Elon Musk láncfűrésszel a kezében jelent meg a színpadon
A Tesla és a SpaceX vezetője láncfűrésszel a kezében lépett a színpadra a Conservative Political Action Conference-en (CPAC). A milliárdos a rendezvényen keményen bírálta a demokratákat, és hazaárulással vádolta őket.
Elon Muskfellépése előtt Javier Milei argentin elnökkel találkozott. Milei 2023-as kampánya során a láncfűrészt használta jelképként, és egy piros darabot ajándékozott Musknak a színpadon – számolt be róla az AP.
A Tesla és a SpaceX vezetője napszemüvegben és a fekete „Make America Great Again” sapkában jelent meg, majd közölte a közönséggel, hogy Milei meglepetéssel készült neki. Az argentin elnök ezután felsétált a színpadra, és átadta neki a láncfűrészt. Musk elmondta, hogy az eszközt a bürokrácia elleni harcra szánják.
A rendezvényen Musk élesen bírálta a Biden-kormány bevándorlási politikáját. Kifogásolta, hogy több mint egymillió ember kapott kétéves munkavállalási engedélyt az Egyesült Államokban.
Szerinte ezt a billegő államokban való támogatás megszerzésére használták fel. Amikor a műsorvezető rákérdezett, Musk hazaárulásnak nevezte az eljárást.
A milliárdos arról is beszélt, hogy szívesen átvenné a Federal Reserve System, az amerikai központi banki rendszer irányítását. Azt is elmondta, hogy Nayib Bukele salvadori elnök telefonon hívta fel, mert aggódott a biztonságáért.
Elon Muskfellépése előtt Javier Milei argentin elnökkel találkozott. Milei 2023-as kampánya során a láncfűrészt használta jelképként, és egy piros darabot ajándékozott Musknak a színpadon – számolt be róla az AP.
A Tesla és a SpaceX vezetője napszemüvegben és a fekete „Make America Great Again” sapkában jelent meg, majd közölte a közönséggel, hogy Milei meglepetéssel készült neki. Az argentin elnök ezután felsétált a színpadra, és átadta neki a láncfűrészt. Musk elmondta, hogy az eszközt a bürokrácia elleni harcra szánják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kómában fekszik és a lábát is elveszthette Irán új vezetője, miközben már megjelent az első közleménye
Modzstaba Hameneit a teheráni Sina kórházban kezelik a február 28-i légicsapás óta. Állapotáról hivatalosan hallgatnak, de amerikai és brit források is csonkolásos sérülésekről számoltak be.
Bár pénteken megjelent az első hivatalos közlemény, amelyet Irán frissen kinevezett legfelső vezetőjének tulajdonítanak, továbbra is teljes a hírzárlat Modzstaba Hamenei állapotáról. A politikus a kinevezése óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és semmilyen kép- vagy hangfelvétel nem készült róla. Ezzel párhuzamosan
egyre több, egymástól független forrás állítja, hogy Hamenei állapota drámai, és súlyos sérüléseket szenvedhetett.
A brit Daily Mail – neve elhallgatását kérő teheráni forrásokra hivatkozva – azt írta, hogy Hamenei kómában fekszik a teheráni Sina egyetemi kórházban. A lap egy másik forrása szerint a vezetőnek legalább az egyik lába hiányzik, és súlyosan sérült a mája vagy a gyomra is. Úgy tudja, a hittudóst személyesen Mohammad Reza Zafarghandi egészségügyi miniszter, egy traumatológus szakorvos kezeli. Ezeket az információkat erősítette meg
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter: pénteken újságírói kérdésre arról beszélt, tudomásuk szerint Hamenei megsebesült, sőt, valószínűleg csonkolásos sérülést szenvedett.
Már két nappal korábban, szerdán is megerősítette a pletykákat az iráni rezsim egyik képviselője. Alireza Szalarian, Irán ciprusi nagykövete azt mondta, Modzstaba Hamenei súlyosan megsérült abban a légicsapásban, amelyik az apját, az anyját és a feleségét is megölte. A diplomata szerint a vezető azóta is kórházban fekszik, a lábán, a karján és a kezén sérült meg, és szerencsés, hogy egyáltalán túlélte. Az 56 éves vezető a nagykövet szerint azért nem mondott még beszédet és azért nem jelent meg a nyilvánosság előtt, mert egyelőre nincs olyan állapotban.
Modzstaba Hamenei a családtagjaival együtt látogatta meg az apját, Alit, a ramadán 10. napján, amikor az USA és Izrael által indított háború első napján, február 28-án találat érte a Teherán központjában található komplexumot.
A támadásban Ali Hamenei mellett meghalt a felesége, Mansour, valamint egyik lánya, annak férje és 14 hónapos gyermekük is. Az áldozatok között volt Modzstaba felesége, Zahra, és a pár tizenéves fia, Mohammad Bagher is. Szalarian szerint a vallási vezető, a családtagjai és a hozzájuk meghívott katonai vezetők a Hamenei család rezidenciáján belüli, a vezetői iroda közelében álló házában haltak meg. A diktátornak a háború kezdete előtt négy fia és két lánya volt.
Bár pénteken megjelent az első hivatalos közlemény, amelyet Irán frissen kinevezett legfelső vezetőjének tulajdonítanak, továbbra is teljes a hírzárlat Modzstaba Hamenei állapotáról. A politikus a kinevezése óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és semmilyen kép- vagy hangfelvétel nem készült róla. Ezzel párhuzamosan
egyre több, egymástól független forrás állítja, hogy Hamenei állapota drámai, és súlyos sérüléseket szenvedhetett.
A brit Daily Mail – neve elhallgatását kérő teheráni forrásokra hivatkozva – azt írta, hogy Hamenei kómában fekszik a teheráni Sina egyetemi kórházban. A lap egy másik forrása szerint a vezetőnek legalább az egyik lába hiányzik, és súlyosan sérült a mája vagy a gyomra is. Úgy tudja, a hittudóst személyesen Mohammad Reza Zafarghandi egészségügyi miniszter, egy traumatológus szakorvos kezeli. Ezeket az információkat erősítette meg
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jönnek a kisméretű IKEÁ-k, húsz új áruház nyitását jelentették be
Az Ingka Group a következő hat hónapban húsz kompakt boltot nyit Európa és Észak-Amerika kisebb városaiban. Az új formátum a korlátozottabb, azonnali kínálat mellett a teljes választékot átvétellel teszi elérhetővé.
Húsz új, kisebb méretű üzletet nyit hat hónapon belül az IKEA legnagyobb üzemeltetője, az Ingka Group Európában és Észak-Amerikában. A cég ezzel a lépéssel a kisebb városok és az elővárosi területek felé fordul, új fejezetet nyitva a terjeszkedési stratégiájában. Az Ingka Group évtizedeken át a városok szélén működtetett hatalmas áruházakra épített, majd megjelent a nagyvárosok belső kerületeiben is.
Az új egységekben a vásárlók több mint kétezer azonnal megvásárolható lakberendezési termék és kiegészítő közül válogathatnak, de a vállalat teljes kínálata is elérhető lesz átvétellel vagy házhoz szállítással.
A koncepciót tervezési szolgáltatások, személyes tanácsadás és egy válogatott élelmiszer-kínálat teszi teljessé.
Ez a formátum nemcsak jóval költséghatékonyabb a hagyományos áruházaknál, de lényegesen gyorsabban is megnyitható, ráadásul jellemzően olyan helyszíneken, ahol az emberek amúgy is intézik a napi bevásárlásaikat.
Franciaországban például nyárig adják át az első, mintegy 2000 négyzetméteres kompakt üzletet Limoges-ban, amit további helyszínek követnek majd. Portugáliában Coimbra lesz az első város, ahol egy több mint 4000 négyzetméteres egység nyílik a Mondego Retail Parkban. Lengyelországban pedig év végéig Białystokban hozzák létre az ország második ilyen áruházát, a Carrefour Polska hálózatával együttműködve.
A vállalat tapasztalatai szerint a vásárlók értékelik, hogy az IKEA földrajzilag közelebb kerül hozzájuk, ugyanakkor a cég számára fontos tanulság volt a tiszta kommunikáció jelentősége is.
„Előre tudatosítani kell a vevőkben, pontosan mire számíthatnak a kompakt üzletekben, hiszen ezek értelemszerűen nem nyújtják a hagyományos áruházak kínálatát”
– áll az Ingka Group közleményében.
A kisebb egységekbe történő beruházás az Ingka Group hároméves, ötmilliárd eurós fejlesztési programjának része, amelynek célja új helyszínek nyitása és a meglévők korszerűsítése a vállalat 32 piacának többségén. A cég a 2026-os üzleti év augusztus végi lezárása után értékeli majd az új boltok teljesítményét, és az eredmények alapján dönt a terjeszkedés további lépéseiről.
Húsz új, kisebb méretű üzletet nyit hat hónapon belül az IKEA legnagyobb üzemeltetője, az Ingka Group Európában és Észak-Amerikában. A cég ezzel a lépéssel a kisebb városok és az elővárosi területek felé fordul, új fejezetet nyitva a terjeszkedési stratégiájában. Az Ingka Group évtizedeken át a városok szélén működtetett hatalmas áruházakra épített, majd megjelent a nagyvárosok belső kerületeiben is.
Az új egységekben a vásárlók több mint kétezer azonnal megvásárolható lakberendezési termék és kiegészítő közül válogathatnak, de a vállalat teljes kínálata is elérhető lesz átvétellel vagy házhoz szállítással.
A koncepciót tervezési szolgáltatások, személyes tanácsadás és egy válogatott élelmiszer-kínálat teszi teljessé.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mocskos rohadék, miattatok Ausztriában nőtt fel a babánk” - Lázár Jánost durva bekiabálás fogadta Balatonbogláron
A miniszter a pénteki lakossági fórumon szembesült egy indulatos anya vádjaival. A politikus a Tisza Párt támogatóinak stílusára hivatkozva utasította vissza a személyes támadást.
„Mocskos rohadék, miattatok Ausztriában nőtt fel a babánk” – ez a bekiabálás fogadta Lázár János minisztert március 13-án, péntek délután Balatonbogláron, ahol a fideszes politikus a Lázárinfó Expresszel tartott fórumot. Az eseményen Lázár mellett Móring József országgyűlési képviselő is részt vett, a közönségben pedig a kormánypárti kérdezőkön kívül megjelent Németh Helga, a Demokratikus Koalíció képviselőjelöltje és több, alufólia-sisakot viselő fiatal is – írta a Telex.
Lázár János a Fidesz kampányüzeneteit sulykolta, ehhez pedig az ukrán pénzszállítók ügyét is felhasználta.
A miniszter azt sejtette, hogy az ukránok bűnözőknek küldtek pénzt, és a kormány nem véletlenül foglalta le a szállítmányt, amelyet vissza se akarnak adni. A magyar hatóságok korábban egy ukrán bank mintegy 27-30 milliárd forintnyi készpénzét foglalták le két pénzszállító autóból, a sofőröket pedig később szabadon engedték. Lázár azt is bizonygatta, hogy Orbán Viktor mindenkivel szemben a magyar érdekeket védi.
„Ott ültem Putyinnál is, amikor az orosz elnök magyarázott mindenfélét, de Orbán azt mondta: Nem, nem, mert a magyarok érdeke éppen más"
– mondta Lázár.
A miniszter a rezsiárakkal is próbálta meggyőzni hallgatóságát, szerinte ha nem jönne az orosz olaj és gáz, akkor egy 100 négyzetméteres Kádár-kori lakóház rezsije nem 250 ezer, hanem 800 ezer forint körül lenne. Kitért az árstopos üzemanyagra is, ami szerinte jóval alacsonyabb árakat biztosít, mint a régió többi országában. A kormány március elején vezetett be újra árszabályozást, amellyel 595 forintban maximalizálta a 95-ös benzin és 615 forintban a gázolaj literenkénti árát.
A fórumon Németh Helga, a DK képviselőjelöltje helyi ügyekről kérdezett. Felhozta a Fonyódon, egy korábbi szabadstrand helyére tervezett 99 lakásos komplexum ügyét, amely a Cordia fejlesztésében valósulna meg és helyi tiltakozásokat váltott ki.
Lázár azt mondta, neki sem tetszenek a Balaton partján lévő betonmonstrumok, és építésügyi miniszterként közölte a fejlesztővel, hogy addig nem tud hozzájárulni a beruházáshoz, amíg a cég nem állapodik meg a helyi lakossággal.
A miniszter arra is utalt, hogy a projekt az Otthon Start-programba sem kerülhet bele.
Két fiatal arról kérdezte Lázárt, hogy koalícióra lép-e a Fidesz a Mi Hazánkkal, ha a párt válna a mérleg nyelvévé. Az első kérdést Lázár azzal ütötte el, hogy
„azért nem lesz a Mi Hazánkkal koalíció, mert a Fidesz nyeri a választást”.
Arra a felvetésre, hogy mi történik, ha mégis veszítenek, azt mondta, a hatályos törvényeknek megfelelően átadja a hivatalát. Ezt követően a Tisza Pártra utalt: "A kérdés csak az, hogy ha a Fidesz nyer, akkor azt a Tisza tudomásul fogja-e venni békésen és nyugodtan, vagy erőszakot szervez a Fidesszel és az országgal szemben."
Lázár a bekiabáló nőre reagálva azt mondta, hogy „így beszélnek a tiszások”, majd később hozzátette, hogy egy rendes beszélgetésben levette volna a lábáról.
A fórumon több alufólia-sisakos fiatal is feltűnt. A Telexnek küldött levelükben azt írták, akciójuk célja az „uszítások elleni védelem” volt, és azokat a közéleti eseményeket akarták elítélni, amelyek mások emberi méltóságát megkérdőjelezik.
„Mocskos rohadék, miattatok Ausztriában nőtt fel a babánk” – ez a bekiabálás fogadta Lázár János minisztert március 13-án, péntek délután Balatonbogláron, ahol a fideszes politikus a Lázárinfó Expresszel tartott fórumot. Az eseményen Lázár mellett Móring József országgyűlési képviselő is részt vett, a közönségben pedig a kormánypárti kérdezőkön kívül megjelent Németh Helga, a Demokratikus Koalíció képviselőjelöltje és több, alufólia-sisakot viselő fiatal is – írta a Telex.
Lázár János a Fidesz kampányüzeneteit sulykolta, ehhez pedig az ukrán pénzszállítók ügyét is felhasználta.
A miniszter azt sejtette, hogy az ukránok bűnözőknek küldtek pénzt, és a kormány nem véletlenül foglalta le a szállítmányt, amelyet vissza se akarnak adni. A magyar hatóságok korábban egy ukrán bank mintegy 27-30 milliárd forintnyi készpénzét foglalták le két pénzszállító autóból, a sofőröket pedig később szabadon engedték. Lázár azt is bizonygatta, hogy Orbán Viktor mindenkivel szemben a magyar érdekeket védi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány nagyobb dízelpiaci válságra készül, ezért mérik fel, hol tankolhatnának soron kívül az állami szervek - írja a Telex
A rendőrség országszerte méri fel a gazdák és fuvarozók üzemanyag-tároló kapacitását. A cél a kritikus szervezetek ellátása, miután az árstop miatt szűkül az import és fogynak az állami készletek.
Rendőrök kérdezgetik a gazdáktól és fuvarozóktól, hogy mennyi üzemanyagot tudnak tárolni – számolt be róla elsőként az RTL. A Telex úgy tudja, ipartelepeket és hazai töltőállomásokat is megkerestek azzal a kérdéssel, hogy el tudnak-e tárolni valamennyi üzemanyagot.
A lépés hátterében az áll, hogy az állam felkészülten szeretné fogadni az esetlegesen elmélyülő dízelpiaci válságot. A cél az, hogy az ország működését biztosító kritikus szervezetek – mint a mentősök, a rendőrök, a tűzoltók, a katasztrófavédők, a honvédség vagy a közműcégek karbantartói – mindenképpen üzemanyaghoz jussanak.
Biztos ellátásukhoz olyan kutakra van szükség, ahol egy esetleges hiány vagy pánikvásárlás esetén is soron kívül tankolhatnak. Források szerint „az állam úgy gondolkodik, hogy ha az ellátást az segíti, hogy egy pajta mellett ássuk el a dízelt, amit aztán a válságban tudunk használni, akkor azt is igénybe kell venni.”
Orbán Viktor hétfőn jelentette be az üzemanyagárstop visszavezetését, aminek eredményeként aznap éjféltől a benzin literenkénti ára legfeljebb 595, a dízelé pedig 615 forint lehet. Az intézkedést a közel-keleti konfliktus súlyosbodása és az olajár meredek emelkedése előzte meg.
Hogy a kereskedők ne értékesítsenek veszteséggel, a kormány 352 millió liter benzint és 610 millió liter gázolajat szabadított fel a stratégiai készletekből, és olyan áron adta tovább, hogy a nagy- és kiskereskedőknek is maradjon árrésük.
A helyzetet itthon az is nehezíti, hogy a Barátság kőolajvezeték egy orosz támadás után január végén leállt, azóta pedig akadozik Magyarország olajellátása, miközben az ország egyetlen finomítója, a Dunai Finomító is alacsonyabb kapacitással dolgozik. A piaci szereplők úgy látják, „a kormány válságra is készül, de ezt részben maga generálta, csak aztán ettől megijedt.”
Szakmai körökben felmerült a kérdés, miért kellett bevezetni a védett árat és felszabadítani a készleteket, amikor a probléma még nem ellátási jellegű volt, csupán a magas árakat jelentette. A kormány a választások előtt vélhetően »meg akarta védeni a családokat« a világpiaci áremelkedéstől és az inflációtól, de a lépés a dízelimport jelentős szűkülését eredményezte.
Amikor egy piacon kettős ár van, az importőrök elkerülik az országot, mert nem akarnak veszteségesen értékesíteni.
A dízelimport hiánya pedig tovább növelte a bajt, mivel a Dunai Finomító korlátozott kapacitással nem képes kielégíteni a teljes magyar dízeligényt.
A kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetet törvény definiálja. Eszerint akkor van válsághelyzet, ha a behozatal a belföldi fogyasztáshoz mért csökkenése eléri a 7 százalékot, és a hazai igényt csak a biztonsági készlet terhére lehet kielégíteni. Válsághelyzetnek minősül az is, ha az Európai Unió vagy a Nemzetközi Energiaügynökség válságintézkedéseket rendel el. Utóbbi szerdán összesen 400 millió hordó olaj felszabadításáról döntött, ami a tagországok tartalékainak harmada. A törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy a nyersolaj és a kőolajtermékek hazai árának alakulása önmagában nem minősül válsághelyzetnek.
Rendőrök kérdezgetik a gazdáktól és fuvarozóktól, hogy mennyi üzemanyagot tudnak tárolni – számolt be róla elsőként az RTL. A Telex úgy tudja, ipartelepeket és hazai töltőállomásokat is megkerestek azzal a kérdéssel, hogy el tudnak-e tárolni valamennyi üzemanyagot.
A lépés hátterében az áll, hogy az állam felkészülten szeretné fogadni az esetlegesen elmélyülő dízelpiaci válságot. A cél az, hogy az ország működését biztosító kritikus szervezetek – mint a mentősök, a rendőrök, a tűzoltók, a katasztrófavédők, a honvédség vagy a közműcégek karbantartói – mindenképpen üzemanyaghoz jussanak.
Biztos ellátásukhoz olyan kutakra van szükség, ahol egy esetleges hiány vagy pánikvásárlás esetén is soron kívül tankolhatnak. Források szerint „az állam úgy gondolkodik, hogy ha az ellátást az segíti, hogy egy pajta mellett ássuk el a dízelt, amit aztán a válságban tudunk használni, akkor azt is igénybe kell venni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
