SZEMPONT
A Rovatból

Török Gábor: Ha eldől a dominó, még az is lehet, hogy a Tisza elviszi mind a 106 egyéni választókerületet

Török Gábor és Ruff Bálint közösen elemezték egy szerda esti rendezvényen, mi a helyzet egy évvel a 2026-os választások előtt. Győzhet-e a Tisza, és mi jönne, ha a Fidesz esetleg elveszítené a választásokat, átadná-e a hatalmat Orbán Viktor?
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. április 10.



Hétköznaphoz képest szokatlan, késői időpontban, este nyolckor kezdődött el a Polip Egyesület szervezésében két meghatározó politikai elemző, Ruff Bálint és Török Gábor beszélgetése, melynek a szervezők az „Egy évvel a választások előtt” címet adták.

A beszélgetés a kegyelmi botránnyal indult. Az elemzők azt gondolták a kegyelmi ügy előtt, hogy 2026-tal nem is kell foglalkozni, lejátszott meccs lesz az is, de jött Magyar Péter. Török maga sem gondolta volna, hogy Magyar több lesz, mint a kegyelmi botrány farvizén egy epizódszereplő. De most így utólag szerinte már teljesen logikus, hogy ennek a dolognak előbb-utóbb meg kellett történnie.

Megemlített egy tanulmányt, amely a magyarhoz hasonló domináns pártrendszerekkel foglalkozik, és „tulajdonképpen leírja nekünk a Magyar Péter-jelenséget. Leírja azt, hogy ott, ahol domináns pártrendszerek alakulnak ki, nem az ellenzék fogja leváltani a kormányon lévőket, mert pont arra épül a rendszer, hogy dominálja a politikai hatalmat, egy védett ideológiai törzsterületet hoz létre a többség támogatásával, hanem

majd jön valaki belülről, aki be tud menni erre a védett ideológiai törzsterületre, akire hallgatnak azok is, akik a többséget alkotják, vagy részben a többséget alkotják, és akikben a korábbi politikai ellenzék felismerheti azt a kalapácsot, amivel össze lehet törni a rendszert.”

„Ez a 2010-es tanulmányban teljesen világosan le van írva. Senki nem gondolta, hogy ez megtörténhet Magyarországon” - mondta.

Török Gábor szerint az, hogy milyen állapotban van a Tiszán kívüli ellenzék, teljesen érdektelen kérdés. Az pedig, hogy még melyik párt kerül be a parlamentbe, csak akkor érdekes, ha a két nagy fej-fej melletti eredményt produkál, mert akkor megeshet, hogy koalíciós kényszerhelyzet lesz. És egy ilyen esetben értékelődhet fel például a Mi Hazánk szerepe. Hacsak a Fidesz ki nem nyújtja a kezét a Mi Hazánk szavazóiért is, amire utalnak már most is jelek, ahogy sorozatosan nyúlja le a másik szélsőjobboldali párt témáit, a készpénzhasználattól kezdve a Pride betiltásáig.

Ruff Bálint szerint a főleg Kelet-Magyarországon élő Mi Hazánk-szavazók túlnyomó része valójában kiábrándult ellenzéki, akiket establishment-ellenességük miatt könnyű tematizálni akár az oltásellenességgel, vagy a készpénz körüli összeesküvés-elméletekkel, de nemcsak a Fidesz felé van kijárat a Mi Hazánk szavazótáborából. Ruff Bálint úgy gondolja, ez fontos kérdés lesz mind a Fidesznek, mind a Tiszának, mert „a Hajdúságban, Szabolcsban, Heves megyében, Jászságban egyéni körzetek mehetnek el, ha ott erős Mi Hazánk-jelenlét van.”

Török Gábor úgy látja, egy választási szituációban, ha kiélezett lesz a választás, semmilyen figyelem nem fog a kis pártokra hárulni.

„Az a kevés sem, ami most, ami azt is jelenti, hogy a nagy kérdés Orbán vagy nem Orbán, onnantól kezdve pedig erre két válasz adható. Úgyhogy szerintem a helyzetük nem javulni, hanem romlani fog a következő egy évben.”

Mindkét politikai elemző egyetértett abban, hogy azonnali politikai öngyilkosság lenne a Tisza részéről, ha szövetkezne valamelyik óellenzéki párttal, mert ha ez az ajtó kinyílik, akkor azt visszacsukni nem lehet, és benyomulnak a régi, kompromittálódott emberek a Tisza köré, a Fidesz pedig hátradől, és rendel egy kávét.

Török Gábor hozzátette, hogy jelenleg egy virtuális kétpártiság van, mert a Tisza még mindig nem intézményesült, noha már elindult ebbe az irányba, és ami virtuálisan megjelenik, azt létre is hívhatja a folyamatok dinamikája.

A nagy politikai változásoknak pedig van egy olyan logikája, hogy ha eldől a dominó, elmozdul az inga, az akár mindent is vihet, még az is lehet, hogy a Tisza elviszi mind a 106 egyéni választókerületet.

A kérdés az, hogy eldől-e az a bizonyos dominó. Mert ha nem, akkor viszont teljesen mindegy, mi történik.

Szóba kerül, hogy várható-e prominens fideszes politikusok botrányos bukása, átállása a Tiszához, vagy simán kilépése a közéletből?

Török Gábor azzal a meghökkentő megállapítással kezdte a válaszát, hogy a fideszes politikusnak nem az ellenzéki politikus a legfőbb ellenfele, hanem a másik fideszes politikus. Mert a kívülről monolit Fidesz belülről állandó harcban lévő szervezet, melyben folyamatos újrafelosztása történik az erőforrásoknak, de legalábbis a harc értük állandó. De hogy várható-e bármilyen dezertálás? Erről Török egy erős történettel válaszol: egy fideszes, nagyon fontos politikus mondta neki, amikor feltette neki azt a kérdést, hogy hogy néznek ki a belső viszonyok a pártban.

„Azt mondta, hogy képzeljek el egy házat, amelynek lángol a teteje, ám amelyben valaki bent a fejedhez tart egy pisztolyt. Milyen döntést hoznál? Először kiszaladnál a házból, kockáztatva, hogy fejbe lőnek, vagy megvárnád, amíg esetleg a tető elkezd úgy lángolni, hogy az az első gerenda, ami leesik, az ne a te fejedre essen, hanem arra, akinek a kezében a pisztoly van, és aztán utána akkor talán élve ki tudsz menni.”

Az elemzőket megkérdezték arról is, mi történne, ha a Tisza nyerné a választásokat? Összeomlana-e a Fidesz, vagy megszilárdulna egy kétpárti rendszer, amiben ők az egyik szereplők?

Ruff Bálint szerint az a legfontosabb, ami Orbán Viktor és Magyar Péter fejében van erről. Orbán már kimondta, hogy a haza nem lehet ellenzékben, így nagyon nehéz elképzelni, mi történhet. És vajon Magyar Péter megengedheti magának, hogy Orbánt futni hagyja, elfogadhatja, hogy ő vezesse majd az ellenzéket a parlamentben? Esetleg szabad utat ad neki „az első moszkvai járatra”? Ruff szerint ezek mind komoly forgatókönyvek lehetnek.

„Mert ha valaki, mint Orbán Viktor, egy rendszert épített Magyarországon, ahol minden róla szól, elképesztő hatalma volt, minden a rendelkezésére állt, akkor mindez hogyan ér véget? Nézzük a történelmi példákat, hát nem annyira vidámak általában ezek a végek.”

Török szerint Orbán Viktor 2002-ben egy vesztes választás után egyszer már átadta a hatalmat. De akkor nem egy teljesen a személyére szabott rendszerből kellett kilépnie. A mostani helyzet egészen más. Ma azt látni, ami szerinte vészjósló, hogy bár Rogántól sok jogkört elvett a miniszterelnök, de a kommunikáció és a titkosszolgálatok ott maradtak. Ebből is látszik, mit gondol a kormánypárt a legfontosabbnak a hatalom megtartása szempontjából. És a hatalom megtartásáért a Fidesz mindent meg fog tenni. Csak az a kérdés, hogy ennek a „mindennek” hol vannak a határai?

Török Gábor szerint azért elképzelhető egy békés forgatókönyv, amiben a Fidesz is elfogadja a hatalomváltás lehetőségét.

„Az a rendszer, amely most a fékek és ellensúlyok teljes hiányáról szól, egy személycserével vagy egy új hatalmi elit megjelenésével mindenhol feléledő fékeket és ellensúlyokat, vagy egyensúlyokat teremtene.” A fideszes elit emiatt gondolhatná úgy, hogy „nem a világvége egy hatalmi váltás”, mivel oly mértékben korlátozva lenne az új hatalom, hogy nagyon gyorsan a bukásához vezetne egy ilyen kaland. Gondolhatnák azt, hogy kicsit pihennek, és jönnek vissza.

„Más kérdés, hogy a magyar választási rendszer olyan, amelyben egy ilyen gondolkodás nagyon könnyen elképesztően rosszul is elsülhet, hiszen a kétharmadot a sima többségtől nagyon kicsi választja el támogatottsági arányban. Tehát ha néhány százalékkal erősebb a Tisza Párt, máris könnyen a 2/3-ad fölé csúszik a parlamenti mandátumokban.”

Azaz megvan annak a kockázata, hogy ez a spekuláció végzetessé válik a Fideszre nézve, mert Magyarék kétharmadot szerezve lebontják mindazt, amit Orbánék bekészítettek. És akkor tényleg vége a rendszernek.

Arányosabb választási rendszerben ettől nem kellene félniük, és bár nagyon csúnya dolog egy éven belül, a választások előtt átírni a választási törvényt, Török Gábor szerint paradox módon ez mégis megnyugtató lenne.

„Ha a Fidesz hozzányúlna a választási rendszerhez, szerintem mi megnyugodhatnánk, mert az azt jelentené, hogy fel van készülve akár arra is, hogy hatalomváltás legyen”.

Török szerint minden azon fog eldőlni, milyen arányban győz a Tisza – ha egyáltalán győz –, de „az biztos, hogy ez nem lesz egy dicsőséges hadjárat. Ha bemegyünk az erdőbe, legalább annyi idő onnan kijönni, nem fog ez olyan gyorsan menni.”

Az egyetemista közönség kérdései közül álljon kettő érdekesebb a végére. Az egyik azt firtatta, ha Orbánnak mennie kell, ki lehet, aki összefogja a Fideszt utána? A válasz számomra is meglepő: mindkét elemző egyetért, hogy ha még múlhatna Orbánon, akkor ő Szijjártót szeretné, de hogy valóban kinek van esélye, arra nincs válaszuk.

Egy másik kérdező a romániai és franciaországi történések kapcsán – mindkét országban bírósági ítélettel vettek le esélyes jelölteket az elnökválasztási küzdelemből – szeretné megtudni, hogy követheti-e a Fidesz ezeket a példákat, így iktatva ki Magyar Pétert a 2026-os küzdelemből. Török Gábor adja meg a választ:

„A Fideszen belül az az alapvető közmegegyezés erről a kérdésről, hogy ez korábban kellett volna. Most már késő.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában
A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.
DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Balogh József: A Fidesz-kormány súlyos hibákat követett el az energetikában, és ez most keményen visszaüt
A szakértő szerint az, hogy az Orbán-kormány alatt csak a napelemeket erőltették, hozzájárul a mostani energiaválsághoz. Balogh József szerint ugyanakkor nincs ok pánikra, a tárolókapacitások bővítését és a szélenergia fejlesztését jó iránynak tartja.


Bár a hétvégén úgy tűnt, már vasárnap le kell állítani a Paksi Atomerőművet, a Duna vízszintje egyelőre nem csökkent tovább, és az ipari nagyfogyasztók, valamint a lakosság összefogása is látványos eredményt hozott: egyetlen este alatt egy teljes paksi blokknyi áramot spóroltak meg a magyarok. Az atomerőművet ugyanakkor továbbra is bármikor leállíthatják, Magyar Péter szerint ezen a héten jön a legkritikusabb 5 nap, és a Duna vízszintje akár egy hónapig is alacsonyabb lehet annál, ami az újraindításhoz szükséges.

Meddig tarthat az energiaválság, és pótolható-e külföldről a kieső energia? Mi vezetett a mostani helyzethet, és mi lehet a megoldás? Erről beszélgettünk Balogh József energetikai szakértővel.

– Mennyire súlyos jelenleg a helyzet?

– Nem indokolt a hisztériakeltés, nyugalommal kell kezelni a helyzetet. Úgy gondolom, nem a miniszterelnöknek kellene megszólalnia ebben a témában, mert nem az ő szakterülete. Péntekig kell kitartani, utána javulni fog a helyzet.

– Miért éppen péntekig?

– Mert a hét második felében lehűlés és eső érkezik.

– Mások szerint a Duna alacsony vízszintje akár októberig is megmaradhat, az aszályos időszak elhúzódhat.

– Egy tisztességes meteorológiai előrejelzés legfeljebb tíz napra tekinthető megbízhatónak. Azt kijelenteni, hogy az aszály októberig tart, nem megalapozott. Ilyen alapon akár novembert is lehetne mondani. A jelenlegi előrejelzések szerint a hét második felében megérkezik az eső. Az elektromosenergia-rendszerben különösen káros a hisztériakeltés. Nyugalomra van szükség: át kell tekinteni a helyzetet, majd meg kell találni a megfelelő megoldásokat.

– Az utolsó paksi turbinát is le kell majd állítani?

– Minden attól függ, hogy másodpercenként hány köbméter víz halad át a Dunán. Aszódi Attila erről egy részletes, alapos cikket írt. Ha nincs elegendő víz, sajnos le kell állítani a turbinát, ha viszont megfelelő a vízhozam, erre nem lesz szükség.

Hétfő este a rendszerterhelés körülbelül 6600 megawatt, ami még nem tekinthető rendkívülinek.

Meg kell nézni, hogyan alakul a következő nap, különösen a délutáni időszak. Szerintem nem lesz komoly baj.

– Miért éppen az este hat és tíz óra közötti időszakra kérnek fogyasztáscsökkentést? Ilyenkor a legdrágább az áram?

– A helyzet ennél összetettebb. A Fidesz-kormányzat rendkívül erősen támogatta a napelemes kapacitások kiépítését, arra azonban nem készült fel megfelelően, hogy mi történik naplemente után.

Amit el lehetett rontani, mindent elrontottak.

Lehet, hogy felismerték a problémát, de anyagi szempontból nem volt érdekük annak kezelése. Emiatt rendkívül drága a magyar esti villamos energia. A HUPX-en 400–450 euró körüli árakat is láthatunk. Őszintén szólva én mára 800 euró körüli árat vártam, de az ár nem emelkedett ilyen magasra. Ezért sem szabad pánikot kelteni. A korábbi kormányzat alapvető hibákat követett el az energiarendszer kialakításakor. Nem feltétlenül szándékosan, de a pénzügyi szempontok felülírták a rendszer működésének érdekeit.

– Az államigazgatásban szerdáig kötelező home office-t rendeltek el azokban a munkakörökben, ahol ez kivitelezhező, és a miniszterelnök a piaci cégeket is arra kérte, hogy az energiaspórolás jegyében támogassák az otthoni munkavégzést. Valóban lehet energiát megtakarítani a home office elrendelésével?

– Az irodatömböket akkor is hűteni kell, ha a dolgozók hazamennek. Az Árpád híd környékén is számos olyan irodaépület található, amelyet egész nap közvetlenül ér a napsütés. Ezek hűtését nem lehet egyszerűen leállítani, amikor az emberek elhagyják az épületet.

– Tehát akkor is hűteni kell őket, ha üresek?

– Igen. Egyrészt mindig lehetnek emberek az épületben, másrészt ha a belső tér egyszer átmelegszik, nagyon nehéz visszahűteni. Az üvegfelületek miatt az épület üvegházként kezd viselkedni. Aki ezt az intézkedést javasolta, vélhetően nem ismerte kellően az ilyen épületek működését.

– Tehát az otthoni munkavégzéssel nem takarítunk meg energiát?

– Nemhogy nem takarítunk meg, hanem szerintem akár meg is duplázhatjuk a fogyasztást.

Az irodát továbbra is hűteni kell, miközben a dolgozók otthon is bekapcsolják a légkondicionálót.

– Ha leáll Paks, honnan tudunk energiát importálni?

– Ukrajna nem enged ki villamosenergiát az országból, pedig korábban ez is hozzájárult a magyar rendszer biztonságához. Szlovákia és Ausztria szállít, Szlovénia és Horvátország annyit ad, amennyit tud, emellett Szerbiából is érkezik energia, Románia pedig szintén próbál segíteni. Nem gondolom, hogy súlyos ellátási probléma alakulna ki.

A nagyobb gond az, hogy a korábbi kormány sikeresen összeveszett mindenkivel. .

Ahogy az orosz mondás tartja: „Ne köpj a kútba, mert egyszer még innod kell belőle.” Most érkezett el ez a pillanat.

– Az összekapcsolt európai rendszeren keresztül távolabbi országokból is importálhatunk, nem?

– Az onnan érkező energia már nem jut el Magyarországig, mert azt Németország és Ausztria felveszi. Az Európai Unióban létezik az az elképzelés, hogy az összekapcsolt rendszer mindenki számára megoldást jelent, de a gyakorlatban ez az energia nem ér el hozzánk. Éppen ezért nem szabad úgy összeveszni a szomszédos országokkal, ahogyan azt Szijjártó Péter tette.

– A napelemek napközben azért valamennyi importot kiváltottak.

– Ez igaz, napközben valóban csökkentik az importigényt. Este azonban megszűnik a termelésük, akkor a korábbi, megbukott kormány által preferált napelemek annyit érnek, mint halottnak a csók. És akkor van a 400-500-600 eurós ár.

– Magyar Péter 3000 megawatt tárolókapacitás kiépítésének szükségességéről beszélt. Hogyan értékeli ezt?

– A 3000 megawattos tárolókapacitás indokolt lenne, nagy szükség van rá. A korábbi kormányzat azonban nem építette ki. Számára elsősorban a napelemes kapacitások gyors bővítése volt fontos.

És most már tudjuk, hogy ez nagyon nagy hiba volt.

Ezt korábban is jeleztem. Ez most visszaüt keményen az arcukba.

– Versenyfutás zajlik az idővel? Fontos, hogy a helyzet még a nyáron megoldódjon, mert ősszel, a kevesebb napsütés miatt tovább romolhat?

– Jelenleg öt nehéz napról beszélünk, hétfőtől péntekig. Utána lehűlés és eső várható. Az új kormánynak azonban át kell gondolnia a teljes energiastratégiát. A mostani helyzet egyértelmű figyelmeztetés arra, hogy változtatni kell. El kell kezdeni megtervezni, hogyan lehet megakadályozni, hogy ez a helyzet tartóssá váljon. Az egyik megoldás a szélenergia. A szélenergia mellett számításba kell venni a nem időjárásfüggő megoldásokat, például a biomasszát. Emellett ott van a geotermikus energia is, amelyet a korábbi kormányzat nem akart megfelelően kihasználni. Véleményem szerint ennek az volt az oka, hogy ezen a területen nem láttak megfelelő pénzügyi lehetőségeket. Magyarország geotermikus adottságai olyan jelentősek, hogy ez az energiaforrás akár a teljes termelés 40 százalékát is kiválthatná.

– A kormány a szélenergiáról és Paksról beszél, a geotermikus energiáról azonban nem. Miért?

– Ezt a kérdést a kormánynak kell feltenni.

– Tegyük fel, hogy a kormány minden lehetséges fejlesztést megvalósít: bővíti a szélenergia hasznosítását, fejleszti a geotermikus energiatermelést, és új szivattyúrendszert épít Pakson. De ez sok év munkája. Jövőre ismét kialakulhat hasonló helyzet, vagy egy év alatt azért már lehet érdemi változást is elérni?

– Jelentős előrelépést lehet tenni. Rengeteget tanultunk és értettünk meg ebből a helyzetből, és sokat lehet tenni a rendszer biztonságának javításáért. Ez a legfontosabb üzenet:

nem kell félni a jövőtől, mert a problémák megoldhatók. A mostani helyzet kiváló alkalom a tanulásra.

Pakson és máshol is problémák vannak. Ez általában nem fordul elő, mert egy átlagos évben elegendő víz van a Dunában.

– Mit lehet konkrétan megvalósítani egy év alatt, hogy ne ismétlődhessen meg ez a helyzet?

– El kell kezdeni fejleszteni az említett alternatívákat: a biomasszát és a szélerőműveket. A szélerőművi tendert már ki is írták. Emellett fel kell ismerni, hogy a korábbi kormányzat által egyoldalúan előnyben részesített napelemek önmagukban nem jelentenek megoldást, mert este nem termelnek. Tárolókapacitás és más energiaforrások nélkül emiatt jelennek meg a 400–500, esetenként akár 600 eurós esti áramárak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk