KULT

Timothée Chalamet teljesen eltűnik Bob Dylan bőrében – A Sehol se otthon az utóbbi évek legjobb életrajzi filmje

Bob Dylan, Johnny Cash, Joan Baez, Pete Seeger és a többiek – A folkzene legnagyobbjai tűnnek fel James Mangold zenés kis csodájában, amely abszolút megérdemelte mind a 8 Oscar-jelölését.

Szöllőskei Gábor, fotók: Fórum Hungary - szmo.hu
2025. február 12.

A nem túl sikeres ötödik Indiana Jones-film mainstreamkitérője után a műfajszörfös James Mangold rendező visszatért ahhoz a zsánerhez, ami eddig is szerencsét és elismerést hozott neki: a biopichez, vagyis az életrajzi filmhez. S hogy miért hívjuk műfajszörfösnek Mangoldot? Nos, szimplán azért, mivel készített már rendőrös krimit (Copland), vegytiszta drámát (Észvesztő), romantikus vígjátékot (Kate és Leopold), természetfeletti thrillert (Azonosság), westernt (Börtönvonat Yumába), laza akció-vígjátékot (Kéjjel-nappal), képregényfilmet (Farkas, Logan: Farkas) és fantasztikus kalandfilmet (Indiana Jones és a sors tárcsája) is.

Nem mellesleg pedig két életrajzi darabot: a Johnny Cash-ről (Joaquin Phoenix) szóló 2004-es A nyughatatlant, valamint a 2019-es Az aszfalt királyait Ken Milesról (Christian Bale) és Carroll Shelbyről (Matt Damon).

E két rendezése (a Logan: Farkas mellett) kapta talán a legnagyobb éljenzést a szakmától, utóbbit a legjobb film Oscar-kategóriájában is jelölték 2020-ban. Mangoldnak pedig most sikerült ezt túlszárnyalnia a 8 Oscar-nominációt bezsebelő Sehol se otthonnal.

Ismét egy életrajzi film, ismét ugyanabból a korszakból és ismét egy zenészről. Johnny Cash helyett azonban most Bob Dylan van a középpontban. A Sehol se otthon Dylan (Timothée Chalamet) fiatalkori éveiről szól, ahogy a nagyvárosban lézengő, csóró zenész összeismerkedik az akkor már elismert és híres folkmuzsikus Pete Seegerrel (Edward Norton), aki azonnal meglátja/meghallja a tehetséget a srácban, és ahová csak tudja, beprotezsálja, a közönség pedig gyorsan rákap Dylan dallamaira és szövegeire. Emellett megismerjük Bob kapcsolatát is a szakmán kívüli Sylvie Russóval (akit a valóságban Suze Rotolónak hívtak) Elle Fanning alakításában, valamint a népszerű énekesnővel, Joan Baezzel is (Monica Barbaro többek között a Top Gun: Maverickből és a FUBAR című sorozatból lehet ismerős).

A sztárrá válás azonban csupán a történet első fele, Mangoldék ugyanis főképp arra hegyezték ki a filmet, amikor Dylan sokak szerint „elárulta” a folkzenét, és elkezdett elektromos gitárra írni, jóval rockosabb dalokat is.

Akkoriban Júdásnak kiáltották őt ki, és egyáltalán nem aratott sikert a rajongói közt ezzel az új zenei irányával.

Vagyis van itt tehetség, szakmai előremenetel, bonyolult magánélet, egy korszak és egy miliő bemutatása, akkori aktuálpolitikai hangulatfestés és sok-sok-sok zene. Hálás téma egy mozgókép számára, Mangold pedig rendesen le is csap minden ebből adódó ziccert. Sokan tartják őt szimpla iparosnak, hiszen a zsánerek közti lavírozása egyáltalán nem vált be minden esetben, akadnak jobb és rosszabb filmjei is, az azonban kétségtelen, hogy a filmezés, a színészvezetés és az atmoszférateremtés a kisujjában van. Ezt pedig a Sehol se otthonban tudta talán eddig a legjobban érzékeltetni. Egy olyan fickótól, aki a felejthető Farkas (2013) után előáll a képregényfilm műfajának egyik legértékesebb ékkövével, a Logan: Farkassal (2017), nos, attól bármi kitelik.

A Sehol se otthon sok fronton működik. Kezdjük a csodás szereplőgárdával!

Timothée Chalamet Bob Dylanként például teljesen elveszik a szerepben, a hanghordozása, a testbeszéde, a motyogása, a különc zsenialitása mind tisztán átjönnek, s nem kell sok idő, hogy magát Dylant lássuk a vásznon, s ne Chalamet-t.

A ritkán filmező Edward Norton ugyanígy tesz, eggyé válik Pete Seegerrel, akiről ha megnézünk egy-két eredeti felvételt, rádöbbenhetünk, hogy Norton mennyire pontosan képezte őt le, és milyen árnyalatokkal tudja bemutatni a kedves, segítőkész fickót, aki azonban képtelen haladni az idők változásával, s emiatt kerül összetűzésbe a folyton fejlődni próbáló Dylannel.

A két fő nőalakot megformáló Elle Fanning és Monica Barbaro is tökéletesek, pillanatok alatt megértjük, miért szeretett beléjük Dylan. Fanningről persze eddig is tudtuk, hogy csoda tehetséges, és nem kevés kiváló alakítást letett már az asztalra, így az igazi meglepetés Barbaro, aki eddigi karrierje legnagyobb lehetőségét kapta, s abszolút élt is vele: egy Oscar-jelölés lett a jutalma a legjobb női mellékszereplők közt. (Apropó, Fanningnek is régen kijárna egy, reméljük, már nem kell rá sokat várni!)

Emellett természetesen teljes mértékben kihasználja a film a „zenés” műfaji jelzőt, a korszak folkslágerei mellett Bob Dylan legjobb dalai is felcsendülnek, mint például a Times They Are a-Changin’, a Like a Rolling Stone, a Mr. Tambourine Man vagy a Blowin’ In The Wind.

Seegerről pedig biztosan sokan nem tudják, hogy olyan ismert dalokat szerzett, mint a Turn, Turn, Turn, a This Land Is Your Land vagy a Guantanamera. A Sehol se otthon ráadásul perfekt arányban keveri a zenés betéteket (nem musicalről van szó, szóval valóban akkor csendülnek fel a dalok, amikor a film valóságában is eljátsszák azokat) a prózaiakkal, sőt, van egy-két euforikus pillanat is, például amikor Dylan előadja a Times They Are a-Changin’-t.

A Sehol se otthon legnagyobb erénye mindemellett talán mégis az, hogy egyszerűen jó érzés létezni a világában. Rögtön az első öt percben magába rántja a nézőt, aki egy pillanat alatt ki tudja zárni a külvilágot, és szerencsére ez kitart a mű végéig, ez pedig egyértelműen James Mangold érdeme. Akinek kapcsán lassan le kéne szoknunk arról, hogy azt írjuk/mondjuk immár sokadszor: sikerült ismét meglepnie minket. Az pedig már csak egy vicces kis adalék, hogy ebben a filmben 20 év után újra castingolhatott Johnny Cash szerepére, csak ezúttal nem Joaquin Phoenix játszotta a „Fekete embert”, hanem a kabalaszínésze, Boyd Holbrook.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapatai feszülnek egymásnak az RTL új főzős műsorában

Április 24-én indul az RTL-en az Éttermek csatája, ahol két sztárséf, Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapata verseng egymással. A megmérettetésben a napi győztes jutalmat kap, a vesztes brigádból pedig valakit hazaküldenek.

KÉK HÍREK

A Sepsi OSK edzői verhették meg a Tisza Párt rigmusát skandáló fiatalokat

Politikai véleménynyilvánítás miatt bántalmaztak három fiatalt Sepsiszentgyörgyön húsvéthétfő éjjel. A sértettek szerint a helyi futballklub, a Sepsi OSK két edzője és sportigazgatója is érintett az erőszakos incidensben.

KULT

Meghalt Czigány György, a legendás Ki nyer ma? műsorvezetője

Életének 95. évében, április 6-án elhunyt Czigány György, a Magyar Rádió és Televízió meghatározó alakja. A műsorvezető munkásságát József Attila- és Erkel Ferenc-díjjal is elismerték.

Címlapról ajánljuk

KULT

Ingyen lehet megnézni húsvétkor a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet

Az alkotók egy társadalmi igényre hivatkozva döntöttek a film ingyenes közzététele mellett. Céljuk, hogy az üzenet eljusson oda is, ahol a mozik az ország felében nem adtak vetítési lehetőséget a filmnek.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 03.

A Tavaszi szél – Az ébredés című film alkotói egy videóüzenetben jelentették be, hogy az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban. Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.

Premier a kapcsolódó cikkünkben!

Kapcsolódó

Itt lehet ingyen megnézni a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet

Nézd velünk a Magyar Péterről készült dokumentumfilm YouTube-premierjét, melyet a film alkotói korlátozott ideig mindenki számára elérhetővé tettek!

A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást. Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.

„Például, hogy eléri a 200 ezer nézőt moziban, ami a vágyunk volt, és amihez elég jó úton haladtunk a jelenlegi 130 ezer nézővel” – tették hozzá.

Az alkotók hangsúlyozták, a Tavaszi szél mozivászonra készült, és állításuk szerint „a kormányzati és propagandatámadások ellenére is kimagaslóan teljesít a mozikban”. Beszéltek a pozitív nézői visszajelzésekről is, mondván, a közönség együtt nevet és érzékenyül el a vetítéseken, a végén pedig tapsolnak és énekelnek. „Őszintén nem is mertünk arra gondolni, hogy ilyen fogadtatása lesz majd a filmünknek” – vallották be.

A döntésük hátterében az is áll, hogy szerintük a film nem juthatott el mindenkihez.

„A Tavaszi szél az ország mozijainak felében nem kapott lehetőséget” – állították.

Ezért merült fel bennük a kérdés, hogy „hogyan juthat el akkor mindenkihez a remény és a bátorság üzenete”. Úgy látják, a film a nézői visszajelzések alapján is a bátorságról, a reményről és a hitről szól. Szerintük arról, hogy „mi, magyarok képesek vagyunk felelősséget vállalni a tetteinkért, képesek vagyunk felismerni egy történelmi pillanatban, hogy az történelmi, és ezekben a pillanatokban képesek vagyunk összezárni, és a közös cél érdekében az egyéni érdekeinket háttérbe helyezni”.

Ennek értelmében bejelentették:

„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet a döntés súlyos szakmai következményeire is. Elmondásuk szerint „a szakmában szokásos gyakorlatok és szerződéses feltételek alapján ez a döntés normál esetben ellehetetleníti a film további hasznosítását, a mozis forgalmazását, a streamerekkel való együttműködést, a televíziós forgalmazást és a nemzetközi fesztiváloztatást is”. Hozzátették, hogy ezekben a megállapodásokban „mind kizáró tényező az ingyenes online megjelenés”.

Az alkotók továbbra is a mozis élményt helyezik előtérbe. „Ha van film, amire különösen érvényes, hogy közösségi élményként működik leginkább, az a Tavaszi szél” – vélekedtek. Arra kérték a közönséget, hogy aki teheti, továbbra is moziban nézze meg a filmet.

Kitértek a döntés anyagi vonzataira is, megemlítve, hogy „a nettó gyártói bevételek 11%-a gyermekvédelemre megy, így ez a lépésünk ezt is befolyásolja”.

Arra buzdították a nézőket, hogy ha tehetik, vegyenek mozijegyet akkor is, ha online nézik meg a filmet, vagy támogassák a megjelenést a videó alatt „szuperlájkkal”.

A lényeg számukra, hogy a hétvégén minél többen lássák a filmet, és beszélgessenek arról, „milyen bátor, szolidáris és érzelmileg intelligens nép vagyunk”.

Üzenetük szerint, bár sok mindenben nem értünk egyet, „mégis több bennünk a közös, mint ami szétválaszt, és a nap végén mindannyian hazaszerető, kedves, és nem utolsósorban rendkívül jófej emberek vagyunk”. A bejelentést azzal zárták, hogy a film péntek este 19 órától vasárnap éjfélig lesz ingyenesen elérhető az eletedmozia.hu oldalon, és kérték a videó megosztását, hogy minél több emberhez eljusson a hír.

A filmet itt lehet majd megnézni pénteken este hét órától:

Kapcsolódó

Magyar Péter is meglepődött a gyerekkori videóján, amin a hosszú hajú Orbán Viktor és Deutsch Tamás is feltűnik

A Tisza Párt elnökének egy 1991-es felvételt mutatott a stábja, amit állítása szerint még sosem látott. A Kossuth téren felvett jeleneten több fideszes politikus is látható.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Megrendülten beszélt a HÉV-balesetben elhunyt 14 éves fiú barátnője a tragédia napjáról

A Római fürdőnél történt halálos HÉV-gázolás áldozatának barátnője részletesen beszélt a baleset napjáról. Felidézte, hogy rossz érzése támadt, miután elköszöntek egymástól az edzés előtt.

KULT

Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője

A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

BUDAPEST

Fotókon a felújított Citadella, ahol Álmos anyja kalauzolja végig a látogatókat a magyar történelmen

Vasárnapi nyitották meg a felújított erődöt a Gellért-hegyen. A Citadellában egy ingyenesen bejárható közpark, örökmécses és A Szabadság Bástyája című interaktív kiállítás várja a látogatókat.

KULT

Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője

M.M. / Fotó: MTI/MTVA Fotó/ Zih Zsolt - szmo.hu
2026. április 06.

A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

80 éves lett Bródy János: A magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival

Fiatalon mérnöknek készült, de hamar a zene felé fordult. Lázadó, ironikus hangvétele és társadalomkritikus dalszövegei miatt a hatalommal is szembekerült. Idén áprilisban tartja meg a magyar zenei ikon utolsó koncetjét.

Fényes Andrea, fotó: FB/Bródy János - szmo.hu
2026. április 05.

Nyolcvan év: egyetlen estével készül lezárni egy legendás korszak végét Bródy János, az egykori Illés és a Fonográf együttes legendás dalszerző-előadója. Ezzel a nagyszabású arénakoncerttel készül pályafutásának befejezésésre.

A dátumválasztás nem véletlen: az eseményt április 11-én, a magyar költészet napján tartják a Papp László Budapest Sportarénában, szimbolikusan összekötve a dalszövegírást a lírával.

A koncertet egyszeri és megismételhetetlen életmű-összegzésként harangozták be.

A visszavonulás szándékát a zenész még karácsonykor jelentette be az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol a tőle megszokott visszafogottsággal, de egyértelműen fogalmazott. „Megérlelődött az az elhatározásom, hogy április 11‑én, a Költészet napján befejezettnek tekintem a zenei életbe való közreműködésemet” – mondta korábbi tudósításunkban.

Amikor a beszélgetésben elhangzott a „búcsúkoncert” kifejezés, a zenész legenda finoman árnyalta a képet: „Olyasfajta, olyasfajta, ezt nem szívesen jelenti ki az ember.” A jubileumi év azonban nem csak az elköszönésről szól.

Szeptemberben jelent meg Az első 80 év című új albuma, a Magyar Zene Házában pedig április 2-án nyílt meg a „Bródy 80” pop-up kiállítás, amely relikviákkal és pályaképpel tiszteleg a művész előtt.

Bródy a közéleti állásfoglalástól ma sem riadt vissza az évfordulója kapcsán kiadott dalában. Alkatrész című új dala is egyértelmű üzenetet hordoz: azoknak szól, akik egy „embertelen, és szakadék felé haladó gépezetnek” a részei.

Bródy pályája az Illés-együttessel indult a hatvanas években, ahol a magyar nyelvű beat megteremtése mellett a sorok közé rejtett társadalomkritika mesterévé vált.

A hetvenes-nyolcvanas években a Fonográf folk-rock zenekarral ért el országos sikereket, miközben Szörényi Leventével olyan maradandó színpadi műveket alkotott, mint az István, a király. Dalszövegíróként Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezeinek is meghatározó alakja volt.

Bródy János legismertebb dalai, mint a Ha én rózsa volnék, az Az utcán, a Miért hagytuk, hogy így legyen?, a Lesz még egyszer vagy a Filléres emlékeim nemcsak dallamaik miatt váltak emlékezetessé, hanem mély, gondolatébresztő szövegeik révén is, amelyek gyakran finom társadalomkritikát, líraiságot és személyes hangvételt ötvöznek, így generációk számára adtak közös élményt és értelmezési keretet.

A közéleti szerepvállalás mellett a magánéletét érintő támadásokról is beszélt, a fiát ért sajtóhírek kapcsán. „Ezt a saját bőrömön érzem, hogy mennyire igaztalan és valótlan híreket képesek sokszorosítani.”

Bródy János a magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival.

Születésnapján egy olyan alkotót ünneplünk, aki csendesen, mégis mélyen szólt bele a történelembe és a lelkekbe. Boldog születésnapot!

Kapcsolódó

„Súlyos hibákat követtem el” – Farkasházy Tivadar szívszorító részleteket árult el felesége utolsó napjairól

A humorista felesége, Benedek Noémi halála után nyilatkozott a gyászról és az ápolás nehézségeiről. Farkasházy szerint a bűntudat elől nem lehet elfutni, ezért balatonfüredi otthonukban marad, ahol érzi Mimi jelenlétét.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Meghalt Czigány György, a legendás Ki nyer ma? műsorvezetője

DP, kép: fortepan.hu/Szalay Zoltán - szmo.hu
2026. április 07.

94 éves korában elhunyt Czigány György József Attila- és Erkel Ferenc-díjas költő, újságíró, a Magyar Rádió legendás Ki nyer ma? című műsorának alapító műsorvezetője.

Czigány György hangja generációk számára volt meghatározó: a Déli Krónika után felcsendülő, nyugodt, kedves orgánum, amelyhez generációk igazították az órájukat.

Ez a hang némult el örökre április 6-án. A hírt a családja tudatta a Magyar Távirati Irodával. Személyében egy köztiszteletben álló művész, nem túlzásként egy kulturális intézmény távozott.

Czigány György 1931. augusztus 12-én született Budapesten. A zene iránti elköteleződése a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre vezette, ahol Kadosa Pál tanítványaként zongoraművész-tanári diplomát szerzett.

Bár a Krisztinavárosi templomban orgonált, tehetségét végül nem a koncertpódiumon, hanem a Magyar Rádió stúdiójában kamatoztatta.

Zenei rendezőként, majd főosztályvezetőként a rádió zenei arculatának egyik legfőbb formálója lett, később pedig a Magyar Televízióban is vezető pozíciókat töltött be. Munkásságát a legmagasabb szakmai és állami díjakkal ismerték el, többek között József Attila-, Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima-díjjal is kitüntették.

Az irodalom iránti szenvedélye is végigkísérte életét: több tucat verseskötete és prózai műve jelent meg, 1999-től pedig a Magyar Írószövetség költői szakosztályának elnökeként tevékenykedett.

Életművének koronája, a Ki nyer ma? – Játék és muzsika tíz percben című komolyzenei vetélkedő 1969-ben indult, és egy olyan korban hozta be a klasszikusokat a nappalikba, amikor a kultúra terjesztése még valódi missziónak számított.

A műsor, amely közel tízezer adást élt meg, egy zseniálisan egyszerű ötleten alapult, amit Czigány György maga így foglalt össze:

„A hírek és az időjárás után miért ne jöhetne egy kis Mozart vagy Beethoven?” Ez a kérdés forradalmasította a zenei ismeretterjesztést. A napi tízperces játék nem vizsgáztatni, hanem szórakoztatva tanítani akart, felkelteni a kíváncsiságot, hogy a hallgatók az egyperces részletek után maguk keressék meg a teljes műveket.

A kiegyensúlyozott, kulturált hang mögött egy súlyos tragédiákat is megélt ember állt. Élete legnehezebb időszakairól ritkán, de megrendítő őszinteséggel beszélt.

„Meghalt az első feleségem, és a három gyerekem közül a középső. Azt szoktam mondani, hogy a tragédiákat nem feldolgozni és elfelejteni kell, hanem magunkhoz ölelni és megőrizni” – nyilatkozta korábban.

Ez a mély, emberi tartás tette lehetővé, hogy a gyász feldolgozhatatlan súlya alatt is folytassa alkotói és közművelői munkáját. A veszteségek ellenére is szerencsésnek tartotta magát, mert megvalósíthatta mindazt, amit eltervezett.

„Azt hiszem, a szerencsés tragédiáimon túl szerencsés ember vagyok, mert amit akartam, megcsinálhattam.”

Öröksége túlmutat a rádióhullámokon. A Ki nyer ma? szellemisége annyira eleven maradt, hogy a formátumot az elmúlt években a közmédia újraélesztette, színpadi változatban is tovább éltetve a legendát.

Czigány György egy olyan korban teremtett értéket és közösséget, amelyben a közszolgálat még valódi tanító és felemelő gesztus volt. Búcsúztatásának részleteiről később intézkednek, de a hangja, amely évtizedeken át volt a magyar otthonok mindennapjainak része, a kulturális emlékezetben örökre megmarad.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk