Most már két pápa van, egyik se teljesen normális – az HBO folytatja Az ifjú pápát
Nothing is Holy, azaz semmi sem szent – hangzik el a dal a Vatikán falai között az egyébként zseniális zeneválasztásairól is ismert sorozatban szinte az első percekben előrevetítve, hogy ismét nem Paolo Sorrentino alkotása lesz az új oktatófilm a hittanórákon a pápaságról. És bár Az új pápa már nem a Jimi Hendrix-feldolgozásra indul, két rész alapján nagyon úgy fest, hogy több mint érdemes lesz nézni.
2017-ben üde színfoltként robbant be a sorozatpiacra az HBO új sorozata, Az ifjú pápa, ami nem csak azért volt roppant izgalmas új versenyző, mert egy olyan pápát csinált Jude Law-ból, aki a Vatikánt saját hamutáljának és játszóterének tekintette, hanem mert épp az olasz szerzői filmes Paolo Sorrentino volt az, aki Oscar-díjasként sorozatkészítésbe fogott.
Az ifjú pápa nem ok nélkül dobott nagyot 2017-ben: adott egy fiatal egyházfő, akit nagyjából senki sem kedvel túlzottan a bíborosok közül, ráadásul úgy néz ki, mint Jude Law, amely azért szintén nincs ott a pápákra vonatkozó felvételi körülmények közt. Dohányzik, kólát reggelizik, igazi rocksztárpápa – irtózatosan gagyi vígjátékot lehetne egy ilyen alapszituációból elképzelni egy közepesen tehetséges írógárda és rendező kezei közt.
Sorrentino azonban nem véletlenül az, aki – jelenleg az egyik legizgalmasabb kortárs európai rendező.
Az ő Lenny Belardója amellett, hogy rocksztár, kőkeményen konzervatív, hallani sem akar például a melegekről vagy az abortuszról, meggyőzhetetlen és irányíthatatlan. Az első évadban kaptunk emellé hatalmi játszmákat a Diane Keaton által alakított apáca és Voiello bíboros közt, miközben végig olyan kérdésekben gázolt a sorozat nyakig, mint a hit, a kétely, az egzisztencia, az egyház intézménye vagy a magány. Az ezekről megírt remek párbeszédek, az, ahogyan Sorrentino a Vatikánt a sajátos, szatirikus olvasatában mutatja meg, és persze a vizuális tökéletesség, amely a rendező összes filmjét áthatja, mind összeálltak egy olyan tökéletes egésszé, ami miatt Az ifjú pápa az utóbbi évek legjobb sorozata lett - mindezt úgy, hogy különlegessége miatt egyáltalán nem való mindenkinek.
A szinte azonnal bejelentett második évad aztán a legszkeptikusabbakban nyilván megkongatta a vészharangot:
lehet-e ezt überelni, van-e még mit mondania Sorrentinónak a témáról, sikerül-e a bravúr másodjára is?
Nem csekély fegyvertényt jelentett, hogy Az új pápa címet kapó második évadhoz leszerződtette John Malkovichot, majd több mint két év munka után bedobott olyan trailereket, ahol Jude Law egyszál fecskében vonul a hívei előtt, vagy ahol láthatjuk, hogy John Malkovich is megizzasztja majd a hívőket és a bíborosokat különcségével. Mindez valószínűleg még a legfanyalgóbbakból is kiölhette a kételyt:
ide nekünk a pápákat, az ifjút és az újat is!
A történet lényeges pontjait már a trailer is ismerteti: Lenny Belardo kilenc hónapja van kómában, egy igazán sorrentinós díszlet előtt vegetál gépekre kötve, teste pedig sorra veti ki a beleültetett szíveket. Mivel ez az állapot igencsak megnehezíti hivatala betöltésében, új pápára van szükség, a fehér füst pedig szokás szerint egy csomó huzavona és ármánykodás árán végül Sir John Brannox javára száll fel a Sixtus-kápolnából. Ahogy viszont az előzetesek már ellőtték,
Lenny Belardo fel fog ébredni, egy ilyen szituáció pedig már alapból is megér egy misét, mi több, egy egész évadot Sorrentino vezényletében.
Az HBO-n január 13-án debütált sorozatból egyelőre az első két rész elérhető, és nem is okoz csalódást – mindezt úgy, hogy ez még csak a felvezetés, John Malkovich az első részben nagyjából két másodpercre tűnik fel, Jude Law pedig egyelőre visszafogottan vegetál Vatikánban. A két nagyágyú nélkül is van látnivaló, Voiello szokás szerint rafináltan mozgatja a szálakat a bíborosi kollégiumban, a második részben pedig végre megismerjük az új pápajelöltet, aki bebizonyítja, hogy neki is van bőven lelki nyűg és mocskos titok a tarisznyájában.
Ráadásul a dumája is olyan, hogy ha Belardo egyszer felébred, akkor abban az intellektuális karatéval lemeccselt egóharcban, amit folytatni fognak beleremegnek majd a Vatikán falai.
