Országszerte tüntetnek szerdán az oktatásért: lesz élőlánc, hídfoglalás, flashmob és dudálás is

Új korszak kezdődött az Országos Mentőszolgálat kommunikációjában: kedden bejelentették, hogy hosszú évek után már nem Győrfi Pál a szervezet szóvivője. A feladatot Szűcs Brigitta mentőtiszt vette át, miközben Győrfi a szervezet kötelékében marad. A döntést Constantinovits Miklós megbízott főigazgató hozta meg, a lépést pedig a szervezet megújulási folyamatának fontos állomásaként kommunikálták – írta az Index.

A közleményben kitértek a leköszönő szóvivőre is, akinek megköszönték az eddigi munkáját, és jelezték, hogy Győrfi Pál a mentőszolgálat állományában marad.

Győrfi Pál is üzent a nyilvánosságnak, bemutatva utódját.

Az új szóvivő, Szűcs Brigitta komoly szakmai háttérrel érkezik a pozícióba. 2018-ban, az első női mentőápolók között csatlakozott a mentőszolgálathoz. A Központi Mentőállomáson teljesített szolgálatot, később mentőtiszti diplomát szerzett.

A terepmunka mellett a háttérfeladatokból is kivette a részét: a Központi Irányító Csoportban segélyhívásokat fogadott, a Közép-magyarországi régió oktatásszervezőjeként pedig az új belépők felkészítését és a bajtársak továbbképzését is támogatta. Szakmai elhivatottságát mutatja, hogy idén a HUNOR mentőszervezet egészségügyi komponensének is tagja, és jelenleg egyetemi mesterképzésre készül.

A tejsavófehérje ára az ötszörösére drágult, és egyes beszállítók már az év végéig kifogytak a készletekből, miután a fogyókúrás gyógyszerek és a fehérjedús étrendek iránti globális kereslet az egekbe lökte az igényeket. A piacot olyan nyomás alá helyezte a helyzet, hogy több gyártó kénytelen olcsóbb keverékeket használni.

A 80%-os koncentrációjú tejsavófehérje tonnánkénti ára a 2023. júniusi 4302 fontról idén júniusra 23 751 fontra nőtt – írja a The Guardian. Északnyugat-Európában az élelmiszeripari minőségű savópor ára tonnánként 1700 eurót közelíti, ami történelmi csúcsnak számít, az év eleje óta pedig több mint 50 százalékkal emelkedett.

A helyzetet súlyosbítja, hogy több beszállító már a teljes évre eladta a készleteit, egy gyártó pedig a nyár után várhatóan leállítja az egyik népszerű, 34%-os koncentrátum előállítását.

A robbanásszerű kereslet egyik fő motorja a GLP-1 típusú, Mounjaróhoz hasonló gyógyszerek terjedése. Mivel ezek a szerek csökkentik az étvágyat, az orvosok gyakran javasolnak megnövelt fehérjebevitelt az izomtömeg megőrzése érdekében.

Erika Tamayo, a Hermosa fehérjemárka alapítója szerint amint a GLP-1 készítmények népszerűek lettek, az emberek rájöttek a fehérje fontosságára. „Aztán a nagy szupermarketekben rengeteg termékhez kezdtek tejsavófehérjét adni – a popcornhoz, a chipsekhez, még a fehérjés fánkokhoz is. Mostanra szinte minden tartalmaz fehérjét, mert a diéták kerültek a fókuszba” – tette hozzá.

A kínálat azonban nem tud lépést tartani, mivel a tejsavófehérje a sajtkészítés mellékterméke, így a mennyisége a sajtpiac alakulásától függ.

A kialakult hiány miatt a kisvállalkozások különösen nehéz helyzetbe kerültek. Tamayo tapasztalatai szerint az elmúlt két évben negyedévről negyedévre nőttek az árak, a nagyobb cégek pedig könnyebben elnyelik a drágulást, miközben piaci részesedést szereznek.

A piac ugyanakkor reagál a kihívásokra. Jasper Endlich, a Vesper nevű piaci elemző platform munkatársa szerint bár egyértelmű a hiány, a megoldások már látszanak.

A globális trendre Magyarországon is van már válasz: Szekszárdon a Tolnatej egy 26,1 millió eurós beruházás keretében épít új, automatizált tejsavófehérje-feldolgozó üzemet – közölte a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA).

Magyar Péter volt az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége kedd este, ahol Rónai Egon műsorvezető kérdezte a kormányalakítás utáni első hónap tapasztalatairól és a kormány előtt álló feladatokról.

A miniszterelnök szerint nem az a fontos, hogy ő elégedett-e az eddig elvégzett munkával, hanem az, hogy az ország az. Úgy látja, a gyors kormányalakítás és az új struktúra felállítása után sok fontos, nem csak szimbolikus ügyben sikerült előrelépni. Különösen büszke arra, hogy három hét alatt sikerült politikai megállapodást elérni az uniós forrásokról, így ősszel 6 ezer milliárd forint érkezhet Magyarországra.

Szerinte a megállapodás feltételei, mint a korrupcióellenes fellépés és az átláthatóság, a magyar emberek érdekét szolgálják. „Én nagyon büszke vagyok a kollégáimra először is, mert éjjel-nappal dolgoznak, nemcsak a miniszterekre, hanem a minisztériumi tisztviselőkre, diplomatákra” – tette hozzá. A miniszterelnök elmondta, hogy a mai napon nyújtják be azt a jogszabálycsomagot, amely a megfeleléshez szükséges.

Másik nagy eredménynek a kárpátaljai magyarság nyelvi, kulturális és politikai jogainak visszaszerzését tartja. Bár ez egyelőre technikai szintű megállapodás, de állítása szerint az ukrán fél magas szinten garanciát vállalt a betartására. „Ez egy óriás eredmény tekintettel arra, hogy az előző kormány 10 év alatt semmit nem tudott tenni, hangos volt, kiabált, így utólag kiderült, hogy valószínűleg ezt sem akarták megoldani, mint az uniós forrásokat sem” – jelentette ki.

A benyújtandó törvénycsomag részleteiről elmondta, hogy az a KEKVA-k által kezelt vagyon államhoz való visszakerüléséről is rendelkezik. A nem egyetemi alapítványok vagyona idén augusztus 31-ig, az egyetemi alapítványoké pedig 2027. augusztus 31-ig kerülne vissza. Szerinte ez nem állami gyámságot jelent, hanem a közpénz jellegét elvesztett, magánvagyonként kezelt ezermilliárdok visszavételét. A feladatokat továbbra is el kell látni, de „nem sokmillió forintos haveri kuratóriumi fizetések mellett, vagy kastélyokban, vagy vitorlás kikötőkben, vagy felesleges beruházások mellett kell ezeket elvégezni, hanem mint egy állami feladatot, vigyázni a közpénzre”. Hozzátette, „a közpénz mindenféle ellentétes fideszes értelmezéssel szemben az a magyar emberek pénze”.

A csomag korrupcióellenes részét az Integritás Hatóság megerősítése jelenti. Mint mondta, azért is kaptak ekkora felhatalmazást a választáson, „mert azt vállaltuk, hogy a nyomozóhatóságok és az igazságszolgáltatás függetlenül végezheti a munkáját”. Szerinte a korábban „béna kacsaként” működő szervezet komoly hatásköröket kap. „Például, hogyha az ügyészség mondjuk lezárja a nyomozást, akkor az Integritás Hatósága a jövőben kezdeményezheti a nyomozás folytatását, vagy akár nyomozati eszközöknek az igénybevételét” – részletezte. Kiemelte a vagyonnyilatkozatok kérdését, amely szerinte eddig semmire sem volt jó. A jövőben az Integritás Hatóság a családtagok vagyonosodását is vizsgálhatja, és ha törvénytelenséget sejt, akár egy miniszter elmozdítását is kezdeményezheti. „Ha valaki szándékosan, súlyosan, valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz, akkor akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz. Na, azt gondolom, hogy innentől fogva már érdekesek lesznek a vagyonnyilatkozatok” – tette hozzá. Úgy véli, ennek hatására „olyan emberek fognak közhivatalt vállalni, vagy ott maradni, akiknek nincsen vaj a füle mögött”.

A miniszterelnök kitért az elmúlt hónap parlamenti munkájára is. Örömtelinek nevezte, hogy a képviselői fizetések és a havi 7 millió forintos költségkeret csökkentéséről szóló javaslatukat a parlament egyhangúlag elfogadta, beleértve a Fidesz képviselőit is. „Ezzel négy év alatt, csak ezzel az egy döntéssel minimum 50 milliárd forintot spórolunk a magyar adófizetőknek” – mondta. Szerinte az ellenzék azért szavazta meg a javaslatokat, mert nehéz nemet mondani azokra, amelyek valóban a magyar emberek érdekét szolgálják. Úgy látja, a parlamenti ülések nézettsége soha nem látott mértékű, amihez egy személyes emléket is fűzött: „Én valamilyen perverz módon, okból gyerekkoromban imádtam parlamentet nézni a nagymamámmal”. Szerinte akkoriban a parlamentben valódi viták zajlottak. „Ott viták voltak. Valódi viták voltak, humorral, felkészültséggel, műveltséggel, néha kőkemény viták, de emberséges viták” – emlékezett vissza.

Magyar Péter beszélt a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről is.

A parlamentben felszólította a Fidesz képviselőit, hogy mondják el, milyen hasznos tevékenységet végzett a hivatal, de állítása szerint nem kapott választ. „Elvárom, hogy bármilyen magyar szerkesztőség, sajtómunkatárs szabadon elmondhassa a véleményét, és ezért őt ne egrecíroztassák, vagy helyezzék nyomás alá, főleg ne a magyar emberek pénzével” – szögezte le. A hivatal helyén egy új, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt hoznak létre. „Nagyon nagy elvárás van a magyar emberekben szerintem, hogy kerüljön kivizsgálásra az utóbbi 15-20 év minden lopása, bűncselekménye, a közpénzek visszaszerzése” – mondta az új szervezet feladatairól.

A választók esetleges türelmetlenségével kapcsolatban kifejtette, hogy a jogállamiság időt igényel. „A jogállam az, mondhatnánk, hogy nem kér enni, vagy a demokrácia, de néha igen, időben” – mondta, utalva arra, hogy a jogalkotási folyamat hosszabb, mint a rendeleti kormányzás idején. Szerinte a választás utáni hangulatváltozást sokan érzékelik. „Sokan ébredtek föl úgy április 13-án, hogy itt új világ van, hogy nem kell félni, hogy a szakemberek végezhetik a munkájukat” – fogalmazott. Ugyanakkor elismerte a feladat nehézségét: „Azért nem egy egyszerű feladat 16 év után felállítani egy új kormányt, visszahozni a szakembereket a kormányzásba.” Hangsúlyozta, hogy a kormány támogatottsága történelmi magasságokban van, ami óriási felelősséggel is jár. „Nem leszünk tévedhetetlenek, tehát azt most mondom, és a kampányban is elmondtam, hogy nem vagyunk tévedhetetlenek. Ha hibázunk, bocsánatot fogunk kérni, nem fog leesni a nem létező karikagyűrű a kezemről” – ígérte.

Végül Sulyok Tamás és más, a Fidesz által kinevezett vezetők eltávolításának kérdése is szóba került. A miniszterelnök azzal kezdte, hogy „nagyon tisztelem a köztársasági elnöki intézményt. Szerintem ez egy nagyon fontos intézmény.” Ugyanakkor szerinte a választók adtak felhatalmazást az eltávolításukra. „Teljesen világosan elmondtuk többször a kampányban, benne volt a vállalásaink között, hogy azok a bábok nem maradhatnak, akik végignézték a magyar jogállam leépítését, a szerencsétlen magára hagyott gyerekek tönkretételét, az ország kirablását” – szögezte le. Furcsának nevezte, hogy a korábbi kormánypártok most külföldi segítséget kérnek. „Egy kicsit furcsa azt nézni, megmondom őszintén, amikor most azok mennek külföldre, már a Mi Hazánk is, vagy a Fidesz is, már behívnak külföldi csapatokat is, hogy védjék a jogállamot egy újonnan éppen csak megválasztott kormánnyal szemben” – mondta. A Sulyok Tamás melletti tüntetésről azt mondta, az a felhatalmazás, amit több millió ember adott nekik, erősebb, mint az 500 ember, akit a Fidesz és a Mi Hazánk odavitt.

„A folyamat egyáltalán nem állt meg. Csak nyilván a folyamatoknak vannak látható részei, és jogalkotás, vagy jogszabály-előkészítési részei” – zárta gondolatait.

A teljes műsort itt lehet megnézni:

Felhőszakadás, nagyobb méretű jég és viharos szél kíséretében érkezik egy hidegfront szerdán, amely először a Dunántúlon csap le, majd csütörtökön az egész országban érezhető lehűlést hoz.

Szerdán napközben még lesznek napos időszakok, de főként keleten és északkeleten már kialakulhatnak záporok, zivatarok.

A Dunántúlon a zivatarok rendszerbe is szerveződhetnek – írja az Időkép.

A hevesebb cellákat felhőszakadás és nagyobb méretű jég is kísérheti. A szelet zivatarok környezetében viharos lökések kísérhetik, a hőmérséklet pedig 23 fok körül alakul délután.

Csütörtökre virradóan a front már az ország keleti felén okozhat többfelé esőt és záport. Napközben keleten, északkeleten, valamint a déli tájakon fordulhat még elő csapadék, miközben máshol felszakadozik a felhőzet és kisüt a nap.

Péntekre megnyugszik az idő, túlnyomóan napos, gyengén felhős időre van kilátás. Több felhő csak keleten és a Nyugat-Dunántúlon lehet, záporok pedig mindössze északkeleten alakulhatnak ki, de ott is csak kis eséllyel. Az északi–északnyugati szél többfelé élénk marad, a hajnali friss, 5-14 fok után délután 22 és 27 fok közé melegszik a levegő.

Az elmúlt időszakban több, heves zivatarokkal érkező hidegfront is elérte már az országot. Áprilisban a Balatonnál mértek 113 km/órás, orkán erejű széllökést egy átvonuló vihar során, ami jól mutatja, milyen kísérőjelenségekre lehet számítani, amikor a zivatarok rendszerbe állnak. Az ilyen helyzetek miatt a meteorológiai szolgálat gyakran ad ki riasztást az ország egészére vagy egyes részeire.