TECH
A Rovatból

Mostantól azt is szabályozhatjuk a Facebookon, hogy ki szólhat hozzá egy nyilvános bejegyzésünkhöz

A felhasználók az erre szolgáló új felületen egy legördülő listából választva határozhatják meg, ki szólhat hozzá nyilvános bejegyzéseikhez.


A Facebook egy olyan új eszközt tesz elérhetővé, amelynek segítségével a felhasználók szabályozhatják a hírfolyamukban vagy az általuk működtetett oldalakon megosztott bejegyzések kommentelhetőségét.

A felhasználók az erre szolgáló új felületen egy legördülő listából választva határozhatják meg, ki szólhat hozzá nyilvános bejegyzéseikhez. A választási lehetőségek köre a bejegyzést látó összes felhasználótól a felhasználó által megjelölt más emberekig és Facebook-oldalakig terjed.

A Facebook hírfolyamának célja, hogy összekösse a felhasználókat a számukra legfontosabb dolgokkal: ismerőseikkel, érdekes tartalmakkal, és a körülöttük lévő világgal. A felhasználók által felvett ismerősök, az általuk kedvelt oldalak, a csoportok, amelyeknek tagjai, illetve azok tartalmak, amelyekre reagálnak, mind-mind befolyásolják a hírfolyamban megjelenő tartalmak összetételét.

A hozzászólók körének meghatározásával a felhasználók jobban szabályozhatják, milyen beszélgetéseket szeretnének látni nyilvános bejegyzéseiknél.

Az új funkció használatával korlátozhatják az esetlegesen nemkívánatos hozzászólásokat. Közszereplőként, tartalomkészítőként, vagy egy márka oldalát kezelve úgyszintén lehetőség van a hozzászólók körének korlátozására a nyilvános bejegyzéseknél, hogy a felhasználók biztonságban érezhessék magukat és tartalmasabb beszélgetéseket folytathassanak a célközönségeikkel.

Az új eszköz a legújabb példa arra, hogyan segít a felhasználóknak a Facebook szabályozni és összeválogatni a hírfolyam tartalmát, hogy az a felhasználók érdeklődési körének és prioritásait a lehető legpontosabban tükrözze. A vállalat azt is szeretné egyértelművé tenni a felhasználói számára, hogy miért látják azokat tartalmakat, amelyek megjelennek a hírfolyamaikban.

Így lehet szabályozni, mi jelenjen meg a hírfolyamban

Tavaly októberben a Facebook egyszerűsítette a hírfolyam rendezhetőségét annak érdekében, hogy a felhasználóknak több befolyása legyen arra, mit látnak ott. A Kedvencek eszköz segítségével a felhasználók előrébb sorolhatják a számukra fontos ismerősök és oldalak bejegyzéseit a hírfolyamaikban. Legfeljebb 30 ismerőst és oldalt lehet hozzáadni a Kedvencekhez, az ő bejegyzéseik feljebb kerülnek a hírfolyam rangsorában, és a többi oldaltól és ismerőstől elkülönítve is listázhatók. Azok a felhasználók, akik gyakran használják a Kedvenceket, mostantól a hírfolyam tetején található szűrősáv menüben is megtalálhatják ezt az eszközt.

A hírfolyam szűrősávjából könnyebben elérhető a Legutóbbiak menüpont is, amellyel egyszerűen lehet váltani a Facebook algoritmusa által rangsorolt, és a kronológiai sorrendű, vagyis a legutóbbi bejegyzést elsőként megjelenítő hírfolyam között. Az androidos alkalmazást használók a hírfolyam szűrősávját a hírfolyamban felfelé görgetve találják meg. Ugyanezt a funkciót a következő hetekben fogjuk elérhetővé tenni az iOS alkalmazásban. Függetlenül attól, hogy milyen gyakran használják őket, a Legutóbbiak és a Kedvencek eszköz egyaránt megtalálhatók a Hivatkozások menüben.

Egy másik hasznos beállítási lehetőség még a Szundi eszköz, amellyel átmenetileg elrejthetők egy személy, oldal vagy csoport bejegyzései a hírfolyamból, de a Facebookon a politikai hirdetések megjelenítését is ki lehet kapcsolni.

  • Miért látsz ajánlott bejegyzéseket a hírfolyamban?
  • Annak érdekében, hogy a közösségi oldal segíthessen a felhasználóknak új és releváns tartalmakat felfedezni, bejegyzéseket javasol számukra olyan oldalakról és csoportokból, amelyeket még nem követnek, de a Facebook szerint érdekesek lehetnek számukra. A bejegyzéseket általában olyan tényezők alapján javasolja a közösségi oldal, mint a bejegyzéshez kapcsolódó aktivitás, kapcsolódó témakörök, vagy földrajzi közelség. A vállalat egyértelmű irányelveket követ azzal kapcsolatban, hogy milyen tartalmakat ajánl a felhasználóknak.

    A „Miért látom ezt?” eszköz kibővítésével a Facebook szeretne több információt biztosítani a hírfolyamban javasolt tartalmakkal kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy az oldal által javasolt bejegyzések mellett mostantól a felhasználók által követett ismerősök, oldalak és csoportok bejegyzéseire is rákattinthatnak, hogy tájékozódjanak arról, miért jelennek meg ezek a tartalmak a hírfolyamaikban.

    Több tényező is befolyásolja a javasolt bejegyzések megjelenését a hírfolyamban:

    • Kapcsolódó aktivitás: a Facebook javasolhat egy bejegyzést, ha mások, akik aktivitást mutattak azzal kapcsolatban, korábban interakcióba léptek ugyanazzal a csoporttal, oldallal vagy bejegyzéssel, amelyikkel az adott felhasználó is.

    • Kapcsolódó témakörök: ha egy felhasználó nemrégiben aktivitást mutatott egy adott témával kapcsolatban a Facebookon, a témával kapcsolatos további bejegyzéseket javasolhat neki az oldal. Ha például valaki nemrégiben kedvelte egy kosárlabdával foglalkozó oldal bejegyzését, vagy hozzászólást írt hozzá, az oldal javasolhat más, kosárlabdával kapcsolatos bejegyzéseket is.

    • Földrajzi hely: megjelenhetnek javasolt bejegyzések az alapján is, hogy egy felhasználó hol tartózkodik, és a közelében lévő emberek mivel kapcsolatban mutatnak aktivitást a Facebookon.

    Azt, hogy felhasználóként mit lássunk és hogyan osszunk meg tartalmakat a hírfolyamban, a Facebook alkalmazás hírfolyam beállításaiban és az adatvédelmi beállításokban lehet szabályozni igény szerint.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    TECH
    A Rovatból
    Titkos profilt épít rólad a ChatGPT: pár kattintással megnézheted és törölheted az egészet
    A mesterséges intelligencia a korábbi beszélgetések alapján folyamatosan tanul rólunk, és egy komplett profilt állít össze a szokásainkról. Ez a profil a megfelelő parancsokkal lekérhető, a tárolt adatok pedig a beállításokban törölhetők.


    A ChatGPT többet tud rólad, mint gondolnád – és most 6 bemásolható kérdéssel, plusz lépésről lépésre beállítási útmutatóval megmutatjuk, pontosan mit tárol, mit feltételez rólad és hogyan tudod mindezt egy kattintással leállítani.

    A mesterséges intelligencia személyre szabása ugyanis két külön csatornán zajlik: az egyik a kifejezetten mentett emlékek (Saved memories) tárháza, a másik pedig a korábbi beszélgetésekre való folyamatos hivatkozás (Reference chat history), ami a háttérben elemzi a stílusodat és preferenciáidat. Érdemes mindkettőt ellenőrizni.

    A teljes kép feltárásához az első lépés egy adatigénylés, amivel a rendszer egyetlen listában tárja eléd a rólad felépített profilt. Ehhez elég bemásolni a következő kérést:

    „Sorolj fel mindent, amit eltároltál és megjegyeztél rólam, teljes egészében, egyetlen listában. Neveket, helyeket, munkát, szokásokat, preferenciákat, bármit. Ne foglald össze, és ne hagyj ki semmit. Látni akarom a teljes profilt, amit a beszélgetéseink alapján felépítettél rólam.”

    Ezt követően rákérdezhetsz azokra a következtetésekre is, amiket a rendszer anélkül vont le, hogy te kimondtad volna:

    „Mondd el mindazt, amit kikövetkeztettél rólam anélkül, hogy valaha is kifejezetten elmondtam volna. Azokat a dolgokat, amelyeket abból szűrtél le, ahogyan írok, kérdezek és amit kerülök. A koromat, a jövedelmi szintemet, hogy hol élhetek, milyen az élethelyzetem. Pontosan mutasd meg, miből jutottál ezekre a következtetésekre.”

    A harmadik és negyedik kérdés még mélyebbre megy: az egyik a feltételezett személyiségjegyekre és vakfoltokra, a másik pedig a viselkedési előrejelzésekre kérdez rá pénz, stressz és konfliktuskezelés témájában:

    „Minden alapján, amit tudsz rólam, nevezd meg azokat a személyiségjegyeimet, amelyeket valószínűleg nem látok magamban.

    Azokat a mintázatokat, amelyek számodra nyilvánvalóak, nekem viszont láthatatlanok. A vakfoltjaimat, a bizonytalanságaimat, valamint azt, hogy valójában hogyan hatok másokra ahhoz képest, ahogyan én gondolom magamról. Légy őszinte és konkrét.”

    Egy ilyen mély profil nemcsak leír téged, hanem előrejelzéseket is készít rólad: „A rólam alkotott profilod alapján jósolj meg, hogyan kezelnék olyan dolgokat, amelyekről még soha nem beszéltem neked: pénz, stressz, konfliktusok, kockázatvállalás, valamint mi lehet a következő jelentős döntés az életemben. Mondd el azt is, mennyire vagy biztos az egyes következtetésekben, és milyen viselkedési mintákra alapozod őket.”

    Most pedig vedd vissza az irányítást:

    Az audit után következhet a beállítások finomhangolása. A ChatGPT menüjében a Beállítások > Személyre szabás (Personalization) > Memória kezelése (Manage Memories) pont alatt található az a lista, amit a rendszer kifejezetten eltárolt rólad.

    Itt minden egyes tételt külön törölhetsz, vagy az Összes törlése gombbal kiürítheted a teljes memóriát.

    A Memória kezelése (Manage memories) alatt törölt elemek a listából azonnal eltűnnek és nem állíthatók vissza. Fontos azonban tudni, hogy a „Reference chat history” kikapcsolásakor a korábbi beszélgetésekből származó személyre szabási információk törlése az OpenAI rendszereiből 30 napon belül történik meg. A cég biztonsági és hibakeresési okokból a mentett emlékek törléséről is tarthat 30 napos naplót.

    Ugyanitt, a Személyre szabás menüben lehet kikapcsolni a „Reference chat history” funkciót is, ami a beszélgetési előzmények háttérben történő felhasználását állítja le. Végül a Beállítások > Adatkezelés (Data Controls) alatt érdemes letiltani az „Improve the model for everyone” opciót, ami megakadályozza, hogy a beszélgetéseidet a modellek jövőbeli tanítására használják fel. Ezt a funkciót az OpenAI hivatalos blogposztja szerint külön kell kezelni a memória beállításaitól.

    A kontroll megszerzése azért is fontos, mert a ChatGPT és a hasonló rendszerek által tárolt adatok már több valós konfliktushoz vezettek.

    Egy amerikai nő például azért vetett véget a kapcsolatának, mert a párja laptopján olyan beszélgetés-előzményeket talált, amelyekből kiderült, a férfi a mesterséges intelligenciával vitatta meg a nő súlyával kapcsolatos problémáit, ami azonnali szakításhoz vezetett.

    Az adatvédelem kockázatait mutatja az az eset is, amikor egy népszerű AI-karikatúra trend során a felhasználók által feltöltött fotókat kiberbűnözők gyűjtötték be deepfake alapú zsarolásokhoz. Az FBI is figyelmeztetett, hogy a bűnözők manipulált képeket használnak szexuális tartalmú zsarolásokhoz.

    Az iparági vezetők is óvatosságra intenek: a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai például arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia hajlamos „hallucinálni”, vagyis magabiztosan állítani valótlan dolgokat, ezért a felhasználóknak kritikusan kell kezelniük a kapott válaszokat. James Uthmeier floridai főállamügyész pedig tavaly bejelentette, hogy büntetőnyomozást indított az OpenAI ellen egy egyetemi lövöldözéssel összefüggésben.

    Az események rávilágítottak, hogy a magánéleti feszültségektől a hatósági eljárásokig milyen messzire gyűrűzhetnek a chat-előzményekhez kötődő konfliktusok.

    A fejlesztők a növekvő aggodalmakra a kontrollok bővítésével reagáltak: a mentett emlékek és a korábbi beszélgetésekre való hivatkozás külön-külön kapcsolhatóvá vált, a tréningcélú felhasználás pedig önálló beállítást kapott. Ez teszi lehetővé, hogy a felhasználók finomhangolják, pontosan mire emlékezhet a rendszer anélkül, hogy a beszélgetéseik automatikusan hozzájárulnának a modellek továbbfejlesztéséhez.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    TECH
    A Rovatból
    Magyar szakértő ötlete enyhíthet a hőkupolákon - elképesztő megoldást javasolt egy szakértő
    Egy magyar professzor szerint a Heller–Forgó-féle hűtőtornyok alkalmasak lehetnek a napokig tartó extrém hőség megbontására. Az elmélete szerint a tornyokból kiáramló, vízzel telített felhők gyengítenék a hőcsapdát.


    Fánk alakú felhőgyűrűkkel bontanák meg a hőkupolát: egy magyar mérnöki ötlet szerint erőművi hűtőtornyok „tórusz” alakú felhőket pöfögtetve gyengíthetnék, akár össze is omlaszthatnák a hőcsapdát – ott, ahol napokig 40 °C körüli forróság ül az ország felett.

    A koncepció alapja a világszerte ismert magyar találmány, a Heller–Forgó-féle hűtőtorony továbbfejlesztett alkalmazása.

    A javaslat szerint a tornyok forgó, fánk alakú felhőket juttatnának a légkörbe, amelyek vízzel telítve gyengítenék a kialakuló hőcsapdát – írja az Agrofórum egy Steier József professzorral készült beszélgetés alapján.

    Az elképzelés szerint a légkörbe juttatott plusz pára és a felhőképződés megtörné a hőkupolát fenntartó stabil légköri viszonyokat.

    A szakértő szerint a megvalósításhoz olyan helyszínekre van szükség, ahol rendelkezésre áll a működéshez szükséges hatalmas hőtömeg. A cikk szerint egy kémény nem lenne elegendő Magyarország területére, és elsősorban a paksi, a mátrai és a pécsi erőművek biztosítanának jó hátteret a megvalósításhoz.

    A rendszer kétféleképpen is működhetne: a tornyok folyamatos üzemeltetésével az általános aszályt lehetne csökkenteni, míg egy-egy hőkupola idején célzottan, maximális teljesítménnyel működve lehetne a jelenséget gyengíteni.

    Az ötlet egy olyan problémára keres megoldást, amely egyre súlyosabban érinti Magyarországot. A hőkupola ugyanis nem egy szimpla kánikula: a jelenség lényege, hogy egy helyben veszteglő, magas nyomású légköri rendszer láthatatlan fedőként működik, ami alatt a lesüllyedő levegő felmelegszik és csapdába ejti a hőt. Ennek következményeit az elmúlt években többször is megtapasztalhattuk.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    TECH
    A Rovatból
    Videó: Levágják a lábát, mégis fut tovább – itt a robot, amit szinte lehetetlen tönkretenni, utol fog érni
    A Northwestern University kutatói bemutatták a „lábas metamachine” nevű moduláris robotot. A gép mesterséges intelligencia által vezérelt mozgása valós időben alkalmazkodik a sérülésekhez.


    Egy videón olyan, furcsa pálcikákból álló szerkezet fut felénk, amely a készítői szerint sérülés után is megállíthatatlanul robog tovább – és ha felborítjuk, pillanatok alatt talpra áll. A Northwestern University „lábas metamachine”-je mintha egy sci-fi-filmből lépett volna elő, azzal a különbséggel, hogy ez a gép nagyon is valódi.

    A BBC Science Focus beszámolója szerint a robotok legújabb generációja nemcsak futni és bukdácsolni képes, de extrém módon ellenálló is.

    Ha egy kutató tesztelés céljából levágja az egyik „végtagját”, a gép nem áll le, hanem azonnal új mozgásformára vált, és halad tovább.

    A moduláris felépítésnek köszönhetően a leszakadt darab akár önállóan is képes visszagurulni a főtesthez, hogy újra összekapcsolódjanak. Hátborzongató hír, és ezt hallva egyből máshogy gondolunk a Terminátor-filmekre. A „megállíthatatlan” jelző és a robot bizarr mozgása sokakban a Skynet ébredését idézheti fel. A fejlesztés felveti a mesterséges intelligencia korlátozásának és felügyeletének kérdését is, különösen, ha a technológia katonai alkalmazást nyer.

    A rendszer alapját „Lego-szerű” modulok adják, amelyek mindegyike egy gömb alakú központi egységből és egy pár karból áll. Minden egyes modul rendelkezik saját motorral, akkumulátorral és fedélzeti számítógéppel, így a robotika ezen új ága nem egy központi agyra, hanem egy elosztott intelligenciára épül.

    A robot testét és mozgását nem ember tervezte, hanem egy mesterséges intelligencia „evolválta” ki egy virtuális térben, ahol a szoftver a leghatékonyabb mozgásformákat kereste. Sam Kriegman, a projekt vezetője szerint a folyamat a természetes evolúciót másolja, csak éppen drámaian felgyorsítva.

    „Ez a természetes kiválasztódás – számítógépekkel felgyorsítva és valóra váltva” – fogalmazott a kutató.

    A csapat állítása szerint a gép rendkívül szívós. „Könnyedén felépülnek olyan súlyos sérülésekből, amelyek minden más robot számára végzetesek lennének” – tették hozzá.

    A fejlesztésnek komoly gyakorlati haszna lehet olyan területeken, mint a katasztrófavédelem, a kutatás-mentés vagy a veszélyes ipari környezetek felügyelete, ahol a gépeknek sérülések közepette is működőképesnek kell maradniuk. A moduláris felépítés emellett a karbantartást is megkönnyíti, mivel a meghibásodott egységek egyszerűen cserélhetők a helyszínen.

    A most bemutatott technológia a Northwestern University egy korábbi, 2023-as eredményére épül, akkor egy MI másodpercek alatt tervezett működőképes robotot. A mostani lépés ezt a koncepciót emelte ki a laboratóriumból, és vitte ki a terepre.

    Míg a Boston Dynamics által fejlesztett robotkutyák már bizonyítottak valós körülmények között, azok fix testfelépítésűek.

    Ezzel szemben a metamachine teste és mozgása is rugalmasan alkalmazkodik a környezethez. A jövőben az ilyen rendszereket akár az e-bőr fejlesztéseivel is kombinálhatják a még finomabb érzékelés érdekében.

    A robotika történetében már volt példa tragédiára: 1979-ben egy ipari robotkar okozta az első ember halálát. Ez komoly emlékeztető a technológiai fejlődéssel járó felelősségre.

    A kutatók következő célja a technológia továbbfejlesztése: nagyobb, több modulból álló „rajokat” hoznának létre, már ha megengedik nekik.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    TECH
    A Rovatból
    Brutális ára van a mesterséges intelligenciának: hamarosan több vizet fogyaszt, mint az egész emberiség
    Az ENSZ Egyetemének kutatói szerint az MI vízlábnyoma 4 év múlva elérheti a Szaharától délre élő 1,3 milliárd ember éves háztartási vízigényét.


    Az MI (AI) nemcsak áramot eszik, vizet is iszik – egy új ENSZ-jelentés szerint 2030-ra a mesterséges intelligencia vízhasználata túlnőhet az emberiség éves ivóvízszükségletén, miközben a globális áramfogyasztás közel 3 százalékát emészti fel. Az ENSZ Egyetem friss,

    június elején publikált jelentése először kísérli meg teljes rendszerként számszerűsíteni az MI energia-, víz- és földlábnyomát,

    és kimondja: a hatékonyságjavulás önmagában nem elég, mert a fogyasztás így is nőhet. A kutatás szerint 2030-ra a kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás elérheti az Egyesült Királyság éves szintjét, a vízlábnyom pedig összemérhető lehet a Szaharától délre élő 1,3 milliárd ember alapvető éves háztartási vízigényével – írta a témáról a ScienceAlert.

    A jelentés szerint a helyzetet egy közgazdasági csapda súlyosbítja.

    A Jevons-paradoxon néven ismert elv szerint, amikor egy technológia hatékonyabbá és olcsóbbá válik, az nem a fogyasztás csökkenéséhez, hanem éppen annak növekedéséhez vezet.

    Az olcsóbb és könnyebben elérhető MI-szolgáltatások új felhasználási területeket nyitnak meg, a használat volumene pedig gyorsabban nő, mint amennyit a hatékonyságjavulás ellensúlyozni tudna. Ezért az „optimalizáljuk a modellt és kész” megközelítés már nem elegendő.

    A növekvő erőforrás-igény ráadásul nem egyformán oszlik el a világban.

    Az MI-specifikus felhőinfrastruktúra több mint 90 százaléka az Egyesült Államokban és Kínában koncentrálódik,

    és mindössze 32 országban található számottevő kapacitás.

    Eközben a környezeti terhek, mint az ásványkincsek kitermelése vagy az elektronikai hulladék kezelése, gyakran a fejlődő országokban csapódnak le, ami tovább mélyíti a digitális szakadékot azok között, akik irányítják a technológiát, és akik csak fogyasztják azt.

    A jelentés készítői szerint a cél nem a technológia elítélése. Kaveh Madani, a vizsgálatot vezető igazgató szerint a kutatás egyfajta figyelmeztetés.

    „Ez a jelentés nem az MI ellen szól… Felelős használatra szólít fel, és arra, hogy a nem kívánt hatásokat proaktívan kezeljük, hogy a technológia fenntartható és méltányos legyen” – hangsúlyozta a szakember.

    A javaslatok között szerepel a kötelező környezeti adatszolgáltatás, a takarékos alapbeállítások (például alacsonyabb felbontás) alkalmazása, a teljes életciklusra kiterjedő felelősségvállalás, valamint az MI-igények beépítése a nemzeti energia- és klímatervekbe.

    A mesterséges intelligencia hatalmas vízfogyasztása nem új felismerés, korábbi elemzések már bemutatták, hogy a ChatGPT-vel folytatott beszélgetések mögött milyen valós erőforrásigény áll. A technológia vízéhsége egy olyan időszakban válik kritikussá, amikor a hazai vízinfrastruktúra is egyre nagyobb nyomás alatt áll. A debreceni CATL-akkumulátorgyár tervezett vízigény-növekedése a helyi hálózat teherbírásának határait feszegeti, ahol egy nyomáspróba során festett víz is a felszínre került. Eközben a Gödöllőn kialakult vészhelyzet is megmutatta, hogy a lakossági vízellátás is sérülékeny, bár ott egy vízbázis újraindításával azóta javítottak az ellátásbiztonságon.

    Via Sciencealert


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk