Ebben a 7 dologban túlságosan megbíztunk a mesterséges intelligenciában – és már most fizetjük az árát

A ChatGPT többet tud rólad, mint gondolnád – és most 6 bemásolható kérdéssel, plusz lépésről lépésre beállítási útmutatóval megmutatjuk, pontosan mit tárol, mit feltételez rólad és hogyan tudod mindezt egy kattintással leállítani.

A mesterséges intelligencia személyre szabása ugyanis két külön csatornán zajlik: az egyik a kifejezetten mentett emlékek (Saved memories) tárháza, a másik pedig a korábbi beszélgetésekre való folyamatos hivatkozás (Reference chat history), ami a háttérben elemzi a stílusodat és preferenciáidat. Érdemes mindkettőt ellenőrizni.

A teljes kép feltárásához az első lépés egy adatigénylés, amivel a rendszer egyetlen listában tárja eléd a rólad felépített profilt. Ehhez elég bemásolni a következő kérést:

Ezt követően rákérdezhetsz azokra a következtetésekre is, amiket a rendszer anélkül vont le, hogy te kimondtad volna:

„Mondd el mindazt, amit kikövetkeztettél rólam anélkül, hogy valaha is kifejezetten elmondtam volna. Azokat a dolgokat, amelyeket abból szűrtél le, ahogyan írok, kérdezek és amit kerülök. A koromat, a jövedelmi szintemet, hogy hol élhetek, milyen az élethelyzetem. Pontosan mutasd meg, miből jutottál ezekre a következtetésekre.”

A harmadik és negyedik kérdés még mélyebbre megy: az egyik a feltételezett személyiségjegyekre és vakfoltokra, a másik pedig a viselkedési előrejelzésekre kérdez rá pénz, stressz és konfliktuskezelés témájában:

Azokat a mintázatokat, amelyek számodra nyilvánvalóak, nekem viszont láthatatlanok. A vakfoltjaimat, a bizonytalanságaimat, valamint azt, hogy valójában hogyan hatok másokra ahhoz képest, ahogyan én gondolom magamról. Légy őszinte és konkrét.”

Egy ilyen mély profil nemcsak leír téged, hanem előrejelzéseket is készít rólad: „A rólam alkotott profilod alapján jósolj meg, hogyan kezelnék olyan dolgokat, amelyekről még soha nem beszéltem neked: pénz, stressz, konfliktusok, kockázatvállalás, valamint mi lehet a következő jelentős döntés az életemben. Mondd el azt is, mennyire vagy biztos az egyes következtetésekben, és milyen viselkedési mintákra alapozod őket.”

Most pedig vedd vissza az irányítást:

Az audit után következhet a beállítások finomhangolása. A ChatGPT menüjében a Beállítások > Személyre szabás (Personalization) > Memória kezelése (Manage Memories) pont alatt található az a lista, amit a rendszer kifejezetten eltárolt rólad.

A Memória kezelése (Manage memories) alatt törölt elemek a listából azonnal eltűnnek és nem állíthatók vissza. Fontos azonban tudni, hogy a „Reference chat history” kikapcsolásakor a korábbi beszélgetésekből származó személyre szabási információk törlése az OpenAI rendszereiből 30 napon belül történik meg. A cég biztonsági és hibakeresési okokból a mentett emlékek törléséről is tarthat 30 napos naplót.

Ugyanitt, a Személyre szabás menüben lehet kikapcsolni a „Reference chat history” funkciót is, ami a beszélgetési előzmények háttérben történő felhasználását állítja le. Végül a Beállítások > Adatkezelés (Data Controls) alatt érdemes letiltani az „Improve the model for everyone” opciót, ami megakadályozza, hogy a beszélgetéseidet a modellek jövőbeli tanítására használják fel. Ezt a funkciót az OpenAI hivatalos blogposztja szerint külön kell kezelni a memória beállításaitól.

Egy amerikai nő például azért vetett véget a kapcsolatának, mert a párja laptopján olyan beszélgetés-előzményeket talált, amelyekből kiderült, a férfi a mesterséges intelligenciával vitatta meg a nő súlyával kapcsolatos problémáit, ami azonnali szakításhoz vezetett.

Az adatvédelem kockázatait mutatja az az eset is, amikor egy népszerű AI-karikatúra trend során a felhasználók által feltöltött fotókat kiberbűnözők gyűjtötték be deepfake alapú zsarolásokhoz. Az FBI is figyelmeztetett, hogy a bűnözők manipulált képeket használnak szexuális tartalmú zsarolásokhoz.

Az iparági vezetők is óvatosságra intenek: a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai például arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia hajlamos „hallucinálni”, vagyis magabiztosan állítani valótlan dolgokat, ezért a felhasználóknak kritikusan kell kezelniük a kapott válaszokat. James Uthmeier floridai főállamügyész pedig tavaly bejelentette, hogy büntetőnyomozást indított az OpenAI ellen egy egyetemi lövöldözéssel összefüggésben.

A fejlesztők a növekvő aggodalmakra a kontrollok bővítésével reagáltak: a mentett emlékek és a korábbi beszélgetésekre való hivatkozás külön-külön kapcsolhatóvá vált, a tréningcélú felhasználás pedig önálló beállítást kapott. Ez teszi lehetővé, hogy a felhasználók finomhangolják, pontosan mire emlékezhet a rendszer anélkül, hogy a beszélgetéseik automatikusan hozzájárulnának a modellek továbbfejlesztéséhez.

Az MI (AI) nemcsak áramot eszik, vizet is iszik – egy új ENSZ-jelentés szerint 2030-ra a mesterséges intelligencia vízhasználata túlnőhet az emberiség éves ivóvízszükségletén, miközben a globális áramfogyasztás közel 3 százalékát emészti fel. Az ENSZ Egyetem friss,

és kimondja: a hatékonyságjavulás önmagában nem elég, mert a fogyasztás így is nőhet. A kutatás szerint 2030-ra a kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás elérheti az Egyesült Királyság éves szintjét, a vízlábnyom pedig összemérhető lehet a Szaharától délre élő 1,3 milliárd ember alapvető éves háztartási vízigényével – írta a témáról a ScienceAlert.

A jelentés szerint a helyzetet egy közgazdasági csapda súlyosbítja.

Az olcsóbb és könnyebben elérhető MI-szolgáltatások új felhasználási területeket nyitnak meg, a használat volumene pedig gyorsabban nő, mint amennyit a hatékonyságjavulás ellensúlyozni tudna. Ezért az „optimalizáljuk a modellt és kész” megközelítés már nem elegendő.

A növekvő erőforrás-igény ráadásul nem egyformán oszlik el a világban.

és mindössze 32 országban található számottevő kapacitás.

Eközben a környezeti terhek, mint az ásványkincsek kitermelése vagy az elektronikai hulladék kezelése, gyakran a fejlődő országokban csapódnak le, ami tovább mélyíti a digitális szakadékot azok között, akik irányítják a technológiát, és akik csak fogyasztják azt.

A jelentés készítői szerint a cél nem a technológia elítélése. Kaveh Madani, a vizsgálatot vezető igazgató szerint a kutatás egyfajta figyelmeztetés.

A javaslatok között szerepel a kötelező környezeti adatszolgáltatás, a takarékos alapbeállítások (például alacsonyabb felbontás) alkalmazása, a teljes életciklusra kiterjedő felelősségvállalás, valamint az MI-igények beépítése a nemzeti energia- és klímatervekbe.

A mesterséges intelligencia hatalmas vízfogyasztása nem új felismerés, korábbi elemzések már bemutatták, hogy a ChatGPT-vel folytatott beszélgetések mögött milyen valós erőforrásigény áll. A technológia vízéhsége egy olyan időszakban válik kritikussá, amikor a hazai vízinfrastruktúra is egyre nagyobb nyomás alatt áll. A debreceni CATL-akkumulátorgyár tervezett vízigény-növekedése a helyi hálózat teherbírásának határait feszegeti, ahol egy nyomáspróba során festett víz is a felszínre került. Eközben a Gödöllőn kialakult vészhelyzet is megmutatta, hogy a lakossági vízellátás is sérülékeny, bár ott egy vízbázis újraindításával azóta javítottak az ellátásbiztonságon.

Via Sciencealert

Újra szökik a levegő a Nemzetközi Űrállomás orosz szegmenséből, alig néhány hónappal azután, hogy a NASA „stabilnak” nyilvánította az évek óta problémás alkatrészt. A szivárgást május 1-jén észlelték a Zvezda modul egyik átjáróalagútjában, a veszteség mértéke naponta nagyjából egy font, vagyis körülbelül 0,45 kilogramm, írja a Daily Mail.

Az azonnali beavatkozás érdekében az érintett szakaszt alacsonyabb nyomáson tartják, és szükség szerint időnként pótolják az elvesztett levegőt. Josh Finch, a NASA szóvivője szerint a Roszkoszmosz döntött a nyomás csökkentéséről, miközben folyamatosan figyelik a szivárgás ütemét. A szóvivő tájékoztatása szerint „a területet most alacsonyabb nyomáson tartjuk, és szükség szerint kisebb újranyomásokat végzünk. Nincs hatása az állomás működésére, és a NASA valamint a Roszkoszmosz egyeztet a következő lépésekről.”

A probléma korántsem új, a Zvezda modul PrK átjáróalagútjából már 2019 szeptembere óta szivárog a levegő. A helyzet az évek során hullámzó volt: a szivárgás üteme 2024-re a duplájára nőtt, ami után az űrhajósoknak azt tanácsolták, hogy a modul nyitvatartása alatt maradjanak az evakuációra szolgáló űrhajóik közelében.

Idén januárban a NASA még arról számolt be, hogy a többszöri javítási kísérlet után a problémás szakasz elérte a „stabil konfigurációt”, ami reményt adott a probléma végleges megoldására. Ez a remény foszlott most szerte a májusi észleléssel, ami azt mutatja, hogy a korosodó szerkezet anyagfáradása továbbra is komoly kihívást jelent. Jelenleg hét űrhajós – három amerikai, egy európai és három orosz – tartózkodik a fedélzeten.

Bár a NASA hangsúlyozza, hogy a legénység nincs közvetlen veszélyben, az űrügynökség szigorú vészhelyzeti protokollokat tart érvényben. Egy hirtelen, nagy mértékű nyomásesés esetén riasztók szólnának az egész állomáson, az űrhajósok pedig egy kijelölt biztonságos helyen gyülekeznének. Első lépésként ellenőriznék a dokkolt mentőjárművek, a Szojuz és Crew Dragon kapszulák állapotát, majd megkezdenék az egyes modulok közötti átjárók lezárását, hogy izolálják a szivárgás forrását.

Az incidens az űrállomás utolsó éveiben történt. A jelenlegi tervek szerint az ISS-t 2030-ban vonják ki a forgalomból, és a Csendes-óceán déli része felett, irányított manőverrel léptetik be a Föld légkörébe, ahol megsemmisül. A feladatra a NASA már ki is választotta a SpaceX-et, amely egy erre a célra fejlesztett járművet épít. Ugyanakkor az amerikai kongresszus és a NASA is fontolgatja az állomás élettartamának meghosszabbítását 2032-ig, amíg a kereskedelmi űrállomások át nem veszik a helyét.

A NASA egy kísérleti termináljával bizonyította, hogy egy űreszköz képes úgy váltani a kormányzati és a kereskedelmi műholdhálózatok között, mint egy mobiltelefon a földi szolgáltatók között. A Polylingual Experimental Terminal (PExT) nevű technológia sikeresen teljesítette elsődleges küldetését, ezért a programot 2027 áprilisáig meghosszabbították, hogy új képességeket is teszteljenek – írja a ScienceDaily.

A küldetés következő szakaszában már a közvetlen Föld–űreszköz kapcsolatokat demonstrálják. A tesztek során az űrhajó megkerüli a közvetítő műholdakat, és az adatokat egyenesen a földi állomásokra küldi. A tervek szerint több mint 50 ilyen közvetlen kapcsolatot hoznak létre az SSC (Swedish Space Corporation) globális hálózatán keresztül, elsősorban a cég németországi, weilheimi partnerállomásán.

A hardveres tesztek mellett a NASA egy fejlett szoftveres platformot is kipróbál az Aalyria Technologies vállalattal együttműködve. A cég Spacetime nevű szoftvere képes egyetlen, egységes keretrendszerben kezelni és optimalizálni a különböző műholdas és földi hálózatok forgalmát. Ez az erőfeszítés szorosan kapcsolódik az amerikai Védelmi Minisztérium Innovációs Egységének Hybrid Space Architecture programjához, amelynek célja egy olyan egységes űrkommunikációs ökoszisztéma létrehozása, ahol a kormányzati és a magánkézben lévő rendszerek zökkenőmentesen együttműködnek.

A projekt már az elsődleges, 2025 decemberében lezárult szakaszában is bizonyított: a terminál sikeresen továbbított adatokat a NASA saját, veterán TDRS átjátszó műholdrendszerén, valamint a Viasat és az SES Space and Defense kereskedelmi hálózatain keresztül.

A fejlesztés hátterében az áll, hogy a NASA évtizedekig szinte kizárólag a saját, mára elöregedő TDRS-flottájára támaszkodott. A jövőben azonban az ügynökség nem saját infrastruktúrát épít, hanem szolgáltatásként vásárolja meg a kommunikációs kapacitást a kereskedelmi piactól. Ez a modell kulcsfontosságú lesz a jövőbeni Artemis-program és egy lehetséges holdbázis megvalósításához, bár a menetrendet befolyásolhatják a kereskedelmi partnerek, például a Blue Origin esetleges kudarcai.