KULT

Zsiráffejés, narancsbőrű Hugh Grant és csokikartell – A Wonka az év legjobb családi filmje

Johnny Depp és Gene Wilder után most a Dűne és a Szólíts a neveden Oscar-jelölt sztárja ölti magára Willy Wonka kalapját és kabátját, hogy vidámságot és rengeteg csokit szórjon a közönsége lábai elé. Nem mellesleg pedig a 2023-as filmév egyik legtündéribb mozis élményét. Kritika.

Szöllőskei Gábor, fotók: InterCom - szmo.hu
2023. december 16.

Paul King megint megcsinálta! Hogy ki az a Paul King? Igen, rá fontos kitérnünk. Aki ismerte az eddigi munkásságát, az valószínűleg nem lepődik meg azon, hogy legújabb filmje, a Wonka ennyire jól sikerült. Nos, ő egy 45 éves brit úriember, aki 2014-ben meglepte a világot a Paddington című csodás családi szösszenettel, majd 2017-ben annak folytatásával, a Paddington 2-vel, ami, ha lehet, még jobban sikerült, mint az első rész.

Az esőkabátos, kalapos, marmeládmániás mackót két kalandja után pedig egy jól ismert Roald Dahl-hősre váltotta most le King, hogy bemutassa nekünk Willy Wonka fiatalkorát, mielőtt még világhírű csokigyárossá vált volna, ahogy megismertük őt Tim Burton Charlie és a csokigyárjában (2015) Johnny Depp tolmácsolásában, vagy még korábban Mel Stuart Willy Wonka és a csokigyárjában (1971) Gene Wilder megformálásában.

A Wonka története tehát csupán Roald Dahl karakterét vette alapul, akihez Paul King és szerzőtársa, Simon Farnaby (aki egyébként a filmben is felbukkan az állatkert portásaként) eredeti forgatókönyvet írtak, amiben Willy Wonka (Timothée Chalamet) még egy sokkal közvetlenebb, idealistább és szegényebb, de már akkor is profi csokikészítő ifjú.

A film rögvest az elején nyilvánvalóvá teszi, hogy egy musicalt nézünk, hiszen Timothée Chalamet már az első felbukkanásakor rázendít egy dalra, és ezt fontosnak tartjuk leírni, hiszen vannak, akiket ez elriaszt a jegyvásárlástól.

Ezúttal azonban még a műfaj legnagyobb ellenzőit is arra ösztönöznénk, tegyenek egy próbát a Wonkával, mivel borzasztó régen láthattunk egy ennyire kellemesen régimódi, naivan bájos és vegytiszta családi filmet.

Na de vissza a történethez! Willy Wonka nagy reményekkel érkezik a városba csupán néhány petákkal a zsebében: csokiboltot szeretne nyitni, és megajándékozni a világot valóban lélegzetelállító nyalánkságaival. Azonban a valóság azonnal arcon csapja őt. A gonosz mosodás Suvickné asszony (Olivia Colman) és társa, Hipó (Tom Davis) átverik őt egy apróbetűs szerződéssel, és rabszolgát csinálnak Wonkából, akinek hosszú évekig kéne sorstársaival mosnia az alagsorban a szennyest. Ott ismerkedik össze a lelenc Nudlival (Calah Lane), aki segít neki eligazodni a városban, és megvalósítani csokiboltos álmát. Ámde a városban működik egy csokikartell is, amelynek három feje összefog Wonka ellen, és lefizetik (természetesen csokival) a helyi csokifüggő rendőrfőnököt (Keegan-Michael Key), hogy kipaterolja Wonkát a területükről. Szóval nem kevés akadállyal kell szembenéznie hősünknek, aki azonban töretlen lelkesedésével és parádés édességeivel elvarázsolja a közönségét a filmben és a vásznak előtt egyaránt.

Paul King nagyon érzi ezt a zsánert, amiben kifejezetten könnyű átbillenni az émelyítő giccs, illetve a lélek és varázs nélküli sima jópofáskodás terepére, lásd 2018-ból Rob Marshall Mary Poppins visszatérjét! A Wonkában azonban működik a varázs.

Élesen elkülönül benne, hogy kik a jók és a kik a rosszak, és egy olyan világot vázol fel, amelyben szívesen barangolunk, és hiába megy már a végefőcím, azért még egy kicsit ott maradnánk.

Ehhez persze többek között egy kiváló castingra is szükség volt, Kingék pedig ebben sem okoztak csalódást. Timothée Chalamet korunk egyik legnagyobb fiatal sztárja és színésze sokadszorra bizonyítja, hogy nagyjából bármilyen szerepet rá lehet bízni. Azonnal a szívünkbe zárjuk őt Willy Wonkaként is, ráadásul most bebizonyította, hogy az éneklést és a táncot is hozzá lehet adni egyre bővülő készséglistájához.

Rajta kívül azonban itt van még Hugh Grant is, akiről sosem gondoltuk volna, hogy egyszer apró umpalumpaként láthatjuk majd narancssárga bőrrel és zöld hajjal. Most ez is pipa, és bár nincs sok jelenete, ha épp jelen van, abszolút uralja a vásznat. Feltűnik még Rowan Atkinson is a csokoholista csuhások korrupt klerikusaként, a tündéri Sally Hawkins Wonka inspiráló édesanyjaként, illetve a már említett Keegan-Michael Key a csokilefizetések miatt egyre csak hízó rendőrfőnökként.

Micsoda szavak, micsoda karakterek, micsoda ötletek sorjáznak itt kérem szépen, mindez megfejelve első osztályú díszletekkel, jelmezekkel, effektekkel és látványvilággal,

amelyben teljesen természetesnek vesszük, ha a lebbencsokit felfalók úgy reppennek fel a magasba, mint Marge néni a Harry Potter és az azkabani fogolyban (oké, mínusz a megdagadás). Vagy hogy Wonka a csokijaihoz nem akármilyen tejet használ, hanem egyenesen zsiráftejet, hogy papok őrzik egy föld alatti bunkerben a csokikartell vagyonát és még sok más, kellemesen pihent őrültséget. Mindennek tetejébe még a dalok is fülbemászók, könnyen azon kaphatjuk magunkat legalábbis, hogy a film után Neil Hannon szerzeményeit dúdolgatjuk.

Mindent összevetve tehát a Wonka egy tökéletes családi szórakozás és az idei ünnepi szezon tökéletes mozizási élménye, amelyben a család minden tagja megtalálja majd a neki való finomságokat. Apropó, finomságok! Hatalmas baklövést követ el az, aki valamiféle csoki vagy édesség nélkül ül be a Wonkára, a vásznon látható nyalánkságok láttán ugyanis gyorsan összefut majd a nyál a szánkban, és akkor jól jön egy kis karácsonyi cukorsokk (persze csak módjával). Egészségünkre!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapatai feszülnek egymásnak az RTL új főzős műsorában

Április 24-én indul az RTL-en az Éttermek csatája, ahol két sztárséf, Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapata verseng egymással. A megmérettetésben a napi győztes jutalmat kap, a vesztes brigádból pedig valakit hazaküldenek.

KÉK HÍREK

A Sepsi OSK edzői verhették meg a Tisza Párt rigmusát skandáló fiatalokat

Politikai véleménynyilvánítás miatt bántalmaztak három fiatalt Sepsiszentgyörgyön húsvéthétfő éjjel. A sértettek szerint a helyi futballklub, a Sepsi OSK két edzője és sportigazgatója is érintett az erőszakos incidensben.

KULT

Meghalt Czigány György, a legendás Ki nyer ma? műsorvezetője

Életének 95. évében, április 6-án elhunyt Czigány György, a Magyar Rádió és Televízió meghatározó alakja. A műsorvezető munkásságát József Attila- és Erkel Ferenc-díjjal is elismerték.

Címlapról ajánljuk

KULT

Ingyen lehet megnézni húsvétkor a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet

Az alkotók egy társadalmi igényre hivatkozva döntöttek a film ingyenes közzététele mellett. Céljuk, hogy az üzenet eljusson oda is, ahol a mozik az ország felében nem adtak vetítési lehetőséget a filmnek.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 03.

A Tavaszi szél – Az ébredés című film alkotói egy videóüzenetben jelentették be, hogy az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban. Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.

Premier a kapcsolódó cikkünkben!

Kapcsolódó

Itt lehet ingyen megnézni a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet

Nézd velünk a Magyar Péterről készült dokumentumfilm YouTube-premierjét, melyet a film alkotói korlátozott ideig mindenki számára elérhetővé tettek!

A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást. Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.

„Például, hogy eléri a 200 ezer nézőt moziban, ami a vágyunk volt, és amihez elég jó úton haladtunk a jelenlegi 130 ezer nézővel” – tették hozzá.

Az alkotók hangsúlyozták, a Tavaszi szél mozivászonra készült, és állításuk szerint „a kormányzati és propagandatámadások ellenére is kimagaslóan teljesít a mozikban”. Beszéltek a pozitív nézői visszajelzésekről is, mondván, a közönség együtt nevet és érzékenyül el a vetítéseken, a végén pedig tapsolnak és énekelnek. „Őszintén nem is mertünk arra gondolni, hogy ilyen fogadtatása lesz majd a filmünknek” – vallották be.

A döntésük hátterében az is áll, hogy szerintük a film nem juthatott el mindenkihez.

„A Tavaszi szél az ország mozijainak felében nem kapott lehetőséget” – állították.

Ezért merült fel bennük a kérdés, hogy „hogyan juthat el akkor mindenkihez a remény és a bátorság üzenete”. Úgy látják, a film a nézői visszajelzések alapján is a bátorságról, a reményről és a hitről szól. Szerintük arról, hogy „mi, magyarok képesek vagyunk felelősséget vállalni a tetteinkért, képesek vagyunk felismerni egy történelmi pillanatban, hogy az történelmi, és ezekben a pillanatokban képesek vagyunk összezárni, és a közös cél érdekében az egyéni érdekeinket háttérbe helyezni”.

Ennek értelmében bejelentették:

„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet a döntés súlyos szakmai következményeire is. Elmondásuk szerint „a szakmában szokásos gyakorlatok és szerződéses feltételek alapján ez a döntés normál esetben ellehetetleníti a film további hasznosítását, a mozis forgalmazását, a streamerekkel való együttműködést, a televíziós forgalmazást és a nemzetközi fesztiváloztatást is”. Hozzátették, hogy ezekben a megállapodásokban „mind kizáró tényező az ingyenes online megjelenés”.

Az alkotók továbbra is a mozis élményt helyezik előtérbe. „Ha van film, amire különösen érvényes, hogy közösségi élményként működik leginkább, az a Tavaszi szél” – vélekedtek. Arra kérték a közönséget, hogy aki teheti, továbbra is moziban nézze meg a filmet.

Kitértek a döntés anyagi vonzataira is, megemlítve, hogy „a nettó gyártói bevételek 11%-a gyermekvédelemre megy, így ez a lépésünk ezt is befolyásolja”.

Arra buzdították a nézőket, hogy ha tehetik, vegyenek mozijegyet akkor is, ha online nézik meg a filmet, vagy támogassák a megjelenést a videó alatt „szuperlájkkal”.

A lényeg számukra, hogy a hétvégén minél többen lássák a filmet, és beszélgessenek arról, „milyen bátor, szolidáris és érzelmileg intelligens nép vagyunk”.

Üzenetük szerint, bár sok mindenben nem értünk egyet, „mégis több bennünk a közös, mint ami szétválaszt, és a nap végén mindannyian hazaszerető, kedves, és nem utolsósorban rendkívül jófej emberek vagyunk”. A bejelentést azzal zárták, hogy a film péntek este 19 órától vasárnap éjfélig lesz ingyenesen elérhető az eletedmozia.hu oldalon, és kérték a videó megosztását, hogy minél több emberhez eljusson a hír.

A filmet itt lehet majd megnézni pénteken este hét órától:

Kapcsolódó

Magyar Péter is meglepődött a gyerekkori videóján, amin a hosszú hajú Orbán Viktor és Deutsch Tamás is feltűnik

A Tisza Párt elnökének egy 1991-es felvételt mutatott a stábja, amit állítása szerint még sosem látott. A Kossuth téren felvett jeleneten több fideszes politikus is látható.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Megrendülten beszélt a HÉV-balesetben elhunyt 14 éves fiú barátnője a tragédia napjáról

A Római fürdőnél történt halálos HÉV-gázolás áldozatának barátnője részletesen beszélt a baleset napjáról. Felidézte, hogy rossz érzése támadt, miután elköszöntek egymástól az edzés előtt.

KULT

Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője

A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

BUDAPEST

Fotókon a felújított Citadella, ahol Álmos anyja kalauzolja végig a látogatókat a magyar történelmen

Vasárnapi nyitották meg a felújított erődöt a Gellért-hegyen. A Citadellában egy ingyenesen bejárható közpark, örökmécses és A Szabadság Bástyája című interaktív kiállítás várja a látogatókat.

KULT

Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője

M.M. / Fotó: MTI/MTVA Fotó/ Zih Zsolt - szmo.hu
2026. április 06.

A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

80 éves lett Bródy János: A magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival

Fiatalon mérnöknek készült, de hamar a zene felé fordult. Lázadó, ironikus hangvétele és társadalomkritikus dalszövegei miatt a hatalommal is szembekerült. Idén áprilisban tartja meg a magyar zenei ikon utolsó koncetjét.

Fényes Andrea, fotó: FB/Bródy János - szmo.hu
2026. április 05.

Nyolcvan év: egyetlen estével készül lezárni egy legendás korszak végét Bródy János, az egykori Illés és a Fonográf együttes legendás dalszerző-előadója. Ezzel a nagyszabású arénakoncerttel készül pályafutásának befejezésésre.

A dátumválasztás nem véletlen: az eseményt április 11-én, a magyar költészet napján tartják a Papp László Budapest Sportarénában, szimbolikusan összekötve a dalszövegírást a lírával.

A koncertet egyszeri és megismételhetetlen életmű-összegzésként harangozták be.

A visszavonulás szándékát a zenész még karácsonykor jelentette be az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol a tőle megszokott visszafogottsággal, de egyértelműen fogalmazott. „Megérlelődött az az elhatározásom, hogy április 11‑én, a Költészet napján befejezettnek tekintem a zenei életbe való közreműködésemet” – mondta korábbi tudósításunkban.

Amikor a beszélgetésben elhangzott a „búcsúkoncert” kifejezés, a zenész legenda finoman árnyalta a képet: „Olyasfajta, olyasfajta, ezt nem szívesen jelenti ki az ember.” A jubileumi év azonban nem csak az elköszönésről szól.

Szeptemberben jelent meg Az első 80 év című új albuma, a Magyar Zene Házában pedig április 2-án nyílt meg a „Bródy 80” pop-up kiállítás, amely relikviákkal és pályaképpel tiszteleg a művész előtt.

Bródy a közéleti állásfoglalástól ma sem riadt vissza az évfordulója kapcsán kiadott dalában. Alkatrész című új dala is egyértelmű üzenetet hordoz: azoknak szól, akik egy „embertelen, és szakadék felé haladó gépezetnek” a részei.

Bródy pályája az Illés-együttessel indult a hatvanas években, ahol a magyar nyelvű beat megteremtése mellett a sorok közé rejtett társadalomkritika mesterévé vált.

A hetvenes-nyolcvanas években a Fonográf folk-rock zenekarral ért el országos sikereket, miközben Szörényi Leventével olyan maradandó színpadi műveket alkotott, mint az István, a király. Dalszövegíróként Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezeinek is meghatározó alakja volt.

Bródy János legismertebb dalai, mint a Ha én rózsa volnék, az Az utcán, a Miért hagytuk, hogy így legyen?, a Lesz még egyszer vagy a Filléres emlékeim nemcsak dallamaik miatt váltak emlékezetessé, hanem mély, gondolatébresztő szövegeik révén is, amelyek gyakran finom társadalomkritikát, líraiságot és személyes hangvételt ötvöznek, így generációk számára adtak közös élményt és értelmezési keretet.

A közéleti szerepvállalás mellett a magánéletét érintő támadásokról is beszélt, a fiát ért sajtóhírek kapcsán. „Ezt a saját bőrömön érzem, hogy mennyire igaztalan és valótlan híreket képesek sokszorosítani.”

Bródy János a magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival.

Születésnapján egy olyan alkotót ünneplünk, aki csendesen, mégis mélyen szólt bele a történelembe és a lelkekbe. Boldog születésnapot!

Kapcsolódó

„Súlyos hibákat követtem el” – Farkasházy Tivadar szívszorító részleteket árult el felesége utolsó napjairól

A humorista felesége, Benedek Noémi halála után nyilatkozott a gyászról és az ápolás nehézségeiről. Farkasházy szerint a bűntudat elől nem lehet elfutni, ezért balatonfüredi otthonukban marad, ahol érzi Mimi jelenlétét.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Meghalt Czigány György, a legendás Ki nyer ma? műsorvezetője

DP, kép: fortepan.hu/Szalay Zoltán - szmo.hu
2026. április 07.

94 éves korában elhunyt Czigány György József Attila- és Erkel Ferenc-díjas költő, újságíró, a Magyar Rádió legendás Ki nyer ma? című műsorának alapító műsorvezetője.

Czigány György hangja generációk számára volt meghatározó: a Déli Krónika után felcsendülő, nyugodt, kedves orgánum, amelyhez generációk igazították az órájukat.

Ez a hang némult el örökre április 6-án. A hírt a családja tudatta a Magyar Távirati Irodával. Személyében egy köztiszteletben álló művész, nem túlzásként egy kulturális intézmény távozott.

Czigány György 1931. augusztus 12-én született Budapesten. A zene iránti elköteleződése a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre vezette, ahol Kadosa Pál tanítványaként zongoraművész-tanári diplomát szerzett.

Bár a Krisztinavárosi templomban orgonált, tehetségét végül nem a koncertpódiumon, hanem a Magyar Rádió stúdiójában kamatoztatta.

Zenei rendezőként, majd főosztályvezetőként a rádió zenei arculatának egyik legfőbb formálója lett, később pedig a Magyar Televízióban is vezető pozíciókat töltött be. Munkásságát a legmagasabb szakmai és állami díjakkal ismerték el, többek között József Attila-, Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima-díjjal is kitüntették.

Az irodalom iránti szenvedélye is végigkísérte életét: több tucat verseskötete és prózai műve jelent meg, 1999-től pedig a Magyar Írószövetség költői szakosztályának elnökeként tevékenykedett.

Életművének koronája, a Ki nyer ma? – Játék és muzsika tíz percben című komolyzenei vetélkedő 1969-ben indult, és egy olyan korban hozta be a klasszikusokat a nappalikba, amikor a kultúra terjesztése még valódi missziónak számított.

A műsor, amely közel tízezer adást élt meg, egy zseniálisan egyszerű ötleten alapult, amit Czigány György maga így foglalt össze:

„A hírek és az időjárás után miért ne jöhetne egy kis Mozart vagy Beethoven?” Ez a kérdés forradalmasította a zenei ismeretterjesztést. A napi tízperces játék nem vizsgáztatni, hanem szórakoztatva tanítani akart, felkelteni a kíváncsiságot, hogy a hallgatók az egyperces részletek után maguk keressék meg a teljes műveket.

A kiegyensúlyozott, kulturált hang mögött egy súlyos tragédiákat is megélt ember állt. Élete legnehezebb időszakairól ritkán, de megrendítő őszinteséggel beszélt.

„Meghalt az első feleségem, és a három gyerekem közül a középső. Azt szoktam mondani, hogy a tragédiákat nem feldolgozni és elfelejteni kell, hanem magunkhoz ölelni és megőrizni” – nyilatkozta korábban.

Ez a mély, emberi tartás tette lehetővé, hogy a gyász feldolgozhatatlan súlya alatt is folytassa alkotói és közművelői munkáját. A veszteségek ellenére is szerencsésnek tartotta magát, mert megvalósíthatta mindazt, amit eltervezett.

„Azt hiszem, a szerencsés tragédiáimon túl szerencsés ember vagyok, mert amit akartam, megcsinálhattam.”

Öröksége túlmutat a rádióhullámokon. A Ki nyer ma? szellemisége annyira eleven maradt, hogy a formátumot az elmúlt években a közmédia újraélesztette, színpadi változatban is tovább éltetve a legendát.

Czigány György egy olyan korban teremtett értéket és közösséget, amelyben a közszolgálat még valódi tanító és felemelő gesztus volt. Búcsúztatásának részleteiről később intézkednek, de a hangja, amely évtizedeken át volt a magyar otthonok mindennapjainak része, a kulturális emlékezetben örökre megmarad.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk