HÍREK
A Rovatból

Orbán Zelenszkijről: „Aki színész, az azzal a tudással dolgozik, amit színészként gyűjtött össze”

„Amit az ukránok kérnek, az nem más, mint hogy teljes egészében állítsuk le a magyar gazdaságot” - mondta a miniszterelnök.


Éjszakába nyúlt a megbeszélés az uniós miniszterelnökökkel Brüsszelben, hajnali 2-3-kor még "javában gyűrték egymást" - mondta el Orbán Viktor a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Hozzátette: "Nagyobb baj nélkül kerültünk ki ebből a megbeszélésből".

A NATO-csúcs szerinte egyszerűbb volt.

"A NATO lemásolta szó szerint a magyar álláspontot. A főtitkár elmondta, hogy a NATO nem küld katonákat Ukrajnába, és nem szállít fegyvert Ukrajnába, és a NATO semmilyen formában nem akar részt venni ebben a konfliktusban"

- mondta el a miniszterelnök.

Beszélt arról is, hogy a NATO-nak nincs saját hadserege, de az egyes tagállamok "adhatnak katonát". Nem tiltja meg azt, hogy ha egy ország katonát, vagy fegyvert akar adni egy másik országnak, azt megtehesse. Minden országnak saját döntése ez, itt már eltérőek az álláspontok.

Az energiarendszert érintő gazdasági szankciókról elmondta: úgy véli,

nem az a gond, amit az ukránok mondanak, hogy kicsit drágábban jönne a nyersanyag. Hanem az a kérdés, hogy jön-e egyáltalán. "Vagy van gáz, vagy nincs. Ezek csövön érkeznek Magyarországra, és azon a csövön vagy jön gáz és olaj, vagy nem".

Szerinte ha nem jön orosz olaj és gáz, akkor megáll az élet az országban. Ebben hozzánk hasonló a helyzet Németországban és Ausztriában is, ahol az importtilalom a gazdaság leállását eredményezné. Nálunk a felhasznált kőolaj 61 százaléka Oroszországból érkezik. A kormányfő magyarázata szerint ha jönne is kőolaj más forrásból, akkor is több év lenne, mire a mi finomítóinkat átalakítanák, mert ezek kifejezetten az orosz nyersanyagra lettek kifejlesztve. Az ukránok kérése szerinte a magyar gazdaság teljes leállítását jelentené:

"Amit az ukránok kérnek, az nem más, mint hogy teljes egészében állítsuk le a magyar gazdaságot, veszítsünk el megint éveket a fejlődésünkből, és essen vissza a magyar gazdaság teljesítményének a színvonala oda, ahol 8-10 vagy ki tudja hány évvel ezelőtt jártunk".

Volodimir Zelenszkijről is beszélt a miniszterelnök. Elmondta, hogy az ukrán elnök a brüsszeli tanácskozáson mindenkit megtámadott, akiről azt gondolta, hogy nem elég elkötelezett az ukrán ügy mellett.

A műsorvezető felvetette, hogy Zelenszkij úgy nézett a kamerába, mint egy profi színész. "Nem érezte, úgy, hogy egy megrendezett jelenetben ül?" - tette fel a kérdés Orbánnak, aki azt válaszolta: "Egyfolytában ezt érzem, az európai politika nagy része megrendezett jelenetekből áll. Ebben nincs semmi rendkívüli".

Hozzátette:

"Én jogász vagyok, abból a tudásból élek, amit a jog világában gyűjtöttem össze. Aki pedig színész, az azzal a tudással dolgozik, amit színészként gyűjtött össze.

Ebben sem látok semmi rendkívülit. Abban sem látok semmit rendkívülit, hogy ilyen élesen beszél az elnök. Talán szokatlan, de a háborúnál szokatlanabb nincs" - fogalmazott Orbán.

Azt is mondta, hogy megérti Zelenszkijt, hiszen Ukrajna kérte az EU- és a NATO-tagságot. Most bajban vannak, és segítséget kér: "Most miért nem segítetek, miért nem jöttök ide, miért nem harcoltok velünk, miért nincs egy magyar katona sem, vagy egy amerikai, vagy lengyel, miért hagyjátok, hogy Oroszország legyőzzön bennünket?" - magyarázta a kormányfő.

"Az ukrán érdek az, hogy minél több országot belevonjon ebbe a háborúba. Ezt lehet kifogásolni, de mindenképpen meg kell érteni" - tette hozzá.

Nekünk az a fontos, hogy "világossá tegyük az ő számára, hogy mi nem akarunk részt venni ebben a háborúban. És megteszünk mindent, amit megtehetünk. A mi erkölcsi felelősségünk nem Ukrajnáért áll fenn, hanem a saját népünkért"

- mondta a miniszterelnök.

A menekülteket segítjük, de azt is látni kell, hogy "lakosságarányosan" hozzánk érkezett a legtöbb ukrajnai menekült, a lakosságszám több mint öt százaléka. "Mindenkit elláttunk" - mondta.

Azt is hozzátette, "a vita nálunk arról szól, hogy az ukránok kérésének kell eleget tennünk, vagy a magyar érdekeket nézzük. Olyat nem teszünk, ami tönkre tenné Magyarországot".

"Nekünk azt kell világossá tenni, hogy mi vagyunk a magyarok, ezért mi mindig magyarbarát politikát folytatunk. A magyar politika az nem ukránbarát, vagy oroszbarát, hanem magyarbarát" -mondta.

A rádió riportere felvetette, lehet, hogy a választások miatt is érik támadások a magyar kormányt.

Orbán szerint most az "európai mellény" újragombolásának időszakát éljük". A háború megváltoztatta az európai biztonsági és gazdasági helyzetet is. "Most mindent újra kell számolni"

- mondta. Az EU-csúcson a háború mellett a másik nagy kérdés az energia volt - tette hozzá.

VIDEÓ: Orbán Viktor a rádióban


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Lidl magyarországi vezetője figyelmeztet: ha a kormány nem lép, egy boltlánc lehúzhatja a rolót
A cégvezető elárulta, a potenciális profitjuk kétharmadát viszi el az extra teher. A kabinetet azonban ez nem hatja meg, és a jelek szerint nem engednek a szigorból.


Ha a magyar kormány tovább emel a kiskereskedelmi különadó mértékén, „meglesz az első láncbezárás” – ezt Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatósági elnöke mondta a 24.hu-nak adott interjúban. A cégvezető hozzátette, hogy bár

ez a veszély nem a Lidlt fenyegeti, egy ilyen esemény „borzasztó hatással lesz a piacra”, mivel szerinte a vásárlói igényekhez képest már most is kevés az üzlet.

A drámai kijelentés hátterében az áll, hogy a Lidlnek a tavalyi évben 55 milliárd forintot kellett befizetnie csak a kiskereskedelmi különadóra, ami a cég potenciális profitjának a kétharmadát vitte el.

A Lidl-vezető a terhek mellett a beruházásokról is beszélt: idén 106 millió eurót, vagyis körülbelül 42 milliárd forintot fektettek be Magyarországon felújításokba, korszerűsítésekbe és fejlesztésekbe, például napelemeket telepítettek néhány üzletükhöz.

A bérekről elmondta, hogy

a boltvezetők átlagosan bruttó 1,37 millió forintot, a bolti dolgozók pedig bruttó 683 ezer forintot keresnek, idén pedig átlagosan 9 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre.

A vásárlási szokások változását is érzékelik, a tapasztalataik szerint a több kisebb bevásárlás lett a jellemző. „Arra is jobban figyelnek a vevők, hogy csak annyit vásároljanak, amennyit elfogyasztanak, vagyis hogy ne kerüljön a szemétbe élelmiszer. Ezt nagyon pozitív változásnak tartom” – mondta Szlavikovics Zita.

A cégvezető által bírált különadó mértékét a kormány idén és jövőre is fenntartja, sőt a magasabb, 100 milliárd forint feletti árbevételre vonatkozó 4,5 százalékos kulcsot törvényi szintre emelték 2026-ig. Az adó sávosan progresszív: 500 millió forintig 0%, 30 milliárdig 0,15%, 100 milliárdig pedig 1% a mértéke. Idén új elemként jelent meg, hogy az online piacterek üzemeltetői is adóalannyá váltak a platformon bonyolított értékesítések után. A benzinkutakra speciális szabályok vonatkoznak: bár az üzemanyag-értékesítés utáni adó egy része levonható, egy jogszabályi csavar miatt a kötelezettség a gyakorlatban nem nullázható le.

A kormányzat a különadókat és a kapcsolódó intézkedéseket, mint például az árréscsökkentést, a fogyasztók védelmével és az infláció elleni harccal indokolja. A Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációja szerint ezek az eszközök segítik a fogyasztás élénkülését. A kormány árszabályozási szándékát jelzi az is, hogy más szektorokban is felmerültek hasonló beavatkozások.

Az ágazati szereplők azonban másképp látják a helyzetet. Az Országos Kereskedelmi Szövetség számításai szerint a hat legnagyobb lánc tavaly összességében már veszteséges volt. A Spar Magyarország elnöke, Heiszler Gabriella egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „egy szektortól, a kiskereskedelemtől várja a kormányzat, hogy csökkenjenek az árak, de ez egy sokszereplős társasjáték, amit mi egyedül nem tudunk megoldani”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Amerikai sajtó: Az ukránok rábólintottak az amerikai béketervre
„Van még néhány apróbb részlet, amit ki kell dolgozni, de elfogadták a béketervet” – mondta a CBS-nek egy tisztviselő. Közben a CNN is úgy értesült, hogy megegyeztek az ukránokkal.


Ukrajna kedden elfogadta a Trump-kormányzat által közvetített békemegállapodás alapjait, amellyel lezárnák Oroszország közel négy éve tartó háborúját – írja a CBS News. Egy amerikai tisztviselő szerint már csak „apróbb részletek” maradtak hátra.

„Az ukránok beleegyeztek a békemegállapodásba”

– erősítette meg a tisztviselő, hozzátéve, hogy a felek közös álláspontra jutottak a javaslatról.

Oroszország egyelőre nem reagált a fejleményekre.

A bejelentéssel párhuzamosan Dan Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere Abu-Dzabiban tárgyal orosz tisztviselőkkel. Egy helyszínen tartózkodó amerikai katonai tisztviselő szerint Driscoll kedden órákon át egyeztetett az orosz képviselőkkel.

„Továbbra is nagyon optimisták vagyunk. Remélhetőleg hamarosan kapunk visszajelzést az oroszoktól. Gyorsan haladnak a dolgok”

– mondta a forrás.

A hírek szerint egy ukrán küldöttség is az Egyesült Arab Emírségek fővárosában tartózkodik, és kapcsolatban áll az amerikai csapattal.

Rusztem Umerov, Ukrajna nemzetbiztonsági tanácsadója megerősítette, hogy a hétvégén Genfben tartott megbeszéléseken „közös nevezőre jutottak a megállapodás alapvető feltételeiről”.

Umerov jelezte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök akár már november vége előtt Washingtonba utazhat, hogy véglegesítsék a megállapodást. „Most európai partnereink támogatására számítunk a további lépéseink során. Várjuk, hogy megszervezhessük Ukrajna elnökének amerikai látogatását a lehető legalkalmasabb novemberi időpontban, hogy lezárjuk az utolsó lépéseket és megállapodást kössünk Trump elnökkel” – írta közösségi oldalán.

Moszkva egyelőre kivár. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy keddi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, Oroszország „nagyra értékeli az USA álláspontját, amely kezdeményező szerepet vállal az ukrán konfliktus megoldásában”, de hozzátette, hogy Moszkva „professzionálisan jár el, és nem szivárogtat ki információkat a formális megállapodások megkötése előtt”. Lavrov szerint Oroszország elvárja, hogy az USA tájékoztassa az Ukrajnával és Európával folytatott konzultációk eredményeiről.

A tárgyalások alapja a Fehér Ház 28 pontos javaslatának egy átdolgozott változata, amelyet a hétvégi genfi egyeztetések után finomítottak. A megbeszéléseken Driscoll mellett részt vett Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Steve Witkoff elnöki megbízott és az elnök veje, Jared Kushner is. Egy korábban kiszivárgott tervezet még olyan, Kijev által elutasított feltételeket is tartalmazott, mint Ukrajna teljes Donyeck megyéjének feladása és a NATO-csatlakozási törekvések leállítása. A javaslathoz egy biztonsági garanciákról szóló kísérő dokumentum is tartozik. Olga Sztefanisina, Ukrajna amerikai nagykövete szerint az USA olyan „biztonsági biztosítékokat” szándékozik nyújtani, amelyek a NATO-szerződés 5. cikkelyéhez hasonlók.

A Fehér Ház vasárnap este közölte, hogy „egy frissített és finomított béke-keretmegállapodást” dolgoztak ki. Marco Rubio külügyminiszter az egyik genfi ülést „nagyon tartalmasnak” nevezte, de jelezte: „még van némi munka hátra, és a csapataink most ezen fognak dolgozni”. Donald Trump elnök eredetileg hálaadásig sürgette a megállapodást, de Rubio szerint ez a határidő rugalmas.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Meghalt „a betegek angyala”, a legendás műhibaperes ügyvéd, Ábrahám László
82 éves korában, hosszan tartó betegség után hunyt el a jogász, aki az orvosi műhibaperek egyik legmeghatározóbb hazai alakjaként vált ismertté.


Meghalt dr. Ábrahám László ügyvéd, akit „a betegek angyalaként”, a kórházak rémeként, vagy egyszerűen csak a bulldogként emlegettek. A gyászhírt a család közleménye alapján a Szeged.hu hozta nyilvánosságra. A Facebook-bejegyzés szerint a jogász nyolcvankét éves korában, hosszan tartó betegség után hunyt el november 24-én, a temetéséről később intézkednek.

Ábrahám László 1965-ben kezdte a pályáját, és hamar a betegjogi képviselet, valamint

az orvosi műhibaperek egyik legmeghatározóbb hazai alakja lett. Munkássága évtizedeken át formálta a magyar joggyakorlatot, miközben a legreménytelenebbnek tűnő ügyekben is a kiszolgáltatott betegek és hozzátartozóik oldalára állt.

Kitartása legendás volt; legutóbbi, országos visszhangot kiváltó ügyében is sikerrel képviselte azt a férjet, akinek várandós felesége és magzata tavaly a szegedi klinikán halt meg. Az ügyben idén júniusban peren kívüli egyezség született: a Szegedi Tudományegyetem több mint tízmillió forint sérelemdíjat és járadékot fizetett a családnak.

Az ügyvéd következetesen bírálta az egészségügyi és az igazságügyi rendszer hiányosságait. Híres mondása szerint, melyet a Blikknek nyilatkozott:

„Az orvosi összetartást a betonfalnál is nehezebb áttörni”.

Rendszeresen sürgette független szakértői testületek felállítását. Munkáját nemcsak a betegek, de a szakma és az állam is elismerte: 2020-ban a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával tüntették ki. „Nem szoktam hozzá, hogy elismerik a munkámat, általában ellenállás fogadta minden oldalon a tevékenységemet” – mondta a kitüntetés átvételekor.

Társadalmi felelősségvállalása túlmutatott a műhibapereken: 2022-ben irodájával ingyenes jogi segítséget ajánlott fel a polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusoknak. Életútját a rendíthetetlen munkamorál és az igazságérzet vezérelte, ahogy egy interjúban fogalmazott: „Rosszul vagyok, ha reggel 8-kor nem indulhatok el munkába.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Prosztatarákkal diagnosztizálták David Cameront – a volt brit miniszterelnök most mások életéért kampányol
A politikus már túl van a sikeres kezelésen, és a legutóbbi kontrollvizsgálat szerint rákmentes. Célja, hogy a történetével másoknak is erőt adjon a kivizsgáláshoz.


David Cameron volt brit miniszterelnök a The Timesnak adott exkluzív interjúban jelentette be, hogy

prosztatarákkal diagnosztizálták, de a júniusi kezelés után a legutóbbi kontrollvizsgálaton már rákmentesnek találták.

A politikus azzal a céllal állt a nyilvánosság elé, hogy felgyorsítsa a célzott szűrési program bevezetését az Egyesült Királyságban, és más férfiakat is arra ösztönözzön, hogy vizsgáltassák ki magukat.

A volt kormányfő elárulta, felesége, Samantha biztatására ment el orvoshoz, miután a rádióban hallották a Soho House alapítójának betegségéről szóló beszámolóját. A vizsgálatok egy emelkedett PSA-értékkel indultak, ezt követte egy MRI, majd a biopszia, ami végül igazolta a daganat jelenlétét.

„Mindig rettegsz attól, hogy ezeket a szavakat meghallod”

– emlékezett vissza a diagnózis pillanatára.

Egy modern, fókuszált terápiával kezelték, amely során tűkön keresztül leadott elektromos impulzusokkal, célzottan pusztítják el a rákos sejteket, megkímélve a környező egészséges szöveteket.

A beavatkozás utáni állapotát egyetlen szóval jellemezte: „Óriási megkönnyebbülés.”

Cameron nyilatkozatával azt szeretné elérni, hogy a brit kormány vezessen be egy országos, célzott szűrési programot.

„A férfiak nem túl jók abban, hogy az egészségükről beszéljenek. Hajlamosak vagyunk halogatni”

– mondta a The Timesnak, hangsúlyozva, hogy a korai felismerés életeket menthet.

A volt miniszterelnök fellépése egybecseng egy szélesebb politikai kezdeményezéssel: a szintén konzervatív volt kormányfő, Rishi Sunak több mint száz képviselővel együtt írt alá egy nyílt levelet, amelyben a jelenlegi, általuk „strukturálatlannak és igazságtalannak” nevezett szűrési gyakorlat megváltoztatását sürgetik. A jelenlegi kormány egészségügyi minisztere, Wes Streeting ígéretet tett, hogy a Nemzeti Szűrési Bizottság javaslatait komolyan mérlegelik, és a héten döntés születhet az ügyben.

A vita hátterében egy novemberben elindított, hatalmas léptékű kutatási program áll. A TRANSFORM nevű vizsgálat 42 millió fontból, átszámítva több mint 18 milliárd forintból valósul meg, és akár 300 ezer férfi bevonásával keresi a leghatékonyabb szűrési módszert, amely a PSA-tesztet, a gyors MRI-t és a genetikai vizsgálatokat ötvözi. A program kiemelten kezeli a magas kockázatú csoportokat, például a fekete férfiakat, akik körében kétszeres a prosztatarák kialakulásának és a betegség okozta halálozásnak a kockázata.

David Cameron bejelentésének azonnali hatása is volt: a Prostate Cancer UK jótékonysági szervezet online kockázatfelmérőjének használata a hír megjelenése utáni 12 órában 620 százalékkal ugrott meg, jelezve, hogy a volt kormányfő személyes története rengeteg embert késztetett cselekvésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: