hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

50 ezer km/órával csapódott a földbe egy meteorit Norvégiában

Sokan észlelték a különös jelenséget, melyet nagy hang- és fényjelenség kísért.

Link másolása

hirdetés

A szem- és fültanúk szerint

hang- és fényjelenségek kísérték a meteorit útját, mikor hatalmas sebességgel száguldva becsapódott a földbe

Norvégiában. A hang olyan erős volt, hogy még 100 km-re is hallották.

A Norsar mérőállomás a közösségi oldalán azt írta, hogy a közelükben, Løtenben ért földet a kőzet.

Január 5-én, éjfél után pár perccel Kelet-Norvégia szárazföldjének déli részén vették észre a becsapódást, melyet sokan észleltek. Az adatokat most elemezték, és arra jutottak, hogy

a 0,5-2 kilogramm körüli meteorit mintegy 50 ezer km/órás sebességgel érkezett és csapódott be.

Úgy vélik, hogy a kőzet valószínűleg sok millió évvel ezelőtt, valamilyen ráhatásra megváltoztatta a pályát. A módosult keringési pályája pedig a Földet keresztezte. A kő valószínűleg több kilót is nyomhatott, a legnagyobb része azonban a Föld légkörébe lépve megsemmisült.

hirdetés

Méréseik szerint Eidsfjellet környékén, Tangentől keletre és Flisától nyugatra lehet. A meteor kb. 3 perc alatt ért a légkör szélétől a talajig.

Úgy vélik, jó lenne megtalálni a meteorit darabot, de ehhez nagy szerencsére is szükségük lenne, hiszen egy erdő mélyét kellene felkutatni - árulta el Anne S. Lycke, a Norsar vezérigazgatója.

A képükön azt mutatják, hogy hol ért földet.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Különleges hét következik: a Hold és az óriásbolygók, de a Perseidák hullócsillagzápora is jól látszanak majd az égbolton

Augusztus 9 és 15. között tehát csillagvizsgálók és amatőrcsillagászok, egyesületek és szakkörök országszerte várják majd programjaikkal az érdeklődőket a csillagos ég alatt.
Forrás:Csillagvizsgáló blog, Címkép: Photo by Jason Blackeye on Unsplash - szmo.hu
2021. augusztus 03.


Link másolása

hirdetés
Egy csillagász ismeretterjesztő blogja csillagászatról, űrutazásról, science fiction-ről és még sok más Földön túli dologról, amik kellően érdekesek ahhoz, hogy többet akarjunk tudni róluk.

A csillagászat páratlanul szerencsés tudományterület: értő művelői ugyanis rendkívüli látványosságok sokaságán keresztül tudják közelebb hozni az űr világát az erre fogékonyak számára. Augusztus második teljes hetében különösen jó alkalom nyílik arra, hogy részesei legyünk ennek ennek az élménynek, ugyanis

nemcsak a Hold és az óriásbolygók, de szemet gyönyörködtető mélyég-objektumok, és a Perseidák hullócsillagzápora is színesítik majd az éjszakai égboltot.

Ilyen remek időszakokban amatőrök és profik egyaránt távcsövet ragadnak, hogy saját maguk vizsgálhassák a csillagos égboltot vagy, amennyiben lehetséges, mások számára is megmutathassák azt. A számos kisebb-nagyobb rendezvény rendre sokakat mozgat meg a helyi csillagvizsgálókban. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy sokakhoz sajnos el sem jut ezen események híre, pedig igény lenne a csillagászati élményekre. Ebből az okból kifolyólag idén másodjára szervezzük meg az országos kampányt, amelynek címe "Egy hét a csillagok alatt".

A kezdeményezés fő célja, hogy minél többen élhessék át a csillagászati megfigyelések élményét.

Tavaly nyáron első alkalommal szerveztük meg az Egy hét a csillagok alatt programsorozatot és az eredmény felülmúlta minden várakozásunkat: a hét éjszaka folyamán országszerte több mint huszonöt helyszínen várták csillagászati bemutatók az érdeklődőket, akik közül több ezren tapasztalhatták meg elsőkézből a csillagászati megfigyelések élményét.

Hajdúböszörményben a Magyar Csillagászati Egyesület helyi csoportjának rendezvényére több százan látogattak ki.

Az elmúlt hetekben újra egy programsorozatba gyűjtöttük össze a csillagászati eseményeket, hogy aztán minél szélesebb körhöz juttathassuk el ezek hírét. Az egyes programokról pedig itt a Csillagvizsgáló Blogon kedvcsinálókat is olvashattok. Ilyen módon remélhetőleg olyanokat is ki tudunk csalogatni a csillagos égbolt alá, akiket egyébként nem érnek el a tudománynépszerűsítő események – vagy éppen olyanok kapnak kedvet a közösségi csillagászkodáshoz, akik eddig egyedül szemlélték a csillagokat.

hirdetés

Augusztus 9 és 15. között tehát csillagvizsgálók és amatőrcsillagászok, egyesületek és szakkörök országszerte várják majd programjaikkal az érdeklődőket a csillagos ég alatt. A kezdeményezéshez már 30 bemutatóhelyszín csatlakozott. IDE KATTINTVA választatjátok ki azt, ahonnan legszívesebben kémlelhetitek az égboltot.

A térképen a helyszíneket láthatjátok

Gyál határába tavaly Ruszkai Ákos amatőrcsillagász másodmagával szervezett távcsöves bemutatót, a város melletti helyszínre pedig több mint ötvenen látogattak ki a késői órákon.

A csillagvizsgáló helyek listája reményeink szerint még messze nem teljes. A következő napokban még számos csillagvizsgálóval és csillagászati csoporttal fog bővülni a programsorozat. Továbbá várjuk mindazok jelentkezését, akik közelebb szeretnék hozni a csillagok és bolygók világát az érdeklődőkhöz. Ha rendelkezel távcsővel és szívesen osztanád meg az élményedet másokkal, írj nekünk itt vagy a [email protected] email címre.

Ha nem szeretnél lemaradni a programokról, érdemes ellátogatni az Egy hét a csillagok alatt Facebook eseményére, a kezdeményezés oldalán pedig további hasznos tippeket, információkat találhattok hamarosan.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Egy elsüllyedt kontinens, Izlandia húzódhat Izland alatt - állítja egy kutató

Gillian R. Foulger szerint 60 millió éve óriási földrész süllyedt el itt, amely Grönlandtól egészen a Brit-szigetekig húzódik.

Link másolása

hirdetés

Nemrégiben látott napvilágot az a tanulmány, amely új földrész létezését veti fel. Gillian R. Foulger elmélete szerint az Izland alatt húzódó óceáni kéreg valójában földrész, nevezetesen Izlandia. Az itt megtalálható óceáni kéreg körülbelül hétszer vastagabb az átlagosnál, amit a szerző elsüllyedt kontinensnek titulál, amely Grönlandtól egészen a Brit-szigetekig terjed.

Az Izland alatti földkéreg eltér az átlagostól, amely a tudósokat régóta foglalkoztatja. A kulcskérdés az, hogy az Izland alatti nagyon vastag, helyenként 40 km-es földkéreg tisztán óceáni eredetű, vagy esetleg egy elsüllyedt kontinentális földkéreg is megtalálható benne.

Ez az új elmélet szembemegy az eddig széles körben elfogadott állítással, miszerint a sziget alatti vastag földkéreg erőteljes magmás tevékenység során alakult ki.

"A földkéreg a Föld öveinek külső burka, amelynek két fajtája van, óceáni és kontinentális. A kettőnek lényegesen eltér az összetétele" - magyarázza Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE tanára, az MTA levelező tagja.

"Az óceáni földkéreg magmás tevékenység által keletkezett, kifejezetten bazaltból áll. Ez jelenleg is folyamatosan keletkezik az óceáni hátságok mentén. Két kőzetlemez szétsodródásánál a keletkező repedésekbe nyomul be a magma, amely megszilárdul, így jön létre az új kéreg. A kontinentális földkéreg azonban szubdukciós övezetekben keletkezik, amilyen például a Csendes-óceánt körülölelő Tűzgyűrű. Ezeken a területeken kőzetlemez-alábukás, és az ehhez kapcsolódó magmás tevékenység révén jön létre az új földkéreg. Ezeket viszont általában nem bazaltos magma, hanem fejlettebb, andezites magma építi fel."

Az óceáni földkéreg átlagosan hat-hét kilométer vastag, ez jellemző az Izland szigetét is átszelő Közép-Atlanti-hátság területére is. A közvetlenül Izland alatt húzódó óceáni kéreg a déli részen azonban eléri a negyven kilométert.

"Az egyik oka ennek az lehet, hogy itt sokkal több magma keletkezik, mint az óceáni hátságok alatt általában. Létezhet a mélyben egy úgynevezett köpenycsóva - nagy mélységből érkező kőzet feláramlás, - ahol a hőmérséklet 150-200 Celsius fokkal magasabb a környező földköpeny hőmérsékleténél. Ennek a kőzetanyagnak jóval kisebb a sűrűsége, mint a a kontinentális kéreg anyaga, ezért lassan felfelé nyomul. Vannak azonban, akik kritizálják ezt az 1971-ben született modellt. Mivel a földköpenybe senki nem lát le, így ezek nem közvetlen megfigyelésen alapuló teóriák, erről csak közvetett, geofizikai eszközökkel nyert információink vannak" - mondja Harangi Szabolcs.

hirdetés

Jelenleg ez a szélesebb körben elfogadott modell, amellyel szembemegy Gillian R. Foulger alternatív teóriája, miszerint nem léteznek ilyen köpenycsóvák. Foulger a kilencvenes évek közepétől végez kutatásokat Izlandon, és tudományos eredményei alapján egyre inkább megkérdőjelezte a legelfogadottabb elképzelést.

"Gillian geofizikus, aki megfigyelései alapján elvetette a köpenycsóva elméletet Izland alatt. Úgy véli, hogy a térség alatt egy lesüllyedt kontinentális kéregdarab található, amely elmélete szerint Grönlandtól Skóciáig húzódik. E kontinentális kéregdarab az Atlanti-óceán medencéjének szétnyílása során, mintegy 60 millió éve szakadt le, az akkor egységes Pangea kontinens szétszakadása során.”

A kontinentális földkéreg sűrűsége kisebb, mint a földköpenyé. Az elmélet szerint a kéreg kőzetlemez eredetű, amelyet 20-30 millió éve átjárt a belenyomuló nagy sűrűségű magma, és emiatt süllyedt az óceán aljára a kontinens.

Ez alapján elképzelhető, hogy Izland alatt egy hibrid földkéreg van, amelynek magja kontinentális jellegű, de átjárta az óceáni földkérget is építő magma. A tanulmány kitér arra is, hogy a modellt hogyan lehetne igazolni.

"Néhány éve norvég kutatók Izland déli rész alatt már feltételeztek kontinentális kérget. A mostani tanulmány azonban majdnem egymillió négyzetkilométeres kontinenst feltételez az óceán alatt. A norvégok anno a bazaltok kémiai összetételét vizsgálták, amely szintén kontinentális földkéreg anyag magmába történő beolvasztását jelezte, de találtak 60 millió évnél idősebb cirkon kristályokat is. Ez az ásvány alapvetően a kontinentális földkérget felépítő kőzetekben van. Ezek keletkezési kora is arra utalt, hogy egy idős kontinentális földkéreg kőzetből származik."

Az új elméletet igazolni lehetne a cirkonkristályokkal, melyek általában véve földkéreg-kristályok, a földköpenyben viszont nincsen cirkon. A cirkon izotóptartalma alapján ráadásul kiszámolható az ásvány keletkezési ideje.

"Az Izlandon talált cirkonkristály kora azonban ennél jóval több volt. Ez biztosan kontinentális kéreganyagból származik. Gillian R. Foulger is azt vetette fel, hogy a geofizikai mérések mellett sok-sok kőzetmintát kell venni a helyszínen, cirkonkristályokat keresni, és azoknak meghatározni a korát, ami alátámaszthatná az elméletet."

Izland legidősebb kőzetei körülbelül húsz millió évesek, így mélytengeri fúrásokkal el lehetne dönteni a kérdést, miszerint kontinentális földkéreg van-e a térségben.

"Izland roppant összetett és bonyolult felépítésű, hiszen átvonul rajta egy kőzetlemez határ. Több területen jóval bonyolultabb a helyzet annál, minthogy egy egyszerű modellel meg lehessen magyarázni. Ilyen kutatásokhoz hatalmas anyagi forrásra lesz szükség. A hipotézist azonban lehet tesztelni, a szakmai vita, az olykor meghökkentőnek tűnő felvetések pedig fontos részei a tudományos gondolkodásnak" - véli Harangi Szabolcs.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Megmérték: 1600 fokos is lehet a Föld belsejének a hőmérséklete a víz alatti vulkanikus területeken

A térkép segítségével a tudósok jobban megérthetik a víz alatti vulkánokat működtető olvadási folyamatokat, és azt, hogy ezek miként befolyásolják a lemeztektonikai mozgások ütemét.
MTI, - szmo.hu
2021. július 29.


Link másolása

hirdetés

Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét az óceáni hátságok mentén, a víz alatti vulkanikus területeken a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. Itt viszonylag állandó, mintegy 1350 Celsius-fokos a hőmérséklet, de egyes forró hőpontoknál elérheti az 1600 Celsius-fokot is.

A tudósok eredményeikről a Journal of Geophysical Research: Solid Earth című tudományos lapban számoltak be, és bemutatták a Föld belsejének hőmérsékleti térképét az óceáni hátságok mentén.

A térkép segítségével a tudósok jobban megérthetik a víz alatti vulkánokat működtető olvadási folyamatokat, és azt, hogy ezek miként befolyásolják a lemeztektonikai mozgások ütemét

- olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

"A hőáramlás és a lemeztektonika nagyon fontos folyamatok a Föld formálódásában. A hátságok láncolata mentén uralkodó hőmérsékletek ismerete alapvető kritérium a bolygó mint hőtermelő megértéséhez, és annak megértéséhez, miként különbözik a Föld más bolygóktól, és hogyan képes az élet fenntartására" - mondta Stephanie Brown Krein, az MIT föld-, légkör- és bolygókutató karának munkatársa.

hirdetés

A Föld belső hőmérséklete kritikus szerepet játszott a bolygó felszínének alakulásában több százmillió év alatt. Képtelenség azonban közvetlenül mérni a hőmérsékletet több tízezernyi kilométerrel a felszín alatt.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés

Kannabisz alapú szájsprayvel próbálják gyógyítani az agydaganattal küzdő betegeket Angliában

A világon először végeznek ilyen kísérletet, hogy kiderítsék, hatásos-e ez a gyógyszer a glioblasztómás betegeknél.
Fotó: Sativex - szmo.hu
2021. augusztus 03.


Link másolása

hirdetés

Vizsgálatok kezdődnek Nagy-Britanniában arra vonatkozóan, hogy egy kannabisz alapú gyógyszerrel lehet-e gyógyítani az agydaganatot, és segíthet-e meghosszabbítani a betegek életét - írja a Guardian.

Az orvosok a Sativex nevű szájsprayt adják majd a betegeknek a temozolomid kemoterápiás gyógyszer mellett, hogy megnézzék, ez a kombináció hatásos-e a rákos sejtek ellen. Ez lesz a világon az első ilyen kísérlet.

A Sativexet az Egyesült Királyságban fejlesztik és gyártják és magából a kannabisz növényből készül, ugyanazokat a vegyületeket tartalmazza, mint amik a kannabiszban találhatók meg. Ez azt is jelenti, hogy ugyanolyan mellékhatásai vannak, mint a fűnek: bódulatot, szédültséget, fáradtságot okoz, de nincs tartós hatása a kognitív funkciókra.

Már 24 országban jóváhagyták a szklerózis multiplex kezelésére, emellett a perifériás neuropátiás fájdalom, a kezelhetetlen daganatos fájdalom és a reumás ízületi gyulladás esetében is jótékony hatással bír - írja róla a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület.

A jövő év elején induló gyógyszerkísérletben legalább 15 kórház 232 betege vesz részt. Kétharmaduk a Sativexet és a temozolomidot kapják majd, a többiek pedig a kemterápiás gyógyszert és placebót.

Susan Short, a Leeds-i Egyetem onkológus professzora, a tanulmány fő kutatója elmondta, kollégáival úgy vélik, a Sativex elpusztíthatja a glioblasztómát, vagyis a leggyakoribb rosszindulatú agydaganatot okozó rákos sejteket, és különösen hatékony lehet, ha temozolomid kemoterápiával együtt alkalmazzák.

A két gyógyszer együttesen fokozhatja a kemoterápiás kezelés hatását, és lehetővé teheti, hogy a betegek tovább élhessenek.

Csak Angliában évente körülbelül 2200 embert diagnosztizálnak glioblasztómával, a betegek pedig a diagnózis után általában csak 12-18 hónapig élnek, azok pedig, akiknél visszatér a daganat, mindössze 10 hónapig.

hirdetés

Korábban már végeztek egy hasonló vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy biztonságos-e ezt a két szert együtt alkalmazni az agydaganatos betegeknél, akkor 27 pácienst vontak be. A mostani kutatás viszont három évet ölel majd fel, és nemcsak a biztonságosságot, hanem a hatásosságot is vizsgálják majd.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: