prcikk: Tényleg nagyobb a tűzveszély az elektromos autók, mint a hagyományos kocsik esetében? | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Tényleg nagyobb a tűzveszély az elektromos autók, mint a hagyományos kocsik esetében?

Bár azt senki sem vonja kétségbe, hogy az elektromos autók akkumulátorai hosszan és intenzíven égnek, ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tűzveszély nagyobb egy EV, mint egy hagyományos kocsi utasterében. Egyre több kutatás igyekszik feltárni, melyik a kockázatosabb választás.


A közösségi oldalak felkapott témája az elektromos autók gyúlékonysága, ami nem véletlen, hiszen minden korábbi tapasztalathoz képest szokatlan és ijesztő látni, amikor egy járműakkumulátor cellái láncreakció szerű égést produkálnak a balesetek helyszínein. Ahogy az EV-k egyre elterjedtebbek, az is mindinkább elevenbe vágó kérdés, hogy mennyire tűzveszélyesek a hagyományos autókhoz képest. Szerencsére már nem csak találgatni lehet. Vajon tényleg indokolt aggódni a tűzveszély miatt, ha elektromos autónk van?

Legendás videó: kigyullad a Tesla

Az interneten terjedő felvételek és az azokra érkező heves reakciók miatt sokan gondolhatják úgy, hogy az elektromos autók a bennük lévő nagy tömegű lítium-ion akkumulátorok miatt tűzveszélyesek – jobban, mint a belső égésű motoros társaik. Az EV-ket övező negatív hangok mindig felerősödnek, amikor ilyen kocsik nagyobb tűzesetekben érintettek.

Emlékezetes a londoni Luton repülőtér garázsában tavaly októberben kitört tűzvész, ami miatt egy időre a légiforgalmat is le kellett állítani. Mivel az első, találgatásokkal vastagon terhelt közlemények arról szóltak, hogy elektromos alkatrész meghibásodása okozhatta a tüzet, sokan egyből arra gondoltak, hogy egy EV és annak gyúlékony akkumulátora tehető felelőssé a károkért. Ezeket a pletykákat hiába cáfolta a helyi, bedfordshire-i tűzoltóság, közölve, hogy a tűzfészek egyértelműen egy dízel autóban keletkezett, nem tudták megállítani a futótűzként terjedő híreszteléseket. Az interneten folytatódtak a találgatások és sokan, akik nem tájékozódtak megfelelő forrásból, talán a mai napig az EV-ket hibáztatják az ilyen és ehhez hasonló balesetekért.

De tényleg nagyobb a tűzveszély elektromos autóban? Tények és tévhitek

A zöld átállásban fontos szerepet játszanak az elektromos autók, amelyek megfelelően használva segíthetnek enyhíteni a klímaválságot – még ha önmagukban nem is jelentenek rá megoldást. Sokan ugyanakkor félnek tőlük, különösen a tűzesetek körül kialakult mítoszok miatt. Jellemzően kétféle vád fogalmazódik meg a kételkedőkben: egyrészt az, hogy gyakrabban gyulladnak ki, másrészt pedig az, hogy ha kigyulladnak, a következmények pusztítóbbak, mint egy belső égésű motoros autó esetében.

A The Guardian felidézte: a városi legendák következménye, hogy már vannak kezdeményezések nagyobb parkolók kialakítására, amelyek több térközzel előznék meg, hogy a tűz egyik autóról a másikra terjedjen, de egy Konzervatív párti brit parlamenti képviselő, Greg Smith addig is elment, hogy az elektromos autók tulajdonosai magasabb biztosítási díjat kellene, hogy fizessenek, a tűzoltók többletköltségeinek fedezésére.

Az online terjedő félelem és az ebből fakadó vadabbnál vadabb ötletek ellenére egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy az EV-k nagyobb tűzveszéllyel járnak. Sőt, számos adat inkább azt mutatja, hogy ennek ellenkezője igaz: az elektromos autók ritkábban gyulladnak ki, mint a hagyományos benzin- vagy dízeljárművek.

Norvégiában például négyszer-ötször több tűzeset történik hagyományos járművekkel, mint elektromos autókkal, míg a Svéd Civil Közbiztonsági Ügynökség azt mutatta ki a 2022-es statisztikákból, hogy 100 ezer elektromos vagy hibrid autóra 3,8 tűzeset jutott, míg az összes többi üzemanyagtípusra 68. Az ausztrál EV FireSafe tanulmánya szerint mindössze 0,0012 százalék az esély arra, hogy egy elektromos autó akkumulátora lángra kap, míg a belső égésű motoros autóknál már 0,1 százalék.

A Tesla biztonsági riportja hasonló eredményre jutott. A vállalat szerint 2018 és 2022 között a Teslák 11-szer nagyobb utat tettek meg az első velük történt tűzesetig, mint átlagban az összes többi autó, amelyek túlnyomó többsége benzin- vagy dízelmotoros.

De miért tűnik mégis tűzveszélyesebbnek egy EV?

Az elektromos autókkal kapcsolatos félelmek gyakran videókból és hírekből származnak, amelyekben egy-egy kigyulladt jármű lángjait látjuk. Paul Christensen, a Newcastle Egyetem elektrokémia professzora a The Guardiannak azt mondta, az emberek gyakran egybemossák az elektromos autókkal történő tűzeseteket más, szintén lítium-ion technológiát használó járművek okozta tüzekkel.

Ez nagy átok az EV-kre nézve, hiszen olyan, gyakran szabályozatlan és olcsó elektromos rollerek, illetve kerékpárok helyett is elviszik a balhét, amelyek tényleg tűzveszélyesek lehetnek, ráadásul sokszor nem is garázsban, vagy közterületen lévő töltőállomáson gyulladnak ki, hanem az otthonokban, ahová a kis méretükből adódóan szinte minden tulajdonos magával viszi őket.

Elektromos roller gyulladása, töltés közben

Tényleg őrülten nehéz eloltani őket

Bár a kutatások megerősítik, hogy kisebb esély van egy EV kigyulladására, mint a hagyományos autók esetében, vitathatatlan tény, hogy sokkal küzdelmesebb eloltani őket. Ennek legfőbb oka az elektromos autók akkumulátorcsomagjának felépítése: az egyes lítium-ion cellák modulokban, a modulok pedig a csomagban találhatók, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy az oltáshoz használt víz elérje a cellákat és hűteni tudja azokat. Bár ismertté váltak olyan esetek, amikor a tűzoltók képesek voltak vizet juttatni az akkumulátorcsomagra, ez csak olyan pontokon sikerült, ahol az megsérült, így közvetlenül hűthették a cellákat. Ez egyébként biztonságos folyamat a tűzoltóknak, hiszen nem áll fenn áramütés veszélye – feltéve, ha az elektromos autó nincs csatlakoztatva egy aktív töltőhöz.

A lítium-ion akkumulátorok különleges kihívást jelentenek a tűzoltóknak: az ilyen tűzesetekhez sokkal több víz szükséges, hiszen a cellák háromszor forróbban égnek, és nagyobb az újragyulladás esélye.

Ismerve ezeket a tényeket, maguk az EV-gyártók is ajánlják, hogy a teljes ártalmatlanítás érdekében a kiégett elektromos autókat legalább egy napra víz alá kell meríteni. A megoldás ismert és egyes országok tűzoltóságainál mára bevett gyakorlat: a helyszínen eloltott kocsit elszállítják és vízzel telt konténerbe helyezik. Mivel a lítium-ion akkumulátorok a teljes eloltást és visszahűtést követően akár 22 órával később is képesek újra kigyulladni, tényleg nem létezik ennél hatékonyabb módszer:

Szabadalom védi ezt az oltási technikát

Furcsa módon ennek a remek és tényleg hatékony megoldásnak az alkalmazása nem ingyenes, vagyis azok a tűzoltóságok, amelyek élnek vele, licencdíjat kellene, hogy fizessenek a feltalálónak. Nem vicc: a FireWorld oldal szerint több ausztriai és németországi tűzoltóságot is pénzbeli követelés ért, miután az elektromos autók oltásáról szóló beszámolóikban vízfürdőbe merítéses oltást mutattak.

A szellemi tulajdon – a cikkben meg nem nevezett – birtokosa rendszerint ezer eurós követelést nyújt be azokkal a kapitányságokkal szemben, akik engedély nélkül alkalmazzák a módszerét, és teszi ezt teljes joggal, függetlenül attól, hogy az autógyártók is ajánlják. A tűzoltással foglalkozó szakoldal azt írja, a lánglovagoknak világszerte érdemes figyelni, hogy az eljárást ne használják engedély nélkül, amíg más, alternatív akkumulátoroltási technikák nem válnak széles körben is elérhetővé.

Összességében viszont az eddigi adatok alapján megállapítható, hogy az elektromos autók sokkal kevésbé tűzveszélyesek, mint a benzin- vagy dízelmotoros járművek, de hozzá kell tenni, hogy a hosszú távú adatok egyelőre nem ismertek. Ahogy nő az elektromos autók száma és a bennük lévő akkumulátorcsomagok élettartama (a Tesla például azt állítja, hogy már ma is 300-500 ezer kilométert, vagy 15-20 évet bírnak), elképzelhető, hogy az alkotóelemek öregedése miatt több tűzeset lesz, de ennek egyelőre nincs semmi jele.

Fotók: Pilisborosjenői Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Tilburg városi tűzoltósága


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: