News here

TUDOMÁNY

A koronavírusnak már több ezer mutációja van, és az oltásokkal még tovább nő a számuk

A szakemberek szerint természetes folyamatról van szó, amitől nem kell pánikba esni, de folyamatosan figyelni kell az új variánsokat.
Fotó:Pixabay - szmo.hu
2021. január 28.


Link másolása

Az utóbbi hetekben sokakban keltett rémületet, hogy a koronavírusnak új mutációi bukkantak fel, amelyek esetleg veszélyesebbek lehetnek, mint az eddigiek. Az is felmerült, hogy a nagy reményekkel várt oltások hatástalanok lehetnek velük szemben.

Valójában természetes fejlődési folyamatról van szó a New Scientist által megszólaltatott szakemberek szerint.

Azt már bizonyosan tudjuk, hogy a SARS-CoV-2 egy nagy és szokatlanul stabil RNS-genommal rendelkező koronavírus. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy van egy korrigáló funkciója, amely hatékonyan kitörli a másolódás során felmerülő hibákat.

A seattle-i Fred Hutchinson rákkutatóközpont Nextstrain projektje összegyűjtötte a vírus összes publikált genom-szekvenciáját és egy családfát állított belőlük. Ez megmutatja, hogy az eredeti Wuhan-Hu-1 vírus hogyan ágazott el, hogyan terjedt a világban. Átlagos mutációs rátája továbbra is lassú és vérvonalanként havonta stabilan kétszer mutálódik. Az idő elteltével azonban több ezer különböző vérvonal alakult ki. Például már több mint 4000 különböző változata van a tüskeproteinnek, amellyel a vírus feltöri a sejteket, és amely a legtöbb oltás célpontja.

Furcsa módon a legtöbb mutációt inkább az emberi immunrendszer váltja ki, mint az RNS másolódási hibák. A velünk született immunrendszerünk egy általános vírusellenes fegyver, amely találomra visz be hibákat a vírusgenogenomokba, hogy semlegesítse őket, de ez nem mindig sikerül.

A legtöbb életben maradt mutációnak nincsen orvosi jelentősége.

Mindeddig a vírus zavartalanul keringhetett egy kevés védettséggel ellátott széles populációban, és minimális ellenállással vagy, ahogy a fejlődésbiológusok mondják, kevés szelekciós nyomással találkozott. Így fejlődése inkább véletlenszerű genetikai sodródást jelentett, mint alkalmazkodást.

De azért ez nem mindig van így. 2020 májusában kezdett terjedni a 614G-nek nevezett mutáció. Ez valamivel könnyebben fertőz, mint az eredeti, tüskeproteinjének változása miatt. Ma a világban terjedő vírusok 90%-a ez a mutáció.

A közelmúltban ugyancsak gyorsan kezdett terjedni a brit, dél-afrikai és brazíliai variáns. Valószínűleg olyan mutációik vannak, amelyek által könnyebben terjedhetnek, de nem tűnnek a korábbiaknál halálosabbaknak.

Sudhir Kumar, a pennsylvaniai Temple egyetem kutatója szerint a három új variáns hirtelen megjelenése nem azt jelenti, hogy emelkedett a vírus mutációs rátája. Ez egy elkerülhetetlen következménye annak, hogy sokan megfertőződnek és átadják másoknak. Így az új variánsok véletlenül kerülnek felszínre. A könnyen átadhatók biológiai előnyben vannak a többiekkel szemben.

Sharon Peacock, a brit COVID-19 Genomics Uk Consortium vezetője is úgy véli, hogy kivédhetetlenek az újabb változatok.

A legnagyobb aggodalmat az okozza, hogy felbukkanhatnak olyan mutációk, amelyek képessé teszik a vírust az immunrendszer megkerülésére, vagy pedig hasztalanná teszik az oltásokat és gyógyszereket. Ennek akkor nő meg az esélye, amikor elkezdünk szelekciós nyomást gyakorolni a vírusra oltásokkal, gyógyszerekkel és természetes immunitással.

Emma Thompson, a glasgow-i egyetem virológusa megerősítette: most, hogy elkezdték a legveszélyeztetettebbek beoltását, számíthatnak a mutációk számának gyors növekedésére.

Nagy-Britanniában már monitorozzák, ha klinikai vagy járványügyi értelemben valami szokatlan történik, és a genetikusok azonnal a riasztást kiváltó mutáns nyomába erednek. A brit mutációt például úgy szűrték ki, hogy megfigyelték: a karantén-intézkedések mindenütt csökkentették a vírus terjedését, kivéve Kent grófságot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Sértetlenül ért földet egy űrből ledobott tojás
Több mint 30 kilométer magasról zuhant a Földre a tojásrakéta, amit egy meteorológiai léggömb két óra alatt vitt fel az űrbe.

Link másolása

Hosszú évek kísérletezése után végre sikerült úgy ledobni egy tojást az űrből, hogy egy karcolás nélkül ért földet, írja a UNILAD. Mark Rober és csapata korábban küldte 30 kilométer magasra a történelmi tojást, de csak pénteken publikálták a tudományos szenzációt jelentő felvételt.

A 42 éves ex-NASA és Apple mérnök olyan szerkezet építésébe fogott, mely egy nyers tojást is képes sértetlenül a Földre juttatni, ahol egy nagyon puha felületre csapódik be.

Rober először a világ legmagasabb épületéről, a dubaji Burj Khalifa 828 méteres csúcsáról tervezte a tojásejtést, csak később kezdett gondolkozni azon, hogy mindezt inkább az űrből kísérli meg.

A látszólag egyszerű kísérlet egyik legnehezebb pontja a tojás űrbe juttatása volt. A hosszú emelkedés során biztosítani kellett a megfelelő hőmérsékletet, nehogy a tojás már útközben megrepedjen a hideg miatt. További nehézséget jelentett, hogy a kétórás emelkedés közben összegabalyodtak a meteorológiai léggömb zsinórjai, emiatt az egész szerkezet hatalmas sebességgel kezdett zuhanni a Föld felé.

A mérnökök már csak abban bízhattak, hogy a tojásrakéta képes lesz leválni az eszközről, és sértetlenül földet ér.

Ez végül megtörtént, és a becsapódó rakétából egy karcolás nélkül került elő a tojás.

A történelmi zuhanásról készült videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Videó: Sarki fény látszott Magyarországról
A nálunk ritka égi jelenség hétfő este jól látszott több helyről is.

Link másolása

Hétfő este 20 óra 20 perc körül csillant fel a sarki fény Magyarországon. Prédikálószéki és mátraszentistváni éjjellátó kamerák is megörökítették a nálunk ritka jelenséget - írja a Időkép.

Idén harmadik alkalommal villant fel a sarki fény hazánk fölött. A rózsaszínes-lilás színben pompázó Aurora Borealis nagyjából 2-3 percig volt megfigyelhető.

VIDEÓ: Megjelent a sarki fény a prédikálószéki és mátraszentistváni kamerán


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Videón mutatták meg a rejtélyes hölgy arcát
A 2000 éves múmiának most láthatjuk először a feltételezett arcát. A tudósok egy része szerint kb. 30 éves lehetett, és terhes volt, amikor meghalt.

Link másolása

Koponyája alapján a Varsói Múmia Projekt rekonstruálta az arcát a rejtélyes hölgynek, aki ma egy 2000 éves múmia az ókori Egyiptomból. Igazságügyi szakértők is belefolytak a munkába, de 100 százalékos pontosságot senki nem ígérhet egyelőre: a nő nem biztos, hogy valóban úgy nézett ki életében, mint a videón.

A koponyán alapuló arcrekonstrukcióhoz nem elég a tudomány, némi művészi beavatkozás is szükséges:

„A koponya sok információt nyújt az ember arcáról, olyan egyedi formákat és arányokat ad, amelyek megjelenhetnek a végső arcon” – mondta Chantal Milani olasz törvényszéki antropológus az IFLScience-nek.

A thébai királysírokban talált egyiptomi múmiát azért nevezik rejtélyes hölgynek, mert a XIX-XX. században még férfinak és papnak tartották, és csak később derült ki, hogy valójában nő.

Amikor meghalt, a 20-as, 30-as éveiben járhatott, mindez a Kr. e. I. században volt. Nemrég készítettek róla röntgen- és CT-vizsgálatokat, a kutatók szerint terhesen halt meg. Ha ez így van, akkor a rejtélyes hölgy az első „terhes múmia”, de ezt a tudósok közül többen nem fogadják el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Jelentősen átalakíthatja az agyat a koronavírus
Több Covid-fertőzésen átesett páciens számolt be a fejfájásról, szédülésről, szorongásról és depresszióról.
Fotó: Pixabay.com - szmo.hu
2022. november 22.


Link másolása

Egy friss vizsgálat arra világít rá, hogy azoknak a pácienseknek az agyában, akik felépültek a Covid-19-ből, akár hat hónappal később is kimutathatóak rendellenességek – számolt be róla az IFLScience.

A Delhi Indiai Műszaki Intézet szakértői egy speciális MRI-vel vizsgálták a koronavírus által okozott agyi elváltozásokat.

A mostani vizsgálat során a szuszceptibilitás súlyozott képalkotás (SWI) módszerét alkalmazták, ami annyit jelent, hogy egyes anyagok, például a vér összetevői, a kalcium és a vas eltérő módon reagálnak a mágneses térnek való kitettségre. Az SWI különösen hatékony az agyi vérömlenyek, az érrendszeri rendellenességek és a daganatok detektálásában.

A szakértők jelentős rendellenességekre bukkantak a betegség túlélői körében.

Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) úgy becsli, hogy ötből egy felnőtt fertőzött küzd tartós tünetekkel. Ilyen többek között az agyi köd, a fejfájás, a szédülés, a szorongás és a depresszió.

A tanulmányban 46 gyógyult személy adatait hasonlították össze 30 egészséges emberével.

Azok, akik hosszan lefolyó Coviddal küzdöttek, általában fáradtságról, alvászavarról, figyelmi problémákról és memóriazavarról számoltak be.

Az eredmények azt is kimutatták, hogy akik felépültek, náluk az elülső lebeny több fehérállományi régiójában is jelentős elváltozások alakultak ki. Emellett az agytörzsben is észleltek furcsaságokat, ami magyarázatot adhat tüneteikre.

A kutatók szeretnék a koronavírus agyra gyakorolt hatásait még hosszabb távon is vizsgálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: