HÍREK

Pert nyert a vadásztársasággal szemben egy autós, akinek 300 ezer forintos kárt okozott egy szarvas

A sofőr kétszer is vesztett a perben, végül azonban az Alkotmánybíróság az ő javára döntött.

Címkép (illusztráció): schauhi/Pixabay - szmo.hu
2021. november 15.

Precedens értékű lehet egy vadkár-ügyben hozott ítélet. Az Alkotmánybíróság egy régre visszanyúló vadkárról szóló vitában tett igazságot, megsemmisítve a korábbi ítéleteket - írta meg a napi.hu.

Még 2015. február 24-én este történt, hogy az indítványozó férje az ő tulajdonában álló kocsival Galgaguta irányából Acsa irányába haladt a 2108-as műúton.

A településjelző tábla előtt a férj észlelte, hogy egy szarvascsorda szaladt át előtte baloldalról, ezért megállt. A megállást követően az álló autó oldalának szaladt egy szarvas, és megrongálta a kocsi karosszériáját. Az okozott kárt utóbb egy gépjárműszakértő az avulást is figyelembe véve 302 889 forintban határozta meg.

A balesetet követően a sofőr azonnal értesítette a rendőrséget, kiérkezésükig a helyszínt nem változtatta meg és nem hagyta el. Az autó vezetőjén kívül annak utasa, valamint a kocsi mögött álló másik sofőr is tanúja volt. Az intézkedő rendőr a helyszínen azt állapította meg, hogy ugyan a 2108-as műúton két vadveszélyt jelző tábla is kihelyezésre került, azonban a baleset helyszíne nem esett a vadveszélyt jelző tábla hatálya alá.

Az autós a kocsijában keletkezett kárról készült szakvélemény alapján az okozott kár megtérítését kérte a területen vadászatra jogosult gazdasági társaságtól (a per alperesétől). Az alperes a kárigényt elutasította, ugyanis álláspontja szerint az érintett útszakaszon a vadveszélyt jelző tábla végig ki volt helyezve, a társaság pedig a baleset időpontjában vadászati tevékenységet nem folytatott, a vad közútra történő kiváltása ezért neki nem felróható, az állatok mozgására ugyanis érdemi ráhatása nincs.

Az ügy a Váci Járásbíróságra került. Az ítéletben az új Polgári Törvénykönyvre (Ptk.), amely szerint a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a területéről a vad kiszaladt az útra, a vadászatra jogosult pedig akkor mentesülhet a felelősség alól, ha azt bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A vadászati törvény ekkor hatályos szabálya viszont kimondta, hogy [a] jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni”. A balesetet követően, 2015. május 5-én lépett hatályba a vadászati törvény új szabálya, amelynek értelmében „[a] vadászható állat által okozott kárért való felelősség és a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Ptk.-nak a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni”.

A Váci Járásbíróság végül első fokon elutasította az autós kártérítési keresetét, aki viszont fellebbezett az ítélet ellen. Az ügy a Budapest Környéki Törvényszékhez került, amely úgy határozott, hogy a jogalkotói szándék szem előtt tartásával és a jogfolytonosság biztosítása érdekében a 2014. március 15. és 2015. május 05. közötti időszakban is vad és gépjármű ütközése esetén az új Ptk. veszélyes üzemi felelősségi szabályait kell alkalmazni, így ez vonatkozik a perbeli esetre is. Így immár jogerősen is pert veszített az autós, aki ezt követően terjesztette elő az alkotmányjogi panaszát.

Az Alkotmánybíróság (Ab) most döntött az ügyben, és mint kiderült, nem volt hiábavaló az autós fellebbezése és alkotmányjogi panasza.

Az Ab álláspontja szerint ugyanis "2014. március 15. napja előtt és 2015. május 5. napjától kezdődően a jogszabályi rendelkezések végeredményben azonos módon rendezték a vad által okozott kár megtérítésének kérdését: ha a károkozás egyik félnek sem volt felróható, az érintettek a kárukat maguk viselték. A köztes időszakban (így 2015. február 24. napján, a jelen alkotmányjogi panaszra okot adó ügy alapját képező baleset idején is) hatályos jogi szabályozás azonban a fentiektől eltérően rendelkezett, és a vadászatra jogosultra telepítette a kárt."

Végül megállapította, hogy a bíróságoknak az akkor hatályos jogszabályok szerint kell megítélniük az ügyeket, ezért a korábbi ítéleteket megsemmisítette.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: így menekült a Putyin tábornokára lövő férfi, mielőtt elfogták

Dubajban kapták el a férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy pénteken többször is rálőtt Vlagyimir Alekszejevre, az orosz katonai hírszerzés helyettes vezetőjére az utcán. A közzétetett felvételek szerint a fegyvere egy hókupacból került elő.

KÉK HÍREK

Duplán pórul járt a tolvaj: úgy megsérült betörés közben, hogy mentőt kellett hívni hozzá

Másodszor próbálta meg kirabolni ugyanazt a büfét Vecsésen, amikor lefülelték. Nem elég, hogy lebukott egy szabadnapos rendőr előtt, még a fejét is csúnyán beverte.

KÉK HÍREK

Elfogták a Tisza Párt női önkénteseit késeléssel fenyegető férfit

A rendőrség hivatalból indított eljárást Magyar Péter Facebook-videója alapján. A 31 éves férfi beismerte tettét, azt mondta a rendőröknek, hogy rossz napja volt.

Címlapról ajánljuk

HÍREK

Ötöslottó: ezekkel a számokkal lehetett nyerni

Nézd meg, hátha te is a szerencsések között vagy.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. február 07.

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 2026. 6. hetén tartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki:

Nyerőszámok:

Joker: 162392.

A nyeremények:

Telitalálatos szelvény nem volt.

2 találatos szelvény 78 322 darab - 3 085 forintot érnek;

3 találatos szelvény 2677 darab - nyereménye 24 065 forint;

4 találatos szelvény 33 db - nyereményük 1 854 555 forint;

A következő héten a várható főnyeremény 4,56 milliárd forint lesz.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Sokkot kapott az anya a neki küldött videótól: kiderült, hogy napokig verték a 14 éves lányát Pápán

Két tinédzser bántalmazott egy 14 éves diáklányt, a Tények riportja szerint azért, mert a sértett szidta az anyjukat. A 15 és 16 éves támadókat a rendőrség elfogta.

KÉK HÍREK

Medve elől menekült, sziklafalon rekedt két magyar turista a Székelykőn

A romániai Fehér megyében riasztották a hegyimentőket, miután egy magyar pár egy medvétől megijedve letért a túraösvényről. A Salvamont és a hegyi csendőrség hozta le őket a hegyről.

KÉK HÍREK

„A kisbabáknál hányingert, hányást, hasmenést válthat ki” – mérgező toxin került a csecsemőtápszerbe

Aggódnak a szülők, miután kiderült, hogy egy veszélyes méreganyag került több csecsemőtápszerbe. A szennyeződés hányást és hasmenést okozhat a legkisebbeknél.

HÍREK

Megszűnt a szülészet Szentesen, a kormány egy mellékletben „ismerte el”

Rétvári Bence államtitkár egy kórházi fejlesztésről szóló dokumentummal válaszolt egy parlamenti írásbeli kérdésre, amely világosan kimondja a szentesi kórház szülészeti osztályának bezárását. A neurológia költözik a helyére, a 2022 óta tartó átmeneti állapot ezzel véglegessé vált.

Karkó Ádám, fotó: SZTE SZAKK Multidiszciplináris Centrum - szmo.hu
2026. február 08.

Bravúros kommunikációs fogással válaszolt az egészségügyért felelős Belügyminisztérium a szentesi szülészet sorsáért aggódó ellenzéki képviselő írásbeli kérdésére. Varga Ferenc arról érdeklődött Pintér Sándor belügyminiszternél, hogy végleg felszámolják-e a szentesi szülészetet. A képviselő szerint a helyiek attól tartanak, hogy a felújított épületbe költöző neurológiai osztály végleg elveszi a reményt attól, hogy gyermekeik és unokáik a városban születhessenek.

Pintér Sándor helyett államtitkára, Rétvári Bence válaszolt, aki a Szegedi Tudományegyetem egy korábbi közleményét csatolta, azt jelölve meg irányadóként. A kórházi fejlesztésekről szóló dokumentum két kulcsfontosságú mondatot is tartalmaz a 25 ezres Csongrád-Csanád vármegyei város szülészetének sorsáról. Egyrészt:

„A fejlesztéseknek köszönhetően a Neurológiai Osztály a korábban a Szülészet-Nőgyógyászatnak otthont adó épület egyik szárnyába költözik.”

Másrészt:

„A teljes körű, 24 órában elérhető szülészeti-nőgyógyászati ellátás a személyi feltételek hiánya miatt szűnt meg Szentesen.”

A szentesi szülészet 2022-ben került bajba, amikor szakorvoshiány miatt átmenetileg bezárták az osztályt. Az akkori döntés értelmében a kismamákat Hódmezővásárhelyre, Szegedre és Kecskemétre irányították át. A mostani parlamenti válasszal lényegében hivatalossá vált, hogy az átmeneti állapot tartósnak bizonyult. Az elmúlt években a szentesi kórház több más osztályát is érintették átszervezések, 2024-ben például a fül-orr-gégészet fekvőbeteg-ellátása szűnt meg.

(via 24.hu)

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Másodperceken múlt a életük: két vonat is belecsapódott a sínen ragadt kocsijukban Isaszegnél

A 45 éves sofőr és 17 éves utasa próbálta letolni a ködben a sínekre csúszott autót. Egy arra járó rendőrjárőr mentette meg őket a biztos haláltól.

KÉK HÍREK

Kiderültek a tragédia részletei: 400 métert zuhant a két magyar hegymászó a Magas-Tátrában, esélyük sem volt

Szemtanúk ásták ki őket a nehéz, vizes hó alól, de már késő volt. A mentőhelikopter a rossz idő miatt fel sem tudott szállni, hogy segítsen a tapasztalt oktatókon.

KÉK HÍREK

Támadás a milánói olimpia ellen: házi bombával és gyújtogatással bénították meg a vasutat Bologna környékén

Az olasz hatóságok szabotázsakcióként vizsgálják a Bologna melletti vasúti incidenseket. Matteo Salvini miniszter merényletnek nevezte az esetet, a nyomozás anarchista szálon is elindult.

HÍREK

Félmillió levélszavazó miatt fordult Dobrev Klára az EBESZ-hez, választási csalást emleget

A DK elnöke a levélszavazatok őrzési láncának sérülékenységére hivatkozva kérte a nemzetközi szervezet beavatkozását. A politikus egy postai szavazásra szakosodott szakértő bevonását is javasolta.

Karkó Ádám, kép: MTI/Kovács Márton - szmo.hu
2026. február 08.

„Talán így lesz 94 százaléka Orbán Viktornak a határon túli magyar szavazók között” – ezzel az ironikus megjegyzéssel jelentette be Dobrev Klára vasárnap, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) fordult a határon túli levélszavazatok ügyében. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a rendszer „a választási csalások melegágya”, mivel nincs garantálva, hogy a szavazók külső nyomás nélkül dönthetnek, a voksok őrzési és szállítási lánca pedig sérülékeny.

A politikus Facebook-videójában fejtette ki, hogy

a levélszavazatoknál „nincs egyáltalán garantálva, hogy mindenki szabadon, külső nyomás nélkül húzza be az X-et”, mivel a szavazólapot „nem egy ellenőrzött szavazóhelyiségben töltik ki egy meghatározott időpontban, hanem gyakorlatilag bárhol, bármikor, bármilyen hatás alatt”.

Dobrev Klára szerint a szavazatok „nem államilag ellenőrzött csatornákon érkeznek meg a választási szervekhez, hanem különböző civil szervezetek autóiban.” A DK elnöke ezért azt kérte az EBESZ vezetőjétől, hogy a jövőbeli magyar választások felügyeletekor kiemelten vizsgálják a levélszavazást, és vonjanak be a munkába egy, a postai szavazásra szakosodott szakértőt is.

A beadvány aktualitását az adja, hogy Dobrev szerint már most kétszer annyian regisztráltak a határon túlról a választásra, mint ahányan 2022-ben szavaztak.

„Félmillió ember kért lehetőséget arra, hogy adott esetben beleszólhasson a magyar választásba úgy, hogy soha nem élt itt, soha nem adózott itt, és hát nem is viseli a döntése következményét”

– fogalmazott. A 2022-es országgyűlési választáson a levélben leadott szavazatok közel 94 százaléka a Fidesz–KDNP listájára érkezett.

A hatályos szabályozás szerint levélben azok a magyar állampolgárok szavazhatnak, akiknek nincs magyarországi lakcímük. A szavazási csomagot postán, a külképviseleteken, illetve a választás napján az országgyűlési egyéni választókerületi irodákban adhatják le. A jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a lezárt borítékot más személy juttassa el a leadási pontokra.

A levélszavazás tisztasága körüli vita a 2022-es választás előtt éleződött ki, amikor Marosvásárhely mellett egy zsáknyi, részben elégetett, kidobott szavazólapot találtak. Az ügyben a Nemzeti Választási Iroda ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, a Nemzeti Választási Bizottság azonban hatáskör hiányára hivatkozva nem vizsgálta az esetet, mivel az Románia területén történt.

A DK álláspontja szerint a rendszer a jelenlegi formájában sebezhető, és lehetőséget ad a visszaélésekre.

Dobrev Klára a párt régóta hangoztatott javaslatát is megismételte: „a legegyszerűbb és legigazságosabb megoldás persze az lenne, hogyha elvennénk a határon túliak szavazati jogát”.

A kormányoldal és a Nemzeti Választási Iroda ezzel szemben a törvényi keretekre hivatkozik, melyek szerint a szavazatok begyűjtése és leadása a jogszabályoknak megfelelően zajlik. A hatóságok pedig a felmerülő problémák esetén a saját hatáskörükben járnak el.

Az EBESZ választási megfigyelői már a 2022-es választásról készült zárójelentésükben javasolták a Magyarországon kívüli szavazási eljárások egységesítését, valamint az állampolgári megfigyelés lehetőségeinek megerősítését a levélszavazatok feldolgozásánál a bizalom növelése érdekében. Dobrev Klára mostani beadványa nyomán a szervezet dönthet úgy, hogy a következő választási megfigyelő missziója során különös figyelmet fordít a levélszavazás logisztikájára és a szomszédos országokban alkalmazott gyűjtési gyakorlatokra.