SZEMPONT
A Rovatból

Ilyen az élet a TikTok, a YouTube, a Facebook, a Snapchat, az X és a Reddit nélkül Ausztráliában, ahol a 16 év alattiaknak mindezt betiltották

A néhány napja életbe lépett tiltás kötelezővé teszi, hogy olyan módszerekkel azonosítsák a tiniket, amiket nagyon nehéz kijátszani, de azért vannak próbálkozások. Megkezdődött a fiatalok elvándorlása is más platformokra, két 15 éves pedig beperelte a kormányt.


„Ez világszínvonalú. Ausztrália megmutatja, hogy elég volt” – mondta Anthony Albanese miniszterelnök december 10-én, amikor életbe lépett a világ első országos tiltása, amely a 16 év alattiak közösségimédia-fiókjait célozza. Miközben a kormány ünnepelt, a tinédzserek egy része úgy érezte, elveszíti a kapcsolati hálójának egy fontos részét. Az első néhány nap tapasztalatai vegyes képet mutatnak: a rendszeren tátongó lyukak, a szülők megkönnyebbülése és a gyerekek frusztrációja egyszerre van jelen.

December 10-től a kormány által kijelölt tíz „korhatáros közösségimédia-platformnak” ésszerű lépéseket kell tennie, hogy a 16 év alattiak ne hozhassanak létre és ne tartsanak fenn fiókot.

A szabályozás nem a felhasználókat vagy a szülőket bünteti, hanem a szolgáltatókat, amelyek akár 49,5 millió ausztrál dolláros, átszámítva több mint 10 milliárd forintos bírságot is kaphatnak, ha nem tesznek eleget a kötelezettségüknek.

A tiltólistán olyan óriások szerepelnek, mint a Facebook, az Instagram, a Threads, a TikTok, a Snapchat, az X, a YouTube, a Reddit, a Twitch és a Kick. A szabályozás ugyanakkor nem terjed ki a közvetlen üzenetküldő alkalmazásokra, így a WhatsApp és a Messenger továbbra is elérhető, ahogy a Discord, a Roblox, és kivétel a YouTube Kids is.

A bevezetés utáni első napokban azonnal megmutatkoztak a rendszer „gyerekbetegségei”. Bár a kormány és az eSafety kiberbiztonsági hatóság is a platformok felelősségét hangsúlyozta, az induláskor még akadtak olyan szolgáltatók, ahol egy 2011-es születési dátummal is gond nélkül lehetett regisztrálni. „Azok, akik átcsúsztak, idővel ki fognak kerülni a rendszerből. A tinédzseri kreativitás elszigetelt esetei nem tántorítanak el minket, mi hosszú távú játszmát játszunk” – fogalmazott Julie Inman Grant, az eSafety biztosa.

A kormányzat komolyan veszi az ellenőrzést: már be is kérték a platformoktól a december 9-i és 11-i felhasználói adatokat, hogy lássák, számszerűen mekkora a változás.

A mindennapokban azonban a személyes tapasztalatok a legbeszédesebbek.

„Hogy kaphatott 23 éves korigazolást, amikor ő 14?” – tette fel a kérdést Cassandra, egy új-dél-walesi édesanya, miután fia a Snapchat szelfis arcfelismerő rendszerét használva jóval idősebbnek szóló besorolást kapott.

Más szülők is arról számoltak be, hogy 11-13 éves gyerekeiket a rendszer nagykorúnak, néha akár 30 felettinek is „látta”. A tinédzserek egy része közben a kiskapukat keresi. „Akit le akarnak szoktatni, az lesz az első, aki megkerüli” – mondta a 15 éves Tyson, utalva a VPN-szolgáltatásokra és a születési dátummal való trükközésre. Ezzel szemben sok szülő fellélegzett. „Ez fekete-fehér szabály – olyan, mintha a gyerekem cigarettát akarna. Nem fog megtörténni” – nyilatkozta egy ausztrál lapnak egy melbourne-i édesanya, aki korábban sikertelenül küzdött 13 éves fia Snapchat-függőségével.

A hibás korbecslések ráirányították a figyelmet a technológiai háttérre. A törvény szándékosan nem ír elő egyetlen kötelező megoldást, a platformoknak csupán „ésszerű lépéseket” kell tenniük. Ezek közé tartozhat a felhasználó arcáról készült szelfi alapján működő, mesterséges intelligenciát használó életkorbecslés, a banki azonosítókon keresztüli „igen/nem” jellegű kor-ellenőrzés, vagy egy harmadik, megbízható félen keresztüli dokumentum-ellenőrzés. A hatóságok hangsúlyozták: nem elvárás, hogy minden egyes felhasználó szkennelje be a személyi igazolványát, és a platformok nem kényszeríthetik rá a felhasználókra a kormányzati digitális azonosító használatát sem.

A Meta a Yoti nevű arckorbecslő szolgáltatást, a Snapchat és a Kick pedig a szingapúri k-ID megoldását használja, míg a YouTube a már meglévő Google-fiók adataira és egyéb digitális jelekre támaszkodik. A k-ID azt állítja, hogy a hitelesítés után nem tárolja a felhasználók képeit, de kiberbiztonsági szakértők szerint az adatok az átvitel és a feldolgozás pillanatában így is sebezhetővé válhatnak.

A tiltás különösen érzékenyen érint bizonyos csoportokat, akik számára az online közösségek nem csupán szórakozást, hanem létfontosságú kapcsolati hálót jelentenek.

„A közösségi média segít kapcsolatban maradni a közösségemmel anélkül, hogy ki kellene mennem és végigszenvednem a fájdalmas napokat” – mondta a 15 éves Wren Alfaro, akinek az Instagram egyfajta mentőövet jelentett. A fogyatékossággal élő fiatalok érdekvédelmi szervezetei már fel is vetették, hogy számukra érdemes lenne kivételt tenni. Hasonló nehézségekkel küzdenek a bentlakásos iskolák diákjai és a hatalmas távolságok miatt elszigetelten élő vidéki fiatalok is, akik a baráti és családi kapcsolataik meggyengülésétől tartanak.

A tiltás hatására megindult a tinédzserek „átvándorlása” a megengedett platformokra. A WhatsApp és a Messenger mellett felértékelődtek az olyan, eddig kevésbé ismert alkalmazások, mint a Lemon8, a Yope vagy a RedNote. Az eSafety hatóság már jelezte, hogy figyeli a trendeket, és ha egy új platformon tömegesen jelennek meg a 16 év alattiak, azt is felveheti a tiltólistára.

Kénytelen-kelletlen teljesítik a cégek

A technológiai óriások vegyesen, de alapvetően a szabályok betartásával reagáltak az ausztrál törvényre. A YouTube bejelentette, hogy a 16 év alatti felhasználókat automatikusan kijelentkezteti, így nem tudnak majd kommentelni, lájkolni vagy tartalmat feltölteni. A cég közben élesen bírálta is a jogszabályt.

„Ez a törvény nem teszi biztonságosabbá a gyerekek online terét, sőt, a YouTube-on kevésbé lesznek biztonságban az ausztrál gyerekek” – áll a Google közleményében, amely szerint a kijelentkezett állapotban a szülői felügyeleti eszközök és a tartalomajánló algoritmusok biztonsági szűrői is gyengülnek.

A Meta, a Facebook és az Instagram anyavállalata megkezdte a becslések szerint mintegy 500 ezer, 13 és 15 év közötti ausztrál fiatal fiókjának deaktiválását, ami egyfajta karantén, hiszen lehetőséget biztosít az adatok letöltésére és a fiókok későbbi, 16 éves korban történő visszaállítására. A Snapchat, amelynek nagyjából 440 ezer tinédzser korú felhasználója érintett, háromlépcsős ellenőrzési rendszert vezetett be. A TikTok is jelezte, hogy végrehajtja a szabályokat, és a mintegy 200 ezer érintett fiók tartalmát archiválja, hogy a felhasználók később hozzáférhessenek.

Julie Inman Grant, az eSafety vezetője a The Guardian szerint előre jelezte, hogy nem számít zökkenőmentes átállásra, de a felügyelet fokozatos, kockázatalapú lesz, és elsőként a legkockázatosabbnak ítélt platformokat veszik górcső alá. Az első

napok tapasztalatai szerinte vegyesek voltak: több platformon rövid ideig még létre lehetett hozni fiókot hamis, de a korhatár alá eső

születési dátummal, ám a hatóság szerint ezeket a kiskapukat bezárják, és az érintett fiókokat „idővel” lekapcsolják.

Jogi és politikai támadások kereszttüzében a törvény

A kormányzó Munkáspárt szerint a lépés elengedhetetlen a gyerekek mentális egészségének védelme, valamint az online zaklatás és a függőség visszaszorítása érdekében. Anika Wells kommunikációs miniszter a YouTube kritikájára reagálva azt mondta, kifejezetten furcsának tartja, hogy „a YouTube mindig hangsúlyozza, mennyire nem biztonságos a platformja kijelentkezett állapotban”. Ezzel szemben az ellenzéki koalíció, bár megszavazta a törvényt, szkeptikus a végrehajtással kapcsolatban. Sussan Ley, az ellenzék helyettes vezetője az ABC Newsnak azt mondta, nem bízik benne, hogy a tiltás működni fog, mert ezt csak egy „áltörvény”, ami egy „álfolyamaton” megy keresztül. A koalíció ifjúsági szervezete, a Young Nationals pedig arra figyelmeztetett, hogy a tilalom a fiatalokat a kevésbé szabályozott, sötétebb és kockázatosabb online platformok felé terelheti.

Két 15 éves fiatal közben a Digital Freedom Project nevű jogvédő szervezet támogatásával az ausztrál Legfelsőbb Bírósághoz fordult, arra hivatkozva, hogy a tilalom sérti az alkotmányban foglalt, vélelmezett politikai kommunikációs szabadságjogot. A bíróság gyorsított eljárásban, várhatóan 2026 elején tárgyalja az ügyet, de a törvény addig is hatályban marad. A Reuters közölte: a Reddit szintén bejelentette, hogy keresetet nyújt be a legfelsőbb bírósághoz, mert álláspontja szerint a törvény „sajnos tolakodó és potenciálisan nem biztonságos ellenőrzési folyamatokra kényszeríti a felnőtteket is”, miközben elszigeteli a tinédzsereket a koruknak megfelelő közösségi élményektől. A cég úgy gondolja, a jó szándék ellenére a jogszabály célt téveszt a fiatalok online védelmében.

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök viszont a családok számára fontos pillanatnak nevezte a tilalmat. Az X-en közölte: azt akarják, hogy „a gyerekeknek legyen gyermekkora, a családoknak pedig békés nyugalma”.

A törvény elfogadásához nagyban hozzájárult a „Let Them Be Kids” („Hagyjuk őket gyereknek lenni”) nevű, a News Corp médiabirodalom által is támogatott kampány, amelyhez több, online zaklatás miatt gyermekét elvesztő szülő is az arcát adta. Az ausztrál kormány a nemzetközi porondon is képviseli a témát, és a törvény hatálybalépését december 10-én országszerte hidak és középületek kivilágításával ünnepelte.

Hasonló törvények vannak, ennyire szigorúak nincsenek

Az ausztrál törvény globális viszonylatban is szigorúnak számít, ám léteznek hasonlók, például Európában. Nálunk először Dániában vezettek be olyan jogszabályt, amely kategorikus tiltással él: ott 2024 végén jelentették be, hogy minden 15 év alatti számára tiltott terep a közösségi média, noha a 13–15 évesek szülői engedéllyel még regisztrálhatnak. Caroline Stage dán miniszter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a platformok túl régóta cselekednek szabadon „a gyerekek játszóterein”, ezért a digitális világban is ahhoz hasonló „kapukra” van szükség, mint a való életben a szórakozóhelyek beléptetésénél.

Más európai országok inkább a részleges korlátozást választották: Franciaországban például a 15 év alattiaknál kötelezővé tették a szülői beleegyezést, Németországban a korábbi 13 helyett már 16 év az alsó korhatár a regisztrációhoz, Olaszországban pedig 14 év alatt írnak elő szülői engedélyt.

De egyik helyen sem annyira kategorikus és hatékony a tiltás, mint Ausztráliában, mert nincs elrettentő bírság, és ennyire szigorú azonosítás sem.

Maga az Európai Parlament is csak egy javaslatot fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy szülői beleegyezés nélkül 16 évben határozná meg a minimális életkort a közösségi média, videómegosztó szolgáltatások és mesterséges intelligencia alapú chatbotok (pl. AI-komponensek) használatához.

Az EU mindazonáltal – bár nem állapít meg egységes korhatárt a közösségi média használatára – különféle védelmi kötelezettségeket ír elő az online platformoknak, például a kiskorúakra vonatkozó biztonsági és tartalmi szabályok, életkor-ellenőrzés támogatása vagy a káros tartalom elleni fellépés kapcsán.

Magyarországon egyébként nincs egységes, jogszabályban rögzített korhatár a közösségi médiás regisztrációra. A szabályozás alapja a GDPR: 16 év alatt a gyermek csak szülői hozzájárulással adhatja meg személyes adatait online szolgáltatásokhoz. A konkrét regisztrációs korhatárt maguk a platformok határozzák meg, jellemzően 13 évben.

Ezt azonban gyakorlatilag senki sem ellenőrzi.

A világ más részein – már ahol politikai okokból nincsenek eleve blokkolva a nagy platformok, mint például Nepálban, Afganisztánban vagy Iránban – szintén nem igazán találni az ausztrálnál keményebb tiltást, ám vannak még államok, amelyek szigorítottak a felhasználási feltételeken. Kínában például a kormány már korábban bevezette, hogy a gyerekek online játékideje legfeljebb napi 40 perc lehet, és – a gyermekvédelemre hivatkozva – egyébként is erősen korlátozzák a kiskorúak képernyőidejét. Említést érdemel továbbá a maláj törvénytervezet, 2026-tól betiltja a 16 év alatti regisztrációt a közösségi oldalakon.

Fiatalok tömegei lógnak a közösségi média alkalmazásokon

Az ABC News által szemlézett felmérések szerint a tinédzserek többsége napi rendszerességgel használ közösségi oldalakat. Az amerikai 13–17 éves korosztály 95 százaléka rendelkezik profillal, 90 százalékuk naponta használ YouTube-ot, 60 százalékuk pedig szintén minden nap pörgeti a TikTokot vagy Instagramot, és durva, de a 8–12 évesek 38 százaléka is napi szinten aktív a közösségi platformokon.

Ezek az arányok arra engednek következtetni, hogy a tinédzserek döntő része világszerte jelen van az online térben, így a tiltás alá tartozó korosztályt kiterjedt felhasználói kör jellemzi.

A szakértők pedig eléggé megosztottak abban a kérdésben, mennyire hatékony vagy indokolt egy olyan mértékben szigorú tiltás, mint az ausztrál. Vannak, akik történelmi jelentőségű intézkedésnek tartják. A Reuters által idézett Jonathan Haidt pszichológus „a legjelentősebb intézkedésnek” nevezte, mások viszont óvatosságra intenek: az UNICEF például arra hívta fel a figyelmet, hogy pusztán a tiltás nem elegendő, hiszen a szabály kijátszható, és nem helyettesíti a jobb tartalommoderációt.

Ezt az álláspontot támasztják alá a Top10VPN vagy a SensorTower adatai is. Előbbi kimutatta, hogy az ausztrál törvény hatálybalépését megelőző vasárnapon 103 százalékkal nőtt a kereslet a valódi IP-címet elrejtő, ezáltal földrajzilag korlátozott tartalmak elérését is lehetővé tévő VPN-szolgáltatások iránt, míg utóbbi azt találta, hogy a szigetország fiataljai tömegesen vándorolnak át alternatív közösségi média appok felé, mint amilyen a Rednote vagy a magát az Alfa generáció számára biztonságos közösségként pozícionáló Coverstar.

A Brookings Intézet elemzői közben kiemelték, hogy egy ilyen tiltás technikai és jogi problémákat is felvet – például a korhatár-ellenőrzés kérdését és a gyerekek szólásszabadságát –, valamint arra is figyelmeztettek, hogy a tiltás önmagában nem feltétlenül csökkenti a képernyőidőt (a gyerekek átmehetnek más online tevékenységre), ezért inkább a platformok tervezését és adatkezelését kellene szabályozni (ahogy azt pl. az EU teszi).

A közösségi média fiatalokra gyakorolt negatív hatásai

Azokat sem feltétlenül lehet viszont hibáztatni, akik akár drasztikus módszerekhez nyúlva próbálják akadályozni a fiatalok közösségi média-használatát. Számos kutatás talált ugyanis összefüggést a közösségi média intenzív használata és a tinik mentális egészségének romlása között. A tinédzserek körében egyértelműen gyakrabban fordul elő depresszió és szorongás, valamint gyakoriak a testképzavarok és az alacsony önértékelés esetei is.

Egy amerikai egészségügyi jelentés szerint azok a tinik, akik naponta több mint három órát töltenek közösségi oldalakon, kétszer nagyobb arányban mutatnak depressziós vagy szorongásos tüneteket, mint akik ennél kevesebbet neteznek. A tiltás támogatóinak meggyőződése szerint éppen ezért lehet szükség radikális lépésekre a gyerekek védelmében, ám sokan úgy látják, hogy a tiltásnál üdvösebb lenne a platformok felelősségre vonása.

A Brookings-elemzés szerint célszerűbb volna a közösségi oldalak algoritmusait és tartalommoderálását szabályozni, mint hagyományos korlátozásokra támaszkodni. Az intézet szakértői javasolják például az időkorlátos használat, a digitális oktatás és a szülői kontrollt erősítő eszközök bevezetését.

Bár a Facebookot és az Instagramot üzemeltető Meta már ilyen irányban is lépett – önkéntes alapon elindította a „tinifiókok” lehetőségét, ahol a 13–17 éves felhasználóknak szigorúbb tartalomszűrést kínál –, a szakértők szerint ez önmagában nem elegendő. Úgy vélik, elsősorban a platformok algoritmusainak és adatkezelési gyakorlatának szigorú szabályozását kellene előtérbe helyezni a gyermekek online védelmében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában
A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.
DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít
Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.

Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.

Panyi azt írta,

„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”

Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”

A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.

Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”

Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”

Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.

„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”

Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:

„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk