KULT
A Rovatból

Világvége, nyári dallamok és erdőben csámborgó dinoszaurusz - friss magyar klipek

Tombol a nyár, és ezzel együtt megérkeztek a nyári slágerjelölt szerzemények is, de még találhatók a karantén alatt született alkotások is friss hazai klipszemlénkben.


Follow The Flow - Kivetett

Ismét új számmal jelentkezett a Follow The Flow. A Kivetett többek között a hatalommal való visszaélésről, a közösségi média és a társadalmi kirekesztés veszélyéről és mérgező hatásáról szól."Sosem volt szokásunk a véleményünket véka alá rejteni, de a legkifejezőbbek mindig akkor vagyunk, ha azt zeneileg tesszük. Rengeteg olyan történés volt 2019 novemberében a világban, amivel nehezen tudtunk azonosulni, így hát kiírtuk magunkból. Visszagondolva, mintha gondolatban megágyaztunk volna életünk legkiszámíthatatlanabb évének." - fogalmazta meg az együttes a dallal kapcsolatos gondolatait.

Honeybeast - Ego

A Honeybeast nemrég jelentette meg hatodik lemezét, az Egót, melynek címadó dala klipet is kapott. Az Ego üzenete, hogy ne mások elvárásainak próbáljunk meg megfelelni, hanem vállaljuk fel saját egyéniségünket. A klipben Tarján Zsófi virágos réten, szelfik, illetve tükrök világában keresi önmagát.

Patikadomb - Tizenegy

A budapesti trió legújabb dala a számmisztikából merít és története az összetartozásról szól. „Tizenegy” címmel jelent meg a csapat első kiadványa a Dal 2020-at is megjárt „Rólad” óta és egy újabb felvezetője a zenekar idénre tervezett első lemezének. A klipben a három tag egy-egy költői szerepben tűnik fel úgy, mint az Élet, a Félénk és a Vendég. Ez a srácok egy-egy tulajdonságára is utal. Az egész videó egy 8mm-es retro filmkamera hatást idéző applikációval készült.

Fiúk - Vártam rád

A Fiúk hiper laza r'n'b, indie-pop dalokat játszanak és bár csak 2019-ben adták ki első klipjüket, azóta megjárták már a VOLT Fesztivált, az A38 és az Akvárium színpadát is. A Fiúk folyamatosan jelentetik meg újabb-és újabb dalaikat, legutóbbi videójukban Nagy Katica, a Rossz versek színésznője szerepelt. A Vártam rád folytatásaként pedig a napokban megérkezett a zenekar első kislemeze is, a Mivanveletek.

Mongooz and The Magnet - Senorita

A pécsi illetőségű Mongooz and the Magnet (Magnus Måløy - gitár, ének, Ian O'Sullivan - nagybőgő, ének és Háló Gergő - dob) hosszú szünet után tavaly novemberben jelentkezett négyszámos EP-jével, ami egy újabb lendületet adott a zenekarnak. A járványhelyzet és az önkéntes karantén pedig arra ösztökélte a srácokat, hogy újra alkotásra adják a fejüket. Így született meg a señorita.

A jelenlegi helyzetben az izoláltság és a hangulatingadozások közepette az alapvetően pozitív hangvételű zenekar egy tőlük szokatlan irányt vett új dalával: a világvégét idézik meg vele.

Imitation - Pause

A karanténnak köszönhető az Imitation új klipje is. A páros készülő új lemezén dolgozott, amikor szinte észrevétlenül megszületett a Pause: "Arról az időszakról szól, amikor a világ, ahogy ismerjük, megállt. Van valami egyszerre reményteli és vészjósló ebben a szünetben. Ezt a kettősséget próbáltuk megfogalmazni ebben a számban.”

Johnny K. Palmer - Nothing Else

A sikeres dalszerző saját születésnapját ünnepelte új számával: "Egy olyan, laza, fülbemászó dal kezdett el formálódni, amelyet az anatu által kreált karibi ritmusok, csilingelő elektromos gitár, subok és basszusok és euforikus szintihangok vettek

körül - mesél a dalkészítés folyamatáról Johnny. - "Két férfihangra komponáltuk a Nothing Else-t, így kapcsolódott be kedves barátom, a karcos hangú, nigériai Zubi. Az üzenet látszólag egyszerű: semmi másra nincs szükségem, csak arra, hogy kimondd, hogy szeretsz."

BittnerSweet - Ragadozó

A Ragadozó dalszövegét még 14 évesen írta meg a BittnerSweet alapítója, Bittner Dániel. A sokáig a fiókban lapuló dalszöveget most, 10 évvel később Bércezsi Róbert azt kérte, hadd dolgozhassa fel, ebből motiválódva pedig végül a BittnerSweet is úgy döntött elkészíti saját verzióját. A Ragadozó Bittner Dániel szerint arról szól, hogy ismerjük meg a bennünk lakó ragadozót és ne féljünk tőle, hanem szelídítsük meg, barátkozzunk vele össze.

Kelemen Kabátban - Meztelenül megláttalak

Újabb nyári dallammal jelentkezett a Kelemen Kabátban - egész pontosan egy újabb slágergyanús nyári dallal. "Az utóbbi időben az ilyen hangulatú Kelemen dalok kicsit háttérbe szorultak, de ebbe, és főleg ennek a szintiriff hangszínébe annyira beleszerettünk, hogy mindenképpen meg szerettük volna jelentetni idén nyáron. Mind a dal, mind a klip mindenféle izzadság és megfejtés nélkül gyorsan elkészült, reméljük ez a közönségnek is átmegy és a nyári lazulások megfelelő aláfestése lehet a dal"- mondta el Horváth Boldi a zenekar frontembere.

Galaxisok - Legszebb nyári emlékem

Bár csak januárban jelent meg a zenekar ötödik nagylemeze, a Legjobb nyári emlékem máris a készülő hatodik album első dala. "Benedek régi álma volt, hogy egyszer csinál majd a Galaxisokkal egy színes, széttartó, szecessziós stílusú dupla lemezt, ami tele lesz vendégzenészekkel és a világ különböző tájairól származó kedvencei ihlette számokkal. Úgy képzelte, körbeutazza az országot a laptopjával, és minden számot máshol, másokkal vesz majd fel, aztán a karantén alatt rájött, hogy sokkal könnyebb, ha mindenki otthon marad, a zenekar tagjai és a vendégek különböző szobáik magányában felveszik a részeiket, ő pedig megkeveri otthon, mert a hangulat a fontos. Így készült - és készül még most is - a Galaxisok hatodik (illetve Galaxisok néven az első) nagylemeze, a Történetek mások életéből, ami minden bizonnyal a zenekar legizgalmasabb és leghosszabb albuma lesz, és meg is jelenik majd valamikor idén" - olvasható a zenekar Facebook-oldalán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk