Sulyok Tamás nem támogatja a bírók alacsony fizetésének emelését – tovább fokozódhat az elégedetlenség
Pár hete az Országos Bírói Tanács (OBT) Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz fordult, hogy támogassa a bírói fizetések rendezésének ügyét. A tanács arra kérte az elnököt, kezdeményezzen törvénymódosítást a bírói illetményalap felemelése érdekében, amely immár három éve változatlan, miközben az infláció rekordmagasságokban járt. Ez a helyzet komoly egzisztenciális válságot okoz a bíróknak és az igazságügyi alkalmazottaknak egyaránt.
Most megkapták a választ Sulyok Tamás hivatalától, amelyben udvariasan elutasították a kérést, mondván, az államfőnek „nem áll módjában felkarolni” az OBT kezdeményezését.
„Ez következik egyrészt magából az államfő alkotmányos jogállásából, illetve abból a tényből, hogy e jog ellenjegyzés nélkül illeti meg az elnököt. Az ilyen módon politikai felelősséggel járó kezdeményezéssel a köztársasági elnök az alkotmányos funkcióival összhangban – a nemzet egységét képviselve, illetve az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés körében – élhet. Ezt támasztja alá másrészt a rendszerváltoztatást követő alkotmányos gyakorlat: az Országgyűlés mindössze egyetlen egyszer, több mint 33 évvel ezelőtt fogadott el törvényt a köztársasági elnök kezdeményezésére, az ún. taxisblokáddal összefüggésben elkövetett egyes bűncselekmények miatti közkegyelem gyakorlását célozva. Az elnöki kezdeményezések több mint három évtizedes hiányának egyik legfontosabb magyarázata, hogy a köztársasági elnök a benyújtást követően az Országgyűlésben nem tud önmagától többséget biztosítani a javaslata elfogadásához” – írta válaszában Sulyok Tamás hivatala.
Szerintük azért is aggályos lenne törvénykezdeményezéssel élni, mert az közvetlen költségvetési hatással járna.
Az OBT számításai szerint egy 35 százalékos illetményemelés (amely a bírókat és az igazságügyi alkalmazottakat is érintené) 30-35 milliárd forintba kerülne, ami a költségvetés szempontjából szerintük elenyésző összegnek tűnik.
„Nem vitatva, hogy a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének emelésére vonatkozó igény mögött – mint ahogyan számos más, a köztársasági elnök kinevezési jogkörével érintett tisztségviselő, személyi állomány esetleges hasonló igénye mögött is – méltányolható szempontok állnak, a köztársasági elnöknek a fentiekben kifejtettek szerint alkotmányos jogállásánál fogva nem áll módjában felkarolni, és az Országgyűlés felé törvényjavaslat formájában becsatornázni” – zárta le az ügyet Sulyok hivatala.
via 24.hu
