TECH
A Rovatból

10 százalék fölött lehet már a magyar okosotthonok száma

Ezért érdemes okos környezetbe integrálni a klímákat.


A piacon elérhető, technológiailag egyre fejlettebb okosotthon-rendszerekkel ma már akár távolról is irányíthatjuk házunk elektromos berendezéseit az árnyékolástól a klíma működéséig. Magyarországon is egyre többen ismerik fel az innováció előnyeit, amely a kényelmi faktoron túl rengeteg időt és pénzt spórolhat meg a felhasználóknak. A klímák esetében már hazaérkezésünk előtt beállíthatjuk a kívánt otthoni hőmérsékletet, de az automatizmusoknak köszönhetően a lehető legenergiatakarékosabban működtethetjük az eszközt.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy világszerte robbanásszerűen nő az okosotthon-eszközök népszerűsége. Elemzők szerint a koronavírus-járvány, valamint a geopolitikai kihívások – köztük az energiaválság – gyorsították fel látványosan az okosotthonok terjedését, mely már a statisztikákban is érzékelhető. Becslések szerint a globális piac tavaly meghaladhatta a 110 milliárd dollárt, a következő évekre pedig további növekedést várnak a szakértők, így az iparág forgalma 2027-re már 235 milliárd dollárra ugorhat.

Ez a trend tetten érhető Magyarországon is: míg az évtized elején világszerte a háztartások 9 százaléka, Magyarországon a 4 százaléka élt az okosotthon-megoldások valamelyikével, 2024-ben ez az arány 19, illetve 14 százalékra nőhet. A magyarországi piac a 2020-as 700 millió dollárról idén már meg is duplázódhat.

Stuller István, a Gree légkondicionálók műszaki szakértője elmondta, hazánk vezető klímamárkája vezérképviseletként ők is azt tapasztalják, hogy egyre felkapottabbá válik a lakásunk és a benne található elektromos berendezések működésének az automatizálása. „Ez azt jelenti, hogy az arra alkalmas okos termékeink egy azonos rendszerben és felületen megjelenve különböző parancsokat tudnak végrehajtani. Egy közvetlenül kiadott jel alapján, vagy valamilyen egyéb tényező, mint például időjárás, idő, fény, mozgás is képesek megváltoztatni az állapotukat” – mutatott rá.

Okostelefonról távolról is irányítható a klíma

A szakember kiemelte, ma már az audio-vizuális eszközök, biztonsági, világítási és kaputelefon rendszerek mellett a lakossági klímákat, a hőszivattyúkat és a légtisztítókat is integrálni lehet az okosotthon rendszerekbe, melynek számos előnyét érezhetik a saját bőrükön a felhasználók.

„Ma már rengetegféle okosotthon rendszer létezik a piacon, ezek közül jelenleg a két legnagyobb informatikai óriás cég a Google és az Amazon programjai adnak lehetőséget, hogy a GREE klímánkat integrálni tudjuk egy okos környezetbe. Ehhez nincs is szükség másra, mint egy okostelefonra. Jelenleg a GREE termékpaletta minden berendezése gyárilag rendelkezik Wi-Fi eléréssel ezzel pedig legtöbbjük alkalmassá is válik az okosotthon integrációra” – fogalmazott Stuller István.

A Gree légkondicionálók műszaki specialistája az okosotthon-rendszerekbe integrált klímák előnyeire szólva elmondta, amellett, hogy a távoli irányítás megkönnyíti az életünket, hiszen mire hazaérünk, már a kívánt hőmérséklet fogad például otthonunkban, arról sem szabad megfeledkezni, hogy spórolni is tudunk vele, hiszen csak akkor kapcsol majd be a berendezésünk, amikor arra valóban szükség van.

Megjegyezte azt is, lehetőség van különböző külső vezérlő egységek bevonásával még jobban finomítani a szabályzást. „A klímáinkat a Google vagy az Amazon okos megoldásaival pár kattintással könnyedén összekapcsolhatjuk, de egy fali vezérlő csatlakoztatása utána bármelyik Modbus protokollt használó okoskörnyezetbe integrálhatók. Azt tapasztaljuk, hogy a felhasználók is kezdenek rájönni az okosmegoldások valóban megkönnyítik a minden napjaikat, pénzt és időt spórolhatnak meg. A gyártók pedig egyre komolyabban veszik ennek a fontosságát, és megteszik az ehhez szükséges fejlesztéseket” – értékelt.

A GREE berendezések integrációja gyárilag támogatott a két legnagyobb informatikai óriás megoldásaival, ezt megkapják a termékkel együtt díjmentesen. De a drágább megoldásokkal is egyértelműen néhány szezon alatt megtérül a szükséges eszközök ára. Stuller István végezetül felhívta arra is a figyelmet, hogy ha kiválasztunk egy okosotthon rendszert, abba a későbbiekben bármikor integrálhatjuk az arra alkalmas készülékünket.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
Elképesztő bejelentést tett az OpenAI, mindenkinek ingyenesen elérhető új modell érkezik
Az új modellhez ugyanúgy kell szólni, mint a Google Asszisztenshez vagy a Sirihez, csak azokkal ellentétben ezután úgy lehet vele valós időben beszélgetni, mint egy másik emberrel.


A Telex szerint lenyűgöző új modellt jelentett magyar idő szerint hétfő este a mesterséges intelligenciában élen járó OpenAI, amely képes valós idejű, gyakorlatilag teljesen késleltetésmentes beszélgetést folytatni, nemcsak írott szöveg, hanem videók, képek és hangok alapján is.

A GPT-4o-nak nevezett modell a következő hetekben fokozatosan érkezik majd, mindenkinek ingyenesen elérhető lesz.

A hétfői esemény elején ledarálták a legfontosabb dolgokat. Ezek a következők: a ChatGPT kap egy asztali verziót és egy új kezelőfelületet, valamint hogy GPT-4o néven érkezik az új, mindenki számára ingyenesen elérhető modell.

A modell valós időben, késleltetés nélkül tud kommunikálni kamerakép, írott szöveg és élő beszéd alapján is, és a bemutató alapján olyan, mintha egyenesen egy sci-fiből szedték volna elő.

Az új modellelhez ugyanúgy kell szólni, mint a Google Asszisztenshez vagy a Sirihez, csak azokkal ellentétben ezután úgy lehet vele valós időben beszélgetni, mint egy másik emberrel.

Itt a videó a bejelentésről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TECH
Mi az adathalászat és hogyan védekezz ellene?
A csalók sokféleképpen támadnak és akár jelentős anyagi károkat okozhatnak, de a módszereik megismerésével könnyebben elkerülheted a visszaéléseket. Mutatunk pár tippet!


A gyanútlan embert a digitális térben legalább annyi veszély fenyegeti, mint a valós világban. Többen utaznak az adatainkra, mint arról sejtelmünk lenne, és olyan információink is értékesek lehetnek valakinek, amelyekről nem is gondolnánk. Az adathalászatra egész iparág épült, de a veszély nagy részét némi odafigyeléssel elkerülhetjük.

Az adathalászat problémaköre már nagyjából az internet elterjedésével egy időben megjelent, hiszen az 1990-es évek közepétől már létező jelenségnek számított. Ezek a korai támadások azért lehettek sikeresek, mert addig teljesen ismeretlennek számítottak a felhasználók számára. Az adathalászat mind a mai napig élő probléma maradt, és immár több mint 20 éve élnek vele az internetes csalók. Ami nem könnyíti meg a dolgunkat az az, hogy a csalások elkövetői egyre változatosabb és egyre nehezebben felismerhető módszereket találnak ki, ezért nagyon fontos a legapróbb gyanús jelek felismerése és a körültekintő viselkedés az online térben.

Mi az adathalászat?

Az adathalászat olyan támadás, amely során megkísérlik ellopni a felhasználó pénzét vagy identitását: ráveszik, hogy feltárja személyes adatait – például a hitelkártya számát, banki adatait vagy jelszavait – olyan webhelyeken, amelyek szabályosnak látszanak.

Az adathalász kísérletek, csalások célja, hogy az elkövetők különböző cégekre hivatkozva olyan adatokat csaljanak ki gyanútlan személyektől, amelyeket felhasználva hozzáférhetnek a csalás elszenvedőjének pénzéhez, ezzel akár súlyos anyagi károkat is okozhatnak áldozatuknak.

Mely adatokat akarják a leggyakrabban megszerezni a csalók?

- A számla vagy bankkártya birtokosának személyes adatait (nevét, születési helyét, idejét stb.),

- az internetbanki belépéshez szükséges azonosítót,

- biztonsági kódot, jelszót vagy

- a bankkártya adatait (bankkártya száma, lejárati dátuma, háromjegyű CVC-kódja, PIN-kódja).

Hogyan zajlik az adathalászat?

Az egyik leggyakoribb adathalász-technika egy bank vagy közüzemi szolgáltató, az utóbbi időben csomagküldő szolgálat megszemélyesítése e-mailben, amivel ráveszik a felhasználót arra, hogy egy hamis – az e-mailben található vagy mellékletként küldött – adatlapot töltsön ki, vagy látogasson meg egy weboldalt, amely a belépéshez kéri a fiókjának adatait vagy a belépéshez szükséges hitelesítő adatokat. Napjainkban a támadók kifinomult módszereket vegyítenek, a linkeket és a hamis oldalakat nagyon hasonlóvá teszik a törvényes hasonmásukhoz. A lopott információkat rendszerint arra használják, hogy kiürítsék az áldozatok bankszámláit vagy eladják adataikat az interneten. Hasonló támadások végezhetők telefonhívásokkal csakúgy, mint SMS-üzenetekkel, de a közösségi médiában és a Google keresésnél is figyelni kell, nehogy olyan oldalra kattintsunk, ami veszélyes lehet.

FOXPOST-os tanácsok az adathalász csalások megelőzésére

Sajnos az elmúlt hónapokban a FOXPOST is áldozatul esett a fent említett adathalászat különböző formáinak! A FOXPOST nevében küldött e-mailben, üzenetben és telefonon is próbálkoznak a csalók, felhasználóik banki adatait megszerezni. Az adathalász csalásokat legjobban úgy tudod megelőzni, ha ismered a FOXPOST folyamatait. Legyél tudatos, ne hagyd magad átverni!

Ha nem vagy biztos abban, hogyan tudod használni a szolgáltatásukat, látogass el honlapjukra erre a linkre kattintva és találd meg a válaszokat kérdéseidre, hogy ne kelljen várnod se futárra, se egyéb segítségre!

Mik az árulkodó jelek?

Gyanús link

Mindig ellenőrizd az oldalakra mutató linkeket, vagy ha megnyitsz egy oldalt, akkor a felső sávban ellenőrizd az url-t.

Ha nem az van a link vagy url végén, hogy …..foxpost.hu, hanem bármi egyéb van az utolsó pont előtt, mint önmagában a "foxpost" szó ÉS az utolsó "." (pont) után más, mint hu, akkor az csaló (!) link. Csak a foxpost.hu!

Az eladott terméked árát nem kell begyűjtened!

A csalók egyik megtévesztése, hogy azt hitetik el veled, hogy a neked érkező eladási árat be kell gyűjtened. Egy link segítségével egy tökéletesen klónozott banki bejelentkező felületre terelnek, ami teljesen úgy néz ki, mint a valódi banki felület belépőoldala. Itt megtévesztően arra ösztönöznek, hogy banki adataidat megadd és ezzel téged becsapva meg is szerzik a te valós banki belépő adataidat. Ne dőlj be nekik, ne add meg belépő adataidat! Hagyd el az oldalt!

Ha online piactereken adsz el valamit, az alábbi három úton érkezhet meg hozzád a vételár:

- A vevő átutalja a saját számládra a vételárat

- A vevő utánvéttel fizeti ki a vételárat

- Az egyik online piactér esetében a piactér felületén keresztül történik a pénzmozgás

A FOXPOST nem folyik bele az adásvételi folyamatba!

Az online piactereken a FOXPOST egy közvetített szolgáltatás, tehát csak a szállítást intézi neked. Gyanúsnak kell lennie, ha egy olyan oldalon, ami úgy néz ki, mintha a FOXPOST oldala lenne (de valójában ez az oldal csaló klónozása és ha fent megnézed, az url sincsen rendben, hiszen biztosan áll még valami a foxpost.hu után) a pénzed átvételére, begyűjtésére vagy a vásárlás megerősítésére akarnak rávenni. Ilyen funkciókat az igazi FOXPOST oldalakon nem találsz!

A visszaélések megelőzése érdekében, ha eladsz valamit online felületeken, kérj előre utalást és miután megérkezett bankszámládra az összeg, te magad indítsd a FOXPOST csomagfeladást.

Legyél nagyon körültekintő, figyelj oda a részletekre, most már te is felismered a csalásra utaló gyanús jeleket! További hasznos tippeket gyűjtöttek neked össze ide kattintva az aloldalukon, olvasd el ezeket is!

Amikre figyelj még!

A következőkben felsorolunk néhány tanácsot, melyek segíthetnek felismerni az adathalász üzenetet.

Általános vagy baráti köszöntés – Amennyiben egy üzenet nélkülözi a személyességet (pl.: „Tisztelt Ügyfelünk”) és alakiságot, akkor valószínűleg ott valami nem stimmel.

Személyes információkra vonatkozó kérés – Az adathalászok sűrűn alkalmazzák ezt a technikát, de a bankok, pénzintézetek és a legtöbb internetes szolgáltatás rendszerint kerüli.

Szegényes nyelvi eszközök – Az elütések, helyesírási hibák és szokatlan kifejezések gyakori jellemzői a hamisítványoknak (de ezek bármelyikének hiánya nem bizonyítéka a törvényességnek).

Váratlan levelezés – A kéretlen megkeresés egy banktól vagy internetes szolgáltatótól nagyon szokatlan és ezért gyanús.

A sürgetés bármely formája – Az adathalász üzenetek gyakran próbálnak rávenni a gyors és kevésbé megfontolt cselekvésre.

Egy visszautasíthatatlan ajánlat? – Ha egy üzenet túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor biztosan nem is az.

Gyanús cím – Tényleg küldhet e-mailt egy amerikai vagy német bank kínai címről?

A személyes adatok megszerzésének, és az azokkal való visszaélésnek ez a módja nem lesz kevésbé népszerű a közeli jövőben, sőt - azért különösen fontos, hogy legyen róla fogalmunk, és ne érjen minket váratlanul. Internetezz körültekintően!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TECH
Ezért tiltják be a TikTokot az USÁ-ban, avagy, hogyan figyel meg és befolyásol minket a közösségi média?
Úgy fest, a TikTok lesz az első nagy közösségi platform, amit betiltanak az Egyesült Államokban. Mutatjuk, hogy a közösségi oldalak milyen módszerekkel figyelnek meg minket és mire használják a kincset érő tudást.


Joe Biden elnök szerdán aláírta az egy nappal korábban a szenátusban is elsöprő többséggel (79-18-as arányban) megszavazott jogszabályt, amivel lényegében betiltják a TikTok működését az Egyesült Államok területén, hacsak az üzemeltető ByteDance nem adja el a benne lévő részesedését egy megbízható vállalatnak, legfeljebb 270 napon belül, ami 90 nappal meghosszabbítható. A TikTok azonban inkább lekapcsolja a szolgáltatását az USA-ban – állította James Lewis, a stratégiai és nemzetközi tudományok professzora a New York Timesnak.

A szakértő képtelenségnek nevezte az értékesítés kikényszerítését, mondván, ha a ByteDance hajlandóságot is mutatna arra, hogy inkább eladja a részét, csak ne érje horrorisztikus veszteség az amerikai piac elvesztésével, még mindig ott van a folyamatban a kínai állam.

A kínai kormány gond nélkül képes lenne meghiúsítani az üzletet azzal, hogy a TikTok eladását technológiai exportnak minősíti, amit aztán nem engedélyez.

Az amerikai politikusok szerint a ByteDance mindenképpen az állampárt befolyása alatt áll és eszközként használja a közösségi platformot Kína ellenfelei, köztük az USA gyengítésére. Ugyanettől tartva tiltotta be jóval korábban Kína az összes amerikai közösségi médiumot, a Facebooktól a Twitterig.

A törvény szignója ettől függetlenül érdekes fordulat Biden jelenleg is zajló elnökválasztási kampányában, hiszen a csapata évek óta dolgozik a TikTokon (még influencerekkel is együttműködve), hogy megszilárdítsa a demokrata országvezető népszerűségét a fiatal szavazók körében. Az AP megjegyzi: a kutatások azt mutatják, hogy a 30 év alatti amerikaiak egyharmada számára a TikTok elsődleges hírforrássá vált. A platform emellett jelentős gazdasági tényező is: 170 millió amerikai felhasználójából 7 millió vállalkozás.

Mi a baja az Egyesült Államoknak a TikTokkal?

Bár az amerikai kormány határozottan ellenzi a TikTok tevékenységét az országban, nyilvánosan nem mutattak be bizonyítékokat arról, hogy a felhasználók adatai rossz kezekben lennének a ByteDance-nél vagy a cég a Kínai Kommunista Párt propagandáját terjesztené. A vádak ehhez képest elég konkrétak, és ezek mentén több lépcsőben igyekeznek ellehetetleníteni a videós közösségi alkalmazást: kezdetben az állami szféra dolgozóinak tiltották meg a használatát, majd kezdeményezték a közösségi szintű betiltást.

A platform az ellenzők szerint

  • kínai politikai nézeteket népszerűsít és ezzel befolyásolni akarja, többek között az amerikai választásokat,
  • gyűlöletbeszédet és más diszkriminatív (rasszista, szexista, homofób és transzfób) tartalmakat terjeszt,
  • hamis híreket, például kitalált történéseket, manipulált képeket és videókat, valamint félrevezető állításokat közvetít.

Ha mindez nem lenne elég, az oldal évek óta össztűz alatt áll a világ számos országában a mentális egészségre gyakorolt lehetséges hatásai miatt.

A platformot érő kritikák azóta izzanak a legjobban, hogy a Center for Countering Digital Hate (nagyjából: Digitális Gyűlöletkeltés Ellenes Központ) kísérlete kimutatta:

a TikTok algoritmusa 2,6 percenként öngyilkossággal kapcsolatos, 39 másodpercenként mentális egészséghez kapcsolódó, nyolc percenként pedig étkezési zavarral összefüggő videókat mutogatott a szervezet által létrehozott, 13 éves kamaszokat imitáló profiloknak.

Ha a politikai okok nem is elegendőek a betiltáshoz, a gyermekek védelmére hivatkozva, ugyebár, nagyon sok mindent le lehet nyomni a közvélemény torkán. Ezt a témát zászlajára tűzve az amerikai kormány sem feltétlenül szenvedne el komoly népszerűségvesztést, ha végül (és valójában politikai okokból) leállítaná az országban a TikTokot.

A közösségi oldalak aggasztóan sokat tudnak rólunk

Valójában az a helyzet, hogy bármelyik közösségi oldalt nézzük is, igaznak bizonyul a mondás: „ha ingyen kapsz valamit, akkor te vagy az árucikk”.

Azokon a webes felületeken, amelyeken nem vásárolunk magunknak reklámmentességet és más előnyöket (ezáltal ingyen szörfölünk), azt hasznosítják belőlünk a tulajdonosok, amit az ingyenességért cserébe adunk: az adatainkat. A rólunk felhalmozott tudás óriási csomag: mintha minden felhasználóról írnának egy többezer oldalas könyvet, benne az aktivitásairól, a beállításairól, a politikai, vallási és vásárlói preferenciáiról meg még sok minden másról.

A rólunk készült „kötetekben” benne van minden, a személyes adatoktól a hely- és eszközadatainkon át a legutolsó hobbinkig – amibe talán csak ezután készülünk belevágni.

A Facebook jobban ismer minket, mint a párunk vagy a saját anyánk, hiszen algoritmusok tömege elemzi minden tettünket és keresésünket, amelyekből pillanatok alatt lezavart számításokkal biztosabban tudja, mire vágyunk, mint a hozzánk legközelebb állók vagy akár mi magunk.

Ezt a tudást sokféleképpen hasznosítják a közösségi platformok: fontos cél a felhasználói élmény javítása, hogy még elkötelezettebb usert faragjanak belőlünk, de lényeges a termékfejlesztési és kutatási cél, ahogy persze a jól becélzott reklámok elhelyezése is.

És akkora adathalmaz birtokában, amekkora ezeknek a szolgáltatóknak áll a rendelkezésére, nagyon sok mindent meg lehet tenni a felhasználókkal, sőt, a közvéleménnyel. Nagyon nem mindegy tehát, hogy kinek a kezében van a gyeplő egy social media cég élén – már ha még mindig ember az illető és nem egy mesterséges intelligencia.

A TikTok gyakorlatilag teljesen automatizált algoritmusai úgy vannak beállítva, hogy a felhasználók olyan tartalmakat lássanak, amelyekkel valószínűleg elköteleződnek a platform felé.

Ez sajnos azt is jelenti, hogy gyakrabban láthatnak olyan tartalmakat, amelyek megerősítik a meglévő félelmeiket – akár igazak, akár nem.

Ha egy user például fél a cápáktól, nyilván hevesebb érzelmi reakciót vált ki belőle a tengeri ragadozó látványa, és szomjazza a róla elérhető tudást – hiszen, minél jobban ismeri az „ellenséget”, annál nagyobb biztonságban van. Gondolja ő. Mert a közösségi médiából ráömlő tartalom nem növeli a biztonságérzetét, hiszen a félelemmel remekül le lehet kötni a figyelmet. Az alkalmazások célja pedig éppen ez: minél több időt megszerezni az osztatlan figyelmünkből.

Vegyünk példának egy cápáktól rettegő felhasználót, akiről az általa használt közösségi app pontosan tudja, mitől retteg, ergo: mi az, amire nagyon odafigyel. Mivel az egyik legfőbb fóbiája a tengeri ragadozó, egyre több cápatámadásról szóló videó jelenik meg számára, például a TikTokon, és emiatt elmélyül benne, hogy a cápánál nincs veszélyesebb dolog a világon, holott a támadás esélye 1:3,7 millióhoz. Ezzel szemben egy halálos autóbaleseté 1:101-hez, vagyis egy személyautó 37 ezerszer veszélyesebb, mint egy cápa.

A legtöbb TikTok felhasználóval rendelkező országok, 2024 januárjában. Forrás: DataReportal

A közösségi platformok hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek a felhasználóikról, beleértve a demográfiai adatokat, a helyadatokat, a böngészési előzményeket, a keresési lekérdezéseket, a bejegyzéseket, a kedveléseket, a megjegyzéseket, a megosztott tartalmakat, a kommunikációt, az eszközadatokat és még sok minden mást. Ezt az adatgyűjtést általában a platform használatának feltételeként követelik meg, de gyakran titokban történik, a felhasználók tudta nélkül. Hiszen mégis ki olvassa végig a 80-100 oldalas felhasználási feltételeket?

Az óriási adatmennyiségből dolgozó botok, amilyeneket például a TikTok is használ, képesek hamis tartalmak terjesztésére, ezáltal arra, hogy mesterségesen növeljék bizonyos témák népszerűségét, vagy éppen ellenkezőleg: a témák, személyek, társadalmi csoportok és jelenségek iránt érzett gyűlöletet.

Ezekkel az eszközökkel kiváló propagandahálózat építhető és akár összehangolt kampányokat is lehet indítani.

Ebből a legemlékezetesebb eset a Donald Trump elnöki győzelmét eredményező, 2016-os botrány, aminek közvetlen előzménye, hogy a Cambridge Analytica vállalat 87 millió Facebook-felhasználó adatait (beleegyezés nélkül) összegyűjtve indított dezinformációs kampányt, ezzel Trump felé terelve a szavazatukat.

Így csinálják

A közösségi oldalak mögött duruzsoló óriási szerverek és a rajtuk futó mesterséges intelligencia modellek sütik és weboldalakba ágyazott láthatatlan képpontok (követőpixelek), sőt, akár arcfelismerés vagy hangazonosítás segítségével követik nyomon a felhasználók online tevékenységét. Ez lehetővé teszi a platformok számára, hogy átfogó képet kapjanak a felhasználók érdeklődési köreiről és viselkedéséről, még akkor is, ha azok nem használják aktívan a felületet.

A fentebb már írt algoritmusok a felhasználók adatainak elemzésére és profilozásra jók – ezek alapján pedig remekül jeleníthetők meg célzott reklámok vagy ajánlott tartalmak.

A platformok gyakran megosztják a felhasználók adatait harmadik felekkel, például marketingcégekkel, adatbrókercégekkel és kormányzati szervekkel. Ez az adatmegosztás a felhasználók tudta vagy beleegyezése nélkül is történhet.

A TikTok betiltásának vagy az eladás kikényszerítésének szándéka persze nem független a geopolitikai szempontoktól, Amerika és Kína egyre élesebb rivalizálásától sem.

Az Egyesült Államok pontosan tudja, mekkora érték az az adatvagyon, amire Kína a TikTok működtetésével szert tehet, hiszen az amerikai tulajdonú közösségi platformok, például a Facebook és az Instagram is hasonló módon működnek.

Nem véletlen, hogy tavaly tavasszal az Európai Unió épp a Facebook anyavállalatát, a Metát büntette meg 1,2 milliárd euróra, vagyis 450 milliárd forintra, amiért nem kellően védte meg az európai felhasználók adatait az amerikai megfigyeléssel szemben. Azt is kikötötték, hogy a Meta azonnal függessze fel a felhasználói adatok továbbítását az Egyesült Államokba.

Novemberben újabb, 108 milliárdos bírságot szabtak ki az európai adatvédelmi szabályok megsértése miatt, valamint megtiltották, hogy a Meta az európai felhasználók személyes adatait igénybe vegye a célzott hirdetésekhez.

Míg tehát Amerika a teljes tiltással igyekszik megakadályozni a kínai adatszerzést az Egyesült Államokban, Európa megabírságokkal próbálja korlátozni Amerika hasonló képességeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TECH
Újabb trükkökre jött rá az egyik iPhone-felhasználó: szuper megoldásokat gyűjtött össze egy videóban
Az iPhone készülékekben rengeteg lehetőség rejlik még, amivel megspórolhatunk némi időt.


Az UNILAD számolt be arról, hogy milyen lehetőségek rejlenek még a mobiltelefonjainkban.

Az X-en tett közzé egy videót egy Massimo nevű felhasználó, aki különféle lehetőségeket mutat be, amivel könnyebbé tehetjük iPhone-unkhoz kapcsolódó életünket.

Videójában különböző praktikákat mutat be egy szöveg kitörlésére, de arra is, miként tudjuk egymásra halmozni az egymással összefüggő emojikat, sőt a felhalmozódott applikációkat is könnyedén egy helyre tudjuk gyűjteni, vagy akár kitenni a főoldalra.

Több felhasználó visszajelzést adott a videó alatti kommentszekcióban. Volt, aki azt írta, hogy „úgy tűnik, nem is tudom, hogyan kell használni az iPhone-omat”. Bár olyan hozzászólás is előkerült, amiben negatív véleménynek adott hangot:

„Az időpazarlás újabb remek módja.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk