HÍREK
A Rovatból

Tegnap éjjel újabb különadót vetett ki a kormány, ráadásul már az idei évre is vonatkozik

A gyógyszergyártók kaptak egy újabb plusz terhet, a döntés vélhetően derült égből villámcsapásként érhette a szektort.


Váratlanul újabb különadót vezetett be a kormány, mindez a péntek este megjelent Magyar Közlönyből derült ki. Ezúttal a gyógyszergyártókat sarcolják meg, a Portfolio azt is kiszámolta mennyi plusz bevételhez juthat így a költségvetés.

A cikkükben azt írják, hogy a december 24. előtti utolsó munkanapon összesen 420 oldalnyi új jogszabály, vagy jogszabálymódosítás jelent meg a Magyar Közlöny két különböző számában. Ezek között van az is, amely a nyáron kihirdetett extraprofitadó-rendeletet egészíti ki egy újfajta különadóval.

A kormányrendelet lényege, hogy a gyógyszergyártó a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan az E paragrafusban foglaltak szerint különadó megállapítására, bevallására és befizetésére köteles.

A korábbiakhoz hasonlóan ez is sávos. Az adó mértéke az adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel

  • 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
  • 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
  • 150 milliárd forintot meghaladó része után pedig 8 százalék lesz.

    A jogszabály azt is kimondja, hogy a gyógyszergyártó a 2022. adóévre vonatkozó különadót 2023-as adóév ötödik hónapjának huszadik napjáig külön nyomtatványon megállapítja, bevallja és megfizeti. Az Orbán Viktor által aláírt rendelet december 24-én lép hatályba.

    A Portfolio szerint a gyógyszerszektor számára ez a mostani kormánydöntés feltehetően derült égből villámcsapást jelent. Főleg azért, mert a gyógyszeripar az a szektor idehaza, amely a legtöbb fajta szektorspecifikus extra adóterhet viselte eddig is.

    A központi költségvetés szempontjából nézve azonban nem annyira meglepő az intézkedés. A Portfolio ugyanis korábban úgy számolt, hogy a 2023-as büdzsében még mindig lehet egy 1000-1200 milliárd forintos elcsúszás az eredeti 3,5 százalékos hiánycélhoz képest - amihez viszont ragaszkodik a kormány.

    A lap úgy számolt, hogy

    csak a legnagyobb hazai gyógyszergyártó, a Richter 108 milliárd forinttal fogja gazdagítani az államkasszát 2023-ban ezen az új különadón keresztül.

    A Sanofi-Aventistől, a Tevától és az Egis-től összesen még 86 milliárd forint, míg a kisebb gyártóktól újabb néhány százmillió forint folyhat be a költségvetésbe.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
    A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


    Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

    A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

    A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

    A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

    A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

    Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    HÍREK
    A Rovatból
    Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
    Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


    Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

    A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

    „Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

    – fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

    A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

    „Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

    – mondta a sikeres beavatkozásról.

    Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

    A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

    „A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

    – mondta.

    Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

    Via Blikk


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
    Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


    Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

    A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

    A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

    A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

    Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
    A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


    „Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

    - írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

    Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

    Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk