EGÉSZSÉG
A Rovatból

Rohamosan terjed a delta variáns a világban - mikor jöhet a negyedik hullám Magyarországon?

Szinte mindenki abban reménykedik, hogy őszig nem lesz újabb hullám, de van, ahol a számok azt mutatják, rövid lesz a nyár. Magyar szakértők szerint még mindig az oltás segítene a legtöbbet.
Belicza Bea - szmo.hu
2021. július 07.



Az elmúlt hét híre volt, hogy a delta variáns miatt Izrael újra szigorítani akar, mert úgy látják, hiába nagy az átoltottság, a korábban indiai mutánsnak hívott variáns ellen a vakcina sem véd eléggé. A megfertőzöttek 55 százaléka volt oltott, azt viszont nem közölték, hogy ebbe azok is beletartoznak-e, akik csak egy oltást kaptak.

Riasztó adatok érkeztek Spanyolországból is, ahol egy hét alatt 80 százalékkal, 32 ezerre nőtt a fertőzések száma.

Többnyire az oltatlan fiatalok betegedtek meg. Két régióban fontolgatnak emiatt szigorítást. Pedig az ott járt magyarok szerint a spanyolok igen fegyelmezettek. „Számunkra szokatlan szigorúsággal betartják a maszkviselést még a strandokon is, azonnal rászólnak egymásra, ha valaki szabálytalanul viseli a maszkot. Múzeumba, templomba sem lehet belépni kézfertőtlenítés nélkül” - mesélték a Szeretlek Magyarországnak.

Angliában Boris Johnson miniszerelnök szerint a mostani napi 24 ezer fertőzés két hét múlva 50 ezerre is nőhet.

De jó hír, hogy a súlyos és halálos esetek száma nem emelkedik. Mostanában 10-20 ember hal meg naponta, januárban 1800 halott is volt egy nap.

Emiatt továbbra is kitartanak amellett, hogy július 19-től tovább enyhítik a koronavírus-korlátozásokat. Ott sem kell majd többé maszk, nem kell távolságot tartani, és lehetnek akár több ezer fős rendezvények is. Az enyhítések természetesen azonnal visszavonhatók, ha a helyzet drámaian változna.

Az Egyesült Királyságban a felnőttek 63 százaléka kapott már két adag vakcinát, és arra készülnek, hogy az 50 év fölöttiek ősszel harmadik oltást is kapnak.

Franciaországban egy hete kezdett terjedni a delta variáns, ez ott egyelőre 30 százalékot tesz ki a covidosok között. A francia kormány azt mondja, nagyon gyorsan oltatnia kell magát minél több embernek, különben már július végén kezdődhet a negyedik hullám.

A hozzánk közeli és népszerű magyar nyaralási célpontnak számító Horvátországban is elkezdett emelkedni a covidosok száma, egy hét alatt 2o százalékkal.

Ott a felnőttek 46 százaléka kapott már oltást, de kettőt csak 34 százalék.

Magyarországon a hétvégén 65 új fertőzöttet találtak, és már egy hete nem változik a delta variánssal fertőzöttek száma, még mindig 9.

Magyar szakértőket kérdeztünk arról, mikor számítanak negyedik hullámra és milyenre.

Rusvai Miklós virológus szerint van pár hetünk, hónapunk a delta felfutásáig, ő úgy számol, ősszel várható a következő járvány.

Szerinte nagyon nem mindegy, addigra mennyien oltatják be magukat két adaggal. Ugyanis az, aki megkapta a két vakcinát, enyhén megbetegedhet, de minimális az esélye, hogy tőle betegednének meg mások.

„Akik oltottak, azokban sokkal kevesebb vírus képződik. A fertőzés csak a felső légutakban, orr-nyálkahártyában, garatban alakul ki, és nem az egész szervezetben. Nagyságrendekkel kisebb mennyiségben ürülhet vírus a környezetbe" - magyarázza.

Vagyis az oltott személyek fertőzőképessége töredéke az oltatlanokénak.

Duda Ernő virológus szerint védettségben még mindig nem állunk jól.

„5 millió ember van kétszer beoltva, de ez nem jelenti azt, hogy ennyien védettek, nem minden oltás, nem mindenkinek ad teljes biztonságot" - mondja.

„Tételezzük fel, hogy van egymillió ember, aki mostanában volt beteg. Vagyis az ország lakosságának körülbelül a fele még fertőzhető."

„Ráadásul a delta vírus gyorsabban terjed, így minden esély megvan, hogy olyan hullám legyen, mint tavaly ősszel. Talán nem lesz annyi halálozás, mint tavaly, de sok ember lesz az intenzív osztályon."

Szerinte minél több tizenévest, fiatal felnőttet kellene beoltani, mert ők terjesztik most a vírust, még akkor is, ha ők maguk nem betegszenek meg. Ő megszüntetné a regisztrációt, és elkezdene olyan helyen is oltani, ahol nincs internet, ahol nem is tudnak az oltásról, de talán a vírusról sem.

„Mivel tudni lehet, hogy sok személynél – főleg időseknél – nem alakult ki védettség az oltások után, őket más típusú vakcinával kellene oltani – kétszer”

- véli. Abban reménykedik, hogy nyár végéig nem lesz komoly baj. Amikor viszont több lesz a delta vírusos beteg, akkor szerinte határozottan, gyorsan kell fellépnie az operatív törzsnek, kontaktkutatásokat végezni, és tesztelni folyamatosan.

Boldogkői Zsolt biológus szerint az eddigi variánsok egyértelmű szezonalitást mutattak Európában és Észak-Amerikában, de - ahogy fogalmaz - a delta variánsról egyelőre nem tudjuk, mennyire fékezi a jó idő.

„Az biztos, hogy a delta variáns jóval hatékonyabban terjed, mint bármelyik más változat, míg az eredeti vuháni variáns alap reprodukciós rátája (R0) 2,5 volt, a delta változaté több mint 6. Ez azt is jelenti, hogy a nyájimmunitási küszöb 60%-ról legalább 80%-ra növekedett”

– magyarázza, hogy még messzire vagyunk a biztonságtól.

A járvány idehaza jelenleg tartaléklángra kapcsolt, az enyhítések, ideértve a kötelező maszkhasználat visszavonása szerinte ésszerű rendelkezés.

„Figyelni kell azonban, mert lehetséges, hogy a vírus nem megy nyári szabadságra. Az előző hullámoknál hozzánk több hetes késéssel érkezett el a járvány. A negyedik hullám viszont nyáron indult, és ilyenkor sokan utazunk külföldre, ahonnan hazahozhatjuk a vírust”

- figyelmeztet. Azzal kapcsolatban nem bocsátkozik jóslásokba, mikor lesz az egésznek vége, szerinte sok múlik a kormányokon.

„A járvány akkor szűnik meg, ha regionálisan elérjük a nyájimmunitási küszöböt, ami az indiai variánsnál magasabb, mint az eddig ismerteknél. Mivel sokan ódzkodnak az oltásoktól, ettől a védettségi szinttől még igen messze vagyunk. Politikai döntés határozza meg, hogy milyen kockázati szint engedhető meg.”

Boldogkői Zsolt azt mondja, ha lesznek a kisgyerekek esetében is engedélyezett vakcinák, jó lenne őket is mielőbb oltani, az átoltottságot pedig tovább kell növelni, csak akkor érhető el a nyájimmunitás.

„A leghatékonyabb módja a járvány megfékezésének a védőoltás kötelezővé tétele lenne. Ezt azonban a fejlett világ kormányai nem merik bevállalni. Több ország a mézesmadzag elvet alkalmazza, pénzt, jutalmakat vagy sorsjegyet kapnak, akik beoltatják magukat. Sajnos, ez nem sok embert győz meg.

„A korbács módszer jobban működhet: a védettségi igazolványhoz kellene kötni fontos szolgáltatások igénybevételét.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A demencia 5 éven belül akár 1 millió embert is érinthet - te hogyan ne tartozz közéjük?
A Diagnózis podcast legújabb epizódjában nemcsak arra a kérdésre kaphatsz választ, hogy mi is a demencia és milyen tünetekről lehet felismerni, hanem azt is megtudhatod, hogy mit tehetsz azért már most, hogy ne tartozz később az érintettek közé.


Ha valakiről a környezetünkben kiderül, hogy feledékeny, könnyen rávágjuk: „Biztos kezdődő demencia.”  A "vén demens" pedig már egyfajta szitokszóval vált. Akik ilyen mondatokat használnak, valószínűleg nem tudják, hogy a demencia nem egy ártalmatlan „időskori memóriazavar”, hanem komplex idegrendszeri folyamat, amely az érzelmi életet, a gondolkodást és a viselkedést is fokozatosan átalakítja.

Miért kell a demenciáról beszélnünk?

És mielőtt legyintenénk, hogy „ez még minket nem érint", érdemes tudni: rossz szokásokkal, nem megfelelő életmóddal már fiatalon is növelhetjük a demencia kialakulásának kockázatát. Ahogy egyre tovább élünk, úgy válik egyre valószínűbbé, hogy ez a betegség minden családot érinteni fog – közvetlenül vagy közvetve.

A demencia nem egyetlen betegség, hanem tünetek összessége, amely az érzelmi életet, a gondolkodást és a viselkedést egyaránt érinti.

Magyarországon 200–500 ezer ember él demenciával, és az előrejelzések szerint öt éven belül megduplázódhat ez a szám.

A kérdés tehát nem az, hogy érint-e bennünket a téma – hanem az, mikor és hogyan.

A Diagnózis egészségpodcast új epizódjában a műsorvezető, Ganzler Orsolya dr. Kázár Ágnes háziorvossal, a Feledhetetlen Alapítvány alapítójával és Stoiber Vivien gyógytornásszal, a „Demenciáról érthetően” információs oldal szerzőjével beszélget. Szó esik többek között arról, hogy mit tehetünk a megelőzésért, hogyan ismerhetjük fel időben a tüneteket, és milyen terhet ró a hozzátartozókra, ha valaki demenciával él a családban.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

A felismerés sokszor évekig várat magára

A demencia általában alattomosan kezdődik: először csak apró feledékenység, eltévedés vagy viselkedésbeli változás jelentkezik, amit könnyű a korral vagy fáradtsággal magyarázni. Mire azonban egy családtag felismeri, hogy baj van, évek telhetnek el, és gyakran ekkorra már előrehaladott állapotról beszélhetünk.

Dr. Kázár Ágnes, aki édesanyja betegségét is végigkísérte, arról mesél az epizódban, hogyan élte meg a kettős szerepet: orvosként és hozzátartozóként egyszerre jelen lenni az anyukája mellett.

Hivatása révén pontosan tudja, mi áll a demencia hátterében és mi következhet az állapot rosszabbodásával – de családtagként, érzelmileg bevonódva ezt feldolgozni egészen más.

Nem is csoda, hogy jó ideig ő maga sem gondolta komolyan, hogy édesanyjának demenciája lenne.

Tehetünk-e bármit a demencia megelőzéséért?

Stoiber Vivien Svájcban dolgozik egy idősotthonban, ahol nap mint nap megtapasztalja, hogy apró lépésekben lehet változást elérni a demenseknél is. Ezzel együtt arra figyelmeztet minden közvetett érintettet, hogy a demencia egy folyamatosan romló állapotot eredményez, hiú ábránd lenne gyógyulásban, tartós javulásban reménykedni.

Amiben azonban teljes joggal reménykedhetünk: mi magunk is tehetünk azért, hogy elkerüljük a demenciát.

Már egész fiatalon fontos pilléreket rakhatunk le a megelőzésben, például azzal, hogy tanulunk, fejlesztjük képességeinket.

Később a megfelelő mozgás, a tudatos táplálkozás, a rendszeres alvás és mentális jóllét mind olyan tényezőkké válnak, amelyek segíthetnek abban, hogy ne legyen dolgunk a demenciával.

A beszélgetésben konkrétabb tippeket is kapunk: Ágnes vitaminokat, táplálékkiegészítőket is említ, amelyek szerepet játszhatnak a demencia megelőzésében, valamint a mozgás szerepére is kitér, Vivien pedig bemutat olyan kognitív képességekre ható gyakorlatot, amelyet mi magunk is betanulhatunk, hogy trenírozzuk agyunkat.

Az epizód egyik legfőbb tanulsága, hogy mindenképpen akkor járunk jól, ha mihamarabb begyűjtjük a betegséggel kapcsolatos szükséges információkat, és nemcsak akkor kezdünk el tájékozódni, amikor már szembesülnünk kell egy diagnózissal, vagy megtapasztaljuk a mindennapi életben a demencia okozta nehézségeket.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést, ha kíváncsi vagy arra, hogy ...

  • Melyek a demencia korai tünetei?

  • Hogyan támogathatja a család a beteg mindennapjait?

  • Mikor jön el az a pont, amikor idősek otthonának segítségére van szükség?

  • És tényleg lassítható-e a folyamat az életmódunkkal

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásuskat - minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Három hónapig követte a ChatGPT étrendi tanácsait, ritka mérgezéssel került kórházba egy férfi
A férfinál bromizmust diagnosztizáltak, miután só helyett nátrium-bromidot használt. A ritka betegség súlyos pszichiátriai tüneteket okozott.


Ritka betegség alakult ki egy 60 éves férfinál, miután a ChatGPT-vel próbált egészségesebb étrendet összeállítani. Három hónapig követte a mesterséges intelligencia tanácsait, majd a sürgősségin kötött ki paranoiával és hallucinációkkal – írta a Live Science alapján a 24.hu.

A vizsgálatok során kiderült, hogy bromizmusban szenvedett, amit a bróm tartós fogyasztása okoz. A ChatGPT azt javasolta neki, hogy a sót nátrium-bromiddal helyettesítse.

Régen a bromizmus jóval gyakoribb volt, mert a 19–20. században sok gyógyszer tartalmazott brómot. Később rájöttek, hogy mérgező, ezért kivonták a használatból. A betegség tévképzeteket, memóriazavart és pszichózist is okozhat.

A férfi azért ment kórházba, mert félt, hogy a szomszédja mérgezi. Az orvosok kezelés alatt tartották, de állapota romlott, hallucinációi lettek és erős paranoiája alakult ki. Még a kórházból is megpróbált megszökni.

Amikor jobban lett, elmondta, hogy a ChatGPT tanácsait követte. Piros kiütéseket is talált a testén, ami szintén a bromizmus egyik tünete. Három hétig kezelték a kórházban, mire stabilizálódott, és a hazabocsátása után a tünetei nem tértek vissza.

A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI hangsúlyozta a Live Science-nek, hogy a szolgáltatás tanácsait nem szabad szakértői véleményként kezelni, és nem lehet egyedüli forrásként használni tényszerű információkhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Covid, influenza vagy nátha? Így ismerheted fel, melyikben szenvedsz
A tünetek hasonlósága miatt nem mindig egyértelmű, melyik betegségről van szó. Összeszedtük, milyen jelekre érdemes figyelni.


Az elmúlt hetekben egyre többen panaszkodnak köhögésre, torokfájásra, náthás tünetekre – mindeközben a Covid új variánsa, a Nimbus is megjelent Magyarországon. Az új koronavírus-változatok miatt nő a fertőzésszám, ezért sokakban felmerül a kérdés: vajon koronavírusról, influenzáról vagy egyszerű megfázásról van szó?

A tünetek között több az átfedés, de vannak olyan jelek, amelyek segíthetnek a különbségtételben.

A koronavírus-fertőzés legjellemzőbb tünetei közé tartozik az orrdugulás, az orrfolyás, a száraz köhögés, az íz- és szaglás hirtelen elvesztése, valamint a fáradtság.

Az újabb variánsok emellett néhány szokatlan tünetet is okozhatnak: sokan számolnak be rekedtségről és erős torokfájásról, amely „olyan érzés, mintha borotvapengék lennének a torokban”. Emellett izomfájdalmak és rendkívüli fáradtság is jelentkezhetnek.

A szakemberek arra kérnek mindenkit, hogy aki ilyen tüneteket tapasztal, maradjon otthon, és forduljon háziorvosához.

Az influenza általában hirtelen, erőteljes tünetekkel kezdődik, szemben a megfázással, amely fokozatosan alakul ki.

A legjellemzőbb tünetei a magas láz, a súlyos izomfájdalom, a fejfájás, a száraz, fájdalmas köhögés és az erős fáradtság.

A betegség jellemzően a téli hónapokban terjed, a hideg időjárás ugyanis kedvez az influenzavírus terjedésének. Ha valaki hirtelen belázasodik, izom- és végtagfájdalmai vannak, és gyorsan romlik az általános közérzete, érdemes orvoshoz fordulnia.

A megfázás – a három betegség közül a legenyhébb – általában lassabban alakul ki, és a tünetei is enyhébbek.

Ezek közé tartozik az orrfolyás vagy orrdugulás, a torokfájás, az enyhe köhögés, valamint az alkalmi, enyhe láz. A megfázás jellemzően néhány napon belül magától elmúlik, de fontos a pihenés és a regeneráció.

A koronavírus kimutatására jelenleg is a PCR-teszt és az antigén gyorsteszt a legmegbízhatóbb módszer. Ezeket orrból vagy torokból vett mintából végzik.

Az influenza kimutatására is létezik teszt, de sokszor a tünetek alapján is felállítható a diagnózis. A megfázást a legtöbb esetben nem szükséges külön vizsgálattal igazolni, mivel enyhe lefolyású és magától is javul.

Enyhébb panaszok esetén otthoni módszerek is segíthetnek.

A mézes fekete retek jól ismert természetes köhögéscsillapító. A közepét ki kell vájni, mézet tenni bele, majd hűvös helyen körülbelül 10 órát állni hagyni. Ezután a mézet ki lehet kanalazni, majd újra megtölteni a retket.

A gyömbér gyulladáscsökkentő hatású, emellett támogatja az immunrendszert. A legjobb frissen felvágva teát készíteni belőle, de por formában is kapható, amit forró vízben lehet feloldani.

A kamillatea szintén jótékony hatású: gyulladáscsökkentő, antibakteriális, nyugtató, valamint segíti a légutak tisztulását. Inhalálással is alkalmazható köhögés esetén.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Ezért van szükséged kollagénre – és ezért nem mindegy, hogyan pótolod
Kapszula, por, ital vagy kozmetikum – vajon melyik kollagénforma működik tényleg? A BioTechUSA szakértői segítenek eligazodni a tények és mítoszok között.


A kollagén hosszú időn át észrevétlenül végezte a munkáját a testünkben, mostanra viszont az egészség és a szépség egyik legnagyobb sztárjává vált. Sokan a fiatalos külső és az energikus mindennapok titkát látják benne – nem véletlen, hogy ma már kapszula, por, ital, krém, sőt injekció formájában is elérhető. De vajon tényleg ennyire sokoldalú? Mit tud a tudomány igazolni, és hol van szó inkább marketingfogásról? A BioTechUSA szakértői utánajártak.

Miért nélkülözhetetlen a kollagén?

Ez a fehérje testünk egyik legfontosabb építőköve: jelen van a bőrben, az ízületekben, a csontokban és még a belső szervekben is.

Elképzelhetjük úgy, mint egy erős kötélhálózatot, amely megtartja a szöveteket, miközben rugalmasan követi mozgásukat.

Fiatalabb korban a szervezetünk gond nélkül pótolja, amit lebont – ám az évek előrehaladtával a termelődés lassul. Ehhez jön még a stressz, a dohányzás, a rossz étrend vagy akár a túl intenzív sportterhelés, amelyek mind felgyorsítják a kollagénvesztést. Ilyenkor érdemes külső támogatást is bevetni.

Hogyan pótolhatjuk?

Ma már rengeteg lehetőség van: ital, por vagy kapszula formájában is elérhető a kollagént, például a BioTechUSA kínálatában – ráadásul többféle ízben (például barackos ice tea, eper–vörösáfonya, limonádé vagy fekete málna), így mindenki megtalálhatja a számára legkényelmesebb megoldást.

Érdekesség, hogy nemcsak marha- és sertésalapú termékek léteznek, hanem hal- és csirkeeredetűek is. Így az étkezési szokásokhoz vagy diétás irányelvekhez igazodva bárki választhat.

Van olyan italpor is, amelyik hialuronsavval, aminosavakkal, ásványi anyagokkal és vitaminokkal is kiegészített.

Mítosz vagy valóság?

  • Kozmetikumokban: jól hangzik, hogy kollagént tartalmaznak, de a molekulák túl nagyok ahhoz, hogy átjussanak a bőrön. Ezek inkább hidratálnak, de a mélyebb rétegeket nem befolyásolják.

  • Étrend-kiegészítőkben: a hidrolizált, vagyis előemésztett kollagénpeptidek jól felszívódnak, és a kutatások szerint rendszeres fogyasztás mellett (kb. 6–12 hét alatt) látható javulást hozhatnak a bőr hidratáltságában és rugalmasságában, sőt a finom ráncok csökkenésében is.

És mi a helyzet a konyhával?

Sokan a csontlevest tartják a természet egyik legjobb kollagénforrásának. Valóban sok értékes anyag oldódik ki belőle a főzés során, de fontos tudni: a kollagén bármilyen formában is kerül a szervezetbe, először aminosavakra bomlik. Akkor tud igazán beépülni, ha van hozzá elég „segítő”: például C-vitamin, cink, és egy kiegyensúlyozott, gyulladásmentes szervezet.

Tudatosság a kulcs

A kollagén kétségkívül fontos szereplője testünk működésének – de nem mindegy, hogyan pótoljuk. Nem minden ígéret mögött áll valós hatás, ezért a tudatos választás elengedhetetlen. A szépség és egészség felé vezető úton a legjobb, ha a kiegyensúlyozott étrend és az egészséges életmód mellé választunk jól felszívódó kollagénkészítményt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk