Novák Katalin: Európa nélkül nincs magyar jövő, ahogy Magyarország nélkül sincs európai jövő

„Most ugyanazok vezénylik a nosztalgiát, akik akkor az ő kirúgásával vélték megúszni a botrányt és benne a saját szerepüket” - írta Lakner Zoltán, politikai elemző a Facebook-oldalán arra reagálva, hogy a napokban a kormányoldalon ismét lebegtetni kezdték a kegyelmi botrány miatt lemondott Varga Judit lehetséges visszatérését.

A politikai elemző szerint

Meg abba bukott bele, hogy Novák Katalin mellett vele vitették el a balhét a főnöke meg a párttársai, amúgy részben jogosan, s csak annyiból méltánytalanul, hogy a felelősség rájuk eső részét így vélték elhallgathatónak” - írta.

- jegyezte meg a politikai elemző, aki szerint „ez egy olyan kétélű fegyver, ami könnyen visszafelé sülhet el”.

Mint azt mi is megírtuk: Gulyás Gergely a Facebook-oldalán közzétett videóban felolvasta egy levélíró üzenetét, amiben arra kérték, tegyen annak érdekében, hogy Varga Judit visszatérjen a politikába. Gulyás a levél felolvasásával üzent Vargának, hogy térjen vissza.

Varga Judit visszatérése a kormányinfón is téma volt. A minisztertől megkérdezték, hogy mennyi esélyt lát a volt igazságügyi miniszter visszatérésére, és milyen pozícióban látná viszont szívesen. Gulyás szerint Varga több pozícióra is alkalmas lenne, de többször is elmondta, hogy tudomása szerint nem tervezi, hogy visszatérne a politikába. Ám azt megígérte, hogy jövő héten találkozik vele, és rákérdez erre Vargánál is.

Jó lenne elkerülni a lila minősítést – ezt mondta Szijjártó Péter a Parlament gazdasági bizottságának ülésén annak kapcsán, hogy a magyar hírszerzés egy titkos besúgóhálózatot működtethetett Brüsszelben. Ahogy mi is megírtuk, a Direkt36 cikke szerint uniós intézményeknél dolgozó magyarokat próbáltak beszervezni Brüsszelben a 2010-es években, míg végül a hálózat feje 2017-ben lebukott, és magával rántotta az egész rendszert. Azt is írták, hogy a belga titkosszolgálat a kék helyett egyre inkább a kevésbé bizalmas, lila kategóriába sorolja Magyarországot.

A Telex beszámolója szerint a bizottsági ülésen a külügyminiszter azt mondta:

A miniszter a gödi Samsung-gyárral kapcsolatban felidézte, hogy a bíróság a héten megsemmisítette a működéshez szükséges egyik engedélyt.

Az akkumulátorgyárak veszélyes hulladékáról azt mondta, Magyarországon már van feldolgozási kapacitás, és további szereplőkkel is tárgyalnak. Elsősorban barnamezős beruházásokat vizsgálnak, és a konkrét helyszínek kijelölése után kikérik a helyi közösség véleményét.

Szijjártó a gazdasági helyzettel kapcsolatban azt mondta, az elmúlt években három nagy válsággal kellett foglalkozni: a migrációval, a járvánnyal és az orosz–ukrán háborúval. Úgy látja, a vámok, a szankciók és az elszigetelődés miatt az Európai Unió versenyképessége visszaesett, és nő a lemaradás Kínával és az Egyesült Államokkal szemben.

A HIPA 139 megállapodást kötött nemzetközi beruházásokra 5455 milliárd forint értékben, ehhez 255 milliárd forint támogatás járt. Beruházási volumenben a kínai cégek vezettek, utánuk a koreai, majd a magyar vállalatok következtek. A legtöbb támogatott beruházást, 37-et, magyar cégek valósítottak meg. A létrejött munkahelyek hat százaléka kínai vállalatokhoz kötődik. Az idei első kilenc hónapban tíz K+F-beruházásról született megállapodás, további húszról tárgyalnak. A miniszter szerint a magyar kormány a régiós versenytársakhoz mérve több beruházást tudott behozni, a HIPA-projektek összértéke 10,3 milliárd euró.

Úgy véli, a Horvátországból érkező Adria-vezeték nem tudna eleget szolgáltatni, a korábbi tesztek eredménytelenek voltak, és a leválással a horvát fél monopolhelyzetbe kerülne. Hozzátette, a horvátok az orosz–ukrán háború kezdete óta az európai benchmark ötszörösére emelték az olajárat.

A Paks II. ügye is előkerült: szeptember elején az Európai Unió Bírósága megsemmisítette a projektnek nyújtott magyar állami támogatás európai bizottsági jóváhagyását. Szijjártó szerint ez nem befolyásolja a beruházást, mert a döntés az Európai Bizottsággal szemben született, amiért az nem vizsgálta megfelelően a beruházást. A megállapítások szerint az eljárásokat ismét le kell folytatni, ami hónapokig, esetleg évekig is eltarthat.

Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy kivizsgálja azokat a jelentéseket, amelyek szerint a magyar kormány hírszerzőket küldött Brüsszelbe, hogy információkat gyűjtsenek az Európai Unió intézményeiről és magyar uniós tisztviselőket szervezzenek be - írja a Politico.

Ahogy mi is megírtuk, a Direkt36 tényfeltáró központ belga és német újságírókkal közösen készített cikkében arról írt, hogy a magyar hírszerzés az Európai Bizottság több magyar munkatársát, uniós alkalmazottakat is megpróbált beszervezni a 2010-es években, viszont ezt annyira nyilvánvalóan és szakmaiatlanul csinálták, hogy lebuktak, és szétesett a hálózatuk.

Az Európai Bizottság csütörtöki sajtótájékoztatóján Ujvári Balázs szóvivő azt mondta:

Azt is közölte, hogy egy belső munkacsoportot fognak alakítani az ügy kivizsgálására. Ennél több információt biztonsági okokból egyelőre nem hoznak nyilvánosságra.

Az EU-hoz rendelt magyar Állandó Képviseletet (ÁK) 2015 és 2019 között Várhelyi Olivér vezette, aki ezután biztosként vállalt szerepet az Európai Bizottságban. A Direkt36 cikke szerint Várhelyi pozíciójából adódóan minden bizonnyal tudott arról, mi történik az ÁK-n, és többször járt az Információs Hivatal vezetésénél is. Az Euronews kérdésére, miszerint tisztában voltak-e ennek gyanújával, amikor Várhelyi a kinevezésekor átesett az ilyenkor szokásos biztonsági vizsgálaton, Ujvári azt válaszolta: „Nem hiszem, hogy lennének ilyen típusú információink”

A Telex megkérdezte azt is, általánosságban jelezné-e a Bizottság, ha egy kormányzat a cikkekben leírt viselkedést mutatná. A testület vezető szóvivője, Paula Pinho erre nem adott egyértelmű választ. A lap ennek kapcsán megemlíti, hogy az egyik uniós alapszerződés lojális együttműködésre kötelezi a tagállami hatóságokat, és ez számos per alapja is volt már az EU bíróságán.

Az Európai Parlamentben Elio Di Rupo képviselő, volt belga miniszterelnök eseti vizsgálóbizottságot kezdeményezett, és azt kérte, hogy az új testület tisztázza a helyzetet. Mint mondta,

A magyar kormány részéről eddig Szijjártó Péter külügyminiszter szólalt meg az ügyben.

Miskolcon új helyszínre került a türelmi zóna, számolt be róla az RTL Híradó. A közgyűlés a korábbi területet néhány száz méterrel arrébb jelölte ki, buszmegálló közelébe, a Fruska gyermekotthon szomszédságába. Az országban korábban először itt jelöltek ki olyan utcát, ahol a prostitúció törvényesen folytatható.

Az előző, baloldali többségű városvezetés négy éve döntött a korábbi helyszínről. Most a fideszes többségű testület vitte át a zónát. Az ellenzéki képviselők a háromszáz méteres védőtávolságra hivatkozva nem támogatták a rendeletet. A Fruska gyermekotthon közel van az új területhez, az intézményben családjukból kiemelt, lelkileg sérült, bántalmazott, 10–12 éves kislányok élnek.

Barta György, az MSZP önkormányzati képviselője szerint a gyermekotthon túl közel van a kijelölt helyszínhez. Úgy fogalmazott, hogy ha az egyik oldalról mérik, megvan a 300 méter, a másik irányból viszont nincs.

A városvezetés azzal indokolta a változtatást, hogy a régi helyen nincs átmenő forgalom és közvilágítás. Szerintük emiatt a nők a közeli lakótelepen jelentek meg, ahol a közbiztonság romlott, és erre volt, aki panaszkodott. Baranyi László azt mondta, a lányok szolgáltatást nyújtanak, vannak, akik vigyáznak rájuk, és a környéken sok ilyen eset fordul elő.

A gyermekvédelmi központ vezetője közölte, hogy

A fideszes városvezetést megkérdezték, miért nem egyeztetett az intézménnyel a döntés előtt, választ nem adtak. A helyi frakció szerint minden szabályt betartottak. Bajusz Gábor önkormányzati képviselő azt mondta, a gyermekvédelem az egyik legfontosabb ügy, ezért született olyan közgyűlési döntés, amelynek lényege az volt, hogy egy játszótér és lakótelep mellől elvigyék a türelmi zónát.

Az ügyben Magyar Péter is megszólalt a közösségi oldalán: