„Orosz kívánságlistának” nevezték, most az amerikai külügyminiszter bejelentette: változtatnak a béketerven

Egy megrendezett merénylet ötletével próbálta volna Oroszország külföldi hírszerző szolgálata, az SZVR segíteni Orbán Viktor kampányát – erről írt egy belső jelentés alapján a The Washington Post. A „Gamechanger” fedőnevű javaslat szerint egy ilyen akcióval lehetne „alapjaiban megváltoztatni a választási kampány teljes paradigmáját”.

A lap által megszerzett és egy európai hírszerző szolgálat által hitelesített dokumentum szerint az orosz operatív tisztek azért vetették fel a drasztikus lépést, mert a Fidesz népszerűsége a romló gazdasági helyzet miatt csökkenni kezdett. A jelentés szerint

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a lap kérdésére reagálva mindezt elutasította. „Ez újabb példája a dezinformációnak” – közölte. Az SZVR nem kívánt nyilatkozni. Az orosz nagykövetség közleményében azt írta:

„Szeretnénk ismét nyomatékosítani, hogy a magyar választási kampányba történő beavatkozás semmiképpen sem orosz részről történik”. Orbán Viktor szóvivője nem reagált a megkeresésre.

A dokumentumok szerint az oroszok más módszerekkel is beavatkoznának. Javasolták, hogy Orbán a békével és a stabilitással azonosítsa magát, míg ellenfelét, Magyar Pétert „Brüsszel bábjaként”, pártját, a Tiszát pedig „a háború pártjaként” állítsák be. További iratok szerint konkrét lejárató akciókat is terveztek ellenzéki jelöltek ellen: mesterséges intelligenciával készült videókkal támadták volna Gurzó Mariyát, Nagy Ervint pedig hamisított dokumentumokkal és fotókkal vádolták volna meg azzal, hogy megvert egy nőt.

Hozzátette, hogy „az oroszok mindent meg fognak tenni, hogy Orbánt hatalmon tartsák”. Ezt támasztja alá egy európai biztonsági szolgálat értesülése is, amely szerint az orosz katonai hírszerzés három embere érkezett Magyarországra a választás előtt.

A magyar kormány az utóbbi hetekben a gazdasági problémák helyett egyre többet kommunikál a külső fenyegetésekről. Orbán Viktor azzal vádolta az ukránokat, hogy fizikai támadásokat terveznek a családja ellen, míg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azzal fenyegetőzött, hogy „kiadja az illető címét a fegyveres erőinknek”. Csütörtökön a kormány három ukrán állampolgárt tiltott ki az országból, állításuk szerint fenyegetések miatt.

Az Orbán-kormány évek óta betekintést biztosított Moszkvának az Európai Unió belső megbeszéléseibe. Egy európai biztonsági tisztviselő szerint Szijjártó Péter külügyminiszter az uniós ülések szüneteiben rendszeresen telefonon adott „élő riportot” orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak a megbeszélésekről. Az orosz hekkerek emellett a Külgazdasági és Külügyminisztérium hálózataiba is behatoltak.

Amikor Orbán a rendszerváltás után feltűnt a politikában, még a kommunista uralom ellenzőjeként szerzett nevet, és első miniszterelnöksége alatt Magyarország Moszkva tiltakozása ellenére csatlakozott a NATO-hoz. 2010-es visszatérése után azonban egyre szorosabbra fűzte a viszonyt Oroszországgal, a nyugati partnerség helyett a keleti kapcsolatokat helyezve előtérbe.

A kapcsolat egyik központi eleme az olcsó orosz energia volt. A MOL gázkereskedő cégében, a későbbi MET-ben szerzett részesedést Orbán két közeli szövetségese, akik a kutatások szerint több százmillió dollár osztalékhoz jutottak az olcsóbb gázon. A másik kulcsprojekt a paksi atomerőmű bővítése volt, amelyet az orosz Roszatom végzett 10 milliárd eurós orosz hitelből. A projekt egyik fő haszonélvezője Orbán gyermekkori barátja, Mészáros Lőrinc lett, aki több tízmillió dollár értékű építési megbízást kapott. Mészáros a vagyonosodását nyilvánosan „három tényezőnek: Istennek, a szerencsének és Orbán Viktornak” tulajdonította.

Fordulat Debrecenben: a fideszes polgármester, Papp László egyértelmű üzenetet küldött a városban működő akkumulátorgyáraknak. A városvezetés személyes egyeztetést kezdeményezett a CATL, a Semcorp és az EcoPro BM vezetőivel, és a Kormányhivatalnál a hatósági ellenőrzések rendszeressé tételét kérik a gyáraknál tapasztalt hiányosságok miatt.

Papp László egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy „nagyon sok kívánnivalót hagy maga után mindaz, amit tapasztaltunk, tapasztalunk az eddigi építkezések, beruházások, a működések előkészítése tekintetében”. Az önkormányzat közleménye ennél is tovább ment, és súlyos következményeket helyezett kilátásba.

„Amennyiben az érintett vállalatok nem tartják be a jogszabályi rendelkezéseket, az önkormányzat részéről semmilyen együttműködésre nem számíthatnak. Az eddigi tapasztalatok alapján az önkormányzat a már megkezdett fejlesztéseken túl további fejlesztéseket nem tart időszerűnek” – írja a 444.hu.

A mostani bejelentés közvetlen előzménye, hogy múlt héten a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal megerősítette: a debreceni CATL-gyár egyik, még építés alatt álló üzemcsarnokában engedély nélkül, szabálytalanul tároltak veszélyes anyagokat. A hatóság megtiltotta az épület használatát és környezetvédelmi eljárást indított.

A hatósági vizsgálatok azután indultak, hogy március elején a Tisza Párt egy videót tett közzé, amelyben a CATL egyik magyar munkása rosszullétről és mérgezésgyanús tünetekről számolt be. „Szédültem, úgy éreztem magam, mintha be lettem volna rúgva. Zsibbadt a kezem, a szám, a nyelvem, égett a szemem […] Felmentünk, és onnantól képszakadás” – mondta a videóban a nő, aki szerint olyan feladatot kellett elvégeznie, amihez nem volt képesítése.

A Tisza Párt helyi képviselőjelöltje, Tárkányi Zsolt a polgármester mai bejelentését egy beismeréssel felérőnek nevezte. Szerinte a fideszes városvezetés csak a választások közeledtével lépett, miután a pártjuk hetek óta folyamatosan hozza nyilvánosságra a szabálytalanságokat.

A CATL a mérgezésgyanús esetet követően közleményben tagadta, hogy a dolgozók rosszullétét mérgezés okozta volna. Állításuk szerint belső vizsgálatot tartottak, és az üzemorvos sem állapított meg ilyesmit. A kormányhivatal vizsgálata az ügyben még tart.

Donald Trump egyik régi barátja és különmegbízottja személyes szívességet kérhetett az amerikai bevándorlási hatóságtól, hogy deportálják közös gyermekük anyját, miközben épp egy gyermekelhelyezési per kellős közepén álltak. Az ügyre a The New York Times pénteken megjelent cikke derített fényt, amely szerint a hatalmi befolyás gyanúja merült fel egy magánügyben.

A lap szerint az ICE egyik vezetője ezután felhívta a miami irodát, és azt kérte, hogy még az óvadék előtti szabadulás előtt vegyék át az ügyet, utalva arra is, hogy egy, a Fehér Házhoz közel álló ember sürgeti az eljárást. Az ICE végül bevándorlási őrizetbe vette, majd Brazíliába toloncolta Ungarót.

A Belbiztonsági Minisztérium visszautasította a politikai befolyás vádját, és egy közleményben hangsúlyozta: „bármilyen sugalmazás, hogy politikai okból vagy szívességből történt az őrizetbevétel és az eltávolítás, HAMIS”. A hatóság szerint a kitoloncolás a nő lejárt vízuma és a büntetőügye miatt egyébként is bekövetkezett volna.

Zampolli tagadta, hogy szívességet kért volna, állítása szerint csupán tájékoztatást szeretett volna kapni.

„Megkérdeztem Davidet, hogy mi történik, mert nem ismertem az eljárást” – nyilatkozta. Ezzel szemben volt élettársa szerint az ügyét befolyásolták. „Lesújtó, hogy befolyásolhatták azt, ami velem történt” – The Daily Beast" target="_blank">mondta Ungaro.

A történet végül nem rendezte a családi konfliktust: a nő Brazíliába került, fiuk ideiglenesen vele élt, majd visszaköltözött az Egyesült Államokba az apjához. A szülők közötti jogi vita azóta is folytatódik.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Facebook-posztban számolt be arról, hogy tudomása szerint nem működik a CT az Uzsoki Kórházban. Azt írja, egy zuglói lakostól kaptak jelzést, akinek a nagymamáját komoly okkal küldték volna CT-vizsgálatra, de a kórházban „gyakorlatilag lepasszolták”. A képviselő szerint a kollégája ezután felhívta a kórházat, ahol a betegirányító nem tudta megmondani, mikorra javítják meg a gépet, sőt, a poszt szerint azt is felvetette, hogy talán meg sem tudják javítani, és egyszer kapnak egy újat.

Hadházy Ákos posztjában azt állítja, a betegnek most új beutalót kell kérnie a vizsgálathoz.

– idézi a képviselő a helyzetet.

A képviselő szerint nem ez az első ilyen eset az intézményben, pár hónapja a röntgen romlott el hosszú időre.

„A magyar kórház üzemeltetési stratégia ezek szerint az, hogy várjuk meg, amíg valami szétrohad és majd akkor valamikor, valahogy cselekszünk”

– fogalmazott Hadházy, hozzátéve, hogy szerinte így mindegy, hogy valaki fizetős „VIP” beteg-e, mert így sem, úgysem vizsgálják meg.

A képviselő a poszt végén politikai kontextusba helyezi az esetet, és felidéz egy korábbi ügyet. Állítása szerint az egyik legnagyobb aljasság az Uzsokiban történt, ahol „aki fizet, azt ugyanaz az orvos sokkal sokkal hamarabb megműti - a pénzt pedig a volt fideszes polgármester kasszírozta be. Papcsák így százmilliókat szedett be mindenféle munka nélkül.” Hadházy posztja azzal zárul, hogy szerinte az elmúlt években az összes kórház összes karbantartási, üzemeltetési és takarítási munkáit „egyetlen NER-es cég kezébe (B+N) tette Orbán, pont úgy is működik a dolog.”

A rendőrség 2025 nyarán elutasította a képviselő feljelentését az ügyben, a sajtóban megjelent szerződések azonban továbbra is vitát váltanak ki a fizetős és a közfinanszírozott ellátás szétválasztásáról. A posztban említett Papcsák Ferenc, Zugló volt polgármestere, aki résztulajdonos volt egy, a kórházzal szerződő cégben, rágalomnak minősítette az őt ért vádakat.

A mostani CT-leállást megelőzően, 2025 végén a kórház röntgengépeinek meghibásodása okozott problémákat, amiről Hadházy szintén beszámolt; néhány héttel később az intézmény új készüléket helyezett üzembe. A képviselő által említett B+N Referencia Zrt. az elmúlt években több, a Kormányzati Beszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) által kiírt központosított közbeszerzésen nyert el országos léptékű csomagokat kórházak takarítási és üzemeltetési feladataira, aminek körülményeit több oknyomozó cikk is vizsgálta.