„Orosz kívánságlistának” nevezték, most az amerikai külügyminiszter bejelentette: változtatnak a béketerven
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint ez volt az eddigi legjobb nap a tárgyalásokon. A genfi egyeztetés után máris jönnek a módosítások a vitatott javaslaton.
Bár Európában és Washingtonban is sokan Oroszország kívánságlistájának tartják az amerikai béketervet, a november 23-i genfi tárgyalás után az amerikai külügyminiszter az eddigi legeredményesebb napról beszélt. Marco Rubio közölte, hogy
az ukrán küldöttséggel folytatott egyeztetés után módosítják a vitatott tervezetet.
Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak szintén „nagyon eredményes első ülésről” számolt be, és jelezte, hogy még vasárnap sor kerül egy második egyeztetésre is. Rubio szerint a felek pontról pontra áttekintették a 28 pontos amerikai javaslatot, írta a SkyNews.
„Dolgozunk rajta, néhány változtatást, igazítást végzünk, hogy közelebb kerüljünk egy olyan megoldáshoz, ami Ukrajnának és nyilvánvalóan az Egyesült Államoknak is megfelel”
– mondta.
Az európai vezetők ugyanakkor nyíltan jelezték, hogy a jelenlegi vázlat számukra elfogadhatatlan.
Ahogy már írtunk róla, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke három alapelvet sorolt fel, amelyekhez ragaszkodnak: „a határok nem változhatnak erőszakkal, nem lehet olyan korlátokat szabni az ukrán haderőnek, amelyek kiszolgáltatottá teszik az országot a jövőbeni támadásokkal szemben, és az Európai Unió központi szerepének teljes mértékben meg kell jelennie a béke biztosításában”.
Több amerikai szenátor is azt állította, hogy a kiszivárgott szöveg valójában egy „orosz kívánságlista”, amely jutalmazza az agressziót.
„Sem etikai, sem jogi, sem erkölcsi, sem politikai indoka nincs annak, hogy Oroszország igényt tart Kelet-Ukrajnára” – mondta Angus King független szenátor. Az amerikai külügyminisztérium és Rubio is cáfolta a vádakat, hangsúlyozva, hogy a javaslatot az amerikaiak dolgozták ki, de orosz és ukrán észrevételeket is tartalmaz.
A diplomáciai feszültséget növelte Donald Trump amerikai elnök bejegyzése, amelyben azt írta, Ukrajna vezetése „nulla hálát” mutatott az amerikai erőfeszítésekért.
Erre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy külön nyilatkozatban reagált, amelyben kifejezetten megköszönte „minden amerikai szívnek” a támogatást, külön is megemlítve a Javelin-rakétákat. Zelenszkij korábban arról beszélt, hogy a terv jelenlegi formája Ukrajnát „szabadság, méltóság és igazság nélkül” hagyná.
A vitatott békejavaslat lényege, hogy Ukrajnának jelentős területi engedményeket kellene tennie, a Donbász egésze és a Krím orosz kézen maradna. Emellett fel kellene adnia a NATO-csatlakozási szándékát, haderejét pedig egy meghatározott létszám – sajtóhírek szerint 600 ezer fő – alatt kellene tartania.
Cserébe homályos biztonsági garanciákat és a szankciók enyhítését ígérik. Vlagyimir Putyin orosz elnök üdvözölte a washingtoni tervet, amely szerinte „alapot képezhet egy végső békerendezéshez”.
A genfi tárgyalások a nap folyamán folytatódnak, ahol az amerikai fél beépítheti az ukrán észrevételeket a javaslatba. Trump korábban november 27-ét jelölte meg határidőként, de a Fehér Ház jelezte, hogy ez nem tekinthető „végső ajánlatnak”.
Bár Európában és Washingtonban is sokan Oroszország kívánságlistájának tartják az amerikai béketervet, a november 23-i genfi tárgyalás után az amerikai külügyminiszter az eddigi legeredményesebb napról beszélt. Marco Rubio közölte, hogy
az ukrán küldöttséggel folytatott egyeztetés után módosítják a vitatott tervezetet.
Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak szintén „nagyon eredményes első ülésről” számolt be, és jelezte, hogy még vasárnap sor kerül egy második egyeztetésre is. Rubio szerint a felek pontról pontra áttekintették a 28 pontos amerikai javaslatot, írta a SkyNews.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszűnik a Tények a TV2-n, vége a Naplónak is – jelentette be Vaszily Miklós
Vaszily Miklós, a TV2 vezérigazgatója megerősítette, hogy vége a Tényeknek. Közlése szerint a cél az, hogy „a tanulságok levonását követően”, „az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást” nyújtsanak.
Vége a Tényeknek, a csatorna teljesen átalakítja a hírszolgáltatását és új márkákat vezet be. A hírt Vaszily Miklós, a TV2 elnök-vezérigazgatója a 444.hu-nak adott válaszában erősítette meg, bár azt egyelőre nem árulta el, pontosan mikor lesz látható az utolsó adás. A jelenlegi tervek szerint a Napló sem éli túl az átszervezést.
„Jelenleg is zajlik az infotainment műsorok megújítása, amelyre elsősorban a Tények brand eróziója miatt van szükség. Célom, hogy az újonnan induló brandekkel, a tanulságok levonását követően, a TV2 az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást nyújtson” – fogalmazott Vaszily.
A csatornánál nem neveznek ki új hírigazgatót, a megújulást pedig tanácsadóként az Index főszerkesztői posztjáról távozó Fekete-Szalóky Zoltán segíti.
A 444.hu szerint Vaszily a hét elején a Media Hungary konferencián arról is beszélt, hogy a csatornát érzékenyen érinti az állami hirdetési pénzek visszaesése. A Media1 szerint a TV2 Csoport 2024-ben 2 milliárd forintos profittal zárt, csakhogy 2025-ben 4,65 milliárd forint állami reklámbevételhez jutottak, aminek most vége. A forráscsökkenés miatt akár az állomány 15-20 százalékát is érintő elbocsátásokra lehet szükség.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, április közepén menesztették a tíz éven át pozícióban lévő Szalai Vivien hírigazgatót, a posztját pedig meg is szüntették. Ezt követően a Tények két meghatározó arca, Gönczi Gábor és Marsi Anikó is eltűnt a képernyőről; utóbbi később azt nyilatkozta, hogy pihenőre vonultak, de a távozásuk nem végleges.
Vége a Tényeknek, a csatorna teljesen átalakítja a hírszolgáltatását és új márkákat vezet be. A hírt Vaszily Miklós, a TV2 elnök-vezérigazgatója a 444.hu-nak adott válaszában erősítette meg, bár azt egyelőre nem árulta el, pontosan mikor lesz látható az utolsó adás. A jelenlegi tervek szerint a Napló sem éli túl az átszervezést.
„Jelenleg is zajlik az infotainment műsorok megújítása, amelyre elsősorban a Tények brand eróziója miatt van szükség. Célom, hogy az újonnan induló brandekkel, a tanulságok levonását követően, a TV2 az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást nyújtson” – fogalmazott Vaszily.
A csatornánál nem neveznek ki új hírigazgatót, a megújulást pedig tanácsadóként az Index főszerkesztői posztjáról távozó Fekete-Szalóky Zoltán segíti.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter egy banános képpel reagált a Tények megszűnésére
A leendő miniszterelnök a magyar média valaha volt leghitványabb műsorának nevezte a Tényeket, amely hamarosan eltűnik a TV2-ről. Felidézte, hogy a hírműsor külön adást és szakértőt szentelt az egyik testrészének.
Csütörtök reggel érkezett a hír, hogy megszűnik a Tények című műsor a TV2-n. Ezt Vaszily Miklós, a csatorna vezérigazgatója erősítette meg a 444-nek. A bejelentéséből kiderült, hogy a TV2 teljesen átalakítja a hírszolgáltatását és új márkákat vezet be. Vaszily Miklós elmondta, hogy a célja az, hogy „a tanulságok levonását követően, a TV2 az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást nyújtson”.
A hírre hamar reagált Magyar Péter is, méghozzá egy olyan fotóval, amelyen a konyhában állva, kötényben egy banánt tart a kezében. A Facebook-oldalán közzétett képhez ezeket a sorokat fűzte:
„Megszűnik az orbáni propaganda zászlóshajója: a TV2 »Tények« című műsora. A »híradó«, amely külön adást és szakértőt szentelt az egyik testrészemnek. Ezzel a képpel búcsúzom a magyar média valaha volt leghitványabb műsorától és a fideszes öntökönszúrás koronázatlan bajnokaitól.”
Végül utóiratként azt üzente: „Nagyot akart a szarka, de nem bírta a farka.”
A leendő miniszterelnök arra utalt a fotóval, hogy a Tényekben korábban külön riportot mutattak be arról, hogy Magyar Péter egy európai parlamenti ülésen megigazította a péniszét. "Sokatlátott szakértőként" Deák Dániel megafonos influenszert is megszólaltatták erről, aki a választás után egy interjúban elismerte, hogy hülyeség volt ezzel foglalkozni. A két és fél perces riportért később meg is büntették a csatornát. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerint ugyanis a Tv2 megsértette a hírek és vélemények elválasztására vonatkozó törvényi rendelkezést. Mivel a riportot később a Tények este című műsorban is leadták, majd a műsor online felületén háromszor is megosztották, öt alkalommal követtek el jogsértést. A TV2-t összesen 220 ezer forintra büntette a hatóság.
Csütörtök reggel érkezett a hír, hogy megszűnik a Tények című műsor a TV2-n. Ezt Vaszily Miklós, a csatorna vezérigazgatója erősítette meg a 444-nek. A bejelentéséből kiderült, hogy a TV2 teljesen átalakítja a hírszolgáltatását és új márkákat vezet be. Vaszily Miklós elmondta, hogy a célja az, hogy „a tanulságok levonását követően, a TV2 az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást nyújtson”.
A hírre hamar reagált Magyar Péter is, méghozzá egy olyan fotóval, amelyen a konyhában állva, kötényben egy banánt tart a kezében. A Facebook-oldalán közzétett képhez ezeket a sorokat fűzte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt egy belső ember az NKA-botrányról – videón a beszélgetésük Molnár Áronnal
Molnár Áron színész-aktivista egyik informátora névvel és arccal vállalta, hogy kamera előtt beszél a Nemzeti Kulturális Alap által kiosztott támogatásokról.
Molnár Áron a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” beszélgetett Pap Gergellyel, aki 2014 óta dolgozik Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, jelenleg projektmenedzserként.
Molnár Áron a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” beszélgetett Pap Gergellyel, aki 2014 óta dolgozik Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, jelenleg projektmenedzserként.
Navracsics Tibor: A Fidesz leértékelte a középosztályt, elfeledkeztünk az értékekről
A leköszönő miniszter a Mandinernek adott interjúban elemezte a Fidesz választási vereségének okait. Szerinte a párt eltávolodott a polgári értékektől, és azt is súlyos gyengeségnek tartja, hogy a tizenhat év alatt szinte minden jelentősebb társadalmi csoporttal konfliktusba kerültek.
Navracsics Tibor leköszönő miniszter a Mandinernek adott interjúban mondta el a véleményét a Fidesz választási vereségének okairól, a párt jövőjéről és a magyar politikai helyzetről. Szerinte a problémák már jóval az Európai Néppártból (EPP) való kilépés előtt, 2014-ben kezdődtek, amikor Magyarország nem támogatta Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság élére. Úgy véli, ez a konfliktus rontotta meg az ország viszonyát az unióval, de a valódi fordulópontot az EPP elhagyása jelentette.
„Sorsdöntő állomás volt az Európai Néppártból való kilépés. Aminek egy talán sokak által nem kalkulált belpolitikai következménye az lett, hogy elveszítettük a középosztályt” – mondta.
A politikus szerint a Fidesz és az EPP is eltávolodott a második világháború utáni kereszténydemokrata örökségtől, de úgy látja, ez a folyamat másként alakult volna, ha a Fidesz a pártcsaládban marad. „Ha a pártunk akkor marad, s ki sem zárják, mára a néppárt sem tudott volna olyan mértékben eltávolodni az alapvető értékeitől, és a Fidesz is sokkal inkább meg tudta volna tartani az európai kereszténydemokrata hagyományokon belüli politizálását” – fogalmazott.
A választási vereség legfőbb okát abban látja, hogy a Fidesz viszonya megromlott a középosztállyal, mert a párt kommunikációja túlságosan ideologikussá vagy éppen materialistává vált. Ezt a két nagy tábor választási üzeneteivel illusztrálta.
„A Tisza választási jelszava az volt, hogy gondolj a hazádra, szavazz a Tiszára. A Fidesz pedig az utolsó hetekben azt üzente, hogy – leegyszerűsítve – gondolj a zsebedre, szavazz a Fideszre”
– mondta. Navracsics szerint ez a hozzáállás sokat elárul arról, hogy a kormánypárt leértékelte azokat a polgári értékeket, amelyek a kilencvenes években a felemelkedését biztosították.
„Mi egész egyszerűen leértékeltük a középosztályt, a polgári értékeket, amelyek képviselete a Fidesz felemelkedését jelentette a kilencvenes évek második felében.”
Úgy látja, hiába teremtették meg a középosztály anyagi felemelkedésének feltételeit, az értékekről megfeledkeztek. „Az értékekről viszont elfeledkeztünk, ez bosszulta meg magát a választáson.”
A kampányt egysíkúnak és koncentráltnak nevezte, amely nem tudott új témákat behozni. A háborús tematika újrahasznosítása már nem volt olyan hatásos, mint 2022-ben. „Hozzám sok olyan visszajelzés jött már a kampány alatt meg azóta is a helyi politika szereplőitől, hogy a 2022-es téma felmelegítése már nem hozza a korábbi hatást” – jelezte. Azt is kifogásolta, hogy a kampány főszereplői nem reagáltak a Tisza Párt által felvetett szakpolitikai kérdésekre, pedig lett volna mivel büszkélkedni az elmúlt tizenhat évből. A plakátháborút és az üzeneteket mindkét oldalon túl durvának tartotta.
Az utóbbi időben felerősödött, a méltánytalan gazdagodásokat érintő kritikákkal kapcsolatban úgy fogalmazott,
méltánytalannak tartja, hogy sokan csak most kérik számon a magyar vállalkozók megerősödését. Véleménye szerint korábban senki nem foglalkozott azzal, mekkora profitot vittek ki az országból a külföldi cégek.
„Soha nem foglalkoztak azzal, hogy a Strabag hány milliárd forintos hasznot vitt ki az országból, s az hogyan szolgálta a tulajdonosok személyes meggazdagodását” – mondta, ugyanakkor elismerte, hogy ezek az ügyek, magyarázat hiányában, jogos kérdéseket vetettek fel a választókban.
A párt másik súlyos gyengeségének azt tartja, hogy a tizenhat év alatt szinte minden jelentősebb társadalmi csoporttal konfliktusba kerültek. Azt kifogásolta, hogy miután megsértették például a pedagógusokat vagy orvosokat, sosem tettek feléjük gesztust.
„Utána pedig soha nem volt egy gesztusunk, amellyel azt sugalltuk volna, hogy a viták, érdekellentétek dacára mégiscsak egy közösséghez, egy nemzethez tartozunk.”
A Fidesz jövőjét illetően úgy látja, a pártnak vissza kell szélesítenie ideológiai látókörét és támogatói bázisát. Szerinte hiba volt, hogy a Fidesz elvont témákkal próbálta magyarázni a hétköznapi életet, és folyamatos állásfoglalásra kényszerítette a választókat, ami elfárasztotta őket. Ha a párt megmarad egy „élcsapat jellegű” formációnak, amely világnézeti kérdésekben akar iránymutatást adni, akkor a gazdaságilag megerősödött középosztály továbbra is elfordul tőle.
Orbán Viktor szerepéről azt mondta, a miniszterelnök a magyar politika középpontja, akihez képest még Magyar Péter is meghatározza magát.
„Orbán Viktor megkerülhetetlen szereplője a magyar politikának, és abban bízom, hogy az is marad”
– jelentette ki, hozzátéve, hogy mindegy, milyen pozíciót tölt be, a személyisége fogja meghatározni a belpolitikai folyamatokat.
A Fidesz megújulásához a helyi szintre való visszatérést és a polgári körökhöz hasonló közösségek újjáélesztését tartja a legfontosabbnak. Szerinte a digitális polgári körök azért nem működtek, mert hamar kampányeszközzé váltak. „A digitális polgári körök is viszonylag hamar kampányeszközzé váltak – felülről diktált üzenetekkel, központi tartalmakkal, ami megölte a helyi kezdeményezést” – állapította meg.
A Tisza Párt kormányalakításával kapcsolatban kritikusan fogalmazott, mondván, Magyar Péter sokszor az ellenkezőjét teszi annak, amit ígér. Azt a jelenséget, hogy a leendő kabinetben több, korábban a Fideszhez kötődő szakember is szerepet kap, a polgári oldal kettészakadásaként értékelte.
„Most a magyarországi polgári osztályt, polgári politikát osztották ketté: egy része most odaát található.”
Azt mondta, bízik abban, hogy lesz még a polgári oldalnak újraegyesítése. Az uniós források hazahozatalával kapcsolatban szkeptikus, mert szerinte az Európai Bizottság ragaszkodni fog a korábbi elvárásaihoz, például a gyermekvédelmi törvény ügyében, ami belpolitikai konfliktusokat szül majd.
Saját választókerületi vereségét tudomásul vette, mint mondta, a választók döntöttek arról, hogy nincs rá szükség a politikában. A jövőjével kapcsolatban megerősítette, hogy visszavonul, és főállású egyetemi oktatóként folytatja, de a közéleti véleménynyilvánításról nem mond le. Arra a kérdésre, hogy visszatér-e valaha a politikába, így felelt: „A politikában soha ne mondd, hogy soha!”
Navracsics Tibor leköszönő miniszter a Mandinernek adott interjúban mondta el a véleményét a Fidesz választási vereségének okairól, a párt jövőjéről és a magyar politikai helyzetről. Szerinte a problémák már jóval az Európai Néppártból (EPP) való kilépés előtt, 2014-ben kezdődtek, amikor Magyarország nem támogatta Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság élére. Úgy véli, ez a konfliktus rontotta meg az ország viszonyát az unióval, de a valódi fordulópontot az EPP elhagyása jelentette.
„Sorsdöntő állomás volt az Európai Néppártból való kilépés. Aminek egy talán sokak által nem kalkulált belpolitikai következménye az lett, hogy elveszítettük a középosztályt” – mondta.
A politikus szerint a Fidesz és az EPP is eltávolodott a második világháború utáni kereszténydemokrata örökségtől, de úgy látja, ez a folyamat másként alakult volna, ha a Fidesz a pártcsaládban marad. „Ha a pártunk akkor marad, s ki sem zárják, mára a néppárt sem tudott volna olyan mértékben eltávolodni az alapvető értékeitől, és a Fidesz is sokkal inkább meg tudta volna tartani az európai kereszténydemokrata hagyományokon belüli politizálását” – fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
