TECH
A Rovatból

„Mr. Watson – jöjjön ide – látni akarom”: 150 éve iktatták Bell telefon-szabadalmát, amely alapjaiban írta át az emberi kapcsolatokat

Alexander Graham Bell 1876. február 14-én nyújtotta be a telefon szabadalmát, amely forradalmasította a kommunikációt. A találmány öröksége mára az okostelefon-függőség, amelyről az USA tiszti főorvosa is figyelmeztetést adott ki.


Pontosan 150 éve, hogy egy borús februári napon a washingtoni Szabadalmi Hivatal iktatójába bekerült egy beadvány, amely örökre megváltoztatta az emberi kapcsolatokat. A dokumentum, az US 174,465. számú szabadalom, egy skót származású, akkor még alig ismert feltaláló, Alexander Graham Bell nevéhez fűződött, és egy „Fejlesztés a távírásban” címet viselt. Ugyanazon a délelőttön, 1876. február 14-én egy másik feltaláló, Elisha Gray is bejelentette saját telefonkoncepcióját, ami évtizedes jogi csatározásokhoz vezetett, de a bíróságok végül Bell elsőbbségét szentesítették. A műszaki áttörés március 10-én történt, amikor Bell naplójába bekerült a mondat, amelyben benne volt az összes későbbi telefonbeszélgetés ígérete: „Mr. Watson – jöjjön ide – látni akarom.” Bell még aznap este ezt írta apjának:

„eljön a nap, amikor a távíróvezetékek úgy futnak be a házakba, mint a víz és a gáz — és a barátok anélkül beszélgetnek, hogy elhagynák otthonukat.”

A telefon születése nem romantikus eureka-pillanat volt, hanem mérnöki verseny, jogi csatározások és nagyon is prózai üzleti érdekek eredménye. Bell eredetileg a hallássérültek beszédtanításával foglalkozott, és az emberi hang elektromos leképezése inkább eszköz volt számára, mint végcél.

Mégis innen indul az a kommunikációs forradalom, amely alapjaiban írta át az emberi kapcsolatokat.

A telefon előtt az információ sebessége a lovakhoz, gőzmozdonyokhoz és távírókábelekhez volt kötve. A hang – maga az élő beszéd – legfeljebb a hangszálak hatótávolságáig jutott. Bell készüléke ezt a korlátot szüntette meg:

először vált lehetővé, hogy két ember úgy beszéljen egymással, mintha egy térben lennének, miközben valójában kontinensek választják el őket.

A hatás nem volt azonnali, de könyörtelen. A telefon sokáig luxuseszköz volt, üzletemberek és hivatalok játékszere. A magánéletbe lassan szivárgott be, de amikor megtette, már nem volt visszaút. A telefon nemcsak technológia, hanem társadalmi intézmény lett: szabályai, illemtana, etikettje alakult ki. Mikor illik felhívni valakit? Mikor számít tolakodásnak? Mit jelent, ha valaki nem veszi fel?

A vezetékes telefon évtizedeken át stabil, kiszámítható eszköz volt. A falhoz kötött készülék egyszerre adott biztonságot és szabadságot: elérhetővé tett, de csak egy bizonyos helyen. A hívás esemény volt, nem háttérzaj. A vonal foglalt lehetett, a beszélgetésnek súlya volt, a kagyló letétele gesztusnak számított.

Bell találmánya Woodrow Wilson elnököt is lenyűgözte:

„Felébreszti a képzeletet, hogy keresztülbeszélhetünk a kontinensen” – mondta. Egy háromperces, parttól partig tartó hívás akkoriban 20,70 dollárba került, ami mai vásárlóerőn több mint 200 ezer forintnak felel meg.

Aztán a 20. század végén valami végleg megváltozott. A mobiltelefon eredetileg ugyanazt ígérte, mint Bell találmánya: a távolság legyőzését. Csakhogy itt már nem egy fix pontot kötöttünk össze egy másikkal, hanem az embert magát tettük hordozható végponttá.

A készülék levált a falról, majd néhány évtized alatt levált a „telefon” funkcióról is. 2007. január 9-én Steve Jobs bemutatott egy eszközt, amely nemcsak telefon, hanem zenelejátszó és internetkommunikátor is egyben.

„Az iPhone egy forradalmi és varázslatos termék, amely szó szerint öt évvel megelőzi bármelyik másik mobiltelefont”

– állt az Apple 2007-es sajtóközleményében. Egy évvel később az App Store elindítása hozta el a valódi változást. Az alkalmazásbolt az első hétvégén tízmillió letöltést produkált, egy év alatt pedig másfél milliárdot.

„Olyan eszközöket hoztunk létre, amelyek széttépik a társadalom működésének szövetét”

– nyilatkozta a The Washington Postnak Chamath Palihapitiya, a Facebook egykori, felhasználói növekedésért felelős alelnöke. Az Egyesült Államok tiszti főorvosa 2023-as figyelmeztetésében kimondta: nincs elég bizonyíték arra, hogy a közösségi média kellően biztonságos lenne a gyerekek számára. A Pew Research Center adatai pedig alátámasztják az aggodalmakat: a tinédzserek túlnyomó többsége napi szinten használja a nagy platformokat, közel egyharmaduk pedig legalább egyet „szinte állandóan”.

Az okostelefon ma már nem elsősorban beszédre szolgál: kamera, naptár, bankfiók, térkép, emlékezet, szórakoztatóközpont és szociális életünk fő csatornája egyszerre.

És itt jutunk el Bell örökségének legironikusabb pontjához. A telefon eredeti célja az volt, hogy közelebb hozza egymáshoz az embereket. Ma ott tartunk, hogy a zsebünkben hordott eszköz egyszerre biztosít állandó kapcsolódást és krónikus elszigetelődést.

Soha nem voltunk ennyire elérhetők, és soha nem volt ilyen nehéz valóban jelen lenni. Az okostelefon-függőség nem technológiai hiba, hanem logikus következménye annak az útnak, amelyet 150 éve elindítottunk.

A készülék, amelynek egykor csöngésére vártunk várt, ma folyamatosan megszólít. Értesítések, üzenetek, hívások, rezgések, piros pöttyök jelzik, hogy valaki, valami, valahol éppen igényt tart a figyelmünkre. A beszélgetésből adatfolyam lett, a hangból vizuális inger, a kapcsolatból mérhető aktivitás.

Alexander Graham Bell aligha erre gondolt, amikor a szabadalmi kérelmét beadta.

Ő egy technikai problémát akart megoldani: hogyan lehet a beszédet elektromos jellé alakítani, majd vissza. A társadalmi következmények nem szerepeltek a leírásban.

Ma, 150 évvel később, a telefon már nem tárgy, hanem környezet. Nem használjuk, hanem benne élünk. A kérdés pedig nem az, hogy vissza lehet-e csinálni – nem lehet –, hanem az, hogy tudjuk-e még, miért akartunk egyáltalán beszélni egymással.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
Titkos profilt épít rólad a ChatGPT: pár kattintással megnézheted és törölheted az egészet
A mesterséges intelligencia a korábbi beszélgetések alapján folyamatosan tanul rólunk, és egy komplett profilt állít össze a szokásainkról. Ez a profil a megfelelő parancsokkal lekérhető, a tárolt adatok pedig a beállításokban törölhetők.


A ChatGPT többet tud rólad, mint gondolnád – és most 6 bemásolható kérdéssel, plusz lépésről lépésre beállítási útmutatóval megmutatjuk, pontosan mit tárol, mit feltételez rólad és hogyan tudod mindezt egy kattintással leállítani.

A mesterséges intelligencia személyre szabása ugyanis két külön csatornán zajlik: az egyik a kifejezetten mentett emlékek (Saved memories) tárháza, a másik pedig a korábbi beszélgetésekre való folyamatos hivatkozás (Reference chat history), ami a háttérben elemzi a stílusodat és preferenciáidat. Érdemes mindkettőt ellenőrizni.

A teljes kép feltárásához az első lépés egy adatigénylés, amivel a rendszer egyetlen listában tárja eléd a rólad felépített profilt. Ehhez elég bemásolni a következő kérést:

„Sorolj fel mindent, amit eltároltál és megjegyeztél rólam, teljes egészében, egyetlen listában. Neveket, helyeket, munkát, szokásokat, preferenciákat, bármit. Ne foglald össze, és ne hagyj ki semmit. Látni akarom a teljes profilt, amit a beszélgetéseink alapján felépítettél rólam.”

Ezt követően rákérdezhetsz azokra a következtetésekre is, amiket a rendszer anélkül vont le, hogy te kimondtad volna:

„Mondd el mindazt, amit kikövetkeztettél rólam anélkül, hogy valaha is kifejezetten elmondtam volna. Azokat a dolgokat, amelyeket abból szűrtél le, ahogyan írok, kérdezek és amit kerülök. A koromat, a jövedelmi szintemet, hogy hol élhetek, milyen az élethelyzetem. Pontosan mutasd meg, miből jutottál ezekre a következtetésekre.”

A harmadik és negyedik kérdés még mélyebbre megy: az egyik a feltételezett személyiségjegyekre és vakfoltokra, a másik pedig a viselkedési előrejelzésekre kérdez rá pénz, stressz és konfliktuskezelés témájában:

„Minden alapján, amit tudsz rólam, nevezd meg azokat a személyiségjegyeimet, amelyeket valószínűleg nem látok magamban.

Azokat a mintázatokat, amelyek számodra nyilvánvalóak, nekem viszont láthatatlanok. A vakfoltjaimat, a bizonytalanságaimat, valamint azt, hogy valójában hogyan hatok másokra ahhoz képest, ahogyan én gondolom magamról. Légy őszinte és konkrét.”

Egy ilyen mély profil nemcsak leír téged, hanem előrejelzéseket is készít rólad: „A rólam alkotott profilod alapján jósolj meg, hogyan kezelnék olyan dolgokat, amelyekről még soha nem beszéltem neked: pénz, stressz, konfliktusok, kockázatvállalás, valamint mi lehet a következő jelentős döntés az életemben. Mondd el azt is, mennyire vagy biztos az egyes következtetésekben, és milyen viselkedési mintákra alapozod őket.”

Most pedig vedd vissza az irányítást:

Az audit után következhet a beállítások finomhangolása. A ChatGPT menüjében a Beállítások > Személyre szabás (Personalization) > Memória kezelése (Manage Memories) pont alatt található az a lista, amit a rendszer kifejezetten eltárolt rólad.

Itt minden egyes tételt külön törölhetsz, vagy az Összes törlése gombbal kiürítheted a teljes memóriát.

A Memória kezelése (Manage memories) alatt törölt elemek a listából azonnal eltűnnek és nem állíthatók vissza. Fontos azonban tudni, hogy a „Reference chat history” kikapcsolásakor a korábbi beszélgetésekből származó személyre szabási információk törlése az OpenAI rendszereiből 30 napon belül történik meg. A cég biztonsági és hibakeresési okokból a mentett emlékek törléséről is tarthat 30 napos naplót.

Ugyanitt, a Személyre szabás menüben lehet kikapcsolni a „Reference chat history” funkciót is, ami a beszélgetési előzmények háttérben történő felhasználását állítja le. Végül a Beállítások > Adatkezelés (Data Controls) alatt érdemes letiltani az „Improve the model for everyone” opciót, ami megakadályozza, hogy a beszélgetéseidet a modellek jövőbeli tanítására használják fel. Ezt a funkciót az OpenAI hivatalos blogposztja szerint külön kell kezelni a memória beállításaitól.

A kontroll megszerzése azért is fontos, mert a ChatGPT és a hasonló rendszerek által tárolt adatok már több valós konfliktushoz vezettek.

Egy amerikai nő például azért vetett véget a kapcsolatának, mert a párja laptopján olyan beszélgetés-előzményeket talált, amelyekből kiderült, a férfi a mesterséges intelligenciával vitatta meg a nő súlyával kapcsolatos problémáit, ami azonnali szakításhoz vezetett.

Az adatvédelem kockázatait mutatja az az eset is, amikor egy népszerű AI-karikatúra trend során a felhasználók által feltöltött fotókat kiberbűnözők gyűjtötték be deepfake alapú zsarolásokhoz. Az FBI is figyelmeztetett, hogy a bűnözők manipulált képeket használnak szexuális tartalmú zsarolásokhoz.

Az iparági vezetők is óvatosságra intenek: a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai például arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia hajlamos „hallucinálni”, vagyis magabiztosan állítani valótlan dolgokat, ezért a felhasználóknak kritikusan kell kezelniük a kapott válaszokat. James Uthmeier floridai főállamügyész pedig tavaly bejelentette, hogy büntetőnyomozást indított az OpenAI ellen egy egyetemi lövöldözéssel összefüggésben.

Az események rávilágítottak, hogy a magánéleti feszültségektől a hatósági eljárásokig milyen messzire gyűrűzhetnek a chat-előzményekhez kötődő konfliktusok.

A fejlesztők a növekvő aggodalmakra a kontrollok bővítésével reagáltak: a mentett emlékek és a korábbi beszélgetésekre való hivatkozás külön-külön kapcsolhatóvá vált, a tréningcélú felhasználás pedig önálló beállítást kapott. Ez teszi lehetővé, hogy a felhasználók finomhangolják, pontosan mire emlékezhet a rendszer anélkül, hogy a beszélgetéseik automatikusan hozzájárulnának a modellek továbbfejlesztéséhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
Magyar szakértő ötlete enyhíthet a hőkupolákon - elképesztő megoldást javasolt egy szakértő
Egy magyar professzor szerint a Heller–Forgó-féle hűtőtornyok alkalmasak lehetnek a napokig tartó extrém hőség megbontására. Az elmélete szerint a tornyokból kiáramló, vízzel telített felhők gyengítenék a hőcsapdát.


Fánk alakú felhőgyűrűkkel bontanák meg a hőkupolát: egy magyar mérnöki ötlet szerint erőművi hűtőtornyok „tórusz” alakú felhőket pöfögtetve gyengíthetnék, akár össze is omlaszthatnák a hőcsapdát – ott, ahol napokig 40 °C körüli forróság ül az ország felett.

A koncepció alapja a világszerte ismert magyar találmány, a Heller–Forgó-féle hűtőtorony továbbfejlesztett alkalmazása.

A javaslat szerint a tornyok forgó, fánk alakú felhőket juttatnának a légkörbe, amelyek vízzel telítve gyengítenék a kialakuló hőcsapdát – írja az Agrofórum egy Steier József professzorral készült beszélgetés alapján.

Az elképzelés szerint a légkörbe juttatott plusz pára és a felhőképződés megtörné a hőkupolát fenntartó stabil légköri viszonyokat.

A szakértő szerint a megvalósításhoz olyan helyszínekre van szükség, ahol rendelkezésre áll a működéshez szükséges hatalmas hőtömeg. A cikk szerint egy kémény nem lenne elegendő Magyarország területére, és elsősorban a paksi, a mátrai és a pécsi erőművek biztosítanának jó hátteret a megvalósításhoz.

A rendszer kétféleképpen is működhetne: a tornyok folyamatos üzemeltetésével az általános aszályt lehetne csökkenteni, míg egy-egy hőkupola idején célzottan, maximális teljesítménnyel működve lehetne a jelenséget gyengíteni.

Az ötlet egy olyan problémára keres megoldást, amely egyre súlyosabban érinti Magyarországot. A hőkupola ugyanis nem egy szimpla kánikula: a jelenség lényege, hogy egy helyben veszteglő, magas nyomású légköri rendszer láthatatlan fedőként működik, ami alatt a lesüllyedő levegő felmelegszik és csapdába ejti a hőt. Ennek következményeit az elmúlt években többször is megtapasztalhattuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Videó: Levágják a lábát, mégis fut tovább – itt a robot, amit szinte lehetetlen tönkretenni, utol fog érni
A Northwestern University kutatói bemutatták a „lábas metamachine” nevű moduláris robotot. A gép mesterséges intelligencia által vezérelt mozgása valós időben alkalmazkodik a sérülésekhez.


Egy videón olyan, furcsa pálcikákból álló szerkezet fut felénk, amely a készítői szerint sérülés után is megállíthatatlanul robog tovább – és ha felborítjuk, pillanatok alatt talpra áll. A Northwestern University „lábas metamachine”-je mintha egy sci-fi-filmből lépett volna elő, azzal a különbséggel, hogy ez a gép nagyon is valódi.

A BBC Science Focus beszámolója szerint a robotok legújabb generációja nemcsak futni és bukdácsolni képes, de extrém módon ellenálló is.

Ha egy kutató tesztelés céljából levágja az egyik „végtagját”, a gép nem áll le, hanem azonnal új mozgásformára vált, és halad tovább.

A moduláris felépítésnek köszönhetően a leszakadt darab akár önállóan is képes visszagurulni a főtesthez, hogy újra összekapcsolódjanak. Hátborzongató hír, és ezt hallva egyből máshogy gondolunk a Terminátor-filmekre. A „megállíthatatlan” jelző és a robot bizarr mozgása sokakban a Skynet ébredését idézheti fel. A fejlesztés felveti a mesterséges intelligencia korlátozásának és felügyeletének kérdését is, különösen, ha a technológia katonai alkalmazást nyer.

A rendszer alapját „Lego-szerű” modulok adják, amelyek mindegyike egy gömb alakú központi egységből és egy pár karból áll. Minden egyes modul rendelkezik saját motorral, akkumulátorral és fedélzeti számítógéppel, így a robotika ezen új ága nem egy központi agyra, hanem egy elosztott intelligenciára épül.

A robot testét és mozgását nem ember tervezte, hanem egy mesterséges intelligencia „evolválta” ki egy virtuális térben, ahol a szoftver a leghatékonyabb mozgásformákat kereste. Sam Kriegman, a projekt vezetője szerint a folyamat a természetes evolúciót másolja, csak éppen drámaian felgyorsítva.

„Ez a természetes kiválasztódás – számítógépekkel felgyorsítva és valóra váltva” – fogalmazott a kutató.

A csapat állítása szerint a gép rendkívül szívós. „Könnyedén felépülnek olyan súlyos sérülésekből, amelyek minden más robot számára végzetesek lennének” – tették hozzá.

A fejlesztésnek komoly gyakorlati haszna lehet olyan területeken, mint a katasztrófavédelem, a kutatás-mentés vagy a veszélyes ipari környezetek felügyelete, ahol a gépeknek sérülések közepette is működőképesnek kell maradniuk. A moduláris felépítés emellett a karbantartást is megkönnyíti, mivel a meghibásodott egységek egyszerűen cserélhetők a helyszínen.

A most bemutatott technológia a Northwestern University egy korábbi, 2023-as eredményére épül, akkor egy MI másodpercek alatt tervezett működőképes robotot. A mostani lépés ezt a koncepciót emelte ki a laboratóriumból, és vitte ki a terepre.

Míg a Boston Dynamics által fejlesztett robotkutyák már bizonyítottak valós körülmények között, azok fix testfelépítésűek.

Ezzel szemben a metamachine teste és mozgása is rugalmasan alkalmazkodik a környezethez. A jövőben az ilyen rendszereket akár az e-bőr fejlesztéseivel is kombinálhatják a még finomabb érzékelés érdekében.

A robotika történetében már volt példa tragédiára: 1979-ben egy ipari robotkar okozta az első ember halálát. Ez komoly emlékeztető a technológiai fejlődéssel járó felelősségre.

A kutatók következő célja a technológia továbbfejlesztése: nagyobb, több modulból álló „rajokat” hoznának létre, már ha megengedik nekik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Brutális ára van a mesterséges intelligenciának: hamarosan több vizet fogyaszt, mint az egész emberiség
Az ENSZ Egyetemének kutatói szerint az MI vízlábnyoma 4 év múlva elérheti a Szaharától délre élő 1,3 milliárd ember éves háztartási vízigényét.


Az MI (AI) nemcsak áramot eszik, vizet is iszik – egy új ENSZ-jelentés szerint 2030-ra a mesterséges intelligencia vízhasználata túlnőhet az emberiség éves ivóvízszükségletén, miközben a globális áramfogyasztás közel 3 százalékát emészti fel. Az ENSZ Egyetem friss,

június elején publikált jelentése először kísérli meg teljes rendszerként számszerűsíteni az MI energia-, víz- és földlábnyomát,

és kimondja: a hatékonyságjavulás önmagában nem elég, mert a fogyasztás így is nőhet. A kutatás szerint 2030-ra a kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás elérheti az Egyesült Királyság éves szintjét, a vízlábnyom pedig összemérhető lehet a Szaharától délre élő 1,3 milliárd ember alapvető éves háztartási vízigényével – írta a témáról a ScienceAlert.

A jelentés szerint a helyzetet egy közgazdasági csapda súlyosbítja.

A Jevons-paradoxon néven ismert elv szerint, amikor egy technológia hatékonyabbá és olcsóbbá válik, az nem a fogyasztás csökkenéséhez, hanem éppen annak növekedéséhez vezet.

Az olcsóbb és könnyebben elérhető MI-szolgáltatások új felhasználási területeket nyitnak meg, a használat volumene pedig gyorsabban nő, mint amennyit a hatékonyságjavulás ellensúlyozni tudna. Ezért az „optimalizáljuk a modellt és kész” megközelítés már nem elegendő.

A növekvő erőforrás-igény ráadásul nem egyformán oszlik el a világban.

Az MI-specifikus felhőinfrastruktúra több mint 90 százaléka az Egyesült Államokban és Kínában koncentrálódik,

és mindössze 32 országban található számottevő kapacitás.

Eközben a környezeti terhek, mint az ásványkincsek kitermelése vagy az elektronikai hulladék kezelése, gyakran a fejlődő országokban csapódnak le, ami tovább mélyíti a digitális szakadékot azok között, akik irányítják a technológiát, és akik csak fogyasztják azt.

A jelentés készítői szerint a cél nem a technológia elítélése. Kaveh Madani, a vizsgálatot vezető igazgató szerint a kutatás egyfajta figyelmeztetés.

„Ez a jelentés nem az MI ellen szól… Felelős használatra szólít fel, és arra, hogy a nem kívánt hatásokat proaktívan kezeljük, hogy a technológia fenntartható és méltányos legyen” – hangsúlyozta a szakember.

A javaslatok között szerepel a kötelező környezeti adatszolgáltatás, a takarékos alapbeállítások (például alacsonyabb felbontás) alkalmazása, a teljes életciklusra kiterjedő felelősségvállalás, valamint az MI-igények beépítése a nemzeti energia- és klímatervekbe.

A mesterséges intelligencia hatalmas vízfogyasztása nem új felismerés, korábbi elemzések már bemutatták, hogy a ChatGPT-vel folytatott beszélgetések mögött milyen valós erőforrásigény áll. A technológia vízéhsége egy olyan időszakban válik kritikussá, amikor a hazai vízinfrastruktúra is egyre nagyobb nyomás alatt áll. A debreceni CATL-akkumulátorgyár tervezett vízigény-növekedése a helyi hálózat teherbírásának határait feszegeti, ahol egy nyomáspróba során festett víz is a felszínre került. Eközben a Gödöllőn kialakult vészhelyzet is megmutatta, hogy a lakossági vízellátás is sérülékeny, bár ott egy vízbázis újraindításával azóta javítottak az ellátásbiztonságon.

Via Sciencealert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk