prcikk: Robotizáció, jövőbe látás, mindent uraló technológia - filmek, amik megmutatták, hogy milyen lesz a jövő | szmo.hu
KULT
A Rovatból

Robotizáció, jövőbe látás, mindent uraló technológia - filmek, amik megmutatták, hogy milyen lesz a jövő

Féreglyukon át utaznak, mesterséges intelligenciát szeretnek, és robotokkal veszik fel a harcot a filmek hősei. Vagy mindez már meglepően közelebb van a valósághoz?
fotó: YouTube - szmo.hu
2019. november 08.



Számos mozifilm megmutatta már korábban - és mutatja ma is - nekünk, hogy mivé válik az emberiség, merre tart a világ azon fele, melyet a technológia irányít. Az a kép, amit ezek a filmek kommunikálnak, valljuk be, nem túl derűlátó. A gépek persze semmivel sem rosszabbak, mint az emberek - ők is néha elromlanak, sőt, olyan is van, hogy átveszik az uralmat. A kérdés mindig az, épp kinél van a kontroll. Összegyűjtöttük a legérdekesebb darabokat a szubzsánerből.

Ex Machina

Az Ex Machina egy 2015-ös függetlenfilm, ami sok szempontból felülírta a függetlenfilmekkel kapcsolatos elvárásainkat és tudásunkat. Nemcsak egy nagyszerű sci-fi volt, hanem egy brilliáns pszichológiai thriller, amit Alex Garland rendezett, a főhős bőrébe pedig Domhnall Gleeson bújt. A fiatal programozót arra választották ki, hogy részt vegyen egy egyedülállóan forradalmi kísérletben, melyben a főszerepet a szintetikus intelligencia játssza. Egy csodás humanoid robot lélegzetelállító életre kelésének lehetünk a főszereplővel együtt szemtanúi - és naná, hogy a dolgok aztán nem úgy alakulnak, ahogy arra a robot (Alicia Vikander) tervezői számítottak.

2001: Űrodüsszeia

Stanley Kubrick 1968-as klasszikusa - maga volt a film producere is - adaptáció: a film alapjául részben Arthur C. Clarke Az őrszem című novellája szolgált. Érdekes módon hatnak egymásra a művészeti ágak: Clarke ezek után megírta a 2001: Űrodüsszeia című könyvét, ami nem sokkal azután jelent meg, hogy a filmet bemutatták. A sztori egy Jupiterre tartó utazást mesél el, melyben kulcsszerepet játszik egy emberi módon kommunikáló számítógép, Hal. Hal a filmtörténet egyik legdermesztőbb mesterséges intelligenciája. A sztorin persze túlmutatnak filozófiai mélységig nyúló egzisztenciális kérdések, valamint az emberi evolúció, a technológia és a földönkívüli élet tematikái is.

Social Network - A közösségi háló

David Fincher 2010-es opusza azért is izgalmas alkotás, mert egy folyamat kellős közepén készült életrajzi film, s ez a folyamat a mai napig nem ért véget, hiszen napról napra szemtanúi vagyunk a Facebook evolúciójának. A film olyan, mint egy királydráma: az egyre magasabbra kerülő Mark Zuckerberg (Jesse Eisenberg) személyes drámáját ötvözi a médiabirodalom felépülésének fordulatos krónikájával. Alig pár évvel azelőttre tekint vissza a film, mégis lenyűgöző benne a Fincherre olyannyira jellemző, az adott korszakot ábrázoló zseniális tárgyi-környezeti precizitás.

Metropolis

Fritz Lang 1927-es klasszikusa nélkül a filmtörténet ma nem tartana ott, ahol tart, az üzenete pedig több, mint borúlátó volt már akkor. Lang történetében egy, az adott időpillanatban - de még ma is - fantasztikus invenciónak számító, nem túl jó fej női robot létrehozása körüli káosz elevenedik meg, miközben a társadalmi egyenlőtlenség kiélesedik, majd katasztrófába torkollik.

Különvélemény

Spielberg 2002-ben rendezte a Philip K. Dick regénye alapján íródott Különvéleményt, amelyre tagadhatatlanul nagy hatással volt a Metropolis vizuális világa. Tom Cruise egy különleges rendőrségi egység tagját alakítja a filmben, mely megmutatja, milyen lesz a bűnmegelőzés és büntetőrendszer akkor, amikor már előre látjuk, ki a tettes - és mit fog elkövetni.

Ötödik elem

Luc Besson filmjének gyönyörű, elvarázsolóan, színesen mesei látványvilága megkérdőjelezhetetlenül meghaladta a korát, mint ahogy az általa ábrázolt technológiai világkép is - pedig az önvezérelt kocsik korában ma már nem is vagyunk annyira messze attól, hogy autók röpködjenek az utcákon. A Metropolis hatása is elég egyértelmű.

A.I. Mesterséges értelem

Spielberg közvetlenül a Különvélemény előtt, 2001-ben készítette el ezt a filmet, ami egy tökéletes emberi külsejű robotfiú történetét meséli el - a Haley Joel Osment által játszott kisfiú "valódivá" szeretne válni, hogy visszaszerezze ember-édesanyja szeretetét.

Mentőexpedíció

Matt Damon egyik legfelüdítőbb alakítását köszönhetjük ennek a 2015-ös Ridley Scott-drámának, amit részben nálunk forgattak, és szerencsére kikerülte a több éven át tartó "magyar átkot", azaz végre egy szuper hollywoodi film forgott itthon. A hétszeres Oscar-jelölt moziban Damon egy asztronauta bőrébe bújt, aki a Marson reked, megpróbál túlélni, miközben a földiek azon dolgoznak, hogy visszahozzák. Közben mi, a valóságban is egyre közelebb kerülünk a vörös bolygóhoz.

Csillagok között

Christoper Nolan nagyszabású mozijában Matthew McConaughey karaktere próbálja megmenteni a Földet, jobban mondva az emberiséget, miután a Föld teljesen használhatatlanná és lakhatatlanná vált. A filmet látva a klímaválság pillanataiban meglehetősen nehéz elvonatkoztatni a jelenlegi helyzettől. Miközben az egész tök sci-finek tűnik, egyszerre érezhetjük, hogy talán már mi sem vagyunk olyan messze attól, hogy féreglyukakon át utazzunk térben-időben. Nem mellesleg a film egy megrázó családi dráma is, emellett pedig tudományos szempontból is igyekszik pontos és hiteles lenni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője
A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.


A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Állótaps az ülőhelyeken - Budapesten nyitotta meg turnéját a Pentatonix
A Pentatonix ismét bebizonyította, hogy nincs szükség hangszerekre ahhoz, hogy hatalmas bulit lehessen csapni egy több mint tízezres arénában! A csapat hazánkban nyitotta meg Európa-turnéját és ezt a magyar közönség is díjazta. Bár a csapat világszínvonalú produkciót nyújtott, egy-két dologba mégis bele lehet kötni.
Kocsák Krisztián - szmo.hu
2026. április 08.



Pár perccel a koncert kezdete előtt már csak elvétve lehetett üres székeket találni az MVM Dome-ban. Nem csoda, hiszen április 7-én az acapella műfaj nagyágyúja, a Pentatonix készült színpadra lépni. Nem sokkal a tervezett 20:00-ás kezdés után elsötétült a nézőtér és megjelent az öt világsztár, akik három év után tértek vissza Budapestre.

Nem várakoztatták sokat a népet, azonnal belecsaptak a slágerekbe, egy rövid intro után már az egyik leghíresebb feldolgozásuk, a “Daft Punk” táncoltatta a közönséget. A táncoltatás azért is nagy szó, mert csak ülőhelyes jegyeket árultak a bulira, többen azonban egy percig sem vették használatba a széket.

Mi láttuk először!

Mivel a turné első koncertjét láthattuk, kíváncsi voltam, hogy mennyire érezhető a csapaton, hogy egy még nem bejáratott show-n veszünk részt. Be kell vallanom, hogy épphogy. A koreográfiát nem vitték túlzásba, főképp térformákkal dolgoztak, de ez nagyon jól mutatott a bulin. Mindig az éppen szólót éneklő tag került a középpontba és becsületesen kihasználták a színpad adta lehetőségeket. És ha már színpad. Talán itt lehetett egy kicsi hiányérzetünk, továbbra is egy sima dobogó került csak a deszkákra, de még így is nagyobb volt, mint a korábbi koncerteken.

A fények rendkívül jól aláfestették az éppen elhangzó dalokat, a drámaibbaknál hideg-, a szórakoztatóbb számoknál meleg fények világítottak. Mint minden profi produkciónál, itt is volt dress code. Az énekesek a fekete és fehér színekkel dolgoztak, ráadásul viszonylag hétköznapi ruhadarabokat választottak az estére. Mind a színpad, mind az öltözékek puritánsága is arra enged következtetni, hogy

semmivel sem akarták elvenni a fókuszt a zenéről, amiről amúgy is baromi nehéz lenne.

A Pentatonixnak mindig is volt érzéke ahhoz, hogy melyik dalokhoz és milyen módon nyúljon hozzá, ez a képességük pedig egy műsor összeállításánál sem hagyja el őket. Tökéletes íve volt a koncertnek, az energikus kezdés után egy kicsit visszavettek a tempóból, majd jöttek az egyéni dalok, a közönségénekeltetés, a felfokozás és végül a katarzis. Örömmel konstatáltam, hogy most jóval több olyan dalt választottak, amelyben Mitch Grassi kontratenor énekelte a fő szólamot. A fickó ugyanis egészen egyedi hangszínnel rendelkezik és igazi kincs az énekes szakmán belül. A műsorban helyet kapott a már említett Daft Punk, a Creep, a kezdeti időket idéző White Winter Hymnal, a Halleluja, a Bohemian Rhapsody, a Sound of Silence és nálunk debütált a csapat legújabb dala, a Heaven on Earth is.

Az egyedüli negatívum az, hogy rövid volt. A bruttó kilencven perces műsorból elment tíz perc arra, hogy Scott Hoying, a csapat baritonja megtanítsa a három részre osztott közönségnek a “Let the Sunshine in” különböző szólamait, amit majd a csapat feltehet a TikTok-ra. Ez meg is történt egyébként.

@pentatonix

What an EPIC way to kick off our Europe tour! Thank you, Budapest! ??

♬ original sound - Pentatonix

A szólódalok szintén elvittek 20 percet a buliból, de kaptunk egy rendkívül profi instrumentális dalt is, melyben a beatboxer Kevin Olusola elektromos csellón, a basszust éneklő Matt Sallee dobon játszott. Ezt leszámítva viszont csak az öt énekes hangja szólt, alkalmanként egy kis hd-val megtámogatva.

Annyira közel volt!

Az első öt dal után meglepődve jegyeztem meg magamban, hogy “azt a mindenit, végre jól szól a Dome!”. Na ez a kijelentés elhamarkodottnak bizonyult. A koncert negyedénél mintha kiment volna cigizni a hangosító. Hol a mélyebb frekvenciák, hol a magasabbak nem hallattszódtak, ráadásul a hd sokszor nem alátámasztotta a csapatot, hanem elnyomta. Ez több dalnál is igencsak zavaró volt, néha még azt sem lehetett kibogarászni, hogy milyen hangnemben énekel az öt főhős. A koncert végére szerencsére javult a helyzet, így a gigasláger “Halleluja”-t és a “Bohemian Rhapsody”-t már megint átszellemülve hallgathattuk.

A Pentatonix minden tagja kommunikált a közönséggel, rengeteget hálálkodtak, szívecskéket mutogattak, nevettek, Hoying pedig

az első sorokhoz is lement pacsizni.

Érezni lehetett, hogy mennyire jól érzik magukat a színpadon és tudják, hogy ezt a hallgatóknak köszönhetik.

Mindent összevetve egy lenyűgöző produkciót láthattunk, eszméletlen profin megvalósítva, Scott Hoying, Kirstin Maldonado, Mitch Grassi, Matt Sallee és Kevin Olusola pedig megmutatta, hogy a Pentatonix miért korunk vezető acapella csapata és hogy a magyar közönségnek is szüksége van az igényes zenére. Egy biztos, ha a jövőben újra Magyarországon lép fel az énekegyüttes, mi ott leszünk és a közönségből valószínűleg még elég sokan!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapatai feszülnek egymásnak az RTL új főzős műsorában
Április 24-én indul az RTL-en az Éttermek csatája, ahol két sztárséf, Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapata verseng egymással. A megmérettetésben a napi győztes jutalmat kap, a vesztes brigádból pedig valakit hazaküldenek.
DP, kép: RTL - szmo.hu
2026. április 07.



A Sztárbox ringje után a konyhában csap össze Rácz Jenő és Sárközi Ákos.

Április 24-én, pénteken 19:55-től indul az RTL vadonatúj gasztro-realityje, az Éttermek csatája.

A két Michelin-csillagos séf tavaly a Sztárbox ringjében nézett farkasszemet, most pedig „hazai pályára” váltanak, és a konyhában mérik össze az erejüket. A műsorban két különálló étterem küzd a vendégek kegyeiért:

Sárközi Ákos a Paletta nevű éttermet vezeti, míg Rácz Jenő az Espelette konyháját irányítja. Két külön világ csap tehát össze, a döntést pedig minden adásban valódi vendégek hozzák meg.

„Nem azért jöttem, hogy barátkozzak, hanem hogy megmutassam, az én konyhám a legjobb az országban. A vendég a király, és az én éttermemből elégedetten fognak távozni” – jelentette ki Rácz Jenő.

„A főzés művészet és alázat. A csapatommal olyan ízélményt akarunk nyújtani, amiről még napokig beszélnek majd az emberek. Jenővel a ringben ellenfelek voltunk, de a konyha más terep” – tette hozzá Sárközi Ákos.

Egy profi csapat nélkül azonban a legjobb séf sem érhet el sikert.

Mindkét sztárséf 8-8 fős csapatot verbuvált magának, ahol félprofi és profi szakácsok dolgoznak a kezeik alá. Az Éttermek csatájában minden napnak kőkemény tétje van. A versenyzők feje felett folyamatosan ott lebeg a konyhakés, mert a vezetőség bármikor dönthet úgy, hogy valakinek mennie kell.

A napi győztesek jutalmat kapnak, míg a vesztesek csapatából valakinek távoznia kell.

A gasztro-realityt a már több sikeres RTL-es műsort (Nyerő Páros, Mestercukrász) is jegyző Solaz Media gyártja. A műsor hétköznap esténként lesz látható az RTL-en.

Via RTL


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt Czigány György, a legendás Ki nyer ma? műsorvezetője
Életének 95. évében, április 6-án elhunyt Czigány György, a Magyar Rádió és Televízió meghatározó alakja. A műsorvezető munkásságát József Attila- és Erkel Ferenc-díjjal is elismerték.


94 éves korában elhunyt Czigány György József Attila- és Erkel Ferenc-díjas költő, újságíró, a Magyar Rádió legendás Ki nyer ma? című műsorának alapító műsorvezetője.

Czigány György hangja generációk számára volt meghatározó: a Déli Krónika után felcsendülő, nyugodt, kedves orgánum, amelyhez generációk igazították az órájukat.

Ez a hang némult el örökre április 6-án. A hírt a családja tudatta a Magyar Távirati Irodával. Személyében egy köztiszteletben álló művész, nem túlzásként egy kulturális intézmény távozott.

Czigány György 1931. augusztus 12-én született Budapesten. A zene iránti elköteleződése a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre vezette, ahol Kadosa Pál tanítványaként zongoraművész-tanári diplomát szerzett.

Bár a Krisztinavárosi templomban orgonált, tehetségét végül nem a koncertpódiumon, hanem a Magyar Rádió stúdiójában kamatoztatta.

Zenei rendezőként, majd főosztályvezetőként a rádió zenei arculatának egyik legfőbb formálója lett, később pedig a Magyar Televízióban is vezető pozíciókat töltött be. Munkásságát a legmagasabb szakmai és állami díjakkal ismerték el, többek között József Attila-, Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima-díjjal is kitüntették.

Az irodalom iránti szenvedélye is végigkísérte életét: több tucat verseskötete és prózai műve jelent meg, 1999-től pedig a Magyar Írószövetség költői szakosztályának elnökeként tevékenykedett.

Életművének koronája, a Ki nyer ma? – Játék és muzsika tíz percben című komolyzenei vetélkedő 1969-ben indult, és egy olyan korban hozta be a klasszikusokat a nappalikba, amikor a kultúra terjesztése még valódi missziónak számított.

A műsor, amely közel tízezer adást élt meg, egy zseniálisan egyszerű ötleten alapult, amit Czigány György maga így foglalt össze:

„A hírek és az időjárás után miért ne jöhetne egy kis Mozart vagy Beethoven?” Ez a kérdés forradalmasította a zenei ismeretterjesztést. A napi tízperces játék nem vizsgáztatni, hanem szórakoztatva tanítani akart, felkelteni a kíváncsiságot, hogy a hallgatók az egyperces részletek után maguk keressék meg a teljes műveket.

A kiegyensúlyozott, kulturált hang mögött egy súlyos tragédiákat is megélt ember állt. Élete legnehezebb időszakairól ritkán, de megrendítő őszinteséggel beszélt.

„Meghalt az első feleségem, és a három gyerekem közül a középső. Azt szoktam mondani, hogy a tragédiákat nem feldolgozni és elfelejteni kell, hanem magunkhoz ölelni és megőrizni” – nyilatkozta korábban.

Ez a mély, emberi tartás tette lehetővé, hogy a gyász feldolgozhatatlan súlya alatt is folytassa alkotói és közművelői munkáját. A veszteségek ellenére is szerencsésnek tartotta magát, mert megvalósíthatta mindazt, amit eltervezett.

„Azt hiszem, a szerencsés tragédiáimon túl szerencsés ember vagyok, mert amit akartam, megcsinálhattam.”

Öröksége túlmutat a rádióhullámokon. A Ki nyer ma? szellemisége annyira eleven maradt, hogy a formátumot az elmúlt években a közmédia újraélesztette, színpadi változatban is tovább éltetve a legendát.

Czigány György egy olyan korban teremtett értéket és közösséget, amelyben a közszolgálat még valódi tanító és felemelő gesztus volt. Búcsúztatásának részleteiről később intézkednek, de a hangja, amely évtizedeken át volt a magyar otthonok mindennapjainak része, a kulturális emlékezetben örökre megmarad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk