Az olcsó, elavult módszerrel készülő kínai vakcinák Kína külföldi térnyerését szolgálják, nekünk azonban nem szabad elkezdenünk oltani velük – mondta a Válasz Online-nak Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem orvosi karának professzor emeritusa.

A Sinopharm és a Sinovac inaktivált vírust tartalmazó vakcinái szerinte elavult módszerrel készülnek, a harmadik világ tömegei számára.

"Olyan technológiát használnak, amit Pasteur idejében is alkalmaztak már. Olyan, mintha a Nagykörúton most vezetnénk be a lóvasutat. Azon is lehet közlekedni, persze, de nehogy már a 21. században az 1800-es évek technológiáját alkalmazzuk!"

- fogalmazott a professzor. Majd elmagyarázta, hogy a koronavírus sokkal inkább hasonlít a Zika-vírusra abban a tekintetben, hogy „lopakodó” vírus. „Olyan molekuláris mintázatokat hordoz, amilyenek az emberben is előfordulnak, ezért potenciálisan autoimmun folyamatokat indíthat el.”

Vagyis előfordulhat, hogy hatására a szervezet önmagát kezdi el támadni. „Nem véletlen, hogy a nyugati cégek nem a hagyományos technológiát alkalmazzák, és csak azt az antigént akarják bevinni az oltással, ami feltétlenül szükséges a vírus elleni harchoz.”

Duda azt nem állítja, hogy a kínai vakcinától betegek lesznek az emberek, de azt igen, hogy a technológiából fakadóan ennek nagyobb a kockázata.

„Ön szerint miért vacakolnak mások mRNS-sel, tüskefehérjék más vírusokra való átültetésével, ha az egész olyan egyszerű lenne, hogy a régi technológiával milliószámra lehet gyártani az oltásokat? Minél kisebb részét tartalmazzák a vírusnak, annál kisebb a veszélye annak, hogy beindítják ezeket a folyamatokat. Az első két engedélyezett vakcinával a vírus egyetlen részét sem juttatják be a szervezetbe, a mesterségesen előállított mRNS-s négy-hat órával az oltás beadása után lebomlik, ezek a legbiztonságosabbak” - mondta a Válasz Online-nak a szegedi professzor.

Duda Ernő szerint a másik baj a Sinopharm oltóanyagával, hogy nagyon keveset tudunk róla. A kínaiak ugyanis a mai napig nem publikálták az úgynevezett harmadik fázis vizsgálatait, amelyek a vakcina tömeges kipróbálásának eredményeit rögzítik. Ezzel szemben a Pfizer és a Moderna eredményeit rangos szaklapokban tették közzé.

Annál is inkább, mert az oltási hajlandóságnál sokat számít a vakcinafejlesztő ország hitelessége is.

- tette fel a kérdést Duda Ernő.

A lap megkérdezte, nem kellene-e óvatosabban fogalmaznia, hisz így is magas az oltásellenesség Magyarországon.

A professzor szerint ha az embereknek kételyeik vannak, de közben a kínai és az orosz vakcina folyik a csapból is, akkor az valóban az oltási hajlandóság ellen hat.

Duda Ernő szerint hiába szeretne mindenki minél gyorsabb megoldást, nem jó, ha politikusok nyomást gyakorolnak az engedélyező hatóságokra. A vészhelyzeti engedélyezésnél ugyanis nem a gyártó, hanem az állam vállalja a felelősséget az esetleges problémákért. „Nem szeretnék az engedélyező hatóság embereinek helyében lenni" - jegyezte meg.

Duda Ernő abban bízik, hogy január végén felgyorsul majd a tempó, hiszen akkortól jön az Astrazeneca/Oxford vakcina, amelyet normál hűtőszekrényben lehet tárolni, és több mint ötezer háziorvos tud majd oltani vele. Azután jön a Janssen egydózisú vakcinája, és még vagy három cégtől várnak rövidesen készítményeket.

Egyetlen dózis elég lehet a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinájából azoknak, akik korábban már átestek a fertőzésen, írja egy tanulmány alapján a The Telegraph.

A Londoni Egyetem és a népegészségügyi szolgálat kutatásában 51 olyan egészségügyi dolgozót vizsgáltak, akik tavaly március óta rendszeresen átesnek koronavírusteszteken és folyamatosan mérik szervezetükben az antitestek szintjét is.

A kutatásban részt vevők feléről kiderült, hogy átesett a fertőzésen. Esetükben

Hasonló eredményre jutott a londoni tudományegyetem saját kutatása során. Ők 72 olyan embert vizsgáltak, akik decemberben kapták meg az oltást. Az alanyok egyharmada ebben az esetben is korábban már átesett a fertőzésen. A kutatók úgy fogalmaztak, hogy az amerikai-német vakcina "nagyon erős" antitest válaszokat váltott ki azoknál, akik korábban koronavírusosak voltak.

A tudósok szerint az eredmények alapján

A közelmúltban több olyan tudományos publikáció is megjelent, ami a HIV vírus ellen alkalmazott technikához teljesen új irányt mutat. Többek között a Science Daily tudományos oldal beszámolt egy új, lehetséges vakcináról, amely nemcsak megelőzi, hanem már a fertőzés szakaszában is jó eséllyel veszi fel a harcot a HIV vírus ellen. Az oltóanyag egészen új területet nyit meg a vírus elleni vakcinakutatásban.

- mondta Dr. Nagy Károly, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének egyetemi tanára a Szeretlek Magyarországnak.

A világon körülbelül 36 millió ember halt meg AIDS-ben, és 38 millió HIV fertőzöttről tudunk. A vírust 1984-ben azonosították, és ma már több mint 30 gyógyszerrel rendelkezünk a fertőzés ellen. A fejlett országokban a fertőzötteket viszonylag stabil állapotban tartják, vagyis nem romlik az állapotuk, kezelésre azonban életük végéig rászorulnak. Óriási az igény HIV vakcinára, még a fejlett országokban is, ahol hozzájutnak a fertőzöttek a gyógyszerekhez.

"Egyedüli megoldás - már negyven év óta tudjuk ezt - a vakcina. Viszont nem tudjuk pontosan, hogy hogyan kell megcsinálni" - mondja Dr. Nagy Károly, aki több mint 35 éve folytat HIV kutatásokat. Az ő laboratóriuma igazolta 1985-ben az első magyar HIV fertőzöttet.

A HIV egy úgynevezett RNS retrovírus, amely egy speciális enzimet, RT-t (reverz transzkriptáz) használ. Ennek felfedezéséért orvosi Nobel-díjat kaptak amerikai kutatók, ugyanis megváltoztatta a genetikai információ addig ismert útját. Addig a DNS-RNS-fehérje terjedési vonalat ismerték. A HIV vírus tanulmányozása közben viszont felfedezték, hogy létezik egy másik út is, vagyis amikor az információ nem DNS-ben, hanem RNS-ben tárolódik, és az enzim ezeket a genomiális RNS-eket formálja át DNS-sé, és csak utána indul el a DNS-RNS-fehérje út.

A HIV vírus ellen használt jelenlegi gyógyszerek a vírus szaporodásához szükséges enzimeket gátolják. A vírus három lényeges enzimmel rendelkezik, amelyek részt vesznek a szaporodásában.

A reverz transzkriptáz enzim a vírus RNS genomot DNS-sé alakítja át, és ez a DNS beépül a gazdasejt DNS-ébe, mint egy gén, és ott is marad.

A másik, a proteáz enzim, a vírusfertőzés és a vírusszaporodási ciklus utolsó fázisában az addig elkészült vírusfehérjéket a megfelelő, rövidebb méretűre vágja, és ettől válik a vírus fertőzővé. Ráadásul a fertőzés korai ciklusában is aktív.

Valamint a harmadik, az integráz enzim, amelyik szabályozza és felelős azért, hogy a DNS-sé átalakított vírus genom a sejt DNS-be mint egy gén, beépüljön. Ezen enzimek működését akadályozzák meg a ma használatban lévő gyógyszerek. Egy probléma van velük, mindegyik rendkívül toxikus, mérgező.

"A jelenlegi kutatások egy része ennek a toxicitásnak a tompítására irányul, de sok próbálkozás történik azzal kapcsolatban is, hogy valahogyan meg tudjuk akadályozni a vírus belépését a sejtbe, ugyanis a jelenleg használatos gyógyszerek csak akkor hatnak, amikor a vírus már megfertőzte a sejtet."

Vírusok ellen számtalan vakcinát lehet készíteni teoretikus alapon. "Körülbelül 70 féle HIV vakcinakísérlet van. Az a baj velük, hogy amíg beoltottak 30-40 embert, addig működött, amikor 1000 embert, akkor nem. Nem tudtuk, mi az oka. Egészen mostanáig. Eddig ugyanis csak a T-limfocitákra koncentráltunk, amelyek az emberi immunrendszernek a végrehajtó sejtjei, ez a vírus ezeket pusztítja el tömegével. Ezt nem lehet reprodukálni. Egy-két esetben tudtak csak speciális csontvelőátültetéssel gyógyulást elérni, illetve a vakcinák nem általános ellenanyag termelést váltottak ki."

A HIV vírus hihetetlenül gyorsan képes változni. A szaporodási ciklusa 24 óra, vagyis a bejutás után egy nappal már kész vírusok vannak a szervezetben. Sok vírusnak több napig tart ugyanez a ciklus. Olyan gyorsan szaporodik, hogy ezt a szervezetben az ellenanyag termelés nem tudja követni.

"Az új kutatás alapját az adja, hogy a kutatók vizsgálták a fertőződésen átesett betegeket. Több milliót. Azt akarták tudni, hogy milyen jellegű ellenanyag termelődik bennük.

Ez azt jelenti, hogy létezik ilyen, mivel a természet ilyet elő tudott állítani. Rájöttek, hogy az ellenanyagokat a vérben lévő speciális B-limfociták termelik. Az amerikaiak azt mondják, hogy egymillió B sejtből egy ilyen van, amelyik képes erre."

"Már tavaly ősszel hallani lehetett olyan eljárásról, amivel megtalálják ezeket a ritka B sejteket, és stimulálni is lehet őket, hogy több ellenanyagot termeljenek. Ezen most több egyetem, biotechnológiai cég dolgozik. Ennek a kutatási eredménynek most az a jelentősége, hogy elkezdték embereken is kipróbálni."

William Schief, a Scripps Research professzora és immunológusa, valamint a IAVI (Nemzetközi AIDS Oltási Kezdeményezés) Neutralizáló Antitest Központ vakcinavezetési igazgatója, akinek a laboratóriuma kifejleszette az oltást, bejelentette, hogy a ritka immunsejtek termelésének stimulálásában, amelyek szükségesek a gyorsan változó vírus elleni antitestek előállításának folyamatához, a 48 egészséges felnőtt önkéntesből a vakcinát kapó résztvevők 97 százalékánál észlelték a kívánt választ. A kutatás széleskörű együttműködésnek köszönhető, a klinikai vizsgálat két helyszínen zajlott: a washingtoni George Washington Egyetemen (GWU) és a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központban. A résztvevők placebót vagy két adag vakcinavegyületet kaptak.

"Ki tudták mutatni ezeket a széles spektrumú ellenanyagokat. Ez egy óriási dolog. Meg tudták állapítani, hogy a HIV vírusnak melyek azok a konzervatív régiói, amelyek nem változnak, amik alapvetően szükségesek ahhoz, hogy épségben, adott szerkezetben meglegyen a vírusban, hogy az fertőző legyen. Megtalálták azt a módszert, amivel ki tudják választani ezeket a ritka B sejteket a szervezetben, amelyek ezek ellen ellenanyagot termelnek. Az összes vírusmutánsban azonosak ezek az egységek."

Ez egyelőre egy elméleti elképzelés, még nem tartanak az állatkísérletnél. Ha ez működik, akkor az influenza, a zika, valamint a hepatitis vírus elleni vakcina kifejlesztésére is fel lehetne használni. Sőt, még malária elleni vakcinához is.

Léteznek preventív, vagyis megelőző vakcinák, és terápiás vakcinák, amelyeket a már megfertőződött embereknek adnak. A preventív vakcinák a tapasztalatok szerint hatékonyabbnak bizonyulnak. "Ez az újfajta vakcinakísérlet úgy tűnik, mind a kettőre jó."

Kísérletek itthon is folynak. "Amazóniai különböző növényekből, cserjékből, fákból előállított tisztított hatóanyagokat vizsgálnánk. Ezeknek a nagy része flavonoid (citrus féle, gyümölcsökben lévő gyűrűs, nagy molekulájú vegyületek). Egy japán kooperációban készül mindez. Ők egyféle flavonoidot vizsgáltak, és kimutatták, hogy sejtszaporodás-gátló hatása van. Kimutatták, hogy bizonyos enzimet is gátol. Mi egy korábbi munkánkban kimutattuk, hogy az általunk használt vegyület is ugyanezt az enzimet gátolja. Felmerült bennem a gondolat, hogy akkor bizonyos flavonoidok a HIV ellen is jók. Elkezdtük a japánok által elküldött flavonoid vizsgálatát."

A kutatás még folyamatban van, de a magyar szakemberek azt remélik, hogy az Amazonas vidékén teljesen újonnan kivont növényi anyagok vizsgálatával folytathatják a kísérleteket.

A jövő év végén megkezdődik a hazai koronavírus elleni vakcina gyártása Debrecenben - jelentette be az innovációs és technológiai miniszter csütörtökön a Hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara székházában tartott sajtótájékoztatón.

Palkovics László azt mondta,

A beruházások teljes költsége várhatóan 55 milliárd forint lesz, ebből a koronavírus oltóanyaggyár mintegy 6,7-7 milliárdba kerül.

A kormány a gyorsabb építkezés és a gyártás mielőbbi megkezdése érdekében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a beruházás megvalósulásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket - tette hozzá a miniszter.

Az elmúlt hetekben egyre több mutáns koronavírus bukkant fel, ezek közül három emelkedik ki, írja a Telegraph.

A brit oltásügyi miniszter szerint világszerte már megközelítőleg 4000 variánsa létezik a világjárványért felelős vírusnak, melyek közül "néhány valóban aggasztóbb", mint a többi. Nadhim Zahawi hozzátette: a vakcinagyártók javában dolgoznak azokon az oltásokon, melyek a mutációk ellen is hatásosak lehetnek. Az egészségügyi szakemberek szerint egy éven belül rendelkezésre állhat egy olyan univerzális koronavírus elleni védőoltás is, mely a tüskefehérje helyett a vírus magját célozza, vagyis a Covid-19 minden variánsa ellen védelemt nyújt majd.

A lap összeszedte, amit az Egyesütl Királyságban terjedő három leggyakoribb válozatról tudni érdemes.

A világ brit mutáns néven ismerte meg, ezzel szemben az Egyesült Királyságban kenti variáns néven emlegetik a legismertebb koronavírus mutációt. A brit kormány tudományos főtanácsadója szerint ez a változat 30 százalékkal növelheti a halálozási arányt.

A főtanácsadó szerint elképzelhető, hogy a brit verzió könnyebben jut be a sejtekbe, ráadásul bizonyos sejttípusokban könnyebben növekedhet, végeredményben pedig ez okozhatja a magasabb halálozási arányt. A tudósok szerint ugyanakkor a rendelkezésre álló oltások szinte kivétel nélkül védelmet nyújtanak a brit mutáció ellen.

Szakértők szerint egyelőre még túl korai kijelenteni, hogy a brit vagy kenti mutáns lehet-e a jövőben a domináns Covid-19 mutáció világszerte.

Dél-afrikai kutatók egy csoportja még januárban állapította meg, hogy a 501Y.V2 jelű variáns ellenálló lehet a korábbi koronavírus-fertőzés miatt kialakult immunválasszal szemben. Csak az Egyesült Királyságban február 10-ig 141 dél-afrikai mutánssal fertőzött koronavírusost azonosítottak, sokan közülük nem álltak kapcsolatban korábban azonosított fertőzöttel és dél-afrikai utazással sem lehetett összefüggésbe hozni őket.

A tudósok szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a dél-afrikai mutáció súlyosabb lefolyású betegséget eredményezne.

Ugyanakkor a Novavax hatóanyaga 60 százalékban, a Johnson & Johnson vakcinája pedig 57 százalékban bizonyult hatásosnak a dél-afrikai mutáns ellen.

Az egyelőre név nélküli B1525 tulajdonképpen a második brit mutáns koronavírus, melyről néhány napja az Edinburgh-i Egyetem kutatói adtak ki jelentést. Az már biztos, hogy a második brit mutánst az Egyesült Királyságon kívül már több országban (Ausztrália, Dánia, USA, Kanada) azonosították.