KULT
A Rovatból

Majdnem megölte Tom Cruise-t, nem zavarja a meztelenkedés és imádja a veszélyt a 40 éves Emily Blunt

Hollywood egyik legjobb humorú és leglazább színésznője ha kell, ledobja a textilt, ha kell, kigyúrja magát, ha kell, csípőből zseniálisat alakít.


Olyan régóta ismerjük, hogy akár rá is csodálkozhatunk: még mindig csak 40 éves? Február 23-án volt a szülinapja a brit Emily Bluntnak, aki lassan, nagy tehetséggel és okos döntésekkel dolgozta be magát a hollywoodi színészelitbe a kétezres évek eleje óta. Összegyűjtöttünk pár érdekességet róla.

Ruha ledob, tehetség bedobva

Aki anno látta a Szerelmem nyarát (2004), akkor biztosan feltette azt a kérdést, hogy ki ez a lány. Mert Blunt olyan szuggesztív és emlékezetes alakítást nyújtott a filmben, hogy attól a pillanattól lehetetlen volt lesöpörni a porondról. A kérdés már csak az volt, milyen karrierdöntéseket hoz és milyen ajánlatokat kap. A film két tinilány együtt töltött nyarát és testi-lelki összefonódását mesélte el, számos érzéki jelenettel, a színésznő pedig gátlások nélkül meztelenedett le szó szerint és átvitt értelemben is a kamera előtt. Egyébként nem zavarja, ha kevés rajta a ruha a kamera és a stáb előtt, maximum legyint egyet egy interjúban, hogy "mindig van egy éhes stábtag, akinek olyankor kell bejönnie az ebédjéért".

Ikonikus karakter az ikon mellett

Két év sem telt el, máris Hollywood közepén, a legnagyobb élő ikon, Meryl Streep és Anne Hathaway társaságában találta magát Az ördög Pradát visel című, mára kultikussá vált vígjáték mellékszereplőjeként. Annyira jól hozta a frusztrált, kisstílű, sznob, de érzékeny asszisztens komplex karakterét, hogy eddigre már az is felfigyelt rá a szakmából, aki addig nem. A kedvenc jelenete az a filmből, amikor a karaktere náthás lesz, ezért nem tud elutazni Mirandával (Streep) a divatmagazin elviselhetetlen főszerkesztőjével a párizsi divathétre. Blunt egyik anekdotája Streepről elhíresült: a legenda kedvesen bemutatkozott neki és Hathawaynek az olvasópróbán, majd közölte, hogy ez az utolsó kedves mondata feléjük, ami elhagyja a száját a forgatás végéig, aztán ehhez tartotta is magát.

Blunt egyébként annyira erős a mísz, de nagyon hálás karakterként, hogy sokak szerint ebben a pici szerepben is lejátszotta Hathawayt a vászonról.

Beindul a szekér Tom Hanks-szel és Steve Carellel

2007-ben két olyan filmben is játszott, amiben a szexuális vonzerején és az egyéniségén egyszerre volt nagy a hangsúly. Az egyik a Charlie Wilson háborúja című remek politikai mozi volt Tom Hanksszel a főszerepben. Blunt számára a legnagyobb kihívás az a jelenet volt, ahol ahol felöltözve, csábítóan kellett elénekelnie az Angel című számot, miközben szexin lépdel lefelé egy lépcsőn, és szerinte "tök bénán" énekelt, mert túl magasan nem tud jól:

A másik epizódszerepe kicsi volt, de annál viccesebb: a Dan és a szerelem című filmben, melyben egyébként Steve Carell és Juliette Binoche zúgnak egymásba, egy jelenetben csábító táncot lejt egy kocsmázás alkalmával Dannek, a főhősnek, aki épp nem vele lenne elfoglalva, hanem Binoche-sal, aki sajnos épp Dan testvérével kavar, tehát tiltott zóna. Blunt, akit malacfejnek is gúnyolnak a filmben, végtelenül intelligensen játssza a szexi és buta plasztikai sebészt:

Kapcsolati háló

Blunt és férje, John Krasinski mára bevették magukat a hollywoodi elitbe, de egészen organikusan: Blunt gyakran hivatkozik a fantasztikus Stanley Tuccira, sógorára, hogy aljas módon beférőzött a családba, mert Az ördög Pradát visel forgatásakor ő mutatta be a nővérének. Jimmy Kimmellel összejárnak, Krasinski régi barátja Justin Theroux, Jennifer Aniston exférje is. A Blunt-Krasinski együttműködés persze nekünk elsősorban szakmai oldalról érdekes, nekik pedig kifejezetten jól jövedelmező.

"Szint alatt" ment férjhez

John Krasinski színész, Blunt színész-író-rendező férjének öniróniájára jellemző, hogy nevetve ismeri be, pontosan tudja, hogy "felfelé" házasodott, azaz olyan nőt vett el, akiéhez az ő karrierje még nem volt mérhető. Azóta a színész behozta a lemaradást, de a sztorijuk kezdete attól még tény:

Krasinski szégyentelenül sokszor megnézte Az ördög Pradát viselt Emily Blunt miatt, annyira rajongott érte (ekkor még nem is ismerték egymást), majd egy véletlen éttermi találkozáskor otthagyta az asztalánál Justin Thoreaux-t, beállt Blunt és barátja asztalához és elkezdett nyomulni.

Az első randijuk Blunt egyik filmpremierjén volt, ahová Krasinski Amerikából utazott egy napig, elkísérte Bluntot, majd visszarepült. Két gyerekük született, és eddig két közös filmjük készült el.

Tom Cruise, Emily Blunt és a fa, aminek nekimentek

Cruise karrierjének is egy kifejezetten kellemes állomása A holnap határa című akciófilm, amiben sok fordulat és még humor is bőven van, miközben egészen izgalmas, jól összerakott mozi. Blunt ebben megkapta a női főszerepet: a karakterének elég sokszor le is kellett lőnie Cruise-t, hogy az újra feléledjen, és kezdődjön elölről minden, amíg ki nem kerül a körforgásból.

A színésznő az életben is majdnem kinyiffantotta a sztárszínészt, aki, mint ismert, minden stuntját szereti egyedül, kaszkadőr nélkül csinálni, így Blunt sem akart lemaradni erről. Ő maga vezette egy jelenetben a kocsit, őrült gyorsan kellett hajtania, de rosszkor kanyarodott be, és Cruise a végén már hiába üvöltött vele, nem érdekelte, majd nekivezette az autójukat egy fának.

Itt meséli el:

Blunt őszintén beszélt róla, hogy egyébként hiába készült fel durván fizikailag a forgatásra, nem számított arra, milyen fizikai megterhelés lesz a 36 kilós harci öltözetet viselni, ebben mozogni és akciójelenetekben helytállni. Elmesélése szerint amikor először felvette a jelmezt, elsírta magát, annyira nehéz volt a ruha, és Crusie-nak kellett bele lelket önteni.

Alkoholista, traumatizált roncs

2016-ban egy nagyszerű krimi adaptációjában, A lány a vonatonban játszott a színésznő, ami az egyik legerősebb alakítását örökítette meg. Nehéz úgy írni a sztoriról, hogy ne lőjük le a poént, anno mi is írtunk a filmről, de egyébként is egyértelműen Blunt az, aki miatt a thriller olyan erővel működik, ahogy.

Egy depresszióval, PTSD-vel és függőséggel küzdő nőt alakít, aki egy rejtélyes bűnügy közelébe kerül. Ilyen mélységekbe még nem ment le addig, ezt pedig a szakma és a közönség is értékelte.

Azért persze azt se felejtsük el, hogy előtte, 2015-ben a Sicarióban is nagyon játszott.

Hang nélkül

Krasinski 2018-ban gondolt egyet és megírta élete első horror-forgatókönyvét úgy, hogy kifejezetten parázik a műfajtól, de nem hagyta nyugodni az ötlet. Nem kérte fel Bluntot a szerepre - "milyen kínos beszélgetés lett volna aznap a vacsoraasztalnál"-címszóval, azaz félt, hogy a színésznőnek nem tetszik majd, amit írt- , de Blunt azonnal magának akarta a női főszerepet. A Hang nélkül, amit Krasinski rendezett, gigasiker lett, Blunt alakítása pedig elementáris. Az egyik legütősebb jelenete nyilván az volt, amiben csendben kellett szülnie a kádban, mert a filmbeli szörnyek a hangra érzékenyek (ezért néma mindenki a filmben).

Hang nélkül 2

"Amíg én a Mary Poppinst forgattam és boldogan jöttem haza naponta a forgatásról, és ilyenekről számoltam be, hogy 'képzeld, ma pingvinekkel táncoltam"', John a padláson a legsötétebb állapotában volt, ugyanis épp akkor írta a Hang nélkül folytatását - mesélte Blunt egy interjúban. - Erre csak ilyeneket tudott válaszolni, hogy "én pedig megöltem egy gyereket a negyedik oldalon"'. A Hang nélkül 2 is izgalmas, működő mozi lett - és megint nagy siker. Blunt újabb színeit mutatta meg, amire azért is volt lehetősége, mert a Hang nélkül-filmek alapkoncepciója nem a céltalan ijesztgetés, hanem a gyermekeiket és családjukat óvó szülők, és kifejezetten: egy eszeveszettül bátor anya küzdelmeinek bemutatása. A Hang nélkül 2-nek, így közvetve Bluntnak is köszönhető egyébként, hogy a Covid után visszakúsztak a nézők a mozikba. Legújabb produkciója, Az angolok című miniszéria megtekinthető az HBO Maxon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk