Ukrajna ENSZ-nagykövete szerint már több mint félmillió ukránt, köztük 121 ezer gyereket hurcoltak el Oroszország egyik távoli részébe. Szergij Kiszlicja tegnapi felszólalásában leszögezte, hogy Putyin célja ezzel az ellenőrzés megszilárdítása az elfoglalt területek felett.
Szahalin szigete lehet az egyik hely, ahova az ENSZ-nagykövet szerint rengeteg ukránt telepítettek erővel. Kiszlicja úgy tudja, hogy a kőkemény telekről és nehéz terepviszonyairól ismert erődszerű ipari szigetre költöztetés előtt minden ukrán egy olyan dokumentumot kapott, amiben két évre megtiltották számukra a sziget elhagyását.
Annak ellenére, hogy Szahalin Oroszország legnagyobb szigete, hivatalosan csak 127 ezer ember él itt. Többségük halászként keresi a kenyerét, mások pedig a sziget kiterjedt energiatermelési szektorában dolgoznak. A szahaliniek állítólag a terület megszállásának második világháborús gyökerei miatt militaristák és büszkék az orosz hadtörténelemre.
1945 előtt Szahalin a japánok ellenőrzése alatt állt. Ennek eredményeképp rengeteg autentikus japán épület magasodik a tipikus szovjet lakótömbök, ipari létesítmények és szobrok között. Az orosz tél errefelé nagyon hideg: az évszak nagy részében a hőmérséklet nem haladja meg a 0 Celsius-fokot.
Az isten háta mögötti szigetet ebben a videóban lehet alaposabban szemügyre venni:
amint az elrabolt ukránok a szigetre érkeznek, azonnal munkát kapnak, és megindul az orosz állampolgársági eljárás is esetükben.
Ez épp egybevág azzal, amit korábban az orosz állami televízió egyik szakértője mondott, aki úgy fogalmazott: Putyin valódi célja, hogy „az ukrán lét gondolatát is eltörölje”.
Ukrajna ENSZ-nagykövetének teljes, angol nyelvű beszédét itt lehet elolvasni:
Ukrajna ENSZ-nagykövete szerint már több mint félmillió ukránt, köztük 121 ezer gyereket hurcoltak el Oroszország egyik távoli részébe. Szergij Kiszlicja tegnapi felszólalásában leszögezte, hogy Putyin célja ezzel az ellenőrzés megszilárdítása az elfoglalt területek felett.
Szahalin szigete lehet az egyik hely, ahova az ENSZ-nagykövet szerint rengeteg ukránt telepítettek erővel. Kiszlicja úgy tudja, hogy a kőkemény telekről és nehéz terepviszonyairól ismert erődszerű ipari szigetre költöztetés előtt minden ukrán egy olyan dokumentumot kapott, amiben két évre megtiltották számukra a sziget elhagyását.
Annak ellenére, hogy Szahalin Oroszország legnagyobb szigete, hivatalosan csak 127 ezer ember él itt. Többségük halászként keresi a kenyerét, mások pedig a sziget kiterjedt energiatermelési szektorában dolgoznak. A szahaliniek állítólag a terület megszállásának második világháborús gyökerei miatt militaristák és büszkék az orosz hadtörténelemre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Momentum kivetítette a Keleti pályaudvarra, hogy „Ki az a Zsolti bácsi?”
A frakcióvezető szerint senki nem foglalkozik azokkal a gyerekekkel, akik bekerülnek a gyermekvédelmi rendszerbe, pedig ez egy valós probléma és ez az a kérdés, ami lázban tartja az országot.
Néhány nappal ezelőtt az Alapjogokért Központ gyűlölet-propagandája állt a Keleti pályaudvaron, most a Momentum vetítette ki ugyanoda, hogy »Ki az a Zsolti bácsi?«, írta a Facebookon a Momentum frakcióvezetője, Bedő Dávid.
„Senki nem foglalkozik kormányzati szinten ebben az országban ezzel a problémával. Alig másfél évvel a kegyelmi botrány után megint ott tartunk, hogy számtalan visszaélésről történik bejelentés, de a hatóságok nem intézkednek.
Ezért kérdezzük most itt, hogy ki az a Zsolti bácsi?"
– mondta a videóban Bedő és hozzátette, hogy a kormány ahelyett, hogy valódi vizsgálatot rendelne el, inkább bosszút akar állni azokon,
akik felgöngyölítenék az ügyet.
A frakcióvezető szerint sajnos senki nem foglalkozik azokkal a gyerekekkel, akik bekerülnek a gyermekvédelmi rendszerbe, pedig ez egy valós probléma és ez az a kérdés, ami lázban tartja az országot.
Néhány nappal ezelőtt az Alapjogokért Központ gyűlölet-propagandája állt a Keleti pályaudvaron, most a Momentum vetítette ki ugyanoda, hogy »Ki az a Zsolti bácsi?«, írta a Facebookon a Momentum frakcióvezetője, Bedő Dávid.
„Senki nem foglalkozik kormányzati szinten ebben az országban ezzel a problémával. Alig másfél évvel a kegyelmi botrány után megint ott tartunk, hogy számtalan visszaélésről történik bejelentés, de a hatóságok nem intézkednek.
Ezért kérdezzük most itt, hogy ki az a Zsolti bácsi?"
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy már beszámoltunk róla, Juhász Pétert pénteken hallgatták ki tanúként az ügyészségen. Az eljárás több mint öt órán át tartott, és – elmondása szerint – tisztességes, korrekt keretek között zajlott. A politikus a 24.hu-nak adott interjút, és elmondta: a kihallgatás során elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan készült az a hangfelvétel, amelyen „Zsolti bácsi” hallható, és ki szerepel rajta. Juhász elmondta, hogy minden információt megosztott a hatóságokkal, és össze is kötötte őket azzal, akitől az anyag származik – Látó Jánossal.
Az eljárás azért tartott ilyen sokáig, mert az ügyészek arról is kérdezték, tud-e más hasonló esetekről.
Juhász szerint négy ember is megkereste az utóbbi időben olyan történettel, amelyek a Szőlő utcai ügyhöz hasonlítanak.
Elmondása szerint ezekben az esetekben is jelezték bűncselekmény gyanúját, majd titoktartási nyilatkozatot írattak alá velük, és az ügyek eltussolásra kerültek. Azt viszont nem árulta el, melyik intézményről van szó, mert még nem egyeztetett azokkal, akik az információt megosztották vele.
Juhász szerint a házkutatás után mostanra meggyőződése, hogy „Orbán Viktor és körei – akik tényleg valamilyen módon védik ezeket a bűnelkövetőket – megadták a politikai megrendelést, ahogy ők hívják, a megtorlásra”. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy az ügyészségi dolgozók a hazáért végzik a munkájukat, és valóban az ügyek feltárása a céljuk.
Hozzátette, hogy a mostani kihallgatás során is ilyen emberekkel találkozott.
A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté a közösségi oldalán nyilvánosságra hozta Látó János nevét és fényképét, aki a
„Zsolti bácsis” felvétel készítője. Bejegyzésében azt írta, hitelesnek tűnő információkat kapott egy magánszemélytől, amelyeket később ellenőrzött. Juhász szerint Látó személye nem volt titok, ő maga is bemutatta újságíróknak. Hozzátette, hogy Látó nem feltétlenül akart a nyilvánosság elé állni, de felmerült benne, hogy szerepelne egy podcastban is.
Juhász szerint Kocsis Máté „folyamatosan rágalmazásról beszél”, de a kihallgatás során egyáltalán nem esett szó ilyenről. Ő maga kérdezte meg, hogy tehet-e feljelentést rágalmazásért.
Korábban házkutatást tartottak Juhásznál, és lefoglalták az adathordozóit is. Azt mondta, az ügyész úrtól ígéretet kapott arra, hogy minden olyan adatot, ami nem kapcsolódik az ügyhöz, megsemmisítenek. Ezt személyes garanciával vállalta.
A politikus nem tart attól, hogy összemossák a nevét az üggyel. „Nem, nem, nem, egy másodpercig sem félek, leszarom őket, tényleg” – fogalmazott. Azt is hangsúlyozta, hogy nem az a fontos, kik az elkövetők vagy áldozatok név szerint, hanem az, hogy az igazság kiderüljön, és a bűncselekmények elkövetői elnyerjék büntetésüket.
Ahogy már beszámoltunk róla, Juhász Pétert pénteken hallgatták ki tanúként az ügyészségen. Az eljárás több mint öt órán át tartott, és – elmondása szerint – tisztességes, korrekt keretek között zajlott. A politikus a 24.hu-nak adott interjút, és elmondta: a kihallgatás során elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan készült az a hangfelvétel, amelyen „Zsolti bácsi” hallható, és ki szerepel rajta. Juhász elmondta, hogy minden információt megosztott a hatóságokkal, és össze is kötötte őket azzal, akitől az anyag származik – Látó Jánossal.
Az eljárás azért tartott ilyen sokáig, mert az ügyészek arról is kérdezték, tud-e más hasonló esetekről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: A brüsszeliek azt hiszik a választások miatt csináljuk. Hogy ez a magyaroknak csak egy kampány. Hát nem az. Ez a magyar családok érdeke
A magyar miniszterelnök szerint a brüsszeliek vérszemet kaptak, kész a háborús stratégiájuk: Ukrajnát be akarják nyomni az unióba, hogy teletömjék pénzzel és fegyverrel.
Orbán Viktor szombat reggel a Facebook-oldalán értékelte a koppenhágai EU-csúcs eseményeit.
„Forró ősz előtt állunk.
A brüsszeliek vérszemet kaptak. Kész a háborús stratégiájuk: Ukrajnát be akarják nyomni az unióba, hogy teletömjék pénzzel és fegyverrel.
Az oroszok meg majd kifáradnak. Arról híresek. Koppenhágában világossá tettem, hogy ebből mi nem kérünk. De világossá kell tegyük újra és újra. Ki kell tartanunk, mert csak így tudunk kimaradni a háborúból” – fogalmazott a miniszterelnök, majd hozzátette:
„A brüsszeliek azt hiszik a választások miatt csináljuk. Hogy ez a magyaroknak csak egy kampány. Hát nem az. Ez a magyar emberek, a magyar családok, az egész nemzet érdeke.
Kétszer már megégettük magunkat. Harmadszor nem fogjuk. Aláírásgyűjtésre fel!” – írta Orbán.
Ahogy már írtunk róla, Donald Trump amerikai elnök ultimátumot adott a Hamásznak: közölte, hogy ha nem fogadják el a 20 pontos béketervét, akkor „a pokol vár” a terrorszervezetre.
A határidő lejárta után a Hamász bejelentette, hogy elfogadta a javaslat legfontosabb pontjait, és beleegyezett a még fogságban lévő túszok szabadon bocsátásába.
Ugyanakkor jelezték, hogy bizonyos kérdésekben további tárgyalásokat szeretnének, adta hírül a BBC.
Donald Trump a közösségi médiában arról írt, hogy a Hamász szerinte készen áll a tartós békére, és Izraelnek le kellene állítania Gáza bombázását.
Izrael miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu azt nyilatkozta, hogy országa készen áll Donald Trump béketervének első fázisát azonnal végrehajtani.
A fejleményeket több vezető politikus is üdvözölte. António Guterres ENSZ-főtitkár így fogalmazott: „Minden felet arra kérek, hogy ragadják meg a lehetőséget, hogy véget vessenek a tragikus gázai konfliktusnak.”
Recep Tayyip Erdoğan török elnök azt mondta: „A Hamász válasza a gázai tűzszünet tervére konstruktív és jelentős lépés a tartós béke elérése felé.”
„A túszok szabadon bocsátása és a gázai béke karnyújtásnyira van... Majdnem két év után ez a legjobb esély a békére”
– mondta Friedrich Merz német kancellár.
A Hamász egyelőre nem reagált a terv azon részeire, amelyek a szervezet leszerelését és a Gáza kormányzásában való jövőbeni részvételének megszüntetését érintik.
Ahogy már írtunk róla, Donald Trump amerikai elnök ultimátumot adott a Hamásznak: közölte, hogy ha nem fogadják el a 20 pontos béketervét, akkor „a pokol vár” a terrorszervezetre.
A határidő lejárta után a Hamász bejelentette, hogy elfogadta a javaslat legfontosabb pontjait, és beleegyezett a még fogságban lévő túszok szabadon bocsátásába.
Ugyanakkor jelezték, hogy bizonyos kérdésekben további tárgyalásokat szeretnének, adta hírül a BBC.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
