76 kitépett szívű gyermekáldozat maradványait találták meg egy ásatás során Peruban

Három évnyi kutatómunka után a tudósok arra jutottak, hogy az Ozempic nevű fogyókúrás csodaszer még egy meglepő pozitív hatással bírhat. Az új kutatás szerint a gyógyszer hatóanyaga, a szemaglutid nemcsak a kilókat olvasztja, de az öregedést is képes lehet lassítani – írja a BBC.

A hosszú távú vizsgálat most publikált eredményei több orvosi szaklapban is megjelentek egyszerre. A kutatást három évig végezték, és több mint 17 600 résztvevőt vontak be, akik mind 45 évesek vagy idősebbek voltak. Az egyik csoport minden nap 2,4 milligramm szemaglutidot kapott, míg a másik csoport placebót szedett.

A résztvevők mind elhízottak vagy túlsúlyosak voltak, és szív- és érrendszeri betegségük is volt, de cukorbetegségük nem. Az eredmények szerint azok, akik a szemaglutidot szedték, kisebb eséllyel haltak meg a vizsgálat ideje alatt, függetlenül attól, mi volt a halál oka, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket is.

Ugyanez volt a helyzet a Covid-19 esetében is.

Bár a vizsgálatban részt vevő nőknél alapvetően kevesebb súlyos keringési probléma merült fel, a gyógyszer nemtől függetlenül „következetesen csökkentette a nemkívánatos kardiovaszkuláris események kockázatát”. Ráadásul enyhítette a szívelégtelenség tüneteit és csökkentette a szervezet gyulladásos szintjét, függetlenül attól, hogy a résztvevők fogytak-e vagy sem.

„Nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy az emberek egészségének ilyen mértékű javítása konkrétan az öregedési folyamatot is lassítja” – mondta Harlan Krumholz, a Yale School of Medicine professzora az Európai Kardiológiai Társaság 2024-es konferenciáján, amikor bemutatták a tanulmányokat.

Dr. Benjamin Scirica, a Harvard Medical School szív- és érrendszeri betegségekkel foglalkozó professzora, aki a kutatásból született egyik tanulmány vezető szerzője, hozzátette: „Az eredmények megerősítik, hogy a túlsúly és az elhízás számos okból növeli a halálozás kockázatát, de ez módosítható olyan hatásos inkretin alapú terápiákkal, mint a szemaglutidé.”

(via hvg.hu)

Nem mindennapi felfedezésért díjaztak japán kutatókat az idei Ig Nobel-gálán: bebizonyították, hogy az emlősök – köztük egerek, patkányok és sertések –

A felfedezésük annyira meghökkentő, hogy ugyan joggal lehet nevetni rajta, de az is kiderülhet, hogy ez az információ akár életmentő is lehet.

A kutatást egyebek mellett az is indokolta, hogy a Covid-járvány alatt sok kórházban elfogyott a lélegeztetőgép, és alternatív megoldások után kellett nézni. Az eredmények olyan biztatóak lettek, hogy már el is indult az emberi tesztelés. Ha sikerrel járnak, a jövőben talán oxigént fognak pumpálni a légzési elégtelenséggel küzdők végbelébe.

Az Ig Nobel egy olyan díj, amit olyan kutatásokért adnak, amelyek „először megnevettetnek, majd elgondolkodtatnak”. Idén 10 ilyen rendhagyó felfedezés kapott elismerést a Massachusetts Institute of Technology-n rendezett díjátadón. A japán kutatók az élettani kategóriában nyertek, miután kimutatták, hogy egerek, patkányok és sertések képesek az oxigént a végbélbe juttatva felszívni. Egyébként a halak közül egyes csíkfélék hasonló technikával lélegeznek.

Dr. Takanori Takebe, a kutatás egyik vezetője elmondta, hogy vegyes érzésekkel fogadta a díjat, de miután megtudta, hogy a felfedezést azért ismerték el, mert „megnevettet és elgondolkodtat”, már inkább örült neki. „Ha ez felkelti az érdeklődést a felfedezésünk iránt, nagyon boldog leszek” – tette hozzá.

Persze az Ig Nobel-gálán nem csak a végbélen keresztüli lélegzés tarolt. Díjat kapott egy másik amerikai kutatás, ami azt vizsgálta, hogyan lehet galambokat rakétákba zárni, hogy célba irányítsák őket – igen, tényleg –, bár a kísérletet végül „őrült ötletként” elvetették. A fizikai díjat egy, a Floridai Egyetemen dolgozó kutató nyerte, aki megmutatta, hogy egy halott pisztráng is képes úszni.

A demográfiai díjat oxfordi kutatók kapták, akik kimutatták, hogy az extrém hosszú élettartamú emberek rekordjai jellemzően olyan helyekről származnak, ahol rövid az átlagos élettartam, nincsenek születési anyakönyvi kivonatok, és gyakoriak a hivatalos hibák és csalások. „Az extrém öregségi rekordok statisztikai rémálmok” – hűtötte le az örök élet felé kacsingató emberek kedélyeit Dr. Saul Newman.

Júniusban és júliusban különösen figyelemre méltó jelenséget tapasztaltak Paks alatt, ahol

- írja az Átlátszó.

Ez is mutatja, hogyan hat a klímaváltozás a vízi ökoszisztémákra, hiszen ez a kínai eredetű faj a melegebb vizekben képes megtelepedni, így a globális felmelegedés kedvező környezetet teremt számára - mondják a szakemberek.

A Ráckevei-Duna helyzetét Abonyi András ökológus mutatta be, ebből kiderült, hogy az édesvízi medúzák jelenléte miként változik. A kutatócsoport mikroszkóppal vizsgálja a medúzák polip formáját, amely szabad szemmel nem látható, és csak megfelelő környezetben alakul át az emberi szemmel is észlelhető medúza formává. Ezt a formát Fadd-Domboriban is megfigyelték, ahol az állatok 2-2,5 cm nagyságúra nőnek, ha a vízhőmérséklet eléri a 25-26 °C-ot.

Eddig a Duna mentén az édesvízi medúzákat leginkább mellékágakban, holtágakban és tározókban észlelték. A Bécsben található Alte Donau és Neue Donau mesterséges tavak szintén otthont adtak ennek a fajnak. Az édesvízi medúza a lassú folyású vagy álló vizekben tud a legjobban megélni, mivel táplálékát így tudja a legjobban felvenni. A gyorsan mozgó vizekben nem tudná hatékonyan gyűjteni táplálékát, ezért nem valószínű, hogy a Duna főágában elterjedne.

Az édesvízi medúza ragadozó, amely halivadékkal, tubifexszel és zooplanktonokkal táplálkozik. Az Abonyi András által vezetett kutatás szerint a medúzák jelenléte hozzájárulhat az algák elszaporodásához, mivel megeszik az algákat fogyasztó zooplanktonokat. Ez algásodást okozhat a vízben, ami kedvezhet az olyan káros algafajoknak, mint a toxin termelő kék alga. Azonban a medúza nem veszélyes az emberre, nem csíp és nem bánt.

mivel ezek az intézkedések kedvezőbb környezetet biztosítanak a medúzák számára. Az Alföld és a Duna-Tisza köze szárazodásáért a folyószabályozások felelősek, amely a legnagyobb környezeti probléma jelenleg.

A medúzák terjedése tehát nem csupán a vízi ökoszisztéma változásait jelzi, hanem a globális klímaváltozás és a környezeti beavatkozások komplex hatásait is tükrözi.

VIDEÓ: A Duna mentén is megjelent a Kínából behurcolt invazív édesvízi medúza

Sokan tévesen hiszik, hogy a várható élettartamunkat szinte kizárólag a génjeink határozzák meg. Valójában azonban az életmódunk sokkal nagyobb szerepet játszik abban, hogy meddig élünk – derül ki a GQ cikkéből.

Chris Hemsworth színész esete világít rá, milyen fontos is ez: bár genetikai hajlama van az Alzheimer-kórra, az orvosok mégis azt tanácsolták neki, hogy megfelelő étrenddel, rendszeres testmozgással és stresszkezeléssel ellensúlyozza ezt a kockázatot.

A hosszú élethez nemcsak a helyes étkezés és a mozgás fontos, hanem az is, hogy rendszeresen ellenőriztessük az egészségi állapotunkat. A szűrővizsgálatok segíthetnek időben felismerni az esetleges problémákat, de a túl sok adat is aggodalmakhoz vezethet, főleg, ha genetikai teszteket is végeztetünk. Gary Small orvoskutató figyelmeztet: mielőtt DNS-tesztet végeztetnénk, fontos, hogy átgondoljuk, mit kezdünk majd az így szerzett információval, és képesek leszünk-e valóban változtatni az életmódunkon.

A hosszú élet titka tehát nem a génjeinkben rejlik, hanem abban, hogyan éljük a mindennapjainkat. Ha odafigyelünk az étrendünkre, mozgunk, és gondoskodunk mentális jóllétünkről is, jelentősen növelhetjük az esélyét annak, hogy sokáig élvezhessük az életet.

Forrás: RTL.hu