HÍREK
A Rovatból

Miért hiszünk az álhírekben, és hogyan vehetjük fel velük a harcot?

A 21. században már teljesen természetes, hogy az agyunk az 'infostormok', vagyis 'információs viharok' áldozatává válik, de a helyzetet ki lehet védeni.


Napjainkban nem számít forradalmi kijelentésnek, hogy a technikai fejlődésnek és közösségi oldalak, illetve egyéb platformok terjedésének hála sokkal több információval találjuk szemben magunkat, mint amennyit fel tudunk dolgozni és amennyire egyébként szükségünk lenne.

Kevésbé általános az tény, hogy az emberi előítéletek gyakran olyan másodlagos információkra is támaszkodnak, amelyek nem származnak semmiféle külső forrásból, ugyanakkor erőteljes "fegyverré" válnak.

Ilyenkor a forrás neve társadalmi információ - vagyis lényegében amire azt gondoljuk, hogy más emberek gondolják.

A BBC cikke egy szemléletes példával festi le a helyzetet.

Tehát, ha például egy zsúfolt színházban vagyunk, és körülöttünk mindenki hirtelen pánikolni kezd és a kijáratot kutatja, akkor vajon mit csinálunk és miért?

Ilyenkor az érzékszerveink tájékoztatnak arról, hogy mások mozgolódni kezdtek, de magát az információt a társadalmi értelmezés adja meg.

Szóval, mivel ezek az emberek úgy vélik, hogy valami rossz történik, ez azt jelenti, hogy valószínűleg meg kell próbálnunk elmenekülni.

Ez azonban csupán egyetlen lehetséges értelmezés, és ebben rejlik az egész dolog titka. Lehet, hogy mi tévedünk, lehet, hogy ők, történhetett hamis riasztás, és még számtalan magyarázat létezik.

A társadalmi információk pontos olvasása alapvető készség, és a legtöbbünk hatalmas erőfeszítéseket szentel a gyakorlásnak.

Sőt, az az iránti kíváncsiság, hogy vajon mi zajlik le valaki más fejében, az emberiséget foglalkoztató témák között az élvonalban áll - persze amellett, hogy ezeket a gondolatokat hogyan lehet befolyásolni, megváltoztatni.

Ez eddig rendben is lenne, azonban a digitális kultúra információs nyomása valami újat vezetett be az ősi pszichológiai egyenletbe: egy teljesen új szintű támaszkodást a társadalmi információkra; és egy teljesen új veszély- és rizikókészletet, manipulációt a befolyásolás témakörében.

Dán kutatók, Vincent F Hendricks és Pelle G Hansen ezt a zavaró folyamatot nevezték el "információviharnak" vagy "infostormnak".

És hogy mit lehet tenni ellene? Hogyan kezeljük az infostormot?



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter Sulyokról: Esetleg a Külügyminisztériumból is ki lehetne szedni az oroszokat…
Hódmezővásárhely ellenzéki polgármestere abban bízik, hogy a köztársasági elnök legkésőbb a választások után önként távozik a posztjáról.


„Ha volt is valaki, aki eddig azt gondolta, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnökként valódi támasza lehet a magyar demokráciának, annak az augusztus 20-i beszéde után végképp ki kell ábrándulnia” – kezdte Facebook-bejegyzését Márki-Zay Péter.

Hódmezővásárhely ellenzéki polgármestere arról írt, hogy az államfő szerint Magyarország „keresztény értékekkel felvértezett szuverén, európai jogállam”, a „nagylelkű, szabad emberek otthona”.

„Szép szavak, csak épp fájdalmasan távol állnak a valóságtól.

Ahol a hatalom szűk kör kezében összpontosul, ahol a gazdaságot a dinasztia és a NER bitorolja, ahol a bíróságokat, médiát, intézményeket folyamatosan ellehetetlenítik, ott nem beszélhetünk jogállamiságról.

Nem is értem, hogy jogászként, volt alkotmánybíróként Sulyok hogy mer ilyen nyilvánvaló hazugságokat hangoztatni” – fogalmazott Márki-Zay, majd hozzátette: Sulyok beszéde példája volt a tökéletesre formálódott szervilizmusnak.

„Igaz,

nem is azért tette oda Orbán, a gazdája, hogy a nép köztársasági elnöke legyen, hanem azért, hogy a sajátja. Magyarországnak nem szép szavakra van szüksége, hanem valódi szabadságra, fékekre és ellensúlyokra, a jogállam biztosítékaira,

amelyek közül nyilvánvalóan egyiket sem várhatjuk el Sulyok Tamástól… Remélem, hogy legkésőbb a választások után önként távozik” – zárult a bejegyzés.

Márki-Zay egy másik csütörtöki posztjában reagált Sulyok Tamás megváltoztatott Facebook-bejegyzésére is. Mint arról már beszámoltunk, a köztársasági elnök törölte az „orosz” szót a munkácsi rakétatámadásról írt reggeli posztjából. Az ellenzéki politikus csak ennyit írt: Sulyok Tamás:o̵r̵o̵s̵z̵ rakétatámadás. Esetleg a Külügyminisztériumból is ki lehetne szedni az oroszokat…


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Ebből mi lesz? Amerikai tulajdonban lévő gyárat bombáztak le az oroszok Munkácson
Az ukrán külügyminiszter tájékoztatása szerint ez nem az első orosz támadás amerikai vállalatok ellen Ukrajnában: az év elején Kijevben a Boeing irodáit érte csapás, és más támadások is történtek.


Ahogy már hírt adtunk róla, csütörtök hajnalban súlyos támadás érte Munkácsot, ahol hatalmas tűz ütött ki, mintegy 7000 négyzetméteren. A hatóságok arra kérték a lakosságot, hogy zárják be az ablakokat, és lehetőség szerint maradjanak otthon.

A sürgősségi szolgálat reggel 7 óráig tíz embert szállított a Szent Márton kórházba, ketten maguk kerestek fel orvost. Az ukrán katasztrófavédelem szerint összesen 15 sérültről van szó. Minden érintett megkapta a szükséges ellátást, állapotuk stabil.

Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha megerősítette, hogy az orosz erők egy amerikai tulajdonban lévő gyárat támadtak meg. A felvételek alapján a Flex elektronikai üzeme lehetett a célpont.

Szibiha így fogalmazott: „Egy teljesen polgári létesítményről van szó, amelynek semmi köze sincs a védelemhez vagy a hadsereghez. Ez nem az első orosz támadás amerikai vállalatok ellen Ukrajnában: az év elején Kijevben a Boeing irodáit érte csapás, és más támadások is történtek.

Nincs ebben semmilyen katonai logika vagy szükségszerűség – puszta terror az emberek, a vállalkozások és a normális élet ellen országunkban.”

Az ukrán légvédelem közlése szerint csütörtökre virradóra Oroszország 614 célpont ellen indított légi csapást, amelyek közül 577-et sikerült megsemmisíteni. A támadások során 574 Sahíd típusú drónt indítottak, ezek közül több csaliként szolgált. Emellett kilőttek 4 darab H–47M2 Kinzsal aeroballisztikus rakétát Lipeck és Voronyezs megyéből, 2 darab Iszkander–M/KN–23 ballisztikus rakétát Voronyezs megyéből, 19 darab H–101 cirkálórakétát Szaratov megyéből, 14 darab Kalibr cirkálórakétát a Fekete-tengerről, valamint 1 azonosítatlan rakétát a megszállt Krímből.

(viia 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás báb köztársasági elnök mélységesen szégyellje magát!
A Tisza Párt elnöke reméli, hogy Szijjártó Péter, „mint a nemzettársaiért aggódó külügyminiszter", már bekérette Oroszország nagykövetét.


Magyar Péter is reagált Sulyok Tamás csütörtöki Facebook-poszt módosítására. Ahogy már megírtuk, a köztársasági elnök bejegyzésének közzététele után nem sokkal törölte az „orosz” szót abból a bejegyzésből, amiben együttérzését fejezte ki a munkácsi orosz rakétatámadás sérültjei felé.

„Sulyok Tamás báb köztársasági elnök pedig mélységesen szégyellje magát!” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter, aki szerint „mindig van lejjebb”. A Tisza Párt elnöke azt írta, „mélységes szomorúsággal” értesültek a hírről, és jobbulást kívánt a sérülteknek.

Magyar Péter reméli, hogy Szijjártó Péter, „mint a nemzettársaiért aggódó külügyminiszter, már bekérette »a más országok belügyeibe soha be nem avatkozó Oroszország« nagykövetét”.

Csütörtök hajnalban a magyar határtól mindössze 30 kilométerre fekvő Munkácson egy amerikai tulajdonú, többek között kávéfőzőket gyártó üzemet ért rakétatalálat. A telephelyen nagy tűz ütött ki, amely még reggel is bőven égett. A csapásban Volodimir Zelenszkij csütörtök délelőtti beszámolója szerint legalább 15-en megsérültek, több embert kórházban ápolnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Vona Gábor éles kritikája az Orseolo Péter-hasonlatról: Micsoda sumák, sunyi gátlástalanság kell ehhez? 
A Második Reformkor Párt elnöke szerint a tűzijáték alatti narráció üzenete átlátszó volt, és méltatlannak tartja, hogy augusztus 20-án így szóltak Orseolo Péterről.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. augusztus 21.



Az augusztus 20-i tűzijáték narrációjában Szent István halála utáni eseményeket elevenítettek fel. A történetben Orseolo Péterről is szó esett, akit a narrátor „dölyfös és felfuvalkodott” uralkodóként mutatott be. Elhangzott az is, hogy Péter tanácsait idegenek súgták, felajánlotta az országot a Német-római Birodalomnak, majd a magyarok elkergették és megvakíttatták.

Vona Gábor a Facebook-oldalán reagált a történtekre. Azt írta, először nem értette, miért az államalapító halála utáni időszakkal foglalkoztak, majd hozzátette: nyilván mindenki tudja, kire utaltak ezzel.

„Augusztus 20-a a legfontosabb nemzeti ünnepünk. Az államiságunk, a létezésünk, a megmaradásunk napja. Micsoda sumák, sunyi gátlástalanság, giccses nemzetieskedésbe ágyazott kisstílűség, szánni való méltóságnélküliség kell ahhoz, hogy valaki ezt kitalálja és megvalósítsa?”

– fogalmazott.

A Második Reformkor Párt elnöke szerint Szent Istvánnak volt egy álma, amelyet a magyarok testesítenek meg. Úgy látja, ez az álom mára rémálommá vált, mert „egy súlyosan lelki beteg, megosztottságában lubickoló, ön- és közveszélyes nemzet vagyunk jelenleg”. Úgy véli, az országnak nyugalomra lenne szüksége.

A kormánypártok részéről Kocsis Máté is megszólalt az ügyben. Rövid bejegyzésében azt írta: nem utaltak senkire, és „érdekes, hogy az Orseolo Péter-féle nemzetárulás kapcsán a liberális sajtónak Magyar Péter jut eszébe”.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: