erdő is veszélyes lehet, ha jön egy szélvihar, ami feltámasztja” – magyarázta a virológus.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 15.

hirdetés

Egyáltalán nem zárható ki, hogy be fog következni a negyedik hullám, az érkezését a jelenlegi folyamatok is nagymértékben meghatározzák, írta Kemenesi Gábor a Portfolion.

A virológus a jelenlegi járványhelyzetet az erdőtüzekhez hasonlította: "képzeljük el a jelenlegi helyzetet a tűzvész tombolásaként, de ne feledjük, hogy a tűz utáni parázsló erdő is veszélyes lehet, amennyiben jön egy szélvihar, amely feltámasztja."

Tavaly februárban egy bostoni konferencia után több száz ember fertőződött meg, akik aztán több tízezer emberhez juttatták el a vírust, így egy teljes régió járványügyi helyzetét súlyosbítva. Kemenesi szerint ez azt mutatja, hogy "egyetlen fertőzési láncolat vagy esemény is beláthatatlan messzeségekig tudja juttatni a vírust, amely végül eléri a sebezhető embereket."

A virológus szerint nagyon sok múlik most a vakcinákon, ezek jelenthetik a kiutat a jelenlegi válságból. "Alapvető törvényszerűség, hogy hosszú távon a járvány terjedése a vakcinák ellen dolgozik, hiszen egyre több és több variáns megjelenésének enged teret és az emberek vírusnak való kitettségét (tudományos néven expozíció) is növeli" – tette hozzá.

Kemenesi Gábor szerint fel kell készülnünk a vírus egyelőre ismeretlen mértékű visszatérésére. Ehhez hozzájárulhat a hamis biztonságérzet is, ami nyáron ránk telepedhet.

A kulcsszó Kemenesi szerint az óvatosság és a felkészülés, kormányzati és egyéni szinten is. Végrehajtói szinten határokon átívelő szemléletre van szükség, azokra az országokra érdemes tekinteni, amik eddig nagyjából sikeresen vették a kihívásokat.

hirdetés

"Ezek az országok, nagyon leegyszerűsítve a hatékony és nagy kapacitással bíró járványügyi háttérrel, transzparens és informatív kommunikációval és jó kórházi erőforrásokkal tudtak győzni. Ez pénzt és szakembereket és együttműködő, jól tájékoztatott társadalmi hátteret jelent" – magyarázta cikkében.

Egyéni szinten pedig a virológus szerint a tudomány meghallgatására, az oltás felvevésére és óvatosságra van szükség a nyár folyamán.

Természetesen szükség van a bajba jutott ágazatok megmentésére, működésére és bizonyos fokú nyitásra is: ez legalább annyira fontos, mint a járvány elleni küzdelem, de hogy ezek az ágazatok ősszel is működhessenek, éppen a vakcinák és az ésszerű óvatosság szükséges

– tette hozzá.

Kemenesi a középtávú jövőről elmondta: várható, hogy a nemzetközi utazási korlátozások, az ezzel járó óvintézkedések még valamivel tovább velünk maradnak majd. Külön érdekesség szerinte, hogy a járványhelyzet miatti lezárások több légúti megbetegedés természetes ciklusába beleszóltak, mint a szezonális influenza, amiknek a visszatérése egyelőre nem ismert mértékben jelenthet kihívást számunkra.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Kemenesi: Nem éri meg elutasítani a felajánlott vakcinát és várni egy másikra a jelenlegi vírushelyzetben

A virológus arra biztat, hogy éljünk az oltás lehetőségével, mert jelenleg nagy a vírusnak való kitettség esélye. Szerinte az AstraZeneca oltását is mindenképpen érdemes beadatni a mostani járványhelyzetet tekintve.
Fotó: MTI/Filep István - szmo.hu
2021. április 14.

hirdetés

Miután több olyan eset is történt, amikor egyes beoltottak szervezetében az AstraZeneca vakcinájának beadása után vérrögök keletkeztek, sokan elbizonytalanodhattak abban, hogy merjék-e beadatni maguknak a brit-svéd fejlesztésű oltóanyagot.

Kemenesi Gábor virológus legújabb Facebook-posztjában a kockázatelemzésről és a kockázatok mérlegeléséről ír az AstraZeneca-ügy kapcsán.

"Beadassam-e az AstraZeneca oltását? A rövid válasz: a jelenlegi járványhelyzetben mindenképpen. A hosszabb bonyolultabb"

- írja a szakember.

Magyarázatát szó szerint idézzük:

"A jelenség tudományos neve a vakcina-indukálta immun trombotikus trombocitopénia (VITT). Bizonyos antitestek, amelyek rendkívül ritka esetben, egyelőre ismeretlen háttértényezők mentén megjelenhetnek (valószínűsíthetően a vakcina hatására) képesek kiváltani ezt a hatást és különféle vénás trombózishoz vagy tüdőembóliához hozzájárulni.

hirdetés

Máris oldom a feszültséget:

A COVID fertőzés esetén ennek bekövetkezési gyakorisága éppen százezerszer nagyobb (100 000 x) a vakcináknál tapasztalt értéknél.

Egy kiváló ábra, amelyet a Covid1001 csapata lefordított, nagyon szépen szemlélteti a lényeget (fogamzásgátlók, dohányzás és COVID megbetegedés viszonylatában).

Egy másik kiváló ábra a KOVIDők-től szintén nagyszerűen összefoglalja a lényeget, nagyon köszönjük a munkájukat!

A részletesebb elemzéshez más tényezőket is számításba kell venni. Elsőként a korcsoportok különböző érintettségét a SARS-CoV-2 fertőzés esetén (idősebbeket nagyobb kockázattal érinti), illetve az AstraZeneca (AZ) vakcinával összefüggésbe hozott VITT jelenség megjelenési gyakoriságát (fiatalabbak körében valószínűleg gyakoribb). A képletnek nincs még vége, ugyanis

nem mindegy, hogy a vírus éppen mennyire terjed a közelünkben. Ha nagy gyakorisággal találkozhatunk vele, az értelemszerűen a vele járó kockázatok mércéjét is magasra teszi.

Az adott időben, adott populációban mérhető esetek számát nevezi a járványtan incidenciának. Ez a mérőszám lehet a leginkább segítségünkre jelen kockázatértékelés során. Magyarországon jelenleg 5-10 közé becsülhető ez az érték.

A mellékelt képek (angol) három járványügyi forgatókönyv esetén vizsgálják korcsoport függvényében a súlyos kockázatokat. A SARS-Cov-2 általi intenzív ellátás előfordulási gyakoriságát és a VITT jelenség előfordulását szemlélteti korcsoportonként, figyelembe véve a járvány helyzetét (incidencia) amellyel közvetlenül összefügg a vírussal való találkozás esélye (expozíciós esély).

Jelen járványügyi helyzet a vírusnak való kitettségünket (expozíció) leginkább a közepes és súlyos közé teszi, így egyértelműek minden korcsoportban az AZ [AstraZeneca] előnyei. A jövőre nézve pedig az ismertetett főbb tényezők mentén érdemes saját magunk számára kockázatértékelést végezni. Megnyugtatásként mondható, hogy ezt a háziorvos, oltóorvos megteszi értünk. Köszönjük a munkájukat!

További tudományos eredmények érkezése pedig egyre közelebb hozza majd a részletes választ is a háttérben húzódó ok-okozati összefüggésére. Friss hír, hogy az egy dózisú, szintén Adenovírus vektor-alapú J&J vakcina esetében is felmerült a gyanú vérrögképződésre. A leállás oka ilyenkor minden esetben a kivizsgálás és kockázatértékelés, a rutin gyógyszervizsgálati eljárás működése. Ha olvassuk, hogy bizonyos országok bizonyos korlátozás alá vetik a készítményeket, nagyon hasonló, bár valamivel több tényezős értékelés zajlik a háttérben.

Az ehhez hasonló, összetett kockázatelemzés és helyzetértékelés a közeljövő járványhelyzetének megértésében is óriási segítségünkre lesz.

Éljünk az oltás lehetőségével és amennyire csak tudunk, küzdjünk a járvány terjedése ellen, minden eszközzel, melyet eddig megtanultunk".

A virológus egy kommentben azt is leírta, hogy szerinte a mostani járványhelyzetben nem éri meg elutasítani a felajánlott vakcinát és várni egy másikra.

"Tegyük fel, hogy elutasítja valaki a vakcinát, várva egy másikra. Attól függően, hogy az expozíció milyen mértékű, ezzel a COVID kockázatainak kitéve tölt további napokat és ezáltal (az expozíció függvényében) de nagyobb esélye van vérrögképződésre, súlyos eü állapotra, mint a vakcinával lenne. Véleményem szerint jelen járványhelyzetben nem éri meg várni, nagy az expozíció esélye"

- írta.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Először végeztek el légcsőátültetést a világon, amiről korábban azt hitték, hogy lehetetlen

A légcsőtranszplantáció reményt adhat azoknak, akiknek a légcsöve mesterséges lélegeztetés miatt sérült meg, így például a súlyos koronavírus-fertőzésből felépülteknek is.
Fotó: Mount Sinai Hospital/Facebook - szmo.hu
2021. április 07.

hirdetés

Egy 56 éves amerikai nő kapott a világon először légcsőátültetést. A transzplantációt a New York-i Mount Sinai kórházban végezték el az orvosok Dr. Eric Genden vezetésével - számolt be róla a CNN.

Mivel a légcső köti össze a gégét a tüdővel, ez a szervünk elengedhetetlen a beszédhez, a légzéshez és a normális tüdőműködéshez. A működése viszont sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk, emiatt az orvosszakértők sokáig azt gondolták, hogy a légcső transzplantációja nem megvalósítható.

Dr. Eric Gendent már az orvosi egyetemen érdekelte, hogy ha például a vese-, a máj- vagy a szívátültetés lehetséges, a légcsőátültetés miért nem. A sebész már 30 éve kutatta a lehetőségeket erre. Elmondása szerint a legnagyobb akadályt az jelentette, hogy kitalálja, hogyan lehet vért juttatni a donor légcsőbe, mivel a szerv nagyon apró erekből áll. Végül arra jutott, hogy a nyelőcsőben és a pajzsmirigyben lévő nagyobb erek biztosíthatják a véráramlást.

A világ első légcsőtranszplantációját egy korábbi szocális munkáson végezték el. Sonia Sein légcsöve 2014-ben sérült meg súlyosan, amikor egy durva asztmás roham után többször is lélegeztetésre volt szüksége.

Később hiába próbálták meg több műtéttel is helyreállítani a károsodást, sajnos csak egyre rosszabb lett.

Végül már csak egy műtéti úton létrehozott lyukon keresztül lélegzett egy hosszú cső segítségével, amelyet egészen a tüdejéig bevezettek. Ezt folyamatosan tisztítania kellett, nehogy elduguljon. De így is egyre nehezebb volt neki a légzés, nagyon sokat kivett belőle minden egyes lélegzetvétel.

hirdetés
Éjszaka lélegeztetőgépet használt, hogy nyugodtan tudjon aludni, de mindig attól tartott, hogy álmában meghalhat.

Nem akarta félelemben leélni az életét, ezért miután a korábbi orvosai azt mondták, hogy nem tudnak többet tenni érte, elkezdett más lehetőségeket keresni. Úgy gondolta, talán csak a légcsőátültetés mentheti meg, ezért próbált utánajárni, hogy miért nincsenek ilyen beavatkozások. Így találta meg Dr. Gendent, aki végül kollégái segítségével januárban műtötte meg Seint.

Az operáció 18 órás volt, amelyben kb. 50 szakember, köztük sebészek, nővérek, aneszteziológusok, légúti szakemberek és rezidensek segédkeztek. Az átültetés jól sikerült, nem voltak komplikációk, a nő szervezete jól fogadta az idegen szervet, a sejtjei már elkezdtek beépülni a donor légcsőbe.

A torkában még van egy lyuk, hogy az orvosok azon keresztül bevezethessenek egy szondát, amivel ellenőrizhetik az átültetés sikerességét, de néhány hét múlva azt is lezárják.

Sein pedig már most sokkal jobban érzi magát. Rögtön az operáció után tudott rendesen levegőt venni, azóta pedig már nemcsak lélegezni, hanem enni is rendesen tud.

"Amikor először vettem levegőt az operáció után, az maga volt a mennyország"

- mondta.

Most még fizikoterápiára jár, hogy erősödjön, de már sokkal könnyebbek számára olyan hétköznapi dolgok, mint a lépcsőzés vagy a futás. Nagyon boldog, hogy végre játszhat az unokáival, mert erre korábban nem volt képes a légzési nehézségei miatt.

Az orvosok továbbra is megfigyelés alatt tartják, de egyelőre nem látnak semmi rendkívülit nála, ami még őket is meglepte.

A transzplantáció sikere pedig nemcsak Seinnek, hanem a hozzá hasonló betegeknek is óriási reményt adhat. Dr. Genden szerint a légcsőátültetés életmentő lehet azoknak, akiknek a légcsöve mesterséges lélegeztetés miatt sérül meg, így például a súlyos koronavírus-fertőzésből felépülteknek is.

VIDEÓ: A világ első légcsőátültetése


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: