KULT
A Rovatból

Öngyilkosság, termékenységi botrány, iskolai zaklatás – Nehéz volt Pedro Pascal útja a világsikerig

Nem könnyítették meg A mandalóri és a The Last of Us sztárjának gyerekkorát a szülei, ám ő akkor sem adta fel, amikor már minden remény elveszett: Pedro Pascal sikertörténete sokakat inspirálhat.


Pedro Pascal jelenleg népszerűsége csúcsán van, köszönhetően annak, hogy az HBO óriási sikerű, posztapokaliptikus túlélődrámája, a The Last of Us 1. évadában, valamint a Disney+ egyik zászlóshajója, A mandalóri most futó 3. szezonjában egyaránt ő a főhős. E két szerepnek köszönhetően pedig a chilei színész csillaga soha nem látott magasságokban ragyog. Bizonyítja ezt a világ legnagyobb filmes adatbázisa, az IMDb Star Meter-listája, amely több millió felhasználó keresései alapján állítja sorrendbe a legnépszerűbb embereket, s bizony jelenleg épp Pedro Pascal csücsül a lajstrom trónján. Oda is való olyasvalaki, akit épp a Trónok harca tett világszerte népszerűvé, noha csupán egyetlen évadban tűnt fel… Amíg azonban The Last of Usban szereplő karaktere fiktív, gombafertőzött szörnyek ellen harcol, addig a 47 éves színésznek a saját, igencsak megrázó, valós démonjain kellett átküzdenie magát, hogy ilyen karriert futhasson be.

Hányattatott gyerekkor

A kis Pedro 1975. április 2-án született a chilei Santiagóban, Veronica Pascal gyermekpszichológus és Jose Balmaceda termékenységi orvos gyermekeként. Mindössze négy hónapos korában a szülei kénytelenek voltak őt és a nővérét, Javierát a nagynénjüknél hagyni, ők maguk pedig bujkálni, mivel keményen felléptek Chile akkori diktátora, Augusto Pinochet ellen. Hat hónappal később a házaspárnak sikerült átmásznia a venezuelai nagykövetség falain, és menedékjogot kérni.

"Annyira bátrak voltak! Nélkülük nem lennék itt, ebben a csodálatos országban, és bizonyára nem tölthetném ezt az estét önökkel” – mondta Pedro a Saturday Night Live című tévéműsorban elhangzott monológjában.

A családnak végül sikerült áttelepülnie, először Dániába, majd nem sokkal később az Egyesült Államokba, ahol a texasi San Antonio városa adott nekik otthont. Pedro 11 éves korában pedig átköltöztek a kaliforniai Orange Countyba. Pascal már ekkor beleszeretett a filmekbe, hiszen, ahogy a Varietynek adott interjújában elmondta, a szülei gyakran vitték őt és a testvéreit moziba, hogy minél több amerikai kultúrát szívjanak magukba. Kezdetben arról álmodott, hogy versenyúszó lesz, 11 éves koráig állami bajnokságokon is részt vett, ám ezt később abbahagyta, hogy inkább a színészi képességeit fejlessze. Az iskolában ugyanis folyamatosan súlyos zaklatásoknak volt kitéve a származása miatt (az angolt is törte még), ezért a filmekben talált menedéket a való világ kínjai elől. „Nem illeszkedtem be, és elég magányos voltam. Azzal töltöttem az időmet, hogy elkezdtem színdarabokat olvasni, és filmklasszikusokat kikölcsönözni” - magyarázta.

A középiskola elvégzése után Pedro színészetet tanult a New York-i Tisch School of the Artsban, ahol 1997-ben diplomázott. Azonban még főiskolás korában apja egy termékenységi botrányba keveredett, amelynek során többek között adócsalással is megvádolták, valamint azzal, hogy nők lefagyasztott embrióit a tudtuk nélkül kicserélte. Legalább 15 élveszületés származott a szabálytalan átültetésekből, így az általa is vezetett klinikát a petesejtlopási botrányt követően bezárták. Jose emiatt még a tárgyalása előtt elmenekült az országból, Veronica pedig visszaköltözött Chilébe a gyerekekkel. (Tavaly Jose végül bűnösnek vallotta magát adócsalásban, és feladta magát a rendőrségen, jelenleg is folyik ellene az eljárás, mindenesetre úgy tűnik, közte és Pedro között nem szakadt meg a kapcsolat, a színész ugyanis gyakran oszt meg közös képet az apjával az Instagramon.)

Élete szerelme

Négy évvel később, 1999-ben Pascal egy újabb tragédiával szembesült, amikor édesanyja tragikus módon öngyilkos lett.

A The Last of Us sztárja többször is beszélt arról, hogy milyen nagy hatással volt rá az anyja: "Ő volt életem szerelme" – nyilatkozta 2020-ban a People magazinnak.

"Mindig hihetetlenül támogató volt, egyik sikerem sem lenne valódi, ha ő nem lett volna. Minden nap gondolok rá, és érte élek, még akkor is, ha már nincs többé. Elveszíteni az életed legfontosabb személyét, rádöbbenni, hogy ilyesmi lehetséges, hogy megtörténhet az, amitől a legjobban félsz, megmagyarázhatatlan és maradandó pillanat.” Az anyja halálát követően döntött úgy, hogy a tiszteletére felveszi Veronica leánykori nevét, így hivatalosan is Pedro Pascal lett a művészneve. „Persze azért is, mert az amerikaiaknak olyan nehéz volt kiejteniük a Balmacedát. Fárasztó volt hallgatni is” - tette hozzá.

Már majdnem feladta

A karrierje első éveiben Pedro számos kisebb vendégszerepet kapott olyan sorozatokban, mint pl.

a Buffy, a vámpírok réme, a New York rendőrei, a Nyomtalanul, az Esküdt ellenségek, a Jackie nővér, A férjem védelmében, a Testvérek, a Különleges ügyosztály, a Helyszínelők, a Homeland – A belső ellenség vagy A mentalista. Első mozifilmje a 2005-ös argentin Nővérek volt, az USA-ban pedig a 2008-as I Am That Girlben és a 2011-es Matt Damon-féle Sorsügynökségben tűnt fel először.

Szóval rengeteg szerep után, 39 évesen jött a nagy áttörés, amikor megkapta Oberyn Martell szerepét a Trónok harca 4. évadában. „Egy iPhone-on zajlott a meghallgatás, ami szokatlan volt. És nem az egyik új készüléket kell elképzelni a csicsás kamerákkal. Ez szarul nézett ki. Függőlegesen vették fel, az egész nagyon amatőr volt. Kivéve az előadást, ami intenzív és hihető volt, tökéletes!” – elevenítette fel Pedro castingját a Trónok harca kreátora, David Benioff.

Pedro bevallotta, hogy mielőtt megkapta Oberyn szerepét, majdnem teljesen lemondott a színészetről, hiszen hosszú éveken át hiába próbált betörni az iparágba. „Voltak pillanatok, amikor tényleg megfogalmazódott bennem, hogy mit csinálnék, ha nem színészkednék. Elkezdtem ezen agyalni. De fogalmam sem volt, hogy mire támaszkodhaténk, mert mi, színészek hülyék vagyunk, nincsenek egyéb képességeink” – vallotta be őszintén a színész, akit nagyjából mindenki megjegyzett magának a Trónok harcában, s így elkezdtek záporozni hozzá az ajánlatok. Szerepelt többek között a Netflix Narcos című sorozatában, a 2016-os A Nagy Fal című akció-fantasyben (szintén Matt Damonnal), a Kingsman – Az Aranykör (2017) című kémvígjátékban, A lelőhely (2018) című sci-fiben, vagy A védelmező 2-ben (2018) Denzel Washington ellenlábasaként.

De (szerencsére) nem állt meg itt, nem elégedett meg további kisebb-nagyobb mellékszerepekkel.

S bár volt néhány további streaminges vagy mozis vállalása: pl. a Határok mentén (2019) Ben Affleckkel és Oscar Isaackel, a Wonder Woman 1984 (2020), a Mindenkiből lehet hős (2020), A buborék (2022) vagy Nicolas Cage oldalán A gigantikus tehetség elviselhetetlen súlya, napjaink legnépszerűbb színészévé nem ezek tették, hanem két sorozat: a 2019-ben starolt A mandalóri (amiben amúgy alig látni őt), valamint a The Last of Us.

Sorozatsikerek

Az HBO szériájának egészen hihetetlen nézettsége van, már a premierepizóddal 4,7 millió nézőt vonzott az USA-ban, ez a szám pedig a sorozat kilenc része során folyamatosan nőtt, az évadzárót például már 8,2 millióan nézték, ez pedig 75%-os emelkedést jelent. Pedro a Wirednek adott interjújában elmondta, hogy azért vállalta el Joel szerepét, mert valamilyen közös projektre vágyott az egyik példaképével: „Hogy teljesen őszinte legyek, Craig Mazinnal akartam együtt dolgozni, aki a Csernobilt készítette. Emellett az HBO egy olyan platform, amelyen szó szerint felnőttem.”

És hova tovább? Természetesen a The Last of Us második és A mandalóri negyedik évadára mérget vehetünk, s bár van ezeken kívül is akad sorozatterve a Stranger Things David Harbourjával (My Dentist’s Murder Trial), legközelebb egész estés filmekben láthatjuk: a The Uninvited című vígjátékban, valamint a Fél Nelson (2006), A szerencse forgandó (2015) és a Marvel Kapitány (2019) rendezőinek (Anna Boden, Ryan Fleck) új drámájában, a Freaky Talesben. Ez az igaz út!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk