Részvételi arány 18.30-kor: 67,8 százalék

Magyar Péter szerdán arról írt a Facebook-oldalán hogy „soha nem látott tömeg és lelkesedést” tapasztal az általa legfontosabbnak nevezett országjáráson. A politikus azt állítja, egy nap alatt rekordszámú visszajelzést kapott a március 15-ei, általa rendszerváltónak nevezett Nemzeti Menetre.

– írta posztjában.

Magyar Péter hétfőn Mezőkövesden és Miskolcon kezdte meg újabb országjárását, a tervei szerint minden választókerületbe el kíván jutni a következő hetekben. Az RTL beszámolója szerint a körút a bizonytalan szavazókat célozza, és minden állomáson a helyi jelöltekkel lép színpadra.

Az Origo a tegnapi hajdúszoboszlói eseménnyel kapcsolatban azt írta: „Magyar Péter hajdúszoboszlói hőbörgése teljes érdektelenségbe fulladt”, és egy drónfelvételt is közölt, mely a lap állítása szerint akkor készült, amikor a pártvezér már javában beszélt. A mellékelt képen láthatóan kevesen vannak.

Egy nappal korábban ugyanez a lap Deák Dániel kormánypárti influenszer drónfelvételére hivatkozva azt írta „Szinte a kutya nem volt kíváncsi Magyar Péterre” Mezőkövesden. A Mediaworks borsodi lapja, a Boon „Apad a Tisza, szerény részvétel mellett kezdődött az országjárás” címmel számolt ugyanerről, bár hozzáfűzték, hogy „kérdés, hogy a borsodi megyeszékhelyen sikerül-e nagyobb tömeget megszólítania, vagy az országjárás további állomásain is hasonlóan visszafogott érdeklődés mellett zajlanak majd az események.”

Magyar Péter mindeközben a közösségi médiában igyekszik azt mutatni, hogy az országjárása továbbra is rengeteg érdeklődőt vonz.

Magyar Péter korábban jelezte, hogy március 15-én „az eddigi legnagyobb” Nemzeti Menetet tartják Budapesten: a menet 14 órakor indul a Deák térről, és a Hősök terére vonul. Ugyanerre a napra a CÖF–CÖKA is Békemenetet hirdetett, amely várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök beszédével zárul. A nemzeti ünnep fő kérdése borítékolható: melyik eseményen lesznek többen?

Akár néhány tíz kilométeren is múlhat, hogy eső áztatja vagy vastag hólepel borítja be az országot: egy mediterrán ciklon alakítja a hétvége időjárását, amelynek útvonala még mindig rendkívül bizonytalan. A jelenlegi előrejelzések szerint az ország északi és északnyugati térségeiben eshet a legtöbb hó, de a modellek között nagy a szórás – írja az Időkép.

A ciklon hatása több lépcsőben éri el az országot. Csütörtökön először a légörvény melegszektora érkezik, így

A helyzetet az teszi különösen bizonytalanná, hogy a fagypont körüli hőmérsékletben a ciklon pályájának egy alig pár tíz kilométeres elmozdulása is óriási különbséget eredményezhet a lehulló hó mennyiségében.

Az Időkép készített egy térképet arról, várhatóan hol mennyi hó eshet csütörtökön és pénteken. A szórás igen nagy, ami mutatja, hogy egyelőre lehetetlen megjósolni egy megközelítőleg pontos mennyiséget.

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Telexnek adott interjút, ahol sok egyéb téma mellett szóba került a gödi Samsung-gyár körüli botrány is, és az ebben való felelőssége, hiszen a kormányhivatalok az ő hatáskörébe tartoznak. Navracsics elmondta:

Szerinte a gödi gyár esetében a kormányhivatal kellő alapossággal járt el, és amikor szabálytalanságot észlelt, a jogszabály szerinti legmagasabb büntetést szabta ki. „Nem tudok róla, hogy szemet hunyt volna szabálytalanságok felett” – mondta.

Mivel azonban a kiszabott bírságoknak nem volt visszatartó erejük, ő maga kezdeményezte a környezetvédelmi bírság összegének megemelésétLantos Csaba energiaügyi miniszternél. „Igen, tehát léptünk ezen a területen” – erősítette meg.

A miniszter a Telex cikkének megjelenése után tájékoztatót kért a Pest Vármegyei Kormányhivataltól. Elmondása szerint „egy jó jelentést” kapott, amely inkább csak „egy eseménytörténet beszámolója”.

Azt is hozzátette, hogy úgy véli, ha az akkumulátorgyárak betartják a környezetvédelmi standardokat, „akkor ez nagyon fontos ágazat lehet.”

Navracsics Tibor egyébként azt is elmondta, hogy nem kért engedélyt interjúadáshoz, és nem is tudott róla, hogy a kampányfőnöktől kellene.

A miniszter szerint az, hogy a párt központi narratívájától és kampányüzeneteitől gyakran eltér, annak köszönhető, hogy mindig is ezt a nyelvezetet használta, és a többiek tolerálják. Úgy véli, az ő nyelve és szókészlete közelebb áll a városi diplomás emberekhez, és ez nem megy szembe a párt kommunikációjával, hanem kiegészíti azt. Szerinte ez a kommunikációs különbség 2014 és 2019 között alakult ki, amikor uniós biztosként nem volt itthon, és távolról követte a magyar politika változásait, amihez földrajzi és politikai függetlenség is társult.

Állítása szerint komolyan soha nem merült fel benne, hogy elhagyja a pártot, noha voltak éles vitái. A Fideszben tartó erőként a nemzedéki és szervezeti szolidaritást nevezte meg, ami 1994-es belépése óta köti a párthoz.

A jelenlegi politikai rendszerért való felelősségét firtató kérdésre azt válaszolta, hogy a nyilvánosság felelősnek tartja, és ezt ő elfogadja. Bár zavarják olyan ügyek, amelyekhez semmi köze, vagy az akarata ellenére történtek, de tudomásul veszi, hogy a nyilvánosság így ítél. Arra a kérdésre, hogy ő maga felelősnek tartja-e magát, azt mondta: „Akkor mondjuk azt, hogy igen.”

„Utólag mindenki azt mondja, hogy micsoda naivitás volt, de miben bízhatok, ha nem egy másik, független állam igazságügyi miniszterének szavában?” – tette fel a kérdést.

A Fidesz egyes társadalmi csoportokat, például a melegeket vagy romákat érő támadásairól azt mondta, a romák elleni támadást nem látja, a melegek esetében pedig interpretáció kérdésének tartja a helyzetet. A Pride betiltására tett kísérletekről

A „háborúpárti” jelző használatát a politikai ellenfelekre a „militáns politikai köznyelvbe” beleférőnek tartja. „Nincs mögötte állami szankciórendszer, tehát ez nem diszkrimináció, hanem verbális konfliktus” – fogalmazott. Elismerte, hogy ez esztétikailag nem szép, de egy politikai kampány része lehet. Hozzátette, ő maga kerüli a negatív kampányt és a személyeskedést.

Navracsics magát „politikafüggő embernek” tartja, és kijelentette, csak akkor hagyja ott a politikát, ha nem nyer a választókerületében. „Azért nem kértem magam a listára, mert nem közvetett úton akarok bekerülni a parlamentbe, hanem szeretnék megküzdeni a választópolgárok bizalmáért” – mondta. Szerinte az egyéni választókerületi győzelem nagy súlyt ad a magyar politikában, és ez adja a véleményének a legitimitását. Ha nem választják meg, visszamegy tanítani az ELTE-re és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre.

– fejtette ki.

A párton belüli hangulatot óvatosnak, de magabiztosnak írta le. Lázár János botrányos kijelentéseiről azt mondta, a miniszter bocsánatot kért, és ez szerinte megbocsátható. „Az én kampányomat biztosan nem hátráltatja”

– tette hozzá.

Arra a kérdésre, tudja-e, hogyan gazdagodtak meg párttársai, úgy felelt: „Nem, de nem is vagyok rá kíváncsi.” A hatvanpusztai birtok sem zavarja, mert elfogadja, amit a miniszterelnök mond, és a kérdés nem is érdekli. „Én nem foglalkozom Magyar Péter, Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára és Orbán Viktor dolgaival sem” – mondta. A hatalom jellemtorzító hatásáról úgy vélekedett, van, akit megváltoztat, de van, aki meg tudja tartani az alaptermészetét. Orbán Viktor esetében szerinte a változás inkább az idősödésből és a tapasztalatokból, nem pedig a hatalomból fakad.

Beadványok százai árasztották el a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot az elmúlt napokban, miután tavaly ősszel a kormánymédia térképeken hozta nyilvánosságra a Tisza Párt szimpatizánsainak kiszivárgott adatait. A közel 700 bejelentés nyomán a hatóság hivatalból adatvédelmi eljárást indított több médiaszolgáltatóval szemben, miközben párhuzamosan a Tisza Párt adatkezelését is vizsgálja.

– írja a Népszava, miután választ kaptak a NAIH-tól kérdéseikre.

Az ügyben a politikai oldalak homlokegyenest eltérő álláspontot képviselnek. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint a NAIH egy bábhatóság, ami a hatalom kérésére vegzálja a Tiszát.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ korábban pedig azt közölte, az ügyben „külföldi érintettség is valószínűsíthető”, és az adatokat „egy háborús ország titkosszolgálati szervei felhasználhatják” a magyar közvélemény befolyásolására - ezzel hozzászőve a történetet az Ukrajna-ellenes kommunikációhoz. A Tisza ezzel szemben a magyar titkosszolgálatokat vádolta a szivárogtatással, amit szerintük a kormány megrendelésére tettek.

A botrány tavaly ősszel robbant ki, amikor előbb húszezer, majd később mintegy kétszázezer felhasználó adatai szivárogtak ki a Tisza Világ alkalmazásból. Ezt követően kormányközeli médiumok a nyilvánosságra került adatokból készült térképeket publikáltak, ezzel széles nyilvánosságot adva a jogsértő weboldalnak. Több aktivistát is a térkép miatt ért atrocitás.

November 4-én a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást, két nappal később pedig a NAIH is megindította a saját eljárását. Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke már akkor leszögezte, hogy a személyes adatok esetében „nem létezik olyan, hogy »jogszerű nyilvánosságra kerülés«, és aki a Tisza-szimpatizánsok adatait térképre tette és nyilvánosságra hozta, az bűncselekményt követhetett el.