HÍREK
A Rovatból

Varga Judit Schadl Györgyről a bíróságon: Néztem is mindig, hogy ki van gyúrva

Több mint két év hallgatás után tanúként hallgatták meg Varga Judit volt igazságügyi minisztert a Schadl–Völner-perben, amelynek középpontjában az áll, vajon tudott-e arról, hogy minisztériuma alá tartozó végrehajtók kenőpénzért kaptak kinevezést.


Több mint két év hallgatás után tanúként hallgatta meg a bíróság Varga Judit volt igazságügyi minisztert a Schadl–Völner-ügyben. A tárgyaláson kiderült többek között az is, amikor Völner Pált meggyanúsították, majd lemondott, bement Vargához, de nem a korrupciós ügyről beszéltek, hanem a gyerekeikről.

Varga elmondása szerint nem tudott arról, hogy a minisztérium felügyelete alá tartozó végrehajtók kenőpénzért kapták meg pozícióikat.

Azt viszont fájlalta, hogy a sajtó részletesen beszámolt a nyomozati anyagokról. Emiatt jogi lépések lehetőségét is vizsgáltatta a kollégáival. A volt miniszter neve egyébként több nyomozati dokumentumban is előkerült, hangfelvételeken is szerepel, és a bíróság előtt most először beszélt részletesen az ügyről. Korábban rendre elkerülte az erre vonatkozó kérdéseket.

A Völner–Schadl-ügy tárgyalásán új bizonyítékokat mutattak be, amelyeket Völner Pál és ügyvédje nyújtott be a bíróságnak. Papíralapú, kinyomtatott üzenetváltásokról van szó, amelyek szerintük azt mutatják, hogy Varga Judit igazságügyi miniszterként követhette a végrehajtói ügyeket. Az üzenetek között például az alábbi beszélgetés szerepel:

Varga: Szia, Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?

Völner: Szia, igen, szeretnék erről majd a héten egyeztetni.

Varga: Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt.

A per középpontjában az áll, hogy Völner Pál – aki korábban az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt – a vád szerint hosszabb időn keresztül kenőpénzeket fogadott el Schadl Györgytől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Az ügyészség szerint a több mint 80 millió forintos vesztegetési pénzért cserébe Völner segített a végrehajtói kinevezések elintézésében. Az ügyészség nyolc év börtönt kért rá.

A csütörtöki tárgyaláson Varga Judit azt mondta, hogy

csak miniszteri kinevezése után ismerte meg Schadl Györgyöt. Úgy fogalmazott: „Nem akarom megbántani a végrehajtó szakmát, de nem a prioritásaim közé tartozott, hogy a karuk vezetőjével találkozzak.” Azt is kijelentette, hogy ha találkozott Schadllal, akkor „ő mindig ott volt”, utalva Völner Pál jelenlétére.

Kiemelte továbbá azt is Schadllel kapcsolatban:

„Dinamikus ember volt, jól tudott érvelni, néztem is, mindig milyen jól ki van gyúrva”.

A nyomozati anyagok is tartalmaznak olyan üzeneteket, amelyek szerint Schadl időpontot próbált kérni Varga Judithoz Völneren keresztül. Az egyik ilyen üzenetben az áll: „valamikor esetleg, úgy hétfő-kedd-szerda körül tudunk beszélni egy tíz percet jó miniszter asszonnyal?”

A volt miniszter szerint a végrehajtói terület nem tartozott a szakterületei közé, és ezért nem is érdekelte mélyebben. Elmondása szerint nagy önállóságot adott az államtitkárainak, így ebbe a területbe is csak annyira látott bele, „amennyire egy miniszter egy államtitkárra átruházott feladatkörre rá kell, hogy lásson.” Hozzátette:

„Megbíztam abban, hogy az emberek itt tudják a dolgukat. Nem is nagyon érdekelt, mert nem voltam specialistája a területnek.”

Varga Judit arról is beszélt, hogy kötelessége volt a hivatásrendek vezetőivel találkozni. Schadl például még a letartóztatása előtti napon is járt a minisztériumban. Bár akkor Varga nem volt bent, elmondása szerint nem sokkal korábban ő is találkozott vele. A bíróságon így fogalmazott:

„Arra emlékszem, hogy biztos, hogy ott volt a Völner Pál. Hogy mi volt a téma, azt nem tudom, de nekem kötelességem volt a hivatásrendek vezetőivel találkoznom. Majd ők biztosan elmondják, hogy konkrétan miről van szó.”

Azt is elmondta, hogy – Trócsányi Lászlóhoz hasonlóan – ő is a sajtóból értesült Schadl letartóztatásáról.

Korábban Varga Judit volt férje, Magyar Péter is megszólalt az ügyben. Azt állította, hogy Varga már a Schadl-ügy kirobbanása előtt le akarta váltani Völnert, de ezt Orbán Viktor megakadályozta. A volt miniszter korábban kevéssé kommentálta az ügyet. 2022 májusában úgy nyilatkozott, hogy szerinte annyi volt a felelőssége, hogy biztosítsa „a léket kapott hajó”, vagyis a minisztérium vezetését. Ugyanakkor hangsúlyozta: „a minisztériumban tisztességes és kiváló szakemberek dolgoznak.”

(via 444, Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” - Kapitány István szerint 8–10 százalékkal erősebb lehetne a GDP
A gazdasági és energetikai miniszter egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy a korrupciónak mérhető ára van. Szerinte enélkül ma 8–10 százalékkal is erősebb lehetne a magyar GDP, ezért elszámoltatást ígért.


Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.

„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”

– írta.

Úgy fogalmazott, azért érkezett a politikába, mert volt egy korszak, amikor túl sokan hitték azt, hogy a közpénz magánvagyon, és a felelősség nem létezik.

Gazdasági és energetikai miniszterként úgy látja, ha az elmúlt években nem a korrupció, hanem a magyar érdek, a tisztességes verseny és a valódi teljesítmény lett volna az első, ma Magyarország GDP-je akár 8–10 százalékkal is erősebb lehetne.

„Ennek a korszaknak vége. Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar emberek április 12-én történelmi felhatalmazást adtak az elszámoltatásra, hogy aki meglopta a hazát, annak jogállami keretek között, a hatóságok előtt kelljen felelnie.

Kapitány sajnálatosnak nevezte, hogy a volt kormánypárti képviselők közül sokan még mindig egy alternatív valóságban élnek, ahol szerintük minden rendben volt, és Magyarország nem maradt le európai barátaihoz képest.

Ezért van szükség a „Tisztító Tűz műveletre”, hogy mindenkinek újra világos legyen: a közpénz a magyar embereké, a hatalom szolgálat, a felelősséget pedig senki nem kerülheti el.

„Ez a valódi rendszerváltás lényege. És mi erre kaptuk a felhatalmazást” – zárta bejegyzését.

A kormány június 9-én nyújtotta be azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely többek között a vagyonnyilatkozatok részletezését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozza, és amelyhez múlt csütörtökön módosításokat is benyújtottak. Szintén június 9-én vitatta a parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntető javaslatot, amelyet a kormányoldal „politikai bunkósbotnak” nevezett, míg a Fidesz szuverenitási aggályokat fogalmazott meg. Kapitány eközben a saját területén is lépett: június 11-én leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és Gerendás Jánost nevezte ki, akinek első feladata egy átfogó audit levezénylése lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megjelent a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvénytervezet: az is kiderült, milyen fizetést kaphatnak a hatóság vezetői
Miután Magyar Péter hétfőn részletesen beszélt róla, a kormány közzétette a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslatát. Ebből kiderült, hogy a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne, és szinte bármely, közpénzt kezelő szervet vizsgálhatna, a minisztériumoktól az önkormányzatokon át az uniós projektekig.


Magyar Péter hétfőn a parlamentben és később egy sajtótájékoztatón is beszélt a Nemzeti Vagyonvisszaszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH), amelynek létrehozására már elkészült egy törvénytervezet, amit társadalmi egyeztetésre bocsátottak. A kormány hétfő este közzétette a jogszabálycsomagot, amelyből kiderülnek a részletek a felállítandó szuperhatóságról.

Összegezve a legfontosabbakat: a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne; betekinthetne bankszámlákba, hivatalos iratokba, adatokat menthetne le szerverekről, vezetői pedig az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jogot és milliós fizetést kapnának.

A dokumentum szerint a hivatal egy büntetőeljárást megelőző ügycsoportja kockázatelemzést végezne, amihez a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is igénybe vehetné.

A hivatal a gyanú természetétől függően közvagyonvédelmi és büntetőeljárást is indíthatna.

A NAV pontos tájékoztatást adna azokról a cégekről, amelyek éves árbevételének 75 százaléka közbeszerzésekből származik. A vizsgálható körbe tartozna szinte minden, ami közpénzhez köthető: a központi költségvetésből gazdálkodó szervek, az államháztartásból juttatott vagyon felhasználása, az önkormányzatok gazdálkodása, az állami tulajdonú cégek, valamint az uniós támogatásban részesülő projektek is.

Egy vizsgálat során a hivatal munkatársai beléphetnének a vizsgálat tárgyához kapcsolódó irodákba, irattárakba, szerverhelyiségekbe vagy raktárakba. Megtekinthetnének bármilyen iratot, szerződést vagy elektronikus adatállományt, és ezekről másolatot vagy elektronikus mentést készíthetnének.

Az érintettet a vizsgálatról legalább öt nappal korábban értesíteniük kell, kivéve, ha felmerül a veszélye, hogy a bizonyítékokat megsemmisítik vagy a vizsgálatot más módon meghiúsítják.

A hivatal élén egy elnök állna, akit az Országgyűlés választana hat évre, újraválasztás lehetősége nélkül. Munkáját négy elnökhelyettes segítené: egy közpénzügyi, egy nyomozati, egy vádemelésért felelős és egy fellebbviteli.

Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának rájuk: sem az elnök, sem a helyettesei nem lehetnek párttagok, és nem tölthettek be politikai tisztséget – például képviselői vagy polgármesteri pozíciót – a megválasztásukat megelőző hat évben.

Az elnök fizetése a bírói illetményalap hétszerese, helyetteseié az 5,5-szerese lenne, ami a jelenlegi állás szerint nagyjából 5 és 4 millió forintot jelent havonta.

Magyar Péter miniszterelnök már májusban jelezte, hogy a kormány egyik első döntése a hivatal felállítása lesz, majd a parlamentben meghirdette a "Tisztítótűz-műveletet", amelynek célja a közpénzek útjának feltárása. Az eredeti tervek szerint a jogszabályt már a múlt héten beterjesztették volna, ám szombaton a kormány váratlanul bejelentette, hogy a javaslatot előbb társadalmi egyeztetésre bocsátják.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás nem kommentálja a leváltását célzó javaslatot, de „óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától”
A köztársasági elnök hivatala közleményt adott ki a hétfőn bejelentett Alaptörvény-módosítás javaslatára reagálva. Az államfő a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és a hatalommal való visszaélés veszélyeire figyelmeztetnek.


Reagált a Sándor-palota azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Parlamentben bejelentette, kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.

Sulyok Tamás hivatala a Népszavának küldött közleményében azt írta:

„A köztársasági elnök egyelőre nem kommentálja a javaslatot. Mindazonáltal ismételten felhívja a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségek korlátok nélküli érvényesítésétől”.

Ahogy arról beszámoltunk, a kormány a „Tisztítótűz-művelet” részeként, az Alaptörvény módosításával távolítaná el hivatalukból az „Orbán-báboknak” nevezett közjogi méltóságokat, köztük Sulyok Tamást és Polt Péter legfőbb ügyészt.

Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta, ha Sulyok Tamás nem írja alá a saját menesztését is tartalmazó alkotmánymódosítást, akkor az államfő szembemegy a hatályos Alaptörvénnyel, és megfosztási eljárást indítanak ellene. A jogszabályok szerint Sulyok mandátumának megszűnése után 30 napon belül kell új államfőt választani, ami Magyar szerint augusztus 20-a előtt meg is történhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A Tisztítótűz-művelet lesz Európa legerősebb maffia- és korrupcióellenes fellépése
A miniszterelnök röviden megüzente, mi a célja a hétfőn bejelentett jogi, politikai és gazdasági akciójuknak. Azt ígérte, felszámolják „a magyar Cosa Nostrát”.
DKA - szmo.hu
2026. június 23.



Magyar Péter kedd reggel a Facebookon üzent az úgynevezett Tisztítótűz-művelet kapcsán, amelyről hétfőn hosszasan beszélt a parlament ülésének kezdetén és később egy sajtótájékoztatón is.

„A Tisztítótűz-művelet lesz Európa legerősebb maffia- és korrupcióellenes fellépése. Felszámoljuk a magyar Cosa Nostrat” – jelentette ki a miniszterelnök.

A kormányfő hétfői napirend előtti felszólalásában az Orbán-rendszert és a Fideszt a Cosa Nostrához, az olasz államot, médiát és társadalmat foglyul ejtő maffiához hasonlította, ami bírókat és ügyészeket, rendőröket gyilkoltatott meg. Beszédében azt ígérte, megszabadítják az országot a politikai és gazdasági maffiától, ami ellehetetleníteni az embereket. Kihangsúlyozta, hogy csak ezért vállalta a miniszterelnöki tisztséget, ezért épített mozgalmat.

Elmondása szerint az ún. „Tisztítótűz-művelet” egy átfogó jogi, politikai és gazdasági akció lesz, melynek célja Magyarország megszabadítása az „orbáni maffia” szorításáról.

Ennek egyik eleme lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, amihez legalább 47 jogszabályt kell módosítani. A Tisztítótűz-művelet részeként nyújtják be az Alaptörvény 17. módosítását is, amivel eltávolítják az "Orbán-bábokat", köztük Sulyok Tamás köztársasági elnököt.

Magyar Péter jelezte: nem véletlenül nyújtják be a két intézkedést egyszerre, ugyanis szerinte a maffia vezetőit csak akkor lehet felelősségre vonni, ha eltávolítják azokat, akik akadályozták az eljárásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk