A HR Portál írta meg az Aldi közleménye alapján, hogy milyen béreket kapnak idén az ott dolgozók. Az újonnan belépő eladók és logisztikai munkatársak 8 órás bére bruttó 362 600 forintra emelkedik, viszont akik a hatodik évüket kezdik ezekben a munkakörökben, bruttó 432 100 forintot kapnak idén januártól. Ezekben a pozíciókban a maximum bér egyébként bruttó 502 300 forint.
Az áruházvezetők kezdőbére 651 700 forinttól indul, egy kiemelt forgalmú üzletben 10 éve áruházvezetőként dolgozó munkatárs járandósága a 11. évtől havi bruttó 1 052 000 forint. Létrehoztak egy új pozíciót is, az üzletvezető-helyettesét, ebben a munkakörben idéntől a havi bruttó bér 522 800 forintnál kezdődik, viszont a havi bruttó kereset 678 600 forint is lehet.
Az ALDI-dolgozók negyede már 6 évnél régebben van a cégnél.
A SPAR is közölte, mennyit fizet a munkavállalóknak, náluk bruttó 285 ezer forint a minimum fizetés próbaidő után, gazdaságilag kiemelt térségekben viszont bruttó 300 ezer forint. A 13. havi és az egyéb juttatásokkal együtt az elérhető legnagyobb havi bruttó jövedelem az eladó-pénztáros munkakörben 392 ezer forint. Arról nem esett szó, hogy hány százalékkal emelnek, azt viszont elárulták, hogy tavaly 221 munkahelyet teremtettek, idén 250 a terv.
A HR Portál írta meg az Aldi közleménye alapján, hogy milyen béreket kapnak idén az ott dolgozók. Az újonnan belépő eladók és logisztikai munkatársak 8 órás bére bruttó 362 600 forintra emelkedik, viszont akik a hatodik évüket kezdik ezekben a munkakörökben, bruttó 432 100 forintot kapnak idén januártól. Ezekben a pozíciókban a maximum bér egyébként bruttó 502 300 forint.
Az áruházvezetők kezdőbére 651 700 forinttól indul, egy kiemelt forgalmú üzletben 10 éve áruházvezetőként dolgozó munkatárs járandósága a 11. évtől havi bruttó 1 052 000 forint. Létrehoztak egy új pozíciót is, az üzletvezető-helyettesét, ebben a munkakörben idéntől a havi bruttó bér 522 800 forintnál kezdődik, viszont a havi bruttó kereset 678 600 forint is lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkij keményen beszólt a szétlőtt olajvezeték ügyében: „Ezt beszélje meg Orbán inkább Putyinnal”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint orosz támadás miatt áll a szállítás a Barátság vezetéken. A vita miatt az EU-s segélyek is veszélybe kerültek, miközben Kijev csütörtökre ígéri az újraindítást.
„Ezt beszélje meg Orbán inkább Putyinnal, beszéljen például az energetikai hálózatot érintő tűzszünetről, vagy valami hasonlóról, mert olyan nincs, hogy Oroszország valamit megsemmisít, és azt Ukrajnának kell helyreállítania” – ezzel a kemény üzenettel vágott vissza Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azokra a magyar kormányzati nyilatkozatokra, amelyek Kijevet teszik felelőssé a Barátság kőolajvezeték leállásáért. A vita azután éleződött ki, hogy leállt a szállítás az Oroszországból Ukrajnán át Magyarországra és Szlovákiába tartó vezetéken. Kijev egy nap halasztás után csütörtökre ígéri az újraindítást – írta a Telex.
Zelenszkij az Európai Tanács elnökével, António Costával tartott közös sajtótájékoztatóján részletezte az ukrán álláspontot. Állítása szerint a vezetéket orosz támadás rongálta meg, amire rengeteg bizonyítékuk van. A helyreállítást az teszi szinte lehetetlenné, hogy amint a javítást végző szakemberek a vezetékhez közelednek, az oroszok azonnal tűz alá veszik őket.
„Akkor minek állítsuk helyre?” – tette fel a költői kérdést az ukrán elnök. A magyar kormány pénzügyi fenyegetésére így reagált: „Először is, a vezetéket Oroszország rongálta meg. Ezért ha blokkolni akarják a pénzügyi támogatást, akkor blokkolják inkább Oroszországot, mert a vezeték megrongálásának oka nem Ukrajna. Másodsorban pedig, ez már nem az első ilyen támadás, és bizonyos vagyok, hogy nem is az utolsó az oroszok részéről.” Zelenszkij alternatívaként a horvátországi JANAF vezetéket javasolta.
A magyar kormány a leállás miatt egy már jóváhagyott uniós hitel blokkolásával fenyegetett, és kilátásba helyezte a villamosenergia-export leállítását is Ukrajna felé, bár ettől végül elállt.
Az ügyben megszólalt António Costa, az Európai Tanács elnöke is, aki együttműködésre szólította fel Magyarországot.
„Írtam a miniszterelnöknek, hogy Magyarország megsérti a méltányos és nyílt együttműködés elvét. Felhívom Magyarországot az együttműködés mielőbbi megkezdésére a megoldás érdekében, az Európai Tanács december 18-án elfogadott döntésének szellemében”
– közölte.
A Barátság vezeték egyik ukrajnai létesítményét január 27-én érte orosz csapás a Lviv megyei Brody térségében, ezután állt le a Magyarországra és Szlovákiába irányuló tranzit. A leállás nyomán Budapest jelezte, hogy blokkolhatja az EU 20. szankciós csomagját és egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot Ukrajna számára. A vita beárnyékolja az európai vezetők kijevi látogatásait a háború negyedik évfordulóján. A helyzetre reagálva Szlovákia is felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott rendkívüli villamosenergia-segítséget. Bár a horvát JANAF vezeték alternatívát jelenthet nem orosz kőolaj szállítására, korábban már voltak viták a kapacitásáról és a szállítási költségekről.
„Ezt beszélje meg Orbán inkább Putyinnal, beszéljen például az energetikai hálózatot érintő tűzszünetről, vagy valami hasonlóról, mert olyan nincs, hogy Oroszország valamit megsemmisít, és azt Ukrajnának kell helyreállítania” – ezzel a kemény üzenettel vágott vissza Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azokra a magyar kormányzati nyilatkozatokra, amelyek Kijevet teszik felelőssé a Barátság kőolajvezeték leállásáért. A vita azután éleződött ki, hogy leállt a szállítás az Oroszországból Ukrajnán át Magyarországra és Szlovákiába tartó vezetéken. Kijev egy nap halasztás után csütörtökre ígéri az újraindítást – írta a Telex.
Zelenszkij az Európai Tanács elnökével, António Costával tartott közös sajtótájékoztatóján részletezte az ukrán álláspontot. Állítása szerint a vezetéket orosz támadás rongálta meg, amire rengeteg bizonyítékuk van. A helyreállítást az teszi szinte lehetetlenné, hogy amint a javítást végző szakemberek a vezetékhez közelednek, az oroszok azonnal tűz alá veszik őket.
„Akkor minek állítsuk helyre?” – tette fel a költői kérdést az ukrán elnök. A magyar kormány pénzügyi fenyegetésére így reagált: „Először is, a vezetéket Oroszország rongálta meg. Ezért ha blokkolni akarják a pénzügyi támogatást, akkor blokkolják inkább Oroszországot, mert a vezeték megrongálásának oka nem Ukrajna. Másodsorban pedig, ez már nem az első ilyen támadás, és bizonyos vagyok, hogy nem is az utolsó az oroszok részéről.” Zelenszkij alternatívaként a horvátországi JANAF vezetéket javasolta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Iványi Gábor: Orbán Viktor valóban sokkal tartozik, mert nagyon nagy kárt okozott nekünk
A kormányfő szavaira (Iványi Gábornak személyesen egyébként sok mindennel tartozom, soha nem tennék semmit ellene) csípős választ adott a lelkész. Szerinte a tartozás abból fakad, hogy a miniszterelnök óriási kárt okozott nekik.
Hétfőn, 2026. február 23-án a Parlament folyosóján próbálta Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője szóra bírni Orbán Viktort. Arra volt kíváncsi, a miniszterelnök szerint rendben van-e, hogy miközben a felcsúti stadion pályáját fűtik, addig Iványi Gábor templomában lekapcsolják az áramot. A kormányfő először elhárította a kérdést, mondván, forduljon az adóhatósághoz, majd amikor a képviselő azt mondta, "de hát tudjuk, hogy ön intézte, miniszterelnök úr", Orbán rávágta: "Nem igaz, ön hazudik!"
A miniszterelnök végül egy mondat erejéig kitért a személyes viszonyukra is – számolt be az összecsapásról az RTL Híradó.
"Iványi Gábornak személyesen egyébként sok mindennel tartozom, soha nem tennék semmit ellene. Az adót be kell fizetni"
– közölte Orbán Viktor.
Ezt a tartozást Iványi Gábor egészen máshogy értelmezi. A lelkész szerint a miniszterelnök "nagyon zavarban volt, és ha jobban meggondolja, nem mondja azt, hogy sokkal tartozik nekem és sosem tenne velem ilyet." Majd hozzátette:
Szerintem ezt nem gondolta végig. Az egyik oldala ugyanis teljesen így van: nagyon nagy kárt okozott nekünk.
A vita hátterében a múlt csütörtökön, 2026. február 19-én történt áramlekapcsolás áll, amikor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) békásmegyeri templomában és parókiáján sötét lett. Azóta a helyzet annyiban megoldódott, hogy a MET egy új szolgáltatóval szerződött, így ma, kedden visszakapcsolták az áramot. A probléma azonban nem szűnt meg: további 21 telephelyükön – köztük a Dankó utcai központban, ahol főiskola, hajléktalanszálló és óvoda is működik – százmilliós tartozásuk van, és bármikor jöhet az újabb lekapcsolás.
A MET pénzügyi nehézségei 2011-ben kezdődtek, amikor a második Orbán-kormány elvette az egyházi státuszukat. Bár a strasbourgi bíróság később kimondta, hogy ez jogtalan volt, és 2015-ig kártalanítást is kaptak, a helyzetük nem rendeződött. Iványi szerint a kormány több mint 15 milliárd forintnyi állami támogatással tartozik nekik, amiből minden számlájukat ki tudnák fizetni.
A politikai és pénzügyi konfliktus mögött egy megromlott személyes kapcsolat is meghúzódik. Iványi Gábor adta össze Orbán Viktort és feleségét, Lévai Anikót, és több gyermeküket is ő keresztelte meg.
Az ügyet tovább bonyolítja, hogy friss hírek szerint egy orosz hátterű dezinformációs hálózat, a Storm-1516 is célkeresztjébe vette Iványi Gábort, a lejáratására létrehozott álhíroldalakkal.
Hétfőn, 2026. február 23-án a Parlament folyosóján próbálta Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője szóra bírni Orbán Viktort. Arra volt kíváncsi, a miniszterelnök szerint rendben van-e, hogy miközben a felcsúti stadion pályáját fűtik, addig Iványi Gábor templomában lekapcsolják az áramot. A kormányfő először elhárította a kérdést, mondván, forduljon az adóhatósághoz, majd amikor a képviselő azt mondta, "de hát tudjuk, hogy ön intézte, miniszterelnök úr", Orbán rávágta: "Nem igaz, ön hazudik!"
A miniszterelnök végül egy mondat erejéig kitért a személyes viszonyukra is – számolt be az összecsapásról az RTL Híradó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A szarháziak még nincsenek itt” – Lázár János Hajdúböszörményben beszélt így a tüntetőkről
Lázár János egy lakossági fórumon utalt a korábbi rendezvényein megjelent tüntetőkre. A miniszter kijelentései a januári, cigányságot érintő mondatai óta gerjesztenek feszültséget.
„A szarháziak nincsenek itt, azok még ezután jönnek” – felelte Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfő este Hajdúböszörményben egy lakossági fórumon, miután a közönségből valaki „szarháziak” bekiabálással köszöntötte őt és Papp Zsoltot, a Fidesz helyi országgyűlési képviselőjelöltjét – írta a 24.hu. A miniszter azokra a tiltakozókra utalt, akik korábbi fórumain kifütyülték.
A miniszter azokra a tiltakozókra utalt, akik több lakossági fórumán is kifütyülték. A Kormányzati Tájékoztatási Központ az RTL híradónak nem válaszolt arra, kikre vonatkozott a trágár kijelentés. Magyar Péter közben Szegeden gyűlésezett, arról beszélt, hogy a Tisza békét akar, és alaptörvénybe foglalná a sorkötelezettség tilalmát.
„Nem voltak ott Győrben meg Gyöngyösön, nem tudják azt, hogy milyen, ha jönnek a szarháziak. Azt még maguk nem tudják, milyen az. Ez még semmi, nyugalom” – fogalmazott Lázár. Később hozzátette: „Pécelen, Gyöngyösön, Győrben, ott ott voltak, az egy másik világ volt. Mindenkitől türelmet kérünk.”
A miniszter fórumait azután kezdték tiltakozók megzavarni, hogy januárban egy rendezvényen a következőket mondta: „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti. Ez a valóság”.
Lázár a botrányba fulladt gyöngyösi fórum után azt állította, azért tartja bűnözőknek a rendbontókat, mert a rendőrség igazoltatta őket. A rendőrség később közleményben cáfolta a miniszter állítását: a rendezvényen senkit sem igazoltattak, és a szervezők nem is kérték a rendőrség közreműködését.
A hajdúböszörményi eseményen a bekiabálást követően Papp Zsolt azt javasolta, beszéljenek inkább a fejlesztésekről és a lehetőségekről. Eközben Magyar Péter Szegeden tartott gyűlést, ahol arról beszélt, hogy a Tisza Párt békét akar, és alaptörvénybe foglalná a sorkötelezettség tilalmát.
„A szarháziak nincsenek itt, azok még ezután jönnek” – felelte Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfő este Hajdúböszörményben egy lakossági fórumon, miután a közönségből valaki „szarháziak” bekiabálással köszöntötte őt és Papp Zsoltot, a Fidesz helyi országgyűlési képviselőjelöltjét – írta a 24.hu. A miniszter azokra a tiltakozókra utalt, akik korábbi fórumain kifütyülték.
A miniszter azokra a tiltakozókra utalt, akik több lakossági fórumán is kifütyülték. A Kormányzati Tájékoztatási Központ az RTL híradónak nem válaszolt arra, kikre vonatkozott a trágár kijelentés. Magyar Péter közben Szegeden gyűlésezett, arról beszélt, hogy a Tisza békét akar, és alaptörvénybe foglalná a sorkötelezettség tilalmát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Három külügyminiszter keményen üzent Putyinnak: Oroszország Ukrajna elleni agressziója egy a szabályokon alapuló nemzetközi rend elleni nagyobb léptékű támadás része
A német, a francia és a lengyel külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungban közölt közös cikket az invázió évfordulóján. Ebben az orosz elnök kudarcát elemzik, háborús bűnökkel vádolják, és további légvédelmi támogatást ígérnek Ukrajnának.
Négy évvel Vlagyimir Putyin „néhány naposra” tervezett inváziója után a német, a francia és a lengyel külügyminiszter közös cikkben üzent Moszkvának: a tartós és igazságos béke csak Ukrajna erőpozíciójából érhető el. A teljes körű háború február 24-i évfordulóján megjelent írásban új katonai és energetikai támogatást, valamint a jogi elszámoltatás folytatását vázolnak – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Nem tűnik véletlennek az sem, hogy a három ország budapesti nagykövetsége egyszerre jelentette meg a cikket a honlapján.
A három miniszter abból indul ki, hogy Putyin eredeti terve, miszerint napok alatt elfoglalja Kijevet és bábkormányt állít fel, kudarcot vallott.
„Putyin terve nem sikerült. Sőt látványosan kudarcot vallott” – szögezik le, kiemelve, hogy az orosz hadsereg veszteségei hatalmasak. A cikk szerint az orosz katonai veszteségek – a halottak, sebesültek és eltűntek együttesen – már meghaladják az 1,2 millió főt, miközben 2025-ben az orosz csapatok Ukrajna területének alig egy százalékát tudták elfoglalni.
A stratégiai kudarcot szerintük nemcsak a harctéri veszteségek, hanem a politikai átrendeződés is alátámasztja: a NATO egységesebb és erősebb, mint valaha. A szövetség Finnországgal és Svédországgal bővült, utóbbi ezzel kétszáz évnyi katonai semlegességet adott fel.
A miniszterek szerint Oroszország erre felőrlő stratégiával válaszol: a téli időszakban tudatosan a polgári energetikai infrastruktúrát támadja, hogy tömeges áramszüneteket idézzen elő. Ezeket a támadásokat háborús bűncselekménynek minősítik, amelyek célja az ukrán lakosság megtörése.
"A Kreml nem hagy semmi kétséget afelől, mi is végeredményben a szándéka. Nevezetesen egy illiberális autokráciákból álló világ, amely kihívást jelent a demokratikus Nyugat számára. Oroszország Ukrajna elleni agressziója egy a szabályokon alapuló nemzetközi rend elleni nagyobb léptékű támadás része. Erről van szó ebben a brutális hódító háborúban. És éppen ezért folytatjuk összehangolt támogatásunkat" - írja a három miniszter.
Válaszul a nyugati szövetségesek összehangolt lépésekkel felelnek. Ezek között szerepel további légvédelmi rendszerek biztosítása, segítség az energetikai hálózat védelméhez és helyreállításához, valamint egy 90 milliárd eurós uniós támogatási csomag. Emellett fenntartják az Oroszország elleni szankciókat, a befagyasztott orosz vagyonelemeket, és követelik egy különleges törvényszék felállítását a háborús bűnösök felelősségre vonásáért.
"Putyinnak ugyanis egy dologgal tisztában kell lennie: stratégiailag vesztésre áll Ukrajna ellen. Ukrajna nem fog letérni az európai reformok általa megkezdett útjáról. Az ország intézményileg már most szorosabban kapcsolódik a Nyugathoz, mint korábban valaha. Mi, európaiak pedig világosan látjuk magunk előtt a célt: tartós és igazságos békét kell elérnünk. Ukrajna csak az erő pozíciójából érheti el ezt a békét.
Ezért megingathatatlan a támogatásunk. Ezért maradnak befagyasztva a milliárdos értékű orosz vagyonelemek. És ezért fokozzuk egyre inkább a nyomást Oroszországra" - írják.
Az orosz kormány ezzel szemben azt hangoztatja, hogy a „különleges hadművelet” addig folytatódik, amíg el nem éri céljait, a konfliktus elhúzódásával pedig a Nyugatot vádolja. Az Európai Unión belül is zajlanak viták, a 90 milliárd eurós támogatási hitel elfogadása politikai egyeztetéseket igényel. A miniszterek szerint azonban a háború nemcsak Ukrajnát, hanem egész Európát megváltoztatta. „Európa erősebb és ellenállóbb lett. Európa ismeri a szabadság értékét. És kész arra, hogy kiálljon érte.”
Négy évvel Vlagyimir Putyin „néhány naposra” tervezett inváziója után a német, a francia és a lengyel külügyminiszter közös cikkben üzent Moszkvának: a tartós és igazságos béke csak Ukrajna erőpozíciójából érhető el. A teljes körű háború február 24-i évfordulóján megjelent írásban új katonai és energetikai támogatást, valamint a jogi elszámoltatás folytatását vázolnak – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Nem tűnik véletlennek az sem, hogy a három ország budapesti nagykövetsége egyszerre jelentette meg a cikket a honlapján.
A három miniszter abból indul ki, hogy Putyin eredeti terve, miszerint napok alatt elfoglalja Kijevet és bábkormányt állít fel, kudarcot vallott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
