Döbbenetes magyar kutatás: az agyunkat gondolkodás nélkül a netre kötnénk, de van, amiért ennél is többet áldoznánk
Százból huszonnyolc magyar hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez, harminchét pedig minden adatvédelmet feladna, ha ingyenes és jobb egészségügyi ellátást kapna cserébe.
Döbbenetes eredményeket hozott a Bosch Tech Compass legfrissebb nemzetközi felmérése, amely a magyarok mesterséges intelligenciához (MI) fűződő viszonyát vizsgálta. A kutatást tavaly ősszel hét országban, köztük Magyarországon végezték, összesen több mint 12 ezer ember megkérdezésével, itthon ezren vettek részt a felmérésben.
A válaszokból kiderül, hogy a magyarok 40 százaléka hajlandó lenne megosztani személyes adatait MI-alapú szolgáltatásokkal, ha az nagyobb kényelmet és egyszerűbb életet ígér. Világszinten ez az arány még magasabb, 45 százalék.
Az egészségügy területén még ennél is nagyobb a nyitottság: százból 37 magyar minden személyes adatát odaadná egy teljesen ingyenes, MI-támogatott egészségügyi ellátásért.
Ez a hozzáállás egybevág azokkal az európai törekvésekkel, amelyek az egészségügyi adatok szélesebb körű, kutatási célú felhasználását célozzák.
Érdekes módon, miközben az egészségügyben nő a bizalom, a mindennapi feladatokra egyre kevesebben használnának MI-asszisztenst. Míg egy évvel korábban még 39 százalék, idén már csak 28 százalék bízná rá például a határidőnaplóját vagy a házimunkát. Ezzel szemben egyre többen, a megkérdezettek 44 százaléka fordulna MI-orvoshoz, és 22 százalékuk MI-pszichológushoz is. Ez növekedést jelent a tavalyi 39, illetve 18 százalékhoz képest.
A felmérés rákérdezett egészen futurisztikus ötletekre is.
Sokat elárul az ország jelenlegi állapotáról, hogy minden harmadik magyar, a válaszadók 35 százaléka önként részt venne egy másik bolygó kolonizálásában.
Sőt, százból huszonnyolcan beleegyeznének, hogy az agyuk közvetlenül kapcsolódjon az internethez. Ez az elképzelés már nem is a távoli jövő, hiszen olyan cégek, mint a Neuralink, már bemutattak olyan agyi chipeket, amelyekkel páciensek robotkart tudnak mozgatni. A kutatást megrendelő Bosch csoport kommunikációs igazgatója, Bodó Teodóra szerint „az innovációnak és a felelősségvállalásnak kéz a kézben kell járnia”.
Döbbenetes eredményeket hozott a Bosch Tech Compass legfrissebb nemzetközi felmérése, amely a magyarok mesterséges intelligenciához (MI) fűződő viszonyát vizsgálta. A kutatást tavaly ősszel hét országban, köztük Magyarországon végezték, összesen több mint 12 ezer ember megkérdezésével, itthon ezren vettek részt a felmérésben.
A válaszokból kiderül, hogy a magyarok 40 százaléka hajlandó lenne megosztani személyes adatait MI-alapú szolgáltatásokkal, ha az nagyobb kényelmet és egyszerűbb életet ígér. Világszinten ez az arány még magasabb, 45 százalék.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Átalakul a TV2 esti műsorrendje, ma este a főműsoridőt szinte teljes egészében filmek foglalják el.
A szombati program módosítását a Média Klub vette észre – írta a Blikk.
A sort 18:55-kor az Indul a bakterház! című vígjáték nyitja, ezt követi 20:25-kor a Ryan Reynolds főszereplésével készült Free Guy, majd 22:35-kor Liam Neeson akciófilmje, a The Commuter – Nincs kiszállás zárja a sort.
A csatorna a héten már a hétköznap esti kínálatába is belenyúlt. Keddtől a Tények Plusz után dupla adaggal jelentkezik a Kincsvadászok: 19:55-től új epizódok kerülnek képernyőre, 21:20-tól pedig egy régebbi részt ismételnek.
A késő esti sáv is megváltozott, 22:30-tól a Lakásvadászok ismétlése helyett az Újratervezés című lakásfelújító műsor vadonatúj adásait követhetik a nézők.
A hétköznapi műsorrend átalakítása azután történt, hogy nemrég véget ért az Exatlon Hungary idei évada, a csatorna így az új epizódokkal és a népszerű formátumok visszatérésével tölti ki a programot.
Átalakul a TV2 esti műsorrendje, ma este a főműsoridőt szinte teljes egészében filmek foglalják el.
A szombati program módosítását a Média Klub vette észre – írta a Blikk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy pohár vörösbor a vacsorához: sokak számára ez a kép a megérdemelt pihenés, a kulturált gasztronómia és a mediterrán életérzés szinonimája. De vajon ez a rituálé egy szívbarát szokás, vagy csupán önámítás, amivel az alkoholfogyasztás kockázatait próbáljuk palástolni? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk.
Friss, több százezres adathalmazt elemző kutatások szerint a bor, mértékkel fogyasztva, valóban a legalacsonyabb kockázati profillal társul a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából,
miközben a közegészségügyi üzenet továbbra is kőbe van vésve: nincs biztonságos alkoholszint.
A központi állítás, amely szerint a bor lehet a legbiztonságosabb alkoholfajta, egy nagyszabású, az idei kardiológiai világkongresszuson bemutatott elemzésen alapul. A UK Biobank több mint 340 ezer brit felnőtt adatait feldolgozó munka szerint a mérsékelten bort fogyasztók körében
körülbelül 21 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem isznak.
Ezzel éles ellentétben a sört vagy égetett szeszes italokat előnyben részesítők körében már alacsony fogyasztás mellett is mintegy 9 százalékkal magasabb kockázatot mutattak ki – írja az American College of Cardiology. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek megfigyeléses adatok, amelyek összefüggést mutatnak, de nem feltétlenül jelentenek egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. Zhangling Chen, a kutatás vezető szerzője szerint az eredményeik segítenek tisztázni a korábbi, gyakran ellentmondásos bizonyítékokat.
„Még az égetett szeszes italok, a sör vagy a cider alacsony vagy mérsékelt fogyasztása is magasabb halálozáshoz kapcsolódik, míg a bor alacsony vagy mérsékelt fogyasztása alacsonyabb kockázattal járhat”
– tette hozzá a professzor.
A számok mögött azonban ott rejlik a fogyasztás mintázata is. Egy másik, szintén a UK Biobank adataira épülő vizsgálat szerint az étkezéshez kötött, és a hét több napjára elosztott alkoholfogyasztás kedvezőbb kimenetelekkel járt, mint az étel nélkül, vagy ritkán, de akkor nagyobb mennyiségben történő ivás – áll a BMC Medicine tudományos folyóiratban.
De ha nem csak a mennyiség, hanem a „hogyan” és a „mit” is számít, mi különbözteti meg a borivókat másoktól? A különbségek egy része az életmódban keresendő.
A kutatók szerint a borfogyasztók általában jobb minőségű étrendet követnek és egészségesebb viselkedésmintákat mutatnak.
Maga a bor összetétele is szerepet játszhat: a vörösborban található polifenolok elméletileg támogathatják az erek egészségét, bár ez a hatás embereken egyértelműen nem bizonyított.
A száraz vörösbor emellett jellemzően kevesebb cukrot tartalmaz, mint sok hozzáadott sziruppal készült koktél. Míg a nemzetközi szabványok szerint egy száraz bor maradékcukor-tartalma alacsony, addig egyetlen cukros koktél is több tíz gramm hozzáadott cukrot rejthet.
Miközben egyes kutatások a mérsékelt borfogyasztás lehetséges előnyeit vizsgálják, a nagy nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja sokkal szigorúbb.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelműen fogalmaz: a kockázat az első korty alkoholtól kezdődik, különösen a daganatos megbetegedések szempontjából. „Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholfogyasztási szintről. Nem számít, mennyit iszik az ember – az ivó egészségét érintő kockázat bármely alkoholtartalmú ital első cseppjével elkezdődik” – mondta Dr. Carina Ferreira-Borges az Egészségügyi Világszervezet közleményében.
aki nem iszik, az egészségügyi okokból ne is kezdjen el, aki pedig fogyaszt alkoholt, az tegye mértékkel, és egyeztessen orvosával az egyéni kockázatairól.
Iránymutatásuk szerint a mértékletesség nők esetében napi egy, férfiaknál napi legfeljebb két standard italt jelent, ami nagyjából 1,5 deciliter bornak, egy pohár sörnek, vagy 4 centiliter tömény italnak felel meg.
Bizonyos esetekben pedig még a mérték is túl sok. Várandósság alatt, bizonyos gyógyszerek szedése mellett, máj- vagy hasnyálmirigy-betegségben szenvedőknek, illetve szívritmuszavar-hajlam esetén a teljes absztinencia javasolt.
Összességében a jelenlegi bizonyítékok alapján a bor mértékletes fogyasztása a tömény italokhoz vagy a sörhöz képest valóban kedvezőbb szív- és érrendszeri kockázati profillal társulhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bor „védőoltás” a szívnek, és nem ad általános felmentést az alkohol ismert egészségkockázatai alól. A döntést mindig három pillérre érdemes alapozni: az egyéni egészségi állapotra, a fogyasztás mennyiségére és mintázatára, valamint az ital típusára. A hosszú élet receptjében ugyanis a bor legfeljebb fűszer lehet – a fő hozzávalók továbbra is a mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a minőségi alvás és a stressz hatékony kezelése.
Egy pohár vörösbor a vacsorához: sokak számára ez a kép a megérdemelt pihenés, a kulturált gasztronómia és a mediterrán életérzés szinonimája. De vajon ez a rituálé egy szívbarát szokás, vagy csupán önámítás, amivel az alkoholfogyasztás kockázatait próbáljuk palástolni? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk.
Friss, több százezres adathalmazt elemző kutatások szerint a bor, mértékkel fogyasztva, valóban a legalacsonyabb kockázati profillal társul a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából,
miközben a közegészségügyi üzenet továbbra is kőbe van vésve: nincs biztonságos alkoholszint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.
Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.
A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.
„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.
Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.
„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.
A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.
Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.
A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az időskor egyik leggyakoribb, mégis kevéssé tárgyalt velejárója az alvásminőség romlása. A Loughborough Egyetem pszichológia professzora, Kevin Morgan szerint a jelenség hátterében konkrét biológiai folyamatok állnak.
„Az öregedés olyan testi és életmódbeli változásokat indíthat el, amelyek hátrányosan befolyásolják az alvást”
– magyarázta a szakértő.
A legfontosabb változás a belső óránkat szabályozó cirkadián ritmus ellaposodása. Ez a rendszer felelős azért, hogy reggel frissen ébredjünk, este pedig elálmosodjunk, de ahogy idősödünk, a nappal és éjszaka közötti hormonális jelek – például a melatonin és a kortizol szintjének ingadozása – gyengülnek. A professzor szerint ez az elcsúszás okozza a paradox helyzetet.
„A cirkadián ritmusnak a tipikus 24 órás időbeosztástól való eltávolodása nappal álmosabbá, éjjel pedig éberebbé tehet.”
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az idősebb szervezet kevesebb melatonint termel, és a hormon fényre adott válasza is gyengül, ráadásul a test érzékenyebbé válik a koffeinre, miközben gyakoribbak az alvást zavaró krónikus fájdalmak vagy az éberséget fokozó gyógyszerek mellékhatásai is – írta a brit fogyasztóvédelmi magazin, a Which?.
A megoldás kulcsa a belső óra újrahangolása, amire a leghatékonyabb eszköz a tudatos fényszabályozás.
Morgan professzor kiemelte, hogy a fény gátolja az alvást segítő melatonin termelődését. „Ez azt jelenti, hogy este érdemes kerülni az erős fényt, reggel pedig törekedni kell az erős fénynek való kitettségre.” Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy este a plafonvilágítás helyett használjunk inkább kislámpákat, kerüljük a mobiltelefon és a tablet képernyőjét, reggel pedig töltsünk legalább fél órát a szabadban, természetes fénynél.
A másik kulcsfontosságú elem a rendszeres testmozgás, amely egy friss kutatás szerint heti 150 percnyi adagban jelentősen csökkenti az inszomnia tüneteit.
„Nincs szükség megerőltető edzésre: egy tempós séta, könnyű kocogás vagy kis súlyok emelése is segít a jó alvás támogatásában” – tanácsolja a professzor, aki a reggeli, kültéri mozgást javasolja.
Ezek mellett a következetes napirend, a koffein délután 2 óra utáni kerülése és a hűvös, 18 Celsius-fokos hálószoba is sokat segíthet. Ha a probléma több hónapja fennáll és rontja a nappali életminőséget, érdemes orvoshoz fordulni. A leghatékonyabb, gyógyszermentes megoldás az inszomniára specializálódott kognitív viselkedésterápia (CBT–I). Gyógyszereket – például melatonint vagy új típusú, orexin-gátló szereket – általában csak rövid távra, más megoldások sikertelensége esetén írnak fel.
Az alvászavarok gyakran súlyosabb betegségek kísérőtünetei. Kutatások szerint a Parkinson-kórral élők mintegy 96 százaléka küzd álmatlansággal vagy nappali álmossággal. A jelenség nem egyedi: más kutatások, például az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) összefoglalója szerint, a tartós légszennyezés és az időskori demencia között is találtak kapcsolatot, rávilágítva, hogy a jó alvás az általános egészségi állapot tükre is lehet.
Az időskor egyik leggyakoribb, mégis kevéssé tárgyalt velejárója az alvásminőség romlása. A Loughborough Egyetem pszichológia professzora, Kevin Morgan szerint a jelenség hátterében konkrét biológiai folyamatok állnak.
„Az öregedés olyan testi és életmódbeli változásokat indíthat el, amelyek hátrányosan befolyásolják az alvást”
– magyarázta a szakértő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
