UTAZZ
A Rovatból

7 föld alatti csoda Magyarországon

Cseppkőbarlang, föld alatti csónakázótó, második világháborús kórház, város méretű borospince is megbújik a föld alatt.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2015. február 20.



Magyarországon számos természetes és mesterséges föld alatti képződmény, építmény található, melyek messze földön híresek. Az itt feltörő vagy föld alá bukó vizek csodás barlangokat alakítottak ki, a különféle munkálatok során képződött pincerendszerek pedig néhol egész várost hoztak létre. A legizgalmasabbak közül válogattunk nektek.

Aggtelek_Sarkanyfej

Aggteleki barlangrendszer

A Baradla–Domica-barlangrendszer Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. Természetes bejárata ősidők óta nyitott, már a neolitikum embere is menedékre talált itt.

Az Aggteleki-karszton több bejárata is van. Teljes hosszúsága a Szlovákiában nyíló 5,3 km-es Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25,5 km-t. Természetes bejárata Aggtelek község határában nyílik. A Jósvafő községig húzódó főág hossza 7 km. Az átlag 10 m széles, 7–8 m magas sziklaalagút, néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik. A barlangban változatos színű és formájú, páratlanul szép cseppköveket láthattok.

A Baradla-barlangot fantasztikus cseppkövei tették ismertté. A csepegő vizek mésztartalma kicsapódott, így keletkeztek a változatos nagyságú, színű és formájú, egyedülálló látványt nyújtó cseppkőoszlopok, függő és álló cseppkövek, cseppkőlefolyások. A cseppkövek viszonylag „fiatalok”. A szakemberek megállapították, hogy az aggteleki szakaszon 60-120 ezer évesek, míg a jósvafői részen 100 és 67 ezer év között változik a koruk.

Hazánk élettelen természeti értékei közül egyedül ezek a barlangok kerültek fel a Világörökség listájára. Az egész hegység természetvédelmi terület, az Aggteleki Nemzeti Park része.

Infó: anp.hu

Aggtelek_A_styx-patak_medre

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Aggtelek_Minerva_sisakja

Város a város alatt

Eger egyik nevezetességét, az egykori érseki pincerendszert a Bazilika főbejáratához vezető lépcsősor mellett találjátok.

Mikor 1687-ben a törökök elhagyták Eger városát, a visszatérő Fenessy György püspök nem akarta újjáépíttetni a régi gótikus palotát a várban, hanem a városban egy vadonatúj palotát kezdett építtetni. Az építőanyagot a palota alatti domboldalból termelték ki, itt jött létre a hatalmas pince. A 4 kilométer hosszú pincerendszerben tárolták a borvidék borait. Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, a víz elvezetéséről nem gondoskodtak, ezért falai több helyen megrogytak, a pince életveszélyes lett. A 80-as évek elején vasbeton szerkezetekkel megerősítették, a különösen veszélyes szakaszokat betömték.

2007-ben egy szavazáson a pincerendszert Magyarország hét legérdekesebb építészeti emléke közé került.

A pince hőmérséklete állandóan 12°C, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. Tárlatvezetést óránként tartanak, a látogatás időtartama 45–50 perc.

Infó: varosavarosalatt.hu

varosavarosalatt3

varosavarosalatt4

Tapolcai tavasbarlang

A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben. Tíz évvel később a látogatók számára is megnyitották, így hazánkban ez volt az első villanyvilágítással ellátott, és az idegenforgalom céljára is használt barlang.

A tavasbarlang két úton kapja a vízutánpótlást. A Déli Bakony irányából kis mélységben hideg (10 °C-os) karsztvizek érkeznek. A Bakonyban beszivárgó elnyelődő karsztvizek egy része nagy mélységbe is lejut, ahol a Föld belső hőjétől felmelegszik, majd a törésvonalak mentén felfelé áramlik. Ilyen a 30 °C-nál melegebb termálvíz, ami a Kórház- és a Berger Károly-barlang forráskürtőiből tör fel.

Az összekeveredett 20 °C-ra hűlt langyos vizek a tavasbarlangból tovább áramlanak a felszín alatt, majd a Malom-tó forrásaiban bukkannak elő. A tó vizének visszaduzzasztása tette lehetővé a barlangi csónakázást.

A tavasbarlang egyik legnevezetesebb lakója a fürge cselle, egy apró halfaj, amelyet a helyiek csetrinek hívnak. A Tapolcai-tavasbarlangot már 1942-ben védelem alá helyezték. 1982 óta fokozottan védett.

Infó: tavasbarlang.hu

tapolca1

tapolca2

Sziklakórház

A Sziklakórház (eredeti nevén a Székesfővárosi Sebészeti Szükségkórház) a Budai Vár alatt található. A több, mint 2300 m²-es létesítményt a második világháború alatt és 1956-ban is használták. A hidegháború alatt LOSK 0101/1 jelzéssel titkos objektum, „légoltalmi szükségkórház” volt. A titkosítás feloldása után néhány évvel, 2008-ban nyílt meg civil látogatók számára.

Magyarország legnagyobb viaszfigura-kiállítása mutatja be a kórház történetét, a hadiorvoslás fejlődését. De megnézhetitek a polgári védelem eszközeit és felszereléseit is.

Infó: sziklakorhaz.eu

Bővebben korábbi cikkünkben itt olvashattok.

sziklakorhaz1

sziklakorhaz2

sziklakorhaz3

Szemlő-hegyi-barlang, Budapest

A barlang Budapest egyik idegenforgalmi célokra kiépített barlangja, a II. kerület Pusztaszeri út 35. sz. alatt van a bejárata. Babakocsival, kerekesszékkel is látogatható. A túra időtartama kb. 40 perc. A barlang járatainak hossza 2230 m, a túraútvonal 250 m.

Az 1980-as években kezdték el elemezni, hogy az itteni levegő alkalmas-e barlangterápiás kezelésekre. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a barlang klímája rendkívül jó légzőszervi betegségek, főleg bronchitises és asztmás megbetegedések gyógyítására. Igen tiszta és pormentes a levegője. A relatív páratartalom közel 100%, a levegő portartalma pedig töredéke a kintinek. Kb. 30 perccel a látogatók távozása után újból helyreáll az eredeti levegőállapot, vagyis igen gyorsan regenerálódik. Hőmérséklete egész évben 12 °C.

A barlang Budapest egyik védett természeti értéke.

Infó: szemlo-hegyi-barlang.hu

szemlohey1

szemlohey2

szemlohey3

Csodabogyós-barlang, Balatonederics

Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén található a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik leghosszabb barlangja. A 393 méteres tengerszint feletti magasságban nyíló barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét.

A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen 5200 m, mélysége -121 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák vannak benne. Egyes szakaszokon, például a Függőkert, Meseország részen sok és változatos képződményt, cseppköveket láthattok.

Méretei, látványos formái és viszonylag könnyen járható terepe miatt „tanbarlangnak" is kiváló, a barlangjárás, barlangkutatás technikájának, gyakorlatának elsajátítására remek lehetőséget nyújt.

Infó: csodabogyos.hu

Bővebben korábbi cikkünkben olvashattok.

csodabogyo2

csodabogyo3

Molnár János-barlang

A Molnár János-barlang a Budai-hegységben, Budapest II. kerületében, a József-hegy alatt található. Ez Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere.

1982 óta fokozottan védett természeti képződmény lett, akkor még csak 450 m volt ismert az eddig feltárt 7 km hosszúságú járatrendszerből, amely még mindig nem a teljes barlang.

Felső, száraz bejárata a Malom-tó felett, az alsó pedig a tó vízszintje alatt található. A barlang a József-hegy lábánál található Malom-tó forrásainak vizét vezeti el. Vizét a mélyből feltörő meleg és a Budai-hegységből érkező hideg karsztvíz adja. A falakat gömbüstök és hévforráscsövek díszítik. Mélyebben fekete, mangános bevonat borítja.

Az öt nagyrózsadombi barlang közül ez az egyetlen napjainkban is aktív hévizes barlang. Az itt fakadó 20-23 °C-os termálvizet a Szent Lukács Gyógyfürdő hasznosítja. Lezárt, látogatásához és a merüléshez engedély szükséges.

Bővebben korábbi cikkünkben olvashattok.

molnarjanos1

molnarjanos2

Ha te is elmennél ezekre a helyekre, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
A háború átírja a nyaralást is: tömegek hagyják ott a görög és török partokat, az új célpontokon az egekben az árak
Az utazási irodák részvényei zuhannak, miközben a kevés megmaradt helyért óriási a verseny. Egy karibi út ára egy hét alatt 30 százalékkal nőtt, a Wizz Air is átcsoportosít.


Átírják a nyári térképet Európában: a közel-keleti konfliktus miatt a nyaralók a megszokott kelet-mediterrán úti célok helyett inkább nyugatra vagy a Karib-térségbe utaznak, miközben a turisztikai szektor a veszteségeket számolja.

Az Egyesült Királyságból és a kontinensről érkező utazók egyre gyakrabban cserélik le Ciprust, Törökországot és Görögországot Olaszországra, Spanyolországra, Máltára és Horvátországra, mivel a Közel-Kelet környéki régió járattörlésekkel és légtérzárakkal küzd – írja a The Guardian.

A Tui, Európa legnagyobb utazásszervezője szerint az utóbbi napokban meredeken nőtt a kereslet a spanyolországi, portugáliai, görögországi és Zöld-foki-szigeteki nyaralások iránt.

„Bár az érintett térségekben látunk némi lemondást, ezeket jelenleg ellensúlyozza, hogy az ügyfelek inkább módosítják a terveiket” – mondta Neil Swanson, a Tui egyik igazgatója. A Hays Travel utazási iroda is megerősítette, hogy különösen Olaszország, Málta és Horvátország iránt erősödött a kereslet.

Sokan az Atlanti-óceánon túlra tekintenek, hogy elkerüljék a fennakadásokat. „Különösen erős a kereslet a közvetlen, hosszú távú karibi járatainkra, főleg a Dominikai Köztársaságba és Jamaicába” – tette hozzá Swanson. Mark Duguid, a Kuoni utazásszervező munkatársa szerint a Karib-térség iránti érdeklődés „az egekben van” az elkövetkező hetekre. „Azt látjuk, hogy a repülőjegyárak hatalmasat emelkedtek, mert kevés szabad hely maradt – arról beszélünk, hogy akár 1000 fonttal is drágul egy turistaosztályú hely fejenként, ami sok ügyfél számára már megfizethetetlenné teszi a nyaralást” – közölte Duguid.

Egy hét alatt 27 százalékkal, 720 fontról 917-re drágult például a London és Antigua és Barbuda közötti legolcsóbb retúrjegy a március utolsó hetére.

A légitársaságok is léptek: a British Airways törölte a Heathrow-ról induló szezonális Abu-Dzabi járatát, amelyet „később az év folyamán” indít újra. A Wizz Air a Bloombergnek azt nyilatkozta, hogy közel-keleti kapacitásának mintegy felét, napi 25-30 járatot csoportosít át európai üdülő- és városi célpontokra, például Horvátországba, Spanyolországba, Portugáliába és Olaszországba szeptemberig.

A piaci hatások már most látszanak. Az On the Beach online utazási ügynökség részvényei 13 százalékot estek, miután a cég felfüggesztette éves nyereség-előrejelzését. A vállalat „jelentős lassulást” tapasztalt a Törökországba, Ciprusra és Egyiptomba irányuló foglalásoknál. A görögországi utak iránti kereslet is csökkent, bár a Tui épp ennek ellenkezőjéről számolt be. Más utazási cégek részvényei is estek: az easyJet 16, a Jet2 pedig 10 százalékos mínuszban van az amerikai-izraeli támadás óta.

A Turisztikai Világtanács becslései szerint a közel-keleti turisztikai szektor naponta 600 millió dollárnyi bevételtől esik el. A konfliktus előtt a szervezet úgy számolt, hogy a nemzetközi látogatók idén mintegy 207 milliárd dollárt költenek majd a régióban.

A háború a térség turisztikai infrastruktúráját is érintette. Irán csapást mért a dubaji Fairmont szállodára, egy elfogott drón törmeléke pedig tüzet okozott a város híres luxusszállodájában, a Burj Al Arabban, valamint Dubaj nemzetközi repülőterén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Rengeteg magyar ragadt a rakétatámadás sújtotta Dubajban: mit ér az utasbiztosítás, ha a nyaralás háborúba torkollik?
A CLB biztosítási alkusz egy hatpontos „viselkedési kódexet” állított össze a külföldön rekedt magyaroknak. A javaslat a pánik kerülésére és a hivatalos csatornák követésére fókuszál.


Egyik pillanatról a másikra háborús övezetté válhat egy népszerű nyaralóhely, ahol a bajba jutott utazóknak a pénzügyi kártérítésnél is többet érhet a gyors és pontos információ. A CLB független biztosítási alkusz közleménye szerint

a közvetlen hadicselekményből eredő károkat a biztosítók jellemzően nem térítik meg, de egy váratlanul kiéleződő helyzetben a segítség nem marad el.

A közlemény arra figyelmeztet, hogy a külföldre készülőknek mostantól különösen fontos átnézni a külügyminisztérium aktuális kockázati besorolását, ugyanis a pirossal jelölt országokba való utazás kockázatát a biztosítók nagy többsége már nem vállalja.

Az elmúlt napokban Dubaj és több Öböl-menti ország légterét is lezárták iráni rakéta- és dróntámadások miatt, ami járatok ezreit érintette, és utazók tömegei ragadtak a repülőtereken. Ilyenkor jogos a kérdés, hogyan tud segíteni a biztosító. A helyzet nem fekete-fehér.

„Amennyiben az utazás megkezdésekor a külügyminisztérium listáján még nem volt piros az úticél, és a konfliktus utólag eszkalálódik, akkor a biztosítás legalább az esetleges sürgősségi egészségügyi ellátás költségét megtérítheti”

– szögezte le Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója.

A járattörlés, a kint tartózkodás kényszerű meghosszabbítása és a hazautazás pluszköltségeinek megtérítéséről azonban már egyedileg döntenek a biztosítók.

Komoly kockázatot jelent, ha egy fegyveres támadás következtében összeomlanak az alapvető ellátórendszerek: lezárhatják a légteret, törlik a járatokat, megbénul a közlekedés és megtelnek a kórházak.

Az ellátórendszerek leállása ellehetetlenítheti, hogy a biztosítók teljesítsék a szerződésben vállaltakat.

„Normál helyzetben a biztosítás pénzügyi, krízishelyzetben viszont logisztikai és információs védelem” – tette hozzá a szakértő. A biztosítók nem küldenek felmentő sereget, hanem szerveznek, koordinálnak és a körülményekhez mért alternatív megoldásokat keresnek.

A CLB összeállított egy javasolt „viselkedési kódexet” a háborús helyzet miatt külföldön rekedt magyar turistáknak:

A legfontosabb, hogy a bajba jutott turista a hivatalos csatornákon tájékozódjon, és kövesse a helyi hatóságok, valamint a magyar konzuli szolgálat útmutatásait.

Azonnal értesíteni kell a biztosító asszisztencia központját, még akkor is, ha aktuálisan nincs anyagi kár, mert ott tudni fogják, melyik kórház működik, milyen útvonal járható, vagy mikor indul evakuációs járat.

Lényeges, hogy az utazó ne pánikoljon, és ne hozzon önálló, kockázatos döntéseket, mert az egyéni menekülési kísérlet sokkal veszélyesebb lehet, mint a koordinált evakuálás.

Emellett mindent dokumentálni kell: a plusz szállásköltségről, a járattörlésről vagy az orvosi ellátásról is legyen igazolás.

Végül fontos gondolni a készpénzre és a digitális elérésre, mivel hálózatkimaradás esetén a bankkártya sem mindig működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Tippünk nyárra: 9 titkos európai tengerpart, ahol nem tapossa egymást a turisták tömege
Eleged van abból, hogy szinte küzdelem megy a helyekért, és nem tudsz pihenni? Ezekért az eldugott öblökért kicsit meg kell dolgozni, de a jutalmad páratlan élmény.


Eleged van abból, hogy a strandon a szomszéd napolajának szagát érzed a sós tengeri levegő helyett? Hogy a füledbe ordítva beszélgetnek 30 centire tőled?

Belefáradtál, hogy az agyonhájpolt, zsúfolt tengerpartokon úgy kell már korán reggel levadásznod a jó helyeket?

Nos, most jó hírrel szolgálhatunk!

Európa még mindig rejteget olyan öblöket és partszakaszokat, amit még nem fedezett fel magának a turisták tömege!

Például a portugáliai Praia de Odeceixe fövenye, amelyet a The Guardian is Európa rejtett gyöngyszemei közé sorolt, egy teljesen más világ a zsúfolt Algarve-hoz képest. Ott a legkisebbek is biztonságban pancsolhatnak a part menti sekély vízben, a nagyobbak a hullámokat lovagolhatják meg. A Kék Zászló minősítés a tiszta víz és a biztonság garanciája, a fürdőzőkre pedig nyaranta vízimentők vigyáznak. Arra viszont készülj fel, hogy az óceáni áramlatok miatt a portugál partszakaszon nem találsz olyan meleg vízű starndokat, mint amilyenek az Adrián várnak. Ha nem zavar a nyáron is hideg víz, itt jól érezheted magad.

A spanyol Costa Braván található Cala Estreta öblét egy hatalmas sziklazátony osztja ketté. Ide ne indulj el vízicipő nélkül, mert a talaj sziklás, de a látvány és a nyugalom mindenért kárpótol. A környéken a csúcsszezonban korlátozzák az autóforgalmat, hogy megőrizzék a partszakasz vad jellegét.

Korzikán a Plage de Carataggio csodálatos helyszín. Ugyan nincsenek napágyak, nincsenek bárok, csak a kristálytiszta tenger és a csend. És egy büfé. Aki idejön, a természetet keresi. Mivel kiépült szolgáltatások nincsenek, ebédelni a közeli Palombaggiában érdemes.

Szicíliában Eraclea Minoa partján a történelem és a tenger találkozik. Fantasztikus érzés az ókori görög romoktól lesétálni a partra, és a parázson sült polip mellett nézni a naplementét a Lido Garibaldi teraszán.

Görögországban, Pátmosz szigetén a Psili Ammos beachet csak vízitaxival vagy félórás túrával lehet megközelíteni. Itt az az időjárásra figyelj, mert haa feltámad a szél, a fürdés veszélyessé válhat.

Horvátországban, a sűrű erdővel borított Mljet-szigeten Saplunara homokos öble igazi ritkaság. „Nálunk minden friss, ami a tányérra kerül. A halat a helyi srácok hozzák reggel, a zöldségek pedig a szigeten teremnek” – büszkélkedett Ante, a vízparti étterem vezetője.

Északra kanyarodva, Németország balti-tengeri partvidékén a Weststrand homokdűnékkel és erdővel szegélyezett, hosszú partszakasza vár. Itt sem olyan meleg a víz, mint az Adrián, de pihenéshez, teljes ellazuláshoz tökéletes. Olyannyira, hohgy a partszakasz a művészeket is megihleti.

Lengyelországban a Najspokojniejsza Plaża eléréséért meg kell küzdened. Le kell ereszkedni egy meredek ösvényen, de a jutalmad a hatalmas, tiszta homokos part, ahol szinte egyedül lehettek.

Végül Dániában, a Koppenhágától csupán egyórányi autóútra található Liseleje kínál laza kikapcsolódást.

Via The Guardian


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
5+1 hazai arborétum, amelyet tavasszal mindenképp meg kell látogatnod
Több színben pompázó virágmezők, rügyező fák, zöldellő tisztások és vidám madárcsicsergés vár a legtöbb természetvédelmi területen.


 

Napsütés, vidám színek, kellemes illatok és hangok – ezekkel tavasszal alig lehet betelni. Ilyenkor nincs is jobb program, mint felfedezni egy hazai arborétumot, ahol testközelből figyelheted meg a természet ébredését. Több színben pompázó virágmezők, rügyező fák, zöldellő tisztások és vidám madárcsicsergés vár a legtöbb természetvédelmi területen. A Csodásmagyarország.hu olyan arborétumokat ajánl, ahol tavasszal látványos sétát tehetsz, miközben különleges növényeket ismerhetsz meg.

Alcsúti Arborétum

Az Alcsúti Arborétum a fővárostól mindössze 40 kilométerre, Székesfehérvár és Tata között, a hangulatos Csaplári-erdőben található. Az év minden napján látogatható kert az ország egyik legrégebbi, angolpark jellegű arborétuma. Kora tavasszal különösen varázslatos: ilyenkor két és fél hektáron elterülő hóvirágmező borítja be a területet, ami hazánkban egyedülálló látvány.

A mintegy 40 hektáros természetvédelmi területen madárénekkel kísért sétautakon barangolva fedezhetjük fel az egykori főhercegi kertet.

A látogatók egy 540 fajból álló fás növénygyűjteményt csodálhatnak meg: többek között hatalmas platánokat, vasfákat, vérbükköket, jegenyefenyőket és japánakácokat. A kert különlegességei közé tartozik – a kastélyrom mellett – egy 24 törzset nevelő óriástuja és egy 170 éves libanoni cédrus is. Tavasszal nem csak a hóvirágok miatt érdemes ide ellátogatni: áprilisban nárciszok és tulipánok színesítik a parkot, amelyek között sétálva igazán lélekmelengető élményben lehet részünk.

Szarvasi Arborétum

A Szarvasi Arborétum – közismertebb nevén Pepi-kert – Magyarország legnagyobb arborétuma: 82 hektáros területen, a Körös egyik hangulatos holtága mellett terül el. A kertet gyönyörű tisztások, hatalmasra nőtt famatuzsálemek és különleges, egzotikus növények teszik igazán változatossá.

Tavasszal különösen látványos a park: áprilisban a magnóliák virágzása borítja színekbe a kertet.

Séta közben számos különleges fafajjal találkozhatunk, például egy 150 éves hegyi mamutfenyővel, páfrányfenyővel vagy a kert egyik ikonikus fájával, a mocsárciprussal. Az arborétum számos állatfajnak is otthont ad: a látogatók gyakran találkozhatnak szabadon sétáló pávákkal, harkályokkal, sárgarigókkal, sőt, mókuscsaládokkal is, amely még izgalmasabbá teszi a sétát.

A terület déli részén egy különleges attrakció is várja a látogatókat: a Mini Magyarország makettpark, ahol az ország legismertebb épületeit és hagyományait fedezhetjük fel aprólékosan kidolgozott makettek formájában. A parkban többek között a Budai Vár és az Országház kicsinyített mása is megtekinthető, interaktív elemekkel kiegészítve.

Vácrátóti Botanikus Kert

A fővárostól alig több mint 25 kilométerre fekvő Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert tavasszal különösen üdítő látványt nyújt. Az arborétum Magyarország leggazdagabb növénygyűjteményének helyszíne: több mint 13 ezer növényfajt vonultat fel a kacskaringós utak, tavak és tisztások között. A hatalmas, több mint 150 éves platánok, feketediók, pagodafák és nyugati ostorfák különleges hangulatot teremtenek, miközben 62 madárfaj, 22 halfaj és számos más élőlény talált itt otthonra. Érdemes felkeresni az üvegházi gyűjteményt is, ahol a trópusi növények különleges világába nyerhetünk betekintést.

Tavasszal a kert egyik leglátványosabb attrakciója a tulipánvirágzás.

Az ágyásokban mintegy 40 ezer hagyma bont szirmot, amelyeket a dézsákban nevelt több ezer virág egészít ki, így közel 80 különböző tulipánfajta színesíti a botanikus kertet április végéig. A tulipánokon kívül is bőven akad virágzó látnivaló: nárciszok, fürtös gyöngyikék, magnóliák, júdásfák és bazsarózsák díszítik a kertet. Áprilisban pedig a cseresznyefák virágzása miatt is érdemes visszatérni, amikor a park újabb, látványos arcát mutatja.

Folly Arborétum, Badacsonyörs

A Balaton északi partján, Badacsonyörsön fekvő Folly Arborétumban százéves cédrusok és különleges ciprusok között sétálhatunk, miközben megcsodálhatjuk a mesebeli balatoni panorámát. A több mint 120 éves kert méltán kapta a „Balaton édenkertje” nevet, hiszen növényritkaságai egyedivé és egzotikussá teszik a parkot. Az öt hektáros területen négyszázféle tűlevelű, kétszázféle lombos fa és több ezer tő évelő növény található – kiemelkedő a nemzetközi szinten is jegyzett borókagyűjtemény.

Tavasszal a kert új életre kel: virágzó lombkoronák, bokrok és bimbózó növények színesítik a tájat.

Nyílnak a nárciszok és jácintok, a délszaki cserjék és a talajtakaró japán kövérke, miközben a fenyők, borókák, ciprusok és tiszafák is virágoznak. A téli jázmin sövények ilyenkor teljes pompájukban tündökölnek, a mediterrán szamócafa apró harangocskái lassan kinyílnak, és a mogyorófa porzós barkái, valamint a világító sárga virágú varázsmogyoró is látványos élményt nyújtanak.

A kert külön figyelmet fordít a családokra: az alsó részen babakocsival is könnyen bejárhatók a sétautak, és több játszótér várja a gyerekeket. A Folly Arborétum tavasszal ideális pihenőhely: a látogatás során grillterasz és borászat is szolgálja a kikapcsolódást.

Jeli Varázskert Arborétum, Kám

A Vas megyei Kám határában terül el a közel 100 hektáros Jeli Varázskert Arborétum, amely áprilisban nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

Ez nemcsak Magyarország, hanem Európa egyik legszebb botanikus kertje, amelynek fő vonzereje a tavaszi virágzáskor pompázó rododendronmező.

A rododendronok rózsaszín, piros és sárga árnyalataikkal varázsolják el a látogatót, miközben a sárga virágok illata még emlékezetesebbé teszi a sétát. Az Áprilisi sétányon haladva havasszépékkel, hangafélékkel és magnóliagyűjteménnyel is találkozhatunk, a kert 15 000 példányt számláló nárciszgyűjteménye tovább gazdagítja az élményt.

A virágok mellett a látogatók hatalmas fenyőgyűjteményt és különleges fafajokat is felfedezhetnek, például atlaszcédrusokat, mamutfenyőket, japánciprusokat, valamint számos díszcserjét. A parkon belül egy lombkoronasétány is várja a vendégeket, ahonnan madártávlatból csodálhatjuk a Varázskert különleges világát.

+1. Gödöllői Arbo-park

A Gödöllő és Isaszeg határában, a Gödöllői dombvidéken fekvő Arbo-park csendes sétautakkal és romantikus ösvényekkel várja a természet szerelmeseit. A több mint százéves arborétum eredetileg kutatási céllal jött létre: a különböző fafajok hazai környezethez való alkalmazkodását figyelték, valamint azt, hogy melyek alkalmasak erdősítési célokra.

A 137 hektáros, állandóan látogatható területen erdei ösvények, tisztások és változatos erdőképek váltakoznak, ahol több száz fafaj – köztük erdei fenyő, kocsányos tölgy, fehér akác és vörösfenyő – alkot természetes hatású erdőtársulásokat.

A Csendösvényen haladva, a Völgyhíd és a Róka-tisztás között kora tavasszal a krókuszok, később az ibolyák, majd az akácvirág illata kíséri a sétánkat. A Csendösvény madárvilága is különleges: vörösbegyek és füzikék hangja tölti meg a levegőt, eltérve a környező erdők megszokott hangulatától.


Link másolása
KÖVESS MINKET: