SZEMPONT
A Rovatból

Véget ér egy korszak: pénteken lejár a felmondási ideje a Tungsram utolsó dolgozóinak is

A legtöbb dolgozónak ez az utolsó napja a cégnél, amely egykor a világ egyik legnagyobb izzógyártója volt. A jövőben talán ötven ember dolgozhat majd az újpesti üzemben, ami 122 évig volt a Tungsram központja.


Pénteken lejár a felmondási ideje a Tungsram megmaradt dolgozóinak – tudta meg lapunk a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezetétől. A világhírű magyar cég bölcsőjének számító Váci úti telephelyen mára körülbelül 150 munkavállaló maradt, a legtöbbjüknek ez az utolsó napja. Így január 13-án egy korszak véget ér és lényegében lehúzzák a rolót az egykori Egyesült Izzónál, ami a világ egyik legnagyobb és leginnovatívabb izzógyára volt.

Ahogy Sallai Gábor, a szakszervezet elnöke elmondta: a Váci úton körülbelül ötven embert foglalkoztathatnak majd a jövőben a jelenlegi gárdából. Konkrét megállapodások azonban még nincsenek.

„A felmondási idő pénteken lejár, ezt már nem lehet visszacsinálni. Akiket a jövőben megtartanának, azokat néhány hétre munkaerő-kölcsönző cégeknek fogják átadni, az átmeneti időszakra”

– mondta Sallai Gábor.

A helyzet azonban egyelőre elég bizonytalan, így a tungsramosok egy része ezt már nem fogja kivárni. A műszaki területen dolgozók közül ugyanis sokan már kaptak jobb ajánlatot más cégektől. Mások azonban még kivárnak – akár lojalitásból is.

A tulajdonos tervei szerint a Váci úton egy pénzügyi befektetői csoport tovább működtetné a CMH égőgyártást - a korábbi több ezer dolgozó helyett azonban már csak ötven emberrel. Azt, hogy mi lesz a nagy múltú gyár épületeivel, területével, majd a kirendelt felszámolóbiztos fogja eldönteni.

A Tungsramnak a Váci úti központon kívül még öt még működő telephelye van. A Népszava szerdán arról írt, hogy

a tulajdonos az egyes gyáregységekben kisebb cégeket hoz létre, ezek vennék át az „anyagyár” szerepét, megosztva.

Jelenleg ezek a tervek:

  • A szintén Budapesten, a Fóti úton lévő kerámiaüzemről a Bakony Kerámia Kft-vel és a Rauscherreltárgyalnak, itt 50 emberrel számolnak.
  • Nagykanizsán egy ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó vállalat venné át az üzemeltetést, és a jelenlegi bérlőkkel együtt ipari parkként működtetne tovább. Itt 160-180 főt foglakoztatnának.
  • Zalaegerszegen a Videoton tovább vinné az eddigi kapacitást, és a dolgozók nagy részét is tovább foglalkoztatnák.
  • Hajdúböszörményen egy „még meg nem nevezett” befektető üzemeltetné a wolframszál-gyártáshoz szükséges telephelyrészt, a forgácsoláshoz szükséges üzemet pedig a Scintilla Kft. veszi át.
  • Kisvárdán tavaly teljesen leállt a termelés, és egyelőre nincsenek hírek sem, mikor, milyen körülmények indulhatna újra itt a munka.

    Konkrét megegyezések továbbra sincsenek, így még mindig nagy a bizonytalanság. A dolgozók felmondási ideje azonban lejár, tehát a legtöbb embernek január 13-a jelenti az utolsó munkanapot a nagy múltú vállalatnál.

    Így lényegében ezen a napon „lehúzzák a rolót” a Váci úti épületben, amely több mint 120 éven keresztül volt a világ egyik vezető világítástechnikai gyárának a székhelye.

    Az 1886-ban megalakult Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.(későbbi Egyesült Izzó) ugyanis 1901-ben költözött be Újpestre. A cég 1906-ban megvásárolta Just Sándor és a horvát származású Franjo Hanaman volfrámszál előállítására vonatkozó szabadalmát. Így az addigiaknál megbízhatóbb és hosszabb élettartamú izzókat tudtak gyártani.

    Még a költözés előtt került a vállalathoz Aschner Lipót, akinek a neve elválaszthatatlanná vált a cégtől, sőt a gyárnak otthont adó Újpesttől is. 1909-ben ő jegyzett be védelmet a Tungsram névre és a márka logójára, a jellegzetes körbe foglalt T-betűre is.

    A cég neve egy kreált szó: a wolframot angolul Tungstennek, németül pedig Wolframnak nevezik, a kettő ötvözéséből alkotta meg Aschner Lipót a Tungsram márkanevet.

    Az első világháború alatt a gyár komoly hadiipari megrendeléseket kapott, a legprofitábilisabb termékük a rádiócső lett. A Tungsram a két világháború között is tovább növekedett, és az 1920-as évekre már a világ egyik legnagyobb izzógyártója volt.

    A gyártási volumen emeléséhez a legmodernebb gépeket a General Electric szállította 1922-ben - részesedés fejében.

    Ugyanebben az évben Aschner megalapította a gyár kutatás-fejlesztési részlegét, és az újpesti központban a kor legkiválóbb tudósait gyűjtötte össze, akik jelentős eredményeket értek el.

    Itt dolgozott például Bródy Imre fizikus is, akinek az alapkutatásai nyomán sikerült kriptonnal megtölteni a lámpabúrákat, ezzel forradalmasítva az izzólámpagyártást.

    A II. világháború már jobban megtépázta a céget. A gyár súlyos károkat szenvedett, a szovjet hadsereg pedig leszerelte a gépeket és kivitték az országból. Aschner Lipót koncentrációs táborba került, ahonnan a részvénytársaság szabadította ki 100 ezer svájci frank jóvátétel fejében.

    A gyártás csak nehezen indult újra, de 1946. február 6-án újabb tudományos áttörtést produkáltak az újpesti üzemben. Bay Zoltán fizikus, a kutatólaboratórium vezetője ugyanis sikeresen fogott fel radarvisszhangot a Holdról a Tungsramnál készített lokátorral.

    Aschner 1947-ben tért csak vissza Magyarországra, 1948-ban pedig a Tungsramot államosították.

    Ő azonban még ezt követően is szinte minden nap az újpesti gyárban tartózkodott, egészen 1952-ben bekövetkezett haláláig.

    A szocializmus évei alatt a gyárhoz több üzemet is „hozzácsaptak”, 1964-ben felépült a Nagykanizsai gyáregység, 1969-ben pedig a kutató- és fejlesztőrészleghez csatolták a Híradástechnikai Kutató Intézetet és a Távközlési Kutató Intézetet is.

    A cég nevét 1984-ben megváltoztatták Tungsram Rt.-re és 1988-ban ténylegesen is részvénytársasággá alakították. A Tungsram 1989-ben egy nyugati bankkonzorciumhoz került, amely még abban az évben el is adta a többséget a General Electricnek, amely 1994-től már kizárólagos tulajdonosa volt a cégnek. Egészen 2018-ig, amikor más európai, közel-keleti és afrikai fényforrás-üzletágaival együtt a General Electric eladta azt Jörg Bauernek, aki korábban a cég felsővezetésében dolgozott.

    Ő jelentette be tavaly áprilisban, hogy a Tungsram azonnali kormányzati segítséget kér, mivel „a globális ellátási nehézségek és az ukrajnai háború megoldhatatlan feladat elé állította a cégcsoportot”.

    Bauer az Indexnek tavaly április elején adott interjújában azt mondta, hogy „olyan érzékeny pillanatban érkeztek ezek a durva, külső csapások, amikor a vállalat a GE-től való 2018-as kivásárlás után önálló életében még fiatal cégnek számított, és éppen belekezdett az átalakulásba, a régi üzletágakat felváltó új, innovatív tevékenységének felépítésébe”.

    „Ezt a munkát nem lehet elvégezni, ha folyamatosan a túlélésért kell küzdeni”

    - fogalmazott akkor a tulajdonos.

    A választások után aztán kiderült: a Tungsram öt telephelyéről összesen körülbelül 1600 embert kirúgnak. Már látszott, hogy óriási baj van a cégnél, amely nyáron végül csődeljárásba menekült.

    Novemberben a legfőbb hitelező, az állami Eximbank - sokak megdöbbenésére – nem fogadta el a Tungsram ajánlatát az egyeztetőtárgyaláson és világossá vált: a több mint 120 éves céget felszámolják.

    A legtöbb dolgozó már nyáron távozott a Tungsramtól, január 13-án pedig a még megmaradtak többsége is végleg kicsekkol a műszak végén a legendás újpesti üzemből.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    SZEMPONT
    A Rovatból
    „Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
    Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
    F. O. - szmo.hu
    2026. augusztus 05.



    Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

    „Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

    Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

    Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

    „Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

    A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

    A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

    „A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

    – mondta a polgármester.

    Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

    „Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

    Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

    A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

    „Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

    – magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

    Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

    A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

    „A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

    Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

    A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

    A teljes beszélgetés:

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    SZEMPONT
    A Rovatból
    Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
    Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
    M.M. / Fotó: - szmo.hu
    2026. augusztus 06.



    Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

    Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

    Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

    Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

    A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

    Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

    A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

    „A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

    A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

    Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

    Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

    Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

    Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

    A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

    Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

    A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

    Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

    Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

    Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

    Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

    Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

    Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    SZEMPONT
    A Rovatból
    Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
    A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
    F. O. - szmo.hu
    2026. augusztus 05.



    A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

    Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

    „A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

    Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

    Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

    „Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

    – jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

    A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

    „Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

    A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

    Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

    „Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
    A teljes beszélgetés:

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    SZEMPONT
    A Rovatból
    Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
    A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
    Maier Vilmos - szmo.hu
    2026. augusztus 05.



    „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

    A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

    A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

    Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

    Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

    Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

    A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

    Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

    Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

    Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk