prcikk: Nem tiltják be a glifozátot itthon egyelőre, amit az egyik legveszélyesebb gyomirtónak tartanak | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Nem tiltják be a glifozátot itthon egyelőre, amit az egyik legveszélyesebb gyomirtónak tartanak

Hosszú ideje zajlik a vita a környezetvédő szervezetek és az EU között arról, hogy valóban rákkeltő hatású-e. Közben daganatos betegségben szenvedők pert nyertek glifozáttartalmú gyomirtószereket gyártó vállalat ellen.


Július végén új módszert tesztelt a burkolatból kinőtt gyomok eltávolítására a Főkert: növényi olaj, szőlőcukor és keményítő, valamint víz keverékéből habosítják a 95 fokos gőzt, és ezzel kezelik a gyomos területet. A kísérletről a Főkert a Facebook-oldalán számolt be.

Az angol módszert azért próbálták ki, hogy a főváros megszabadulhasson a glifozát nevű gyomirtószer használatától.

2015-ben ugyanis a glifozátot az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolással látta el.

2019-ben a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) és a Washingtoni Egyetem kutatói korábbi esettanulmányokat is figyelembe véve állapították meg, hogy 41 százalékkal nőtt a non-Hodgkin limfóma, vagyis az immunrendszert támadó, rosszindulatú daganatos megbetegedés kialakulásának esélye azoknál az embereknél, akik glifozát tartalmú szerekkel dolgoznak.

Állítólag nem a lehetséges rákkeltő hatás az egyetlen gond a glifozáttal. Többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását okozhatja, és felelős lehet születési rendellenességekért is.

A Népesedési Kerekasztal nevű magyar szervezet tavaly márciusi nyilatkozatában más egészségügyi problémákat is a glifozátnak tulajdonított. Szerintük a meddőség egyik oka a táplálékkal naponta magunkhoz vett vegyszerek, például a glifozát, illetve a mikotoxinok mennyisége; a férfiak nemzőképessége is csökkent az 1970-es évektől napjainkig, a nőknél meg egyre gyakoribbak a női betegségek. Azt írták, olyan hétköznapi élelmiszerek tartalmaznak mikotoxinokat vagy glifozátot, mint a gabona, a tej vagy a hús.

A rákkeltő hatással vádolt glifozát használata miatt az Egyesült Államokban kártérítési perek is indultak. A glifozáttartalmú Roundup gyomirtó miatt indított kártérítési perben a Bayer 10 milliárd dollárt fizet a céget perelő károsultaknak Amerikában – erről számolt be a Greenpeace idén júniusban.

„Perek eddig is folytak a glifozát miatt, de ami miatt a téma az utóbbi időben fókuszba került, az, hogy az egészségügyi világszervezet a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta be” - mondja Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

„A kártérítés azért fontos, mert a Rundupot forgalmazó vállalat a világ egyik legnagyobb konglomerátuma, elképesztő gazdasági hatalommal rendelkezik, de a sokadik pert vesztik el ezen a területen. Várhatóan további perek is lesznek. Jelenleg a vita arról zajlik az EU-ban, hogy mekkora a kockázat, mert lehetséges rákkeltő besorolást sem az Európai Vegyianyag-ügynökség, sem az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nem követte. Arról, hogy milyen mértékben befolyásolta az utóbbi döntési folyamatot a Monsanto, számos cikk született.”

Simon Gergely szerint az egyik legnagyobb probléma az, hogy a vegyszerről nem azt mondta az EU, hogy nem rákkeltő, hanem azt, hogy az a kitettség, amivel mi találkozunk, még nem jelent kockázatot.

„Csakhogy a glifozát mindenütt jelen van, ezt számos vizsgálat megmutatta. Kimutatták sörben, borban, felszíni vizekben, emberek vizeletében. Szinte mindenki vizeletében megtalálható. Mivel mindenütt ott van, nem lehet elkerülni a glifozáttal való találkozást. Így az a gyanú, hogy rákkeltő lehet, eleve aggályokat vet fel.”

És hogyan érinti az ügy Magyarországot? Úgy, hogy a Greenpeace szerint a glifozát itthon is messze a legnagyobb mennyiségben használt gyomirtószer. Többek közt a vasúti pályákat vagy az utcákon, a gazzal teli repedéseket is ezzel kezelik, a vegyianyagot belélegezhetjük. „Elvileg védőtávolságot kellene tartani a szer használatakor, de én magam láttam, amikor júliusban ültem a Fogaskerekű mellett egy büfében a Városmajorban, és éppen gyomirtózták a töltést, hogy elárasztott bennünket a vegyszer. Tehát pontosan tudom, mennyire veszik komolyan a munkaegészségügyi előírásokat.”

A glifozátot nemcsak gyomirtásra használják, hanem állományszárításra is, vagyis arra, hogy „megöljék” a terményt betakarítás előtt. Emiatt egy sor olyan terményben található meg, mint a napraforgó vagy a köles, és egy csomó élelmiszerben megtalálható.

Simon Gergely hozzáteszi, azt sem árt tudni, hogy a glifozátra rendszerint irreálisan magas határértéket szabnak meg, vagyis attól, hogy nem mérnek határérték feletti szennyezettséget, még ne gondoljuk, hogy biztonságos az a határérték. Jelenleg pár európai állam, például Franciaország korlátozni kezdte a használatát, Németország tavaly jelentette be, hogy 2023 után teljesen betiltja a glifozátot, a köztes időben pedig korlátozni fogja a szer kereskedelmét, és Ausztria is a glifozát hatóanyagú gyomirtó betiltásáról döntött.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországon volt-e valaha szándék a glifozát betiltására, a Greenpeace szakembere azt válaszolja, hogy hazánk az egyik legharcosabb ország, amelyik a szer megmaradásáért küzd. „Már két évtizede követem ezt a területet, és Magyarország azért, hogy egy szűk nagyipari-mezőgazdasági termelői rétegnek nagyobb profitja legyen, egy gyaníthatóan rákkeltő szer megmaradásáért küzd, miközben Magyarországon vannak a legelszomorítóbb rákstatisztikák, élen járunk szinte az összes daganattípus előfordulásában.”

A glifozát betiltásával kapcsolatos egyik ellenérv rendszerint az, hogy az elhagyásával csökkenne a mezőgazdasági termelés.

A Greenpeace a honlapján tette közzé, hogy a „Növényvédő szer hatóanyagok tervezett kivonásának várható hatása a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben” című tanulmány óriási károkat vizionál arra az esetre, ha kivonnának bizonyos, az emberi egészséget és a környezetet károsító növényvédő szereket, elsősorban a glifozátot a mezőgazdaságból. Ezzel szemben 2017 őszén a Bonni Egyetem és az ETH Zürich közös kutatásban mutatta be, hogy csupán minimális károkkal lehet számolni a glifozát kivonása esetén a kukoricaszilázs (a teljes növényt tartalmazó takarmány) termelése során.

A vizsgálatok alapján csupán 0,5-1 százalékos maximális termeléscsökkenéssel számolnak.

És amikor 2017-ben az Unióban a szer újraengedélyezéséről döntöttek, Magyarország a glifozát használata mellett lobbizott. „Amikor legutóbb Magyarországot kérdezték, azt mondta, nem tervezi semmilyen formában a glifozát korlátozását” - mondja Simon Gergely.

A glifozátot 1970-ben fedezték fel, 1974-ben kezdték el alkalmazni, ám a felfutása a GMO-növényekkel kezdődött, mert a legelterjedtebb GMO-k glifozát-rezisztensek, így termesztésükkor még több glifozátot kellett használni. Viszont már 1999-ben tudtak a glifozát használatának lehetséges kockázatairól.

A szer betiltására néhány éve európai polgári kezdeményezés indult, a petíciót jóval többen írták alá, mint amennyi ahhoz kellett volna, hogy az Európai Bizottság lépjen. Ám hiába gyűlt össze 1,3 millió aláírás, a bizottság nem döntött a glifozát betiltásáról. Simon Gergely azt mondja, kiderült, hogy az EB és európai hatóságok valójában a Monsanto ghostwritereinek anyagai és a cég saját tanulmányai alapján döntöttek a glifozátról.

„Az is látszik, hogy az EU sem volt egységes az újraengedélyezésben. Egyfelől a szokásos 15 év helyett csak 5 évre engedélyezték újra, számos tagállam nem támogatta, hajszálon múlt az újraengedélyezés. Másfelől kissé abszurd, hogy tudományos kérdésben miért többségi szavazás dönt, ahelyett, hogy tudományos alapon döntenének.”

És a Greenpeace mit tehet az ügyben? Például az európai aláírásgyűjtéskor is igyekeztek minél jobban mozgósítani. „Akkor még tagjai voltunk a növényvédelmi bizottságnak” - mondja Simon Gergely.”Csakhogy annyira erős volt az ipari dominancia, hogy kiléptünk, mert nem akartunk legitimizálni egy olyan testületet, amelyben a kormányzati szereplőknek és a szakértőknek az ipar érdekei diktálnak.”

A Greenpeace egy, a honlapján közzétett nyilatkozatban akkor azt írta: „A döntéshozatal során a magyar lakosság egészségvédelmének, valamint az élővilág és a termőtalaj megőrzésének szempontjait felülírják a vegyipar, valamint a nagyipari mezőgazdaság érdekei.”

A glifozát használatával és esetleges betiltásával kapcsolatban kérdéseinkkel megkerestük az Agrárminisztériumot. A következők voltak a kérdéseink. "Tervezi-e Magyarország Németországhoz és a szomszédos Ausztriához hasonlóan a glifozát betiltását? 2015-ben ugyanis a glifozátot az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolással látta el. A Népesedési Kerekasztal pedig a glifozátot is megnevezte a hazai meddőségi problémák egyik okaként.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Dobrev Klára: Szóljon már valaki Orbánnak, Putyin és Trump is Európa gyengítésére használja őt
A DK elnöke Facebook-posztban kritizálta Orbán Viktor külpolitikáját. A „kisegér” hasonlat egy korábbi, kiszivárgott telefonleiratra utalhat, amely szerint a kormányfő így ajánlotta fel szolgálatait Putyinnak.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 07.



Putyin és Trump Európa gyengítésére használja Orbán Viktort” – ezzel a kemény állítással szállt bele a kampányhajrába Dobrev Klára a Facebook-oldalán. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a miniszterelnöknek már nem kellene a két vezető kegyeit keresnie.

A politikus egy bejegyzésben azt írta, valakinek szólnia kellene a kormányfőnek, hogy mind Vlagyimir Putyin, mind Donald Trump eszközként tekint rá Európa megosztása érdekében.

Dobrev Klára szerint Orbán Viktornak „sem Putyinnak, sem Trumpnak nem kell már kisegérként hízelegnie.”

A „kisegér” hasonlat nem a semmiből jött. A poszt egy korábban, Bloombergre hivatkozó cikkekben megjelent telefonbeszélgetés-leiratra utalhat. Eszerint Orbán Viktor egy mesére hivatkozva ajánlotta fel szolgálatait Vlagyimir Putyinnak, amire az orosz elnök a feljegyzés szerint nevetéssel reagált. Az eredeti dokumentum ugyanakkor nem hozzáférhető.

Dobrev nemcsak Putyint, hanem Donald Trumpot is megemlítette. A posztjának hátterét adhatja, hogy az amerikai elnök és alelnöke látványosan állt be a magyar kormányfő mögé a választási kampányban.

J. D. Vance amerikai alelnök egy budapesti látogatásán kijelentette, hogy azért jött, hogy segítsen Orbán Viktornak. Később a miniszterelnökkel közös nagygyűlést is tartottak az MTK Sportparkban.

A nemzetközi sajtó is felfigyelt a szoros kapcsolatra.

A Washington Post arról írt, hogy a választási hajrában Trump és Putyin is beállt Orbán mögé.

A lap szerint a magyar kormányfő kereste a lehetőséget egy találkozóra Trumppal, és mindkét vezetőtől politikai támogatást kap.

Dobrev Klára posztja olyan közhangulatban született, amelyben a külföldi befolyásolás témája amúgy is jelen van. Egy friss Medián-felmérés szerint a választók messze Oroszországot tartották a legvalószínűbb külső beavatkozónak a választásba.

Miközben a DK elnöke szerint Orbán Viktor külföldi érdekek eszközévé vált, a miniszterelnök egy friss interjúban az őt ért kritikákra reagálva Nicolae Ceaușescuhoz hasonlította magát, azzal a különbséggel, hogy szerinte ő sokkal jobb szónok a néhai román diktátornál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Trump tűzszünetet kötött Iránnal, de Izrael máris jelezte, hogy nem mindenhol tartja be
Donald Trump elnök két hétre szóló tűzszünetet jelentett be Iránnal, de Izrael azonnal jelezte, hogy a megállapodás nem terjed ki a libanoni frontra. A közvetítő Pakisztán ezzel szemben azt állította, hogy a megegyezés mindenhol, így Libanonban is érvényes.


Két hétre szóló tűzszünetben állapodott meg az Egyesült Államok és Irán kedden, kevesebb mint két órával azelőtt, hogy lejárt volna Donald Trump amerikai elnök határideje egy „egész civilizáció” elpusztítására. A bejelentés ellenére szerda hajnalban a Perzsa-öböl több országában és Izraelben is rakétariadók voltak, miközben a felek ellentmondásos nyilatkozatokat tettek a tűzszünet részleteiről - adja hírül a CNN.

A megállapodás feltétele, hogy Irán azonnal, teljes körűen és biztonságosan nyissa meg a létfontosságú Hormuzi-szorost. Donald Trump a Truth Social oldalán jelentette be a megegyezést, amelyet pakisztáni közvetítéssel hoztak tető alá.

Irán is megerősítette a tűzszünetet, de győzelemként kommunikálta. „Örömhírrel szolgálunk Irán nagy nemzetének: a háború célkitűzéseinek csaknem mindegyike teljesült, és bátor fiaitok történelmi tehetetlenség és tartós vereség állapotába taszították az ellenséget” – közölte az ország Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsa.

Figyelmeztettek ugyanakkor: „Kezünk továbbra is a ravaszon van, és ha az ellenség a legkisebb hibát is elköveti, teljes erővel válaszolunk”.

A testület szerint a tárgyalások alapját egy tízpontos iráni javaslat adja, amely többek között az amerikai erők kivonását, a szankciók feloldását és egy kötelező érvényű ENSZ-határozatot is tartalmaz.

A megállapodás részletei azonban azonnal ködössé váltak.

Izrael szerint ugyanis a tűzszünet nem terjed ki Libanonra, miközben a közvetítő pakisztáni miniszterelnök ennek az ellenkezőjét állította.

Sehbáz Saríf azt mondta, a megegyezés „mindenhol, Libanont is beleértve” azonnal hatályos.

A bejelentést követő órákban a Perzsa-öböl több országában és Izraelben is megszólaltak a szirénák bejövő rakéta- és drónfenyegetések miatt. Az izraeli hadsereg közölte, hogy továbbra is hajt végre csapásokat iráni célpontok ellen.

A megállapodás kulcsa a Hormuzi-szoros, a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala, amelynek blokkolása súlyos hatással lenne a globális energiapiacra. Donald Trump korábban úgy nyilatkozott, hogy a szoros védelme nem az Egyesült Államok dolga, hanem a térség országaié.

A mostani tűzszünetet egyre keményebb fenyegetések előzték meg. Trump közvetlenül a határidő előtt egy egész civilizáció elpusztításával fenyegetett, húsvétkor pedig egy 48 órás ultimátumot intézett Teheránhoz, amit az irániak akkor ostobaságnak neveztek. Az elnök korábban felvetette azt is, hogy az amerikai hadsereg elfoglalhatná Irán legfontosabb olajexport-központját, a Kharg-szigetet.

A felek a tervek szerint pénteken Iszlámábádban ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy a pakisztáni közvetítéssel kidolgozott keretek alapján egyeztessenek a részletekről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán kézmozdulata elárulta, nem annyira biztos a választási győzelmében, mint J. D. Vance
A magyar kormány közvetítésében nem lehetett látni a mozdulatot. A miniszterelnök akkor nyilvánult meg, amikor az amerikai alelnök a biztos választási győzelméről beszélt.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 07.



J. D. Vance amerikai alelnök a keddi, Orbán Viktorral közösen tartott sajtótájékoztatón nyíltan támogatásáról biztosította a magyar miniszterelnököt a választási kampányban.

magyar kormány élő online közvetítésében az első mondatoknál végig az amerikai alelnököt mutatták, így csak a helyszínen ülők számára volt látható, hogy Orbán Viktor milyen kézmozdulatot tett, amikor Vance magabiztosan nyilatkozott a győzelemről.

- Nem biztos az még jelezte Orbán gesztusa, majd annyit szóban még hozzáfűzött a győzelmi jóslatra, hogy: ez a terv.

Az alelnök az Associated Press tudósítása szerint kijelentette, bízik Orbán Viktor győzelmében, ugyanakkor hangsúlyozta, nem akarja megmondani a magyaroknak, hogyan szavazzanak.

J. D. Vance közölte, azért érkezett, hogy „amennyire csak lehetséges”, segítse Orbán Viktor kampányát.

A nyilatkozatra reagálva Magyar Péter úgy fogalmazott, az Egyesült Államok „elengedte Orbán Viktor kezét”.

A TISZA Párt elnöke szerint Vance szavai azt jelentik, hogy Washington már egy esetleges új miniszterelnökkel való együttműködésre is felkészült.

J. D. Vance és felesége kedd délelőtt érkezett meg Budapestre, ahol Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadta. A sajtótájékoztatót követően a két politikus egy közös nagygyűlést is tart.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Rogán Antal 50 milliós lakáskölcsönt vezetett be a titkosszolgáknak a választás előtt
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter rendelete a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományának nyújt kiemelkedő lakhatási támogatást. Az intézkedés a Tisza Párt informatikusát érintő botrány kirobbanása után lépett hatályba.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 07.



Alig két héttel a választások előtt, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő politikai botrányok közepette új, kiemelkedően kedvező lakhatási támogatási rendszert vezetett be Rogán Antal. Az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Nemzeti Információs Központ állománya és alkalmazottai akár 50 millió forintos munkáltatói kölcsönt is igényelhetnek.

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter rendelete március 31-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A jogszabály indoklása szerint a kölcsön bevezetésének célja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok dolgozóinak anyagi és erkölcsi megbecsülésének erősítése.

A rendelet egyúttal azt is hivatott biztosítani, hogy az egyes szolgálatok főigazgatói számára meglegyenek „a nagyobb és szélesebb döntési jogkörök”.

A munkáltatói kölcsön a vételár vagy az építési költség 90 százalékát teheti ki, de legfeljebb 50 millió forint lehet. A visszafizetési határidő pedig vásárlás esetén elérheti a 25 évet is.

Az intézkedés időzítése azért is figyelemre méltó, mert a rendelet épp azt követően jelent meg, hogy a Tisza Párt „Gundalf” becenevű 19 éves informatikusa a nyilvánosság előtt beszélt arról, hogy szándékosan közölt dezinformációkat az Alkotmányvédelmi Hivatal kihallgatásán. Állítása szerint előre figyelmeztették, hogy a Tisza Párt ellen akarják fordítani az információkat. Az ügy komoly politikai vihart kavart. A kormányoldal szerint a szolgálatok a dolgukat végezték.

Az elmúlt hetekben ez nem az egyetlen, titkosszolgálatokat is érintő ügy volt: Rogán Antal minisztériuma elismerte egy üzletember lehallgatását, bár a kormány szerint az esetnek nem volt köze a Tisza Párthoz.

A választás előtti feszült légkört jelzi, hogy Magyar Péterék bejelentették, a választási csalásokra készülve minden szavazókörbe küldenek megfigyelőt, Rogán Antal pedig korábban arról beszélt, hogy egy kemény időszakra számít a választás után, amelyet április 12-re tűztek ki.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: