SZEMPONT
A Rovatból

„Olyan, mintha kihúzták volna a lábam alól a talajt” - szabadon szeretnének orvost választani a szüléshez a debreceni kismamák

Kedden a debreceni szülészeti klinika bejelentette, hogy mostantól senki sem szülhet fogadott orvossal. Felháborodott kismamák mondták el, mi a problémájuk a döntéssel.


Kedden a debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika a Facebookon tudatta, hogy mivel különösen fontosnak tartják a hálapénz kivezetését, megszüntetik a fogadott orvosok és szülésznők rendszerét addig, amíg azt tiszta viszonyok között nem lehet alkalmazni.

Bejegyzésükben hangsúlyozták, hogy ez nem a szülészeti klinika, a debreceni Klinikai Központ vagy a Debreceni Egyetem vezetésének utasítása, hanem a debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika kollektívájának egyöntetű döntése.

Azt ígérik, hogy minden változásra azonnal reagálnak a továbbiakban is, és

"amint átlátható és tiszta, a hálapénz gyanúját sem feltételező rendszer alakul ki, úgy természetesen ismét lehetőséget teremtünk a választott orvossal történő szülésre."

Egyúttal minden pácienst biztosítanak arról, hogy ellátásuk a legmagasabb szakmai színvonalon és odafigyeléssel fog történni.

A kismamákat azonban mindez nem nyugtatta meg. Szerdán petíciót indítottak az interneten „Szabad orvosválasztást kérünk a szülészetben!” címmel, amit cikkünk megjelenéséig már több mint kétezren írtak alá.

Több kismamával is beszélgettünk a problémáról.

Úr Nikolett január 24-re várja a kislányát, azt meséli a fogadott orvosa tegnap közölte vele a szomorú hírt, amitől mindketten nagyon rosszul érezték magukat.

Az orvos szerint az új rend bevezetése óta négy általa gondozott kismama is szült, két esetben ugyan ügyeletben volt, de ennek ellenére sem vehetett részt a szüléseken.

„Ez felháborító. Amikor kiderült, hogy babát várunk, nem fért hozzá kétség, hogy fogadott orvosom lesz, aki ismeri a kórtörténetemet, a két másik terhességem részleteit, maximális bizalmunkat élvezi és rá merem bízni a saját és a születendő gyermekem életét. Erre szűk három héttel a kislányom születése előtt hoznak egy ilyen megmagyarázhatatlan döntést, amivel minden jogomat elveszik. Olyan, mintha kihúzták volna a lábam alól a talajt, és az a közhely, hogy jó kezekben leszünk engem nem tud megnyugtatni”

- magyarázta a kismama.

Az asszony az első terhességénél fogadott orvos nélkül szült a debreceni klinikán, és voltak rossz tapasztalatai a terhesgondozás és a szülés alatt is.

Azt mondja, a baba elakadt a szülőcsatornában és jó ideig eltartott, amíg a bába előkerítette az ügyeletes orvost, aki végül segített világra hozni az újszülöttet.

„Ezt leszámítva jó élménnyel gondolok vissza a szülésre, de tudjuk, hogy egy fogadott orvossal azért ez másképp ment volna.”

A család a második terhességnél sem érezte úgy, hogy orvost kellene fogadniuk, de aztán jött a hidegzuhany és meggondolták magukat.

„A várandósság 36. hetében derült ki, hogy két ciszta van a kisfiam agyában, senki sem magyarázta el nekünk, hogy mi az, csak hazaküldtek. Kaptam időpontot NST-re (ezzel a vizsgálattal a magzat szívfrekvenciáját mérik a saját mozgásaira adott válaszként - a szerk.) többször is, de orvossal soha nem találkoztam.

Az utolsó két hétben már mindennap kellett mennem vizsgálatra, de az ügyeletes orvossal nem tudtam beszélni. Aztán miután szóltam, az jött, amit nem kívánok senkinek. Egy orvos szó szerint azt kérdezte, hogy mit akar maga? Minősíthetetlen hangnemben. Majd elmondtam, mit szeretnék tudni, mire közölte, hogy ezzel a problémával majd szülés után foglalkozik a gyerekorvos.”

Aztán Nikolett végül találkozott egy kedves orvossal a klinikán, akit ezúttal is fogadott orvosnak választottak. Mivel a második szülés sem ment simán és császározni kellett, de műtő híján az onkológián, most biztosra akartak menni.

Ugyanúgy, ahogy Gál Leila, aki szintén kapott hideget-meleget a debreceni szülészeten a korábbi két terhessége során.

"Pajzsmirigy alulműködésem van, inzulinrezisztenciám, autoimmun betegségem és terhességi magasvérnyomásom. Túlsúlyos is vagyok, amire az első szülésnél kaptam is megjegyzést az ügyeletvezető orvostól, aki közölte, hogy nem gondolom, hogy ilyen kövéren császározni fognak, annak egy csomó szövődménye lehet, le kellett volna fogynom, mielőtt gyereket vállaltam"

- mesélte a kismama.

Végül Leila fogadott orvosa az első és a második szülésénél is gond nélkül megoldotta a császármetszést, mivel az asszony egy örökletes betegség miatt nem szülhetett természetes úton.

„Az orvosom mindhárom terhességemet végigkísérte, mindent tud rólam és a gyerekeimről, mi benne bízunk. Ráadásul vannak a klinikán olyan orvosok, akikről nagyon rosszakat hallani”

- magyarázta az asszony.

Egy korábbi felmérésből kiderült, hogy Magyarországon a szülések 68 százalékában fizetnek hálapénzt a családok. Az átlag 111 ezer forint. Becslések szerint, az így kifizetett összeg évente körülbelül 7 milliárd forint.

Ezzel együtt a magyar nők 65 százaléka fogadott orvossal szül. Sőt azoknak a száma, akik orvost választanak, ennél is magasabb lehet, mert a válaszadók 20 százaléka arról számolt be, hogy végül nem annál szült, akinél szeretett volna. Fogadott orvos esetén a hálapénzt fizetők aránya 90 százalék.

Az új, egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szabályozza a hálapénz kérdését is.

A törvény értelmében január 1-től büntetendővé válik mind a hálapénz elfogadása, mind annak felajánlása. Az egészségügyi dolgozók legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhatnak el a betegektől, aminek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének 5 százalékát, azaz 8 ezer forintot.

Leila azt mondja: ő szívesen fizetne azért, hogy annál az orvosnál szülhessen, aki terhesként is gondozta. Az előző két szülése után is csak jelképes összeget adtak az orvosnak, először 40, aztán 20 ezer forintot, viszont miután végig a fizetős magánrendelésre járt, úgy érezte, ezzel nem sérti meg.

Az asszony szerint a Magyar Orvosi Kamara javaslata, miszerint az orvos, a kórház és a kismama szerződésben állapodna meg a többletszolgáltatás részleteiről, számára tökéletes megoldás lehetne.

„A szerződés önmagában semmilyen előnnyel nem járhat, csak a személyes közreműködésért és az eltérő körülményekért fizet a kismama”

– mondta Lénárd Rita a MOK alelnöke egy korábbi kerekasztalbeszélgetésen.

A javaslat azonban egyelőre elakadt, legalábbis a debreceni szülészeti klinikán eddig még nem merült fel ez a megoldás. Kerestük az intézményt fenntartó Debreceni Egyetem és az - egészségügyi szakpolitikai kérdésekben illetékes - Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztályát is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre. Amennyiben ezt megteszik, az írást frissítjük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Fluor a kivégzős AI-videóról: Szégyellje magát mindenki, akinek ehhez a gusztustalan szarhoz köze van!
A rapper is elítélte a Fidesz Budapest Facebook-oldalán megjelent videót. Nem ő volt az első, aki kiakadt a legújabb háborús AI-videón.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 19.



Közéleti vihart kavart az a mesterséges intelligenciával készült kampányvideó, ami csütörtökön jelent meg a Fidesz Budapest Facebook-oldalán. A felvételen egy kislány az édesanyját kérdezi, mikor jön haza az apja, miközben a párbeszédet háborús képsorok szakítják meg, bemutatva a férfi kivégzését.

A videó Fluorhoz is eljutott, aki korlátozott ideig elérhető Instagram-történetében reagált a látottakra, vette észre a 24.hu.

„Szégyellje magát mindenki, akinek ehhez a gusztustalan szarhoz köze van!”

– írta a rapper.

Korábban a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter a közösségi oldalán posztolt a videóról. Szerinte a Fidesz ezzel minden határt túllépett.

„Amit most tettek Orbánék, az a legalapvetőbb emberi és erkölcsi normákat tiporja sárba. Gyerekekkel, kivégzéssel, félelemkeltéssel játszani, ez nem politika, ez lelketlen manipuláció! Gyomorforgató, megbocsáthatatlan és mélységesen felháborító” – fogalmazott a politikus, aki a videó eltávolítását és bocsánatkérést követelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Romsics Ignác: Előbb-utóbb kiderül, hogyan került közel a Kremlhez az Orbán-rezsim
Romsics Ignác történész új könyvének bemutatóján fejtette ki véleményét az Orbán-kormány és a Kreml viszonyáról. Úgy véli, a közeledés okai idővel kiderülnek majd a hivatalos iratokból.


A rómaiak rettegése, hogy Hannibal már a kapuknál van, a 21. századi Európában is ismerős lehet, csak a fenyegetés jellege más – ez derült ki Romsics Ignác új kötetének bemutatóján. A Hannibal ante portas című könyv arról szól, miért érezhetik magukat ismét veszélyben az európai polgárok a világpolitikai átalakulások közepette. A budapesti Inga Kultúrkávézóban a Széchenyi-díjas történésszel Magyari Péter, a Válasz Online újságírója beszélgetett – írta a Telex.

Romsics szerint a történelemnek nincsenek az egzakt tudományokéhoz hasonló szabályai, de szabályszerűségei igen. Ilyen tendencia például, hogy a szegényebb térségekből a jómódúbbak felé áramlanak az emberek. A múlt ismerete a jelent segít megérteni; az ókori görög történetíró, Thuküdidész alapelve, miszerint egy feltörekvő hatalom előbb-utóbb konfliktusba kerül a meglévővel, máig használatos az elemzők között.

A történész szerint a vezetők személyisége sosem lényegtelen. Bár a politikusoknak földrajzi és gazdasági kényszerekkel kell szembenézniük, képesek gyorsítani vagy fékezni a folyamatokat. Romsics a magyar történelemből Bethlen István példáját hozta fel, aki a keleti fronton szerzett tapasztalatai miatt próbálta lebeszélni Horthyt az oroszok elleni mozgósításról, sikertelenül.

A történész szerint a demokratikus hatalmak szorosabban követik a globális normákat, mint az autokráciák, példaként a Clinton- és az Obama-adminisztráció békésebb működését említette Donald Trump törekvéseivel szemben.

Az Európai Unió jövőjével kapcsolatban Romsics elmondta, hogy ő maga a szorosabb integráció híve. Úgy véli, a hazai választók áprilisban arról dönthetnek, hogy egy mélyebb integrációt képviselő vagy egy nemzeti projektben gondolkodó politikai erőnek adnak bizalmat.

A kötet másik része Magyarország nyugati megítélését vizsgálja a londoni Economist, a párizsi L’Express, a hamburgi Der Spiegel és a svájci Die Weltwoche cikkein keresztül 2010-től napjainkig. Romsics arra jutott, hogy Magyarország a méretén és súlyán felül szerepel ezekben a lapokban, de megosztóan.

Míg az első három lap egyre negatívabban ítéli meg a magyarországi politikai helyzetet, a jobboldali-populistaként leírt Weltwoche hasábjain Orbán Viktor nem ritkán Európa megmentőjeként tűnik fel. A történész egy személyes tapasztalatot is megosztott: míg régebben Franciaországban Nagy Imrét, Bartók Bélát és Puskás Ferencet ismerték, nemrég egy pincér Orbán Viktort és Tarr Bélát sorolta fel neki.

A Hannibal okozta ókori rettenethez hasonló kelet-európai tapasztalatot A tizedes meg a többiek szállóigéje foglalja össze: „már a spájzban vannak az oroszok”. Romsics kifejtette, Orbán Viktor megítélése a nyugat-európai értelmiség körében elsősorban az orosz kapcsolatok miatt negatív.

„Sokan próbálják megfejteni, mi módon került közel a Kremlhez az Orbán-rezsim” – mondta Romsics, hozzátéve, hogy az okoknak előbb-utóbb ki kell derülniük a tárgyalási feljegyzésekből vagy a tolmácsok memoárjaiból, bár valószínűleg nem mostanában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Fidesz kivégzős AI-videója ellen egyelőre senki sem tehet semmit, jogi szürkezónába tartozik
Fidesz a hivatalos kampányidőszak előtt tette közzé a katona kivégzését mutató AI-videóját a Facebookon. Az időzítés miatt jelenleg sem a reklám-, sem a választási, sem a médiahatóság nem tud eljárni ellene.


Valóságos jogi szürkezónába került a Fidesz legújabb, mesterséges intelligenciával készült háborús videója, amelyben egy magyar katonát végeznek ki, miközben a kislánya hazavárja.

A felkavaró tartalommal szemben egyelőre három magyar hatóság is széttárja a kezét: az egyik a politikai reklámok miatt, a másik a kampányidőszak hiányában, a harmadik pedig a Facebook írországi székhelye okán nem tud eljárni.

Ha egy gazdasági társaság jönne elő hasonló hirdetéssel, egyértelműen megsértené a magyar reklámetikai szabályokat, de a politikai reklámok nem tartoznak az Önszabályozó Reklám Testülethez. „Nem etikus dolog a reklámban félelemmel, halállal riogatni vagy, bármi olyan dologgal, ami az emberi méltóságot sértheti, vagy félelmet kelthet,

de hangsúlyozom, eddig tudunk elmenni, mert hivatalosan mi politikai reklámot és politikai tartalmú reklámot nem véleményezünk, a magyar reklámetikai kódex hatálya alá ezek nem tartoznak”

– fejtette ki Gerendi Zsolt, a testület főtitkára.

A politikai hirdetések ügyében a Nemzeti Választási Bizottság lenne illetékes, de a testület csak a hivatalos kampányidőszakban járhat el.

„A hivatalos választási kampány 50 nappal a választás előtt kezdődik, ami még két nap. A Kúria joggyakorlata értelmében csak ebben a szűk időszakban vizsgálhatjuk a politikai hirdetéseket”

– mondta Litresits András ügyvéd, az NVB szocialisták által delegált tagja.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság pedig jelezte, hogy a Facebookot üzemeltető, Írországban letelepedett Metával szemben joghatóság és hatáskör hiányában nem tud eljárni

– írta a 24.hu.

A helyzet február 21-én változhat meg, a hivatalos kampány kezdetével. Ha a hirdetés akkor is fut, az NVB már vizsgálhatja az ügyet, amennyiben valaki kifogást nyújt be.

Litresits András szerint a bizottság megállapíthatja a jogsértést, eltilthatja a jogsértéstől vagy akár bírsággal is sújthatja a hirdetőt, bár hozzátette,

a fideszes többségű testületet ismerve nem tartja reálisnak, hogy elmarasztalják a Fideszt. Alternatívaként a bírósághoz fordulás vagy a Facebooknál történő tömeges bejelentés jöhet szóba.

A videó éles politikai reakciókat váltott ki. A Fidesz Budapest a videó melletti szövegben úgy fogalmazott: „Ez most még csak rémálom, de Brüsszel arra készül, hogy valósággá váljon.” Az ellenzéki oldalon a Demokratikus Koalíció rémhírterjesztés miatt feljelentést tesz. „Ezt a videót mindenhonnan törölni kell, a videó megrendelőivel, elkészítőivel, és terjesztőivel szemben pedig a törvény erejével kell eljárni” – írta közleményében Arató Gergely DK-s képviselő. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint „amit most tettek Orbánék, az a legalapvetőbb emberi és erkölcsi normákat tiporja sárba.” Litresits András szerint a videóra inkább a közveszéllyel fenyegetés vagy annak kísérlete húzható rá.

A gazdasági reklámtörvény tiltja az erőszakos vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönzést, valamint a gyermek- és fiatalkorúak fejlődését károsító reklámokat, de ezek a szabályok a politikai hirdetésekre nem terjednek ki. Az AI-tartalmakra az iparági állásfoglalás szerint az az alapszabály érvényes, hogy a reklám nem lehet megtévesztő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Így lehet 10-11 órát eltölteni a sürgősségin” – Videóban számolt be elképesztő kálváriájáról a Szeretlek Magyarország riportere
Vencelnek órákat kellett várnia, miközben rossz leletet kapott és még egy mentősökre támadó férfit is elé soroltak. A személyzet kedvessége volt az egyetlen pozitívum a káoszban.


A Szeretlek Magyarország videósa egy előadás közben lett rosszul, elképesztő vesegörcsök kínozták, így orvosai tanácsára a sürgősségi osztály felé vette az irányt. A kórházban töltött tíz órájáról készített élménybeszámolót, amelyben a magyar egészségügy minden nyűgét és báját megtapasztalta.

„Így lehet 10-11 órát eltölteni a sürgősségin 2026 Magyarországen” – kezdte kálváriájának történetét Vencel, aki hangsúlyozta, beszámolójában „nulla ferdítés” lesz. Reggel fél 11-kor lépett be a kórházba, ahol rögtön adminisztrációs falba ütközött. Mivel nem volt nála a TAJ-kártyája, és a lakcíme Zalaegerszegen van, körülményessé vált a felvétele.

„Nem örültek nekem közvetlen, hogy Budapesten vagyok, noha Budapesten adtam elő, tehát én mondtam nekik, hogy én Budapesten vagyok, én Budapesten adtam elő, segítsenek már rajtam, hát nem hiszem el”

– panaszolta.

Az első akadályok után egy kedves orvos vagy beteghordó kísérte be, ám ekkor vette kezdetét az igazi tortúra.

„Körülbelül másfél-két órán át szerintem rám sem basztak, hogyha lehetek őszinte”

– fogalmazott a riporter. Végül behívták, vért vettek tőle és infúziót is kapott a fájdalmaira, amit „nagyon-nagyon király”-nak nevezett. Az örömbe azonban üröm vegyült:

az infúziós állvány lába rossz volt, így minden alkalommal kézben kellett cipelnie, miközben mosdóba kísérték, ami „kicsit sem volt megalázó”. Ezt követően újabb órák teltek el várakozással, majd jött a döbbenetes hír: valószínűleg összecserélték a vérmintáját.

Az eredmények ugyanis egyáltalán nem feleltek meg a korának. „Semmi értelme nincsen annak, amit látnak a lapon, ez a lényeg” – összegezte a helyzetet. A kórházi személyzet így a vizsgálatok megismétlése mellett döntött, miután Vencel már 4-5 órát töltött a sürgősségin. Újabb vizeletminta és vérvétel következett.

A magyarországi sürgősségi osztályokon a betegeket állapotuk súlyossága szerint rangsorolják, vagyis triázsolják. A nem életveszélyes állapotban lévő páciensek, mint Vencel is, gyakran órákat kénytelenek várni, amíg egy súlyosabb eset ellátása zajlik. Ez a rendszer az ellátóhelyek leterheltsége miatt elkerülhetetlen.

Este hat óra körül jutottak el odáig az orvosok, hogy CT-vizsgálatra küldenék, de a várakozás nem ért véget, mivel folyamatosan érkeztek a súlyosabb esetek, akiket érthető módon előre vettek. Vencel több abszurd jelenetnek is szemtanúja volt.

Volt egy beteg, aki folyamatosan káromkodott, majd az ágyból kiszökve a mosdóban esett el. Egy másik férfit pedig azért soroltak elé, mert korábban rátámadt a mentősökre.

„Körülbelül olyan 20 óra, 10 perc környékén, 20 óra, 20 perc környékén tájékoztatott az orvos arról, hogy mik lettek végül is az eredmények” – mesélte Vencel. A CT végül azt igazolta, amit ő maga is sejtett a veseköveiről.

A diagnózis után gyógyszereket kapott, de még a zárójelentésre is várnia kellett, így végül este háromnegyed 9 körül, közel tíz óra után hagyhatta el a kórházat.

„Nagyon sok időt töltöttem el, annak ellenére, hogy összesen egyetlen egy labort és egyetlen egy CT-t kaptam. Ez Magyarországon 8-9-10 órában kerül jelenleg a sürgőségén”

– vonta le a következtetést.

Bosszankodva távozott, de a negatívumok mellett a pozitív élményeket is kiemelte. Az orvosokról és ápolókról azt mondta, „mindenki megfelelően szakmailag felkészült volt, és nagyon-nagyon-nagyon kedves volt velem”. Úgy érezte,

a probléma nem a személyzettel, hanem a rendszerrel van: a vizsgálatokhoz való hozzáférés rendkívül körülményes, a kórház nincs felkészülve a betegek gyors ellátására.

A hosszú várakozásnak azonban volt egy váratlan hozadéka: a váróban a sorstársak között közösség épült. „Nagyon-nagyon kedves emberekkel találkoztam ott a váróban, és a váróban már mindenki politizált, és szinte barátságot kötött. Úgyhogy ez a nap végén egy jó élmény volt” – zárta történetét Vencel.

Tízórás kálvária a sürgősségin:

@szeretlekmagyarorszag.hu #kórház #magyar #vlog #szeretlekmagyarország #szmo ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk