„Volt, aki csak úgy engedélyezte a paródiát, ha ő kapja érte a jogdíjat” – Sipos Péterrel, a 30 éves Irigy Hónaljmirigy frontemberével beszélgettünk
Az Irigy Hónaljmiriggyel többször keresztezte egymást a pályánk, rövid ideig még dolgoztunk is együtt Friderikusznál, és többször is vendégeskedtek a Fábry showban. Ezért örültem, hogy elbeszélgethettem Sipos Péterrel.
- 30 éves az Irigy Hónaljmirigy. Ez majdnem olyan sokkoló, mint hogy Maculay Culkin 40 éves, meglehetősen öregnek érzem magam tőle. A fiatalabbak kedvéért felidéznéd, hogy is kezdődött?
- Lényegében egy rock kocsmában találkoztunk a fiúkkal. Imivel már játszottam egy amatőr rock bandában, Ambrus Zolikát is ismertem, de a többiekkel ott haverkodtunk össze. Szerveztek egy szilveszteri bulit, amire minket is meghívtak, és kitaláltuk, mi lenne, ha összeraknánk egy meglepetés műsort az ottani barátainknak. Kitaláltuk a frappáns Irigy Hónaljmirigy nevű formációt, készítettünk paródiákat, és azokat előadtuk.
Az a srác, akihez a rock kocsmába jártunk, pont nem tudott ott lenni, és kérte, hogy farsangkor ismételjük meg nála a bulit. Így indult el valahogy, az volt az első nyilvános fellépésünk. Ezt követően évente volt 2-3 klubkoncert, aztán egyszer csak kaptunk lemez ajánlatot. Onnantól pedig felgyorsultak az események.
A második nagy lökést a tévé adta. A harmadik lemez környékén elkezdtünk egyre többet szerepelni beszélgetős, zenés produkciókban, majd hamarosan kaptunk önálló tévéműsort, amit tíz éven keresztül készítettünk; összesen hetven önálló show műsort.
- Abban, hogy a produkció látványilag is ilyen profin összeálljon, kitől kértetek segítséget?
- Meg fogsz lepődni, de majdnem mindent mi találunk ki, a saját kútfőnkből. Persze a jelmezeket most már megvarratjuk, de kezdetekben a rokonság szekrényéből, innen-onnan gyűjtöttük össze a ruhákat. Turkálóba a mai napig járunk, mert például rám való női ruhát nem könnyű kapni.
- Első albumotok, az 1994-es Fetrengés máris aranyalbum lett. Akkor mennyi eladott példány kellett az aranyalbumhoz?
- Ötvenezer. De akkoriban sokkal jobbak voltak az eladások, volt még kazetta is, volt már CD, de nem volt még internetes megosztás. Azóta lejjebb vitték a számokat. Szerencsére minden lemezünk aranylemez lett, sőt platina. A Ráncdal fesztivál dupla platina, az százezres nagyságrendben kelt el. Antenna Hungária-díjat is kaptunk a Retro Klub című műsorunkért.
- A zenész szakma hogy fogadott titeket?
Eleinte kétkedve fogadták, például amikor odamentünk Presser Gáborhoz, hogy van egy Irigy Hónaljmirigy nevű formáció, aki szeretné eljátszani a számait. Volt, aki azt hitte, hogy ez valami neopunk zenekar.
Fenyő Miklós először alá sem írta, de aztán látta, hogy működik a dolog, megütünk egy színvonalat, úgyhogy a negyedik albumon már őt is feldolgozhattuk.
- Tehát akkor ez nem úgy megy, hogy gondolsz egyet, és kiparodizálod, aki tetszik...
- Ha megváltoztatod a szöveget vagy a zenét bizonyos százalékban, engedélyt kell kérned az összes szerzőtől. Például, ha van egy öttagú zenekar, és mind az öt be van jegyezve, mint szerző, akkor mindtől kell engedély. Voltak is ebből nehézségeink.
Külföldinél előfordult, hogy egyáltalán nem kaptunk választ. De arra is volt példa, hogy egy hét alatt megjött az engedély. Volt olyan is, aki azt mondta, hogy engedélyezem, de a jogdíjat kérem.
Azért mostanra eljutottunk oda, hogy bárkinek oda kerül az asztalára a szerződésünk, rábólint. Nem olyan rég dolgoztunk fel mostani fiatalokat, és ők is első szóra igent mondtak.
- Elismernek a zenész kollégák titeket?
- A mai napig nem tekintjük zenésznek magunkat, hiszen nem vagyunk mesterei a hangszereknek, bár azért elboldogulunk rajtuk. De nem erről szól a dolog, hanem inkább arról, hogy meg akarjuk jeleníteni a sztárokat, az ismert előadókat.
Nagyon sok barátunk is lett a szakmában, összejárunk sok bandával, és ha találkozunk, örülünk egymásnak. Jó barátságban vagyunk a Bonbonnal, TNT-vel, Ganxtáékkal. Turnéztunk a Tankcsapdával, Hooligansszel, játszhattunk a Neoton előtt.
Sőt, felléptünk a Kiss és Tina Turner előtt is.
- Olyanról tudtok, akinek kimondottan jót tett, hogy feldolgoztátok?
- A legjobb példa Karel Gott. Egy külföldi utunk során megláttunk egy plakátot, és azt gondoltuk, mekkora poén volna egy nótáját megcsinálni.
Óriási siker lett Magyarországon a mi verziónk, és újra forgalmazni kezdték a Karel Gott CD-ket, meghívták show műsorokba, és fellépésekre.
De így volt a Modern Talkinggal is. Nem mondom, hogy kizárólag a mi hatásunkra, de nekik is volt egy másodvirágzásuk.
- Azon sosem volt vita köztetek, hogy ki kit alakítson?
- Tomival ketten énekeljük fel stúdióban a számokat, de játszani mindig az játssza, aki a legjobban hasonlít. Próbáltuk mindig úgy válogatni a szereplőt, hogy magasságra, arca, hajszínre, karakterre, stílusra megközelítő legyen, könnyebb legyen átvarázsolni.