Nagyjából 10 olyan háziorvos van, aki elvi okokból nem olt

Magyar Péter a közösségi oldalán tette közzé pártja álláspontját az Országgyűlés alelnökének személyével kapcsolatban.

A politikus a bejegyzésében azt is közölte, hogy pártja más személyt vár a Fidesztől a pozícióra: „Várjuk a Fidesz új jelöltjét!”.

A bejelentés előzménye, hogy a TISZA Párt korábban kompromisszumkészséget jelzett, és közölte, hogy az ellenzéki pártok, köztük a Fidesz is kapnak alelnöki helyet az Országgyűlésben. A mostani posztban megfogalmazott személyi vétó új elem, mivel korábban nem neveztek meg olyan politikust, akit kizárnának a tisztségből.

Az Országgyűlés alelnökeinek személyéről a parlamenti pártok az alakuló ülés körüli egyeztetéseken döntenek. Magyar Péter és a TISZA Párt már hónapok óta élesen bírálja Szijjártó Péter külpolitikáját és Oroszország felé való nyitását.

A választást követően, április 17-én Magyar Péter még arról beszélt, hogy az ellenzéknek, így a Fidesznek is lesz alelnöke a Házban. A mostani, Szijjártó Péter személyére vonatkozó bejelentés ezt az általános megállapodási szándékot korlátozza.

Magyar hatósági kérésre az Európai Parlamentben megindult az eljárás Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztéséről. A bejelentést hétfőn Strasbourgban tette meg Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki az ügyet a jogi szakbizottsághoz utalta – számolt be róla az MTI. A kérelem pontos tartalmáról az elnök nem közölt részleteket.

Az eljárásrend szerint a jogi bizottság zárt ülésen vizsgálja a kérést, majd javaslatot tesz a plenáris ülésnek, ahol a képviselők egyszerű többséggel döntenek.

Fontos, hogy a mentelmi jogról a képviselő egyoldalúan nem mondhat le, annak felfüggesztését legfeljebb maga is kérheti.

A mostani nem az első ilyen ügy, amely magyar képviselőket érint: az EP jogi bizottsága tavaly ősszel nem javasolta többek között Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését sem.

Ahogy már írtunk róla, Deutsch Tamás a Facebookon azt írta, Magyar Péter édesanyja, Erőss Monika tett ellene rágalmazás miatt feljelentést. A Fidesz politikusa szerint a feljelentés oka az a kijelentése volt, miszerint

Deutsch a posztjában azzal is vádolta Magyar Pétert, hogy azt mondta: „rengeteg rokonom bíró és ezért meg fogom nyerni az összes peremet”. A fideszes képviselő szerint „ügyvédet perrel fenyegetni olyan, mint szakácsot a főzéssel”, és hozzátette: „Próbálkozott már ezzel a kommunista hatalom, próbálkoztak a posztkommunisták és a liberálisok, és próbálkozhat ezzel a Tisza-hatalom is, de szólok: most sem fog sikerülni! Ennyi”.

Erőss Monika a poszt alatt reagálva valótlanságnak nevezte Deutsch állításait. Szerinte a feljelentés valódi oka nem a fideszes politikus által idézett mondat volt.

Erőss Monika azt is tagadta, hogy fia valaha mondott volna olyat, hogy a bíró rokonai miatt nyerné meg a pereit, és felszólította a képviselőt, hogy távolítsa el a posztjához engedély nélkül felhasznált családi fotót.

Bruttó 38 801 013 forinttal és további juttatásokkal távozik a hatalomból a választási vereség után Orbán Viktor. A leköszönő miniszterelnöknek 16 évig állami autó, 8 évig pedig iroda is jár, de a miniszterelnöki végkielégítés egy részét vissza kell fizetnie, ha fél éven belül állami cégben kap vezetői pozíciót.

A bruttó 7,58 millió forintos fizetésétől búcsúzó Orbán juttatásairól a Telex számolt be részletesen. A távozó miniszterelnököt a megbízatása megszűnése után annyi ideig illeti meg a hivatali autó sofőrrel, ameddig a tisztséget betöltötte (16 év), és ennek felére, azaz 8 évig egy iroda is, kétfős titkársággal.

A miniszterelnöki végkielégítésre vonatkozik egy megkötés: vissza kell azt fizetnie, ha 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vállal vezető pozíciót.

A kifizetések és juttatások azután váltak aktuálissá, hogy az április 12-i országgyűlési választást a Tisza Párt nyerte. A vereséget Orbán Viktor még aznap este elismerte, Magyar Péter pedig megerősítette, hogy a leköszönő kormányfő telefonon gratulált neki. Orbán Viktor később bejelentette, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, a Fidesz elnökeként a „nemzeti oldal” újjászervezésére koncentrál.

A juttatások folyósításának időzítése a megbízatások formális megszűnéséhez kötött. A képviselői jogviszony az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülésével ér véget, míg a miniszterelnöki tisztség az új kormány megalakulásával szűnik meg. A végkielégítésekről és a volt kormányfői juttatásokról a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az állami vezetők jogállásáról szóló törvény rendelkezik.

Kilencvennyolc éves korában elhunyt Edith Eva Eger magyar származású klinikai pszichológus, író és holokauszt-túlélő, A döntés című világhírű könyv szerzője. Az Egyesült Államokban élő pszichológus halálhírét magyar kiadója, az Open Books közölte – írta a Transtelex.

Családja egy bejegyzésben tudatta, hogy Eger méltósággal távozott.

Edith Eva Eger 1927-ben született, gyermekkorát Kassán töltötte, ahol tehetséges balerinaként és tornászként az olimpiai keret tagja volt, amíg a zsidótörvények miatt el nem távolították a csapatból.

Tizenhat éves korában, 1944 tavaszán családjával együtt a kassai gettóba, majd májusban Auschwitzba deportálták. Szüleit megérkezésük napján Josef Mengele a gázkamrába küldte. Edithet a táborban a túlélésért arra kényszerítették, hogy táncoljon Mengelének. Nővérével, Magdával több koncentrációs tábort is megjárt, végül 1945 tavaszán amerikai katonák szabadították fel őket a gunskircheni táborból, a teljes kimerültség határán.

A háború után ismerkedett meg férjével, a szintén túlélő Éger Bélával. A kommunista hatalomátvétel elől 1949-ben az Egyesült Államokba emigráltak. Edith Eva Eger évtizedeken át küzdött saját traumáinak feldolgozásával, és már felnőttként iratkozott be az egyetemre. Diplomáját, majd 1978-ban, 51 évesen a klinikai pszichológiai doktori fokozatát is a Texasi Egyetemen szerezte meg. Szakmai útját nagyban befolyásolta barátsága és mentori kapcsolata a szintén holokauszttúlélő pszichiáterrel, Viktor E. Frankllal. Évtizedekig praktizált Kaliforniában és oktatott a San Diegó-i Kaliforniai Egyetemen.

Bár szakmájában elismert terapeuta volt, a széles körű nemzetközi ismertséget viszonylag későn megírt könyvei hozták el számára, melyekre Philip Zimbardo pszichológus bátorította. Műveiben saját élettörténetét és terápiás eseteit ötvözve mutatta be a poszttraumás növekedés és a megbocsátás lehetőségeit.

Legismertebb, 2017-ben megjelent önéletrajzi ihletésű műve A döntés, amelyben a koncentrációs táborok borzalmait és a belső szabadsághoz vezető lelki utat írja le. Ezt követte Az ajándék – 12 életmentő lecke (2020) és A balerina (2024).

Magyar gyökereiről egy 2021-es interjúban beszélt. „Fiatalosan gondolkodom, fiatalabbnak érzem magam most, 93 évesen, mint 53 évesen. Közben épp egy szakácskönyvet írunk közösen a lányommal, amikben magyar ételek lesznek: székelygulyás, csirkepaprikás vagy a szlovák sztrapacska, ami a lányom kedvence.”