HÍREK
A Rovatból

Orbán Zelenszkijről: „Aki színész, az azzal a tudással dolgozik, amit színészként gyűjtött össze”

„Amit az ukránok kérnek, az nem más, mint hogy teljes egészében állítsuk le a magyar gazdaságot” - mondta a miniszterelnök.


Éjszakába nyúlt a megbeszélés az uniós miniszterelnökökkel Brüsszelben, hajnali 2-3-kor még "javában gyűrték egymást" - mondta el Orbán Viktor a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Hozzátette: "Nagyobb baj nélkül kerültünk ki ebből a megbeszélésből".

A NATO-csúcs szerinte egyszerűbb volt.

"A NATO lemásolta szó szerint a magyar álláspontot. A főtitkár elmondta, hogy a NATO nem küld katonákat Ukrajnába, és nem szállít fegyvert Ukrajnába, és a NATO semmilyen formában nem akar részt venni ebben a konfliktusban"

- mondta el a miniszterelnök.

Beszélt arról is, hogy a NATO-nak nincs saját hadserege, de az egyes tagállamok "adhatnak katonát". Nem tiltja meg azt, hogy ha egy ország katonát, vagy fegyvert akar adni egy másik országnak, azt megtehesse. Minden országnak saját döntése ez, itt már eltérőek az álláspontok.

Az energiarendszert érintő gazdasági szankciókról elmondta: úgy véli,

nem az a gond, amit az ukránok mondanak, hogy kicsit drágábban jönne a nyersanyag. Hanem az a kérdés, hogy jön-e egyáltalán. "Vagy van gáz, vagy nincs. Ezek csövön érkeznek Magyarországra, és azon a csövön vagy jön gáz és olaj, vagy nem".

Szerinte ha nem jön orosz olaj és gáz, akkor megáll az élet az országban. Ebben hozzánk hasonló a helyzet Németországban és Ausztriában is, ahol az importtilalom a gazdaság leállását eredményezné. Nálunk a felhasznált kőolaj 61 százaléka Oroszországból érkezik. A kormányfő magyarázata szerint ha jönne is kőolaj más forrásból, akkor is több év lenne, mire a mi finomítóinkat átalakítanák, mert ezek kifejezetten az orosz nyersanyagra lettek kifejlesztve. Az ukránok kérése szerinte a magyar gazdaság teljes leállítását jelentené:

"Amit az ukránok kérnek, az nem más, mint hogy teljes egészében állítsuk le a magyar gazdaságot, veszítsünk el megint éveket a fejlődésünkből, és essen vissza a magyar gazdaság teljesítményének a színvonala oda, ahol 8-10 vagy ki tudja hány évvel ezelőtt jártunk".

Volodimir Zelenszkijről is beszélt a miniszterelnök. Elmondta, hogy az ukrán elnök a brüsszeli tanácskozáson mindenkit megtámadott, akiről azt gondolta, hogy nem elég elkötelezett az ukrán ügy mellett.

A műsorvezető felvetette, hogy Zelenszkij úgy nézett a kamerába, mint egy profi színész. "Nem érezte, úgy, hogy egy megrendezett jelenetben ül?" - tette fel a kérdés Orbánnak, aki azt válaszolta: "Egyfolytában ezt érzem, az európai politika nagy része megrendezett jelenetekből áll. Ebben nincs semmi rendkívüli".

Hozzátette:

"Én jogász vagyok, abból a tudásból élek, amit a jog világában gyűjtöttem össze. Aki pedig színész, az azzal a tudással dolgozik, amit színészként gyűjtött össze.

Ebben sem látok semmi rendkívülit. Abban sem látok semmit rendkívülit, hogy ilyen élesen beszél az elnök. Talán szokatlan, de a háborúnál szokatlanabb nincs" - fogalmazott Orbán.

Azt is mondta, hogy megérti Zelenszkijt, hiszen Ukrajna kérte az EU- és a NATO-tagságot. Most bajban vannak, és segítséget kér: "Most miért nem segítetek, miért nem jöttök ide, miért nem harcoltok velünk, miért nincs egy magyar katona sem, vagy egy amerikai, vagy lengyel, miért hagyjátok, hogy Oroszország legyőzzön bennünket?" - magyarázta a kormányfő.

"Az ukrán érdek az, hogy minél több országot belevonjon ebbe a háborúba. Ezt lehet kifogásolni, de mindenképpen meg kell érteni" - tette hozzá.

Nekünk az a fontos, hogy "világossá tegyük az ő számára, hogy mi nem akarunk részt venni ebben a háborúban. És megteszünk mindent, amit megtehetünk. A mi erkölcsi felelősségünk nem Ukrajnáért áll fenn, hanem a saját népünkért"

- mondta a miniszterelnök.

A menekülteket segítjük, de azt is látni kell, hogy "lakosságarányosan" hozzánk érkezett a legtöbb ukrajnai menekült, a lakosságszám több mint öt százaléka. "Mindenkit elláttunk" - mondta.

Azt is hozzátette, "a vita nálunk arról szól, hogy az ukránok kérésének kell eleget tennünk, vagy a magyar érdekeket nézzük. Olyat nem teszünk, ami tönkre tenné Magyarországot".

"Nekünk azt kell világossá tenni, hogy mi vagyunk a magyarok, ezért mi mindig magyarbarát politikát folytatunk. A magyar politika az nem ukránbarát, vagy oroszbarát, hanem magyarbarát" -mondta.

A rádió riportere felvetette, lehet, hogy a választások miatt is érik támadások a magyar kormányt.

Orbán szerint most az "európai mellény" újragombolásának időszakát éljük". A háború megváltoztatta az európai biztonsági és gazdasági helyzetet is. "Most mindent újra kell számolni"

- mondta. Az EU-csúcson a háború mellett a másik nagy kérdés az energia volt - tette hozzá.

VIDEÓ: Orbán Viktor a rádióban


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: Lázár János elismerte, hogy rossz ötlet volt Debrecenbe költöztetni a Közlekedési Múzeumot
A közlekedési miniszter keszthelyi fórumán beismerte, rossz döntés lett volna a múzeum Debrecenbe költöztetése. Vitézy örül, hogy visszafordították a tervet, és azon dolgozik, hogy a múzeum visszakerüljön a fővárosba.


„Úgy néz ki, sikerült megbuktatnunk Lázár János első perctől kezdve hibás tervét: ma a keszthelyi fórumán az építési miniszter elismerte, hogy rossz ötlet volt Debrecenbe költöztetni a Közlekedési Múzeumot” – írta péntek este közösségi oldalán Vitézy Dávid.

A Podmaniczky Mozgalom politikusa szerint Lázár János a fórumon arról beszélt, hogy elfogadja, ha a társadalom nem Debrecenben, hanem Budapesten szeretné látni a múzeumot. Azt is hozzátette, hogy nem lát elszántságot sem a debreceniekben, sem másokban a költöztetés ügyében.

„Ne feledjük: Lázár János valójában csak Budapesten akart bosszút állni, és a teljesen kész tervekkel rendelkező, kiválóan alkalmas kőbányai Északi Járműjavító vasúti csarnokának felújítása helyett az egész projektet az előkészítési munkákra már elköltött sok milliárd forint ellenére leállította. (…) Budapest készen áll, megvan bennünk az elszántság, és szeretnénk a Közlekedési Múzeumot Budapesten tartani. Azért is vagyok ebben biztos, mert a javaslatomra a Fővárosi Közgyűlés is nagy többséggel döntött erről még ősszel”

– tette hozzá a politikus.

Úgy néz ki, sikerült megbuktatnunk Lázár János első perctől kezdve hibás tervét: ma a keszthelyi fórumán az építési...

Közzétette: Vitézy Dávid – 2025. május 9., péntek


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
40 millió forintra büntettek egy érintettet abban az ügyben, amiben Magyar Pétert is vizsgálják
Az MNB bennfentes kereskedelem miatt vizsgálódik, a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz. Magyar Péter tagadja, hogy tiltott információk alapján üzletelt volna. Ugyanakkor az Opus eddig nem reagált a fejleményekre.


Magyar Péter neve is felmerült abban a piacfelügyeleti eljárásban, amit a Magyar Nemzeti Bank indított bennfentes kereskedelem gyanúja miatt, írja a Telex. Az ügy az Opus-részvényekhez kapcsolódik, és összesen hét ember érintett benne. A vizsgálatot februárban kezdte a jegybank, miután nyilvánosságra kerültek azok a hangfelvételek, amelyeket Vogel Evelin, Magyar Péter korábbi barátnője hozott nyilvánosságra 2023 novemberében.

A felvételeken az hangzik el, hogy a TISZA Párt elnökének 90 millió forint értékben voltak részvényei, és olyan információk birtokában kereskedett a tőzsdén, amelyekről nem lett volna szabad tudnia.

A gyanú szerint Magyar Péter és a többi érintett 2023. július 21-én úgy adott el és vett Opus-részvényeket, hogy ismerték a cég azon tervét, miszerint aznap részvény-visszavásárlási programot indítanak.

A lap arról is beszámolt, hogy az MNB már 40 millió forintra bírságolta az egyik érintettet. A Telex információi szerint egy pécsi ügyvéd tartotta a kapcsolatot az Opus egyik vezetőjével, és mindkettőjüket vizsgálják. Az eljárásban a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomozást folytat.

Magyar Péter többször is reagált az ügyre. Közösségi oldalán azt írta, hogy helyreigazítási pert indított és büntetőfeljelentést is tett. Egy interjúban pedig kijelentette, hogy banki kimutatásokkal tudja bizonyítani: nem július 21-én, hanem július 25-én vásárolt Opus-részvényeket, vagyis napokkal a hivatalos bejelentés után.

Az Opus eddig nem adott ki tájékoztatást az ügyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Meg kell nyernünk a harcot!” – megköszönte Orbán Viktor üzenetét a magyargyűlölő szélsőjobbos román elnökjelölt
A román elnökjelölt ismét dicsérte a magyar miniszterelnököt, most egy videó miatt lelkesedett. George Simion korábban magát a „román Orbán Viktornak” nevezte, holott magyarellenes nézeteiről is ismert.


George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltje közösségi oldalán köszönte meg Orbán Viktor üzenetét.

„Köszönöm a nagyszerű üzenetet, Orbán Viktor! Meg kell nyernünk a harcot! Együtt!”

– írta a politikus az X felületén közzétett bejegyzésében.

A Transtelex beszámolója szerint Orbán Viktor egy videót tett közzé az X-en, amelyben a felújított tihanyi apátság átadóján elhangzott beszédének azt a részét osztotta meg, amely George Simionra vonatkozott. A felvételt angol felirattal látták el, hogy a román közönség is megértse a mondanivalót.

Simion korábban az Euronews-nak arról beszélt, hogy több kérdésben is szeretné követni Orbán Viktor példáját, mert „ő bebizonyította, hogy harcolt a családokért, a népesség megtartásáért és a kereszténységért az uniós intézményekben.” A Transtelex felidézte azt is, hogy a román elnökjelölt már korábban is úgy nyilatkozott: saját magát a „román Orbán Viktornak” tartja.

Az erdélyi magyarok egy része ugyanakkor tart Simion győzelmétől, aki már többször — például az úzvölgyi katonai temetőnél történt incidensekben – tanúbizonyságát tette magyarelleneségének.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Pakisztán katonai offenzívát indított India ellen, civilek is meghaltak a támadásokban
A pakisztániak szerint India rakétákkal támadt három katonai bázist, köztük a főváros melletti központot. Válaszul ők is csaptak – állítólag még az S–400-asokat is elintézték.


Egyre komolyabb katonai konfliktus körvonalazódik Dél-Ázsiában: Pakisztán azt állítja, hogy India rakétákkal támadta három pakisztáni katonai légibázisát, ezért válaszul offenzívát indítottak.

A pakisztáni hadsereg szerint az egyik megtámadott bázis a Rawalpindiben található Nur Khan légibázis, amely az ország egyik legfontosabb katonai központja. Ez a bázis mindössze tíz kilométerre fekszik a fővárostól, Iszlámábádtól – vagyis egy esetleges támadás az ország vezetését is közvetlenül veszélyeztetheti.

A pakisztáni hadsereg közlése szerint ők sikeresen megsemmisítették India S–400-as légvédelmi rendszereit, valamint komoly kibertámadást indítottak indiai célpontok ellen.

Állításuk szerint több jelentős indiai weboldalt is feltörtek, köztük a kormányzó pártét is.

India viszont tagadja, hogy ilyen súlyos károk érték volna az országot. A hivatalos közlések szerint a katonai infrastruktúra lényegében sértetlen maradt.

A helyzet a civil lakosságot sem kímélte: az indiai beszámolók szerint a pakisztáni támadásokban többen megsérültek, és meghalt Raj Kumar Thapa, Kasmír régió egyik indiai vezetője. Az indiai források szerint Dzsammu városában, egy sűrűn lakott civil területen is becsapódtak lövedékek.

Pakisztán tagadja, hogy civileket támadt volna, és a tájékoztatási miniszter, Attaullah Tarar szerint nem ők kezdték a konfliktust. Mint fogalmazott, Pakisztán csak válaszlépést tett, miután támadás érte őket.

A BBC megjegyzi: egyik fél állításait sem tudják független forrásból megerősíteni. Az viszont biztos, hogy a helyzet rendkívül feszült, és a két atomhatalom kapcsolata hosszú ideje nem volt ilyen kiélezett.

Az Egyesült Államok is megszólalt az ügyben: Marco Rubio külügyminiszter telefonon egyeztetett mindkét féllel, és azt kérte, hogy próbáljanak békés megoldást találni. Rubio jelezte: az USA kész segíteni a tárgyalásokban, hogy elkerülhető legyen egy újabb súlyos katonai konfliktus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: